Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-13 / 37. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. FEBRUAR 13. • A K T U A L I S • 3 Kozmetikumok a pulton. A gyógyszerhez azért több segítség kell. Megütközést váltott ki a hazai gyógyszerészek körében az a terv, miszerint egyes recept nélkül kapható patikaszerekhez a benzinkutaknál, illetve bevásárlóközpontokban is hozzá lehet majd jutni. A Gazdasági Versenyhivatal egy nemrégiben elkészült tanulmánya a gyógyszerpiac teljes liberalizációjára tesz javaslatot. Ennek értelmében a gyógyszertárakon kívül, például benzinkutaknál, bevásárlóközpontokban is lehetne recept nélküli gyógyszereket, például görcsoldót, hányinger elleni szert, fájdalomcsillapítót vásárolni. A szakmai szervezetek megvitatására váró terv máris óriási felháborodást váltott ki a gyógyszerészek körében. A Csongrád megyei Gyógyszerész Kamara elnöke, Kőhegyi Ferenc határozottan állítja: a magyar gyógyszerészek társadalma megtesz mindent annak érdekében, hogy ez a képtelen terv ne valósuljon meg. A kamarai elnök figyelmeztet: veszélyes, hogy patikán kívül, szakmai ellenőrzés és felvilágosítás nélkül lehessen gyógyszerhez jutni, hiszen a készítmények mellék-, és kölcsönhatásainak kockázatával lehet számolni. Azzal, hogy a gyógyszereket kiengedik a patikákból, a gyógyszerész-társadalom presztízsét, több száz éves hagyományokra visszatekintő szakmai kompetenciáját kérdőjelezik meg - tolmácsolja a kamarai elnök a szakmai szervezet tagságának véleményét, s hozzáteszi: a gyógyszergyártótól a patikákba kerülő készítmények útja jól nyomon követhető, ellenőrizhető, ám ki garantálja, hogy a boltokban, benzinkutaknál ellenőrzött gyógyszerek kerúlnek-e forgalomba, s ki vállal majd felelősséget azért, hogy a dobozokban jó minőségű készítmény található? Következmény lehet az is, hogy mind több, tb által nem támogatott gyógyszer kerül majd forgalomba. A gyógyszertárak tulajdonosai vagy patikában dolgozó gyógyszerészek vádolhatók azzal, hogy anyagi érdekeik védelmében tiltakoznak a tervezet ellen. A gyógyszerforgalomban nem érdekelt farmakológus profeszszor, Falkay György, az egyetem gyógyszerhatástani intézetének igazgatója az egészségügyi törvény egyik passzusát idézi, miszerint a gyógyszerész kötelessége a beteget a patikai készítmények mellékhatásairól és - más gyógyszerekkel együtt szedve kölcsönhatásairól tájékoztatni. Hogyan érvényesül ez a szabály a benzinkútnál? - teszi fel a kérdést a professzor, s a következő példával szolgál: több gyógyszer Fotó: Schmidt Andrea is tartalmaz paracetamol nevú hatóanyagot. Ennek napi maximális dózisa 4 gramm. Ha a beteg egy időben több olyan szert vesz be, amiben ez a hatóanyag benne van, s erről a szakszerű tájékoztatás hiánya miatt nincs tudomása, paracetamolmérgezést kap. Erről a bevásárlóközpontban nem tudják felvilágosítani. A professzor azt hangsúlyozza: a gyógyszerészt azért képzik, hogy terápiás ismeretei legyenek, amelyekkel a betegek gyógyszerelését szakszerűen segíti. A gyógyszerterápia szakmai kontrollhoz kötött, aminek tudományát ötéves egyetemi képzés alatt sajátítják el a patikusok. A gyógyszerhatástan profeszszora határozottan ellenzi, hogy a gyógyszerek kikerüljenek a patikusok felelősségteljesellenőrzése alól. KALOCSAI KATALIN EURÓPAI SZOKÁSOK Európában mindössze négy országban, Angliában, Írországban, Hollandiában, Belgiumban működik patikán kívüli gyógyszer-kereskedelem. Ezekben az országokban a rendszer bevezetése óta nőtt a gyógyszerfogyasztás, s többen kerülnek kórházba a polcokról sebtében levett, szakmai útmutatás nélkül beszedett gyógyszerek mellékhatásai, kölcsönhatásai okozta egészségi problémák miatt. Nem véletlen, hogy Európa országainak döntő többségében nem engedik ki a patikából a gyógyszert a közértbe. A hazai gyógyszerforgalmazás megfelel az EU-s követelményeknek, német és osztrák mintára épülő több évtizedes hagyományai vannak. Kim Traavik külügyminiszter-helyettes (jobbról) és Tóth László (középen). Fotó: Karnok Csaba Délkelet-európai országok képviselőinek részvételével négynapos konferencia kezdődött Szegeden. Az ülésen a regionális biztonságpolitika és a civil szervezetek kapcsolatáról tanácskoznak. „Északi fény" elnevezéssel indul egyéves, norvég-magyar közös program, amelynek célja a fegyveres erőket is bevonni a délkelet-európai demokratizálódási folyamatba - jelentette be tegnap Tóth László, a Szegedi Biztonságpolitikai Központ vezetője. A Tisza Szállóban kezdődött négynapos biztonságpolitikai konferencia résztvevői tegnap a civil szervezetek biztonságpolitikai szerepéről kaptak tájékoztatást. így többek között megismerhették a magyar demokratikus intézményrendszer fejlődését és a civil szervezetek térhódításának tapasztalatait. A tanácskozást a magyar és a norvég külügyminisztérium támogatja. - Fontos, hogy a Szegedi Biztonságpolitikai Központ a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt. Ezért éreztük fontosnak, hogy a tavalyi egymillió korona (35 millió forintj után az idén 200 ezer euróval (50 millió forinttal) támogassuk a központ működését hangsúlyozta a tanácskozáson résztvevő Kim Traavik norvég külügyminiszter-helyettes. - Az Irak miatt kialakult helyzet aggodalomra ad okot, hiszen jogos a török félelem az esetleges iraki támadástól - elemezte a NATQ-n belül kialakult vitákat a külügyminiszter-helyettes. Kim Traavik szerint azonban sem a szövetséget, sem Törökországot nem fenyegeti veszély amiatt, hogy három tagállam nem járult hozzá az Irakkal határos ország fegyverzetének kiegészítéséhez. - Egyelőre pusztán a védelmi intézkedések tervezéséről van szó, a biztonsági tanácsnak van ideje döntést hozni. Semmiképpen sem szabad előrevetíteni a határozatot és annak következményeit. Jó lenne azonban, ha mielőbb egységes arculatot mutatna a NATO - mondta a norvég külügyminiszter-helyettes. K.B. Petíció a MIÉP pártelnökének Borsodi Attila szerint őrültség Cslirka István azon állítása, mely szerint a MIÉP ifjúsági tagozatát (it) szocialista ügynökök irányítják. A MIÉP it országos elnökségének szegedi tagja valószínűsíti, hogy Szegedről többen is részt vesznek a pénteki budapesti néma tüntetésen. A Magyar Igazság és Élet Pártjának ifjúsági tagozata néma tüntetést tart a nemzeti radikalizmus egységéért, a szeretet és megbékélés jegyében pénteken Budapesten a MIÉP székháza előtt. A demonstráción petíciót adnak át Csutka Istvánnak a pártbéli viták megoldására tett javaslattal. Borsodi Attila, a MIÉP it szegedi elnöke, az országos elnökség tagja lapunknak elmondta: várhatóan több szegedk is részt vesz majd a tüntetésen. Az ifjúsági tagozat szegedi csoportja 2002 elején alakult meg egyetemistákból és főiskolásokból. A húsztagú csoport a reformerekhez hasonlóan változást sürget a pártvezetésben. - Csurka István azt próbálja elhitetni, hogy az ifjúsági tagozat MSZP-s ügynökök gyújtőszervezete, amit kívülről irányítanak. Ez őrültség. Nekünk nem a párt ideológiájával, hanem struktúrájával és működőképességével van bajunk - hangsúlyozta Borsodi. A MIEP szegedi elnöke egyetért az it kezdeményezésével és támogatja a fiatalok által szervezett demonstrációt, jóllehet azon elfoglaltsága miatt nem tud részt venni. Koncsek Krisztián ugyanakkor elmondta: attól tart, hogy a néma tüntetéssel nem gyakorolnak hatást Csurkára és az őt követő elnökségi tagokra. - Félő, hogy tovább folytatódnak a MIÉP-ben a koncepciós perek és kizárások. A pénteki demonstráció egyértelmű üzenete, hogy már nem csupán az idősebbek, de a fiatalok is fontosnak tartják a váltást az országos vezetésben - nyilatkozta lapunknak a párt szegedi elnöke. sz. c. sz. Csillag 2005-öt, Medgyessy 2006-ot mond az M5-ösre Autópálya-dátumok Folytatás az 1. oldalról Kedden Medgyessy Péter miniszterelnöknek a parlamentben elhangzott országértékelő beszédében az a mondat hangzott el, hogy az M5-ös ominózus szakaszát 2006-ig adják át. A kormányszóvivői iroda munkatársai megkeresésünkre azt mondták, nem látnak ellentmondást a gazdasági miniszter és a miniszterelnök által mondottakban, hiszen Csillag 2005 végét említette, míg Medgyessy azt mondta: 2006-ra, vagyis az év kezdetére már azon az úton autózhatunk. A Népszabadság információi szerint egyébként jelentősen módosult az autópálya-építések eddig ismert terve: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM| hamarosan kormány elé kerülő elképzelései szerint 2006-ig elkészül a sokat emlegetett 850 .kilométernyi gyorsforgalmi út, 1740 milliárd forintot felemésztve. Az M5-ösről konkrétan azt írják: 2006-ban ér el Szegedre, 45 kilométert építenek, mégpedig koncesszióban. Botka László MSZP-s országgyűlési képviselő, Szeged polgármestere azt emelte ki az elhangzottak alapján, hogy egyértelművé vált: a kormány kiemelt ügyként kezeli az M5-ös megépítését. Míg a Fidesz idejében megszületett 200l-es közútfejlesztési kormányhatározatban az szerepelt, hogy 2008-ig csak elkezdik'az építést, mára kiderült: vagy 2005 végére, vagy 2006 elejére Szegeden lesz az autópálya. Szegednek egy érdeke van, hogy minél előbb ideérjen a sztráda, s hogy minél kevesebb útdíjat fizessenek a használók. Ehhez a koncesszorral olyan megállapodást írnak majd alá, amely finanszírozható, a koncessziós jog 100 milliárd forintba kerülő kivásárlását ugyanis nem bírja el a költségvetés. Információink szerint az M5-ösért politikai lobbi jött létre, amely minden követ megmozgat az autópálya érdekében. Az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt.-nek a sztráda építésének elkezdésére 2003. december 31-ig van joga. A Magyar Nemzet értesülése szerint a sztrádaépítés még az idén elindul, a kivitelezésre legesélyesebb a Strabag Építő Kit. • 2002. január 15-én azt jelentette be Fónagy fános, a Fidesz-vezette kormány közlekedési és vizúgyi minisztere, hogy az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. és az általa megbízott Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. között folytatott tárgyalások eddig eredménytelenül zárultak. Július 17-én lapunk úgy értesült, hogy az új kormány augusztus közepén kezdi meg a tárgyalásokat az M5-ös üzemeltetőjével, az AKA Rt.-vei arról, hogyan lehetne bevonni a sztrádát a matricás díjfizetési rendszerbe. November 25-i hatállyal Csillag István gazdasági miniszu • visszavonta Szalai Béla, M5-ös ügyekkel foglalkozó miniszteri biztos megbízását és Kovács Ferenc gazdaságfejlesztési és pénzügyi helyettes államtitkárt jelölte ki. Csillag István kifejtette: a kormány elképzelése, hogy a határig tervezett M5-ös autópálya 2005-ig Szegedig megépüljön. FEKETE KLÁRA Kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét, benzinkutasát! Görcsoldók az áruházból Norvég-magyar biztonságpolitikai tanácskozás Szegedről Északi fény Eredményes a Démász A Délmagyarországi Áramszolgáltató (Démászj Rt. 2002-ben 4 milliárd 343 millió forint adózott nyereséget ért el, ami mintegy 17 százalékkal haladja meg a 2001. évit - derül ki a társaság szerdán közzétett gyorsjelentéséből. A Démász Rt. üzemi eredménye tavaly több mint harminc százalékkal javult, 5 milliárd 620 millió forint volt. A Démász-csoport tavaly a 2001. évinél 7,3 százalékkal több, 64 milliárd 173 millió forintos árbevételt könyvelt el. A villamosenergia-értékesítés bevétele hét százalékkal 63 milliárd 563 millió forintra növekedett 2002-ben. A csoport tavaly 3643 gigawattóra áramot adott el, ezen belül a lakossági és közösségi fogyasztás 3,4 százalékkal nőtt. SZETEY ANDRÁS Medgyessy Péter tegnapelőtti parlamenti beszédében a sok adat között szinte elveszett egy számunkra oly fontos információ, pontosabban egy évszám. Nevezetesen az: a tavasszal induló autópálya-programban az M5-ös Szegedig történő továbbépítése mellett a 2006-os évszám szerepel. Azaz országértékelés közben egyik pillanatról a másikra rádöbbenhetett Csongrád megye: megint egy évvel később lesz sztrádája. Gyorsan helyesbítek. Ismét egy esztendővel későbbre ígérnek autópályát Szegedig. Hiszen eddig mindenhol a 2005-ös évszám szerepelt, a gazdasági minisztertől kezdve a helyi pohtikusig - pártállástól függetlenül - mindenki azt ígérte, 2005-ben végre ideér Európa legdrágább sztrádája. Az újabb csúszásra kollégámnak egészen nevetséges magyarázatot adott a kormányszóvivői iroda munkatársa. Nevezetesen azt, hogy a tervek alapján 2006-ig készül el az útszakasz, és ez nyelvtanilag annyit tesz, hogy 2006-ra már itt lesz az út. A rend kedvéért átnéztem a tegnapi napilapokat. A Népszabadság 2006-ig, a Magyar Hírlap 2006-ban, a Népszava pedig 2006, mint címszó alatti szövegkörnyezetben említi meg az M5-öst. Nos, a -tói, -ig, -ra, -ban ragokon el lehet nyelvtanilag vitatkozni, egy valami azonban biztos. A 2005 az 2005, a 2006 pedig 2006. Az persze már másfajta matematika, hogy az újabb esztendős késés mennyivel veti majd vissza Dél-Alföld amúgy sem szárnyaló gazdaságát. A jelek szerint viszont a helyi politikusoknak három év múlva ismét egyszerű dolguk lesz. A választási hadjáratban ugyanis megint mindenki a zászlajára tűzheti, hogy a következő ciklusban (úgy mint 2006-2010...) eljut Szegedig az autópálya.