Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-13 / 37. szám

4 •AKTUÁLIS" CSÜTÖRTÖK, 2003. FEBRUÁR 13. Mikó Tivadar: a még pályán lévők külföldre mennek A Budapesti Tavaszi Fesztivállal kötött szerződést sem teljesítik Vészhelyzet a patológián Kártérítést kérnek a szegedi színháztól Mikó Tivadar a patológia laboratóriumában. Fotó: Karnok Csaba Hiába a szép, új épület, a Szegedi Egyetem patológiai intézetéből évről évre több orvos megy el, mint ahogyan lassan kiürülnek az ország más kórbonctanai is. Patolőgusok nélkül viszont nem tud működni az orvoslás. Mintegy 100 évig tartó „ideiglenes" elhelyezés után a közelmúltban új helyre költözött az egyetem patológiai intézete. A - közismert nevén - kórbonctan a Kossuth Lajos sugárút és Szent Gellért utca sarkán álló, egykori népiskola leromlott épületéből - siralmas körülmények közül - háromszintes, nagy üvegablakokkal körbevett, tágas és világos, a Boszorkányszigethez közeli épületben kapott új helyet. A 972,5 millió forintos beruházásból új berendezésre és műszerekre nem futotta, a bútorokat és az eszközöket a régi épületből hozták át. A költözés még nem fejeződött be, eltart egy ideig, mire minden a helyére kerül. - A patológiáról a laikusok többsége annyit tud, itt boncolják az elhunytakat. Ez valóban az egyik feladatunk - magyarázza Mikó Tivadar professzor, az intézet vezetője -, de emellett itt történik a kórboncolásból kifejlődött diagnosztika, amelynek során szövet- illetve sejtmintákból mikroszkópos vizsgálattal állítjuk fel a diagnózist. A különböző betegségek természetéről információt adó DNS-vizsgálatokat is végzünk. A patológiai diagnózisnak meghatározó szerepe van a gyógyításban. Az intézet több laborjában naponta számtalan mintát vesznek mikroszkóp alá. A speciális légelszívó berendezéssel felszerelt földszinti boncteremben a szegedi klinikákon, kórházakban elhunytakat boncolják, kisebb számban olyan elhaltakat is, akik otthon hunytak el, de háziorvosuk vagy családtagjuk kéri a kórboncolást, a halál okának kiderítése érdekében. Évente 800-1000 kórboncolás történik itt, 16-17 ezer kórszövettani, 2-3 ezer sejtvizsgálat. A közelmúltban kezdték meg a nőgyógyászati rákdiagnosztikai vizsgálatokat, s tervezik az emlődaganat-szűrő központ beindítását. Igaz, több évtized után a patológia fontosságához illő helyre, jó körülmények közé került, ennek ellenére a működőképesség határára van. Ennek okairól Mikó professzor a következőket mondja: - Az elmúlt nyolc év alatt 13 patológus orvos hagyta el az intézetet, jelenleg tíz orvos dolgozik itt. Legalább még egyszer ennyi kellene, hiszen az orvostanhallgatók oktatása is a feladataink közé tartozik. Az egész országban jellemző a patológushiány. Ez a pálya nem vonzó, mert az orvoskar elvégzése után még legalább 10 évig kell tanulni ahhoz, hogy jól képzett patológus legyen valakiből elemzi az okokat a professzor. - A még pályán levő patológusok külföldre mennek, mert ott a hazainak legalább öt-tízszeresét keresik, a mai medikusok pedig eleve nem választják az orvoslásnak ezt a szakágát. A helyzet a szó szoros értelmében drámai, amin mihamarabb változtatni kell, különben nem lesznek kórszövettanászok, kórbonenokok. Nélkülük viszont nem működik az orvoslás. K.K. TOBB VONAT HELYETT JÁR MÉG BUSZ Néhány vasúti szakaszon még mindig buszok szállítják az utasokat a vonatok helyett. Erre azért van szükség, mert a már ismert tengelyproblémák miatt a MÁV Rt. az összes Bz-motorkocsiját felülvizsgálatra küldte. Csongrád megyében mára még nem minden vonalon normalizálódott a helyzet. Szentes és Hódmezővásárhely között csak két pár szerelvény helyett közlekedik pótlójárat, a többi vonat menetrend szerint jár. Hódmezővásárhely és Makó között viszont két pár vonat szállítja az utasokat, a többi járat helyett buszok közlekednek. A Szeged-Békéscsaba vonalon már helyre állt az interpici közlekedés. A KÖZALKALMAZOTTI IGAZOLVÁNYRÓL Az ötvenszázalékos utazási kedvezményre jogosító arcképes közalkalmazotti igazolványokat a MÁV Rt.-nél március 31-éig lehet érvényesíteni. A tavalyi igazolványokkal március 31-éig lehet utazni. Az igazolvány érvényesítését a munkáltató kérheti. A nyomtatványt a nagyobb vasútállomások poggyászpénztárában lehet megvásárolni. Az érvényesítés 500, az új igazolvány kiállítása 600, az elveszett pótlása 2 ezer 100, a rongált cseréje pedig 1100 forintba kerül. Szegeden a.Tisza Lajos körút 28-30. szám alatti menetjegyirodában is lehet érvényesíteni az igazolványt. Ma már a csigaházat is átcsempészik Több mint kétszáz jogsértő cselekményt derítettek fel régiónk vámosai az elmúlt napokban. Az elkövetési érték meghaladta a 13 millió forintot. Nagylakon a szállítmányáról egy szót sem szólt a vámoláskor C. I. román férfi. Am a fináncok kutakodását követően, pár perccel később már 200 darab réz karikagyűrűvel lett szegényebb a „turista". Hogy ezeket az „ékszereket" rézként vagy aranyként akarta-e értékesíteni valamelyik magyar piacon, már nem derülhet ki, ugyanis a gyűrűket lefoglalták, s még pénzbírságot is kiszabtak C. I.-re. Lökösházán is egy román utazó bukott le, ám ő gyűrűk helyett 3 darab védett tengeri korallt és kettő, szintén védett csigaházat akart behozni. A 40 ezer forint értékű csomag vámraktárba került. Gyulán H. M. román férfi 100 darab, 35 ezer forintot érő különböző ásványkristályától köszönhetett el a vámellenőrzést követően. Gyorsvonaton érkezett magyar területre Kelebiánál P. Z., akinél a tételes vámvizsgálat során 96 gramm cannabis kábítószer-származékot fedeztek fel a pénzügyőrök. Ezúttal 200 ezer forintot érő narkót foglaltak le a fináncok, míg a szerb férfi ellen visszaélés kábítószerrel bűncselekmény alapos gyanúja miatt indult eljárás. Egyéb eljárások során régiónk vámosai lefoglaltak még 2019 karton cigarettát, 113 liter szeszes italt, 53 liter tiszta szeszt. A pénzbírság összege meghaladta az 1 millió 100 ezer forintot. B. Z. A Szegedi Nemzeti Színház megbízott főigazgatója az elmúlt héten úgy döntött: a felhalmozódott adósságállomány miatt a Faust után ebben az évadban nem tart több bemutatót a teátrum. A leköszönt főigazgató, Korognai Károly próbálkozott először a Szegedi Nemzeti Színház pénzügyi nehézségeit úgy rendezni, hogy az évad végén elhagyott néhány bemutatót. Ez 2000 tavaszán történt, a megszorítások nem sokat segítettek, önkormányzati biztost kellett kinevezni, a város pedig fizethetett. A mostanra előállt csődközeli helyzet kísértetiesen hasonló. Az új főigazgató kinevezéséig megbízott vezetőként dolgozó Kocsis László Levente úgy döntött, ő is ezt a receptet választja, azaz az utolsó öt bemutató elhagyásával igyekszik spórolni. A beígért programból nem tartják meg a Revizor, a Kicsengetés, a Pinocchio, a Lear király és a Tüzes angyal premierjét. Legkínosabban a legutóbbi érintheti a várost, hiszen az önkormányzati biztos ellenjegyzésével és garanciavállalásával kötöttek szerződést az alkotókkal, ez a produkció képviselte volna Szegedet a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. - A próbakezdést megelőző napon mondták le a produkciót, ami elfogadhatatlan. Semmiféle egyeztetés nem történt, senki sem kérdezte meg, nem lehetne-e költségcsökkentéssel előadni a darabot - mondja Kovalik Balázs, a Prokofjev-opera rendezője. - Az elmúlt években láttam, hogy mi folyt a szegedi színházban, de végül mégis megszülettek az előadások. Most is kínálkozott volna számos megoldás. Egyeztetni kellett volna az alkotógárdával. Mindannyiunkat nagy erkölcsi kár is ért/én például nem vállaltam el az ugyanerre az időpontra felkínált Schönberg-bemutatót az Operaházban. Most mindkét lehetőséget elveszítettem. Hasonlóképp jártak a főszereplő énekesek is. Úgy érzem, ezzel a lépéssel a szegedi operatagozatnál véget érhet az a művészszínházi műhelymunka, amely egy évtizede Galgóczy Judit rendezéseivel indult és Zsótér Sándor Szentivánéji-produkciójával tetőződött be. Hosszú évek munkájával sikerült arról meggyőzni a Budapesti Tavaszi Fesztivál vezetését, hogy a bajor szimfonikusokat vezénylő Lórin Maazel, a BBC-zenekart dirigáló Eötvös Péter és más világsztárok mellett a szegediek Prokofjev-bemutatójának is ott a helye - vidékről egyedüliként - a kínálatukban. Az elkészült műsorfüzetek szegedi produkciót népszerűsítő oldalára most nagy piros pecsétet nyomnak „Elmarad" felirattal. Megéri ez a városnak? - Hiába szeretne az operatársulat régi, bevált produkciókat elővenni, nincs tenoristánk hozzá. Vendégek nélkül nem tudunk kiállítani előadásokat, a rangos énekeseknél viszont a sorozatos lemondások, szerződésszegések, a fizetési határidők be nem tartása miatt a Szegedi Nemzeti Színház teljesen elveszítette szavahihetőségét. Egyszerűen nem kötnek már velünk szerződést - állítja Toronykőy Attila, az operatagozat ügyvezetője. - Tavaly a Gianni Schicchivel nagy sikerrel vendégszerepeltünk a Sziget Fesztiválon, ahova ezen a nyáron a Sevilla, se borbéllyal hívtak meg bennünket. Am amikor meghallották, hogy cserben hagytuk a Budapesti Tavaszi Fesztivált, óvatosságból ők is lemondták a meghívásunkat. Óriási hibának tartjuk ezeknek a lehetőségeknek a kockára tételét. - Elképesztőnek tartom, hogy néhány év alatt immár negyedszer rúgja fel a megállapodásunkat a szegedi színház. A Tüzes angyal bemutatója miatt semmilyen más munkát nem vállaltam erre az időszakra, megtanultam a szerepet. A próbák kezdete előtti estén üzenték: ne jöjjek. Ez elfogadhatatlan! Betelt a pohár, most először kártérítést fogok kérni - jelentette ki határozottan a Szegedről indult Busa Tamás, a Magyar Állami Operaház baritonistája. HOLLÓSI ZSOLT Bejut-e az EU-ba a csongrádi borvidék ? Túl kell élni a fagykárokat A kemény tél a csongrádi borvidéken padlóra tette a szőlősgazdákat. A fagykár szinte totális. A borvidék elszomorító gazdasági helyzetét a megyei hegyközségi tanács tegnap Mórahalmon tekintette át és elhatározta, hogy az államtól kér segítséget a túléléshez. Semmi túlzás abban, hogy az alföldi bortermő vidék önerejéből nem tud a természeti csapássorozat után talpra állni. A reménytelen helyzetről Gulyás Ferenc, a Csongrádi Hegyközség elnöke, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának tagja azt mondta, hogy segítséget kérnek a kormánytól. Ez kényszer az EU-ba lépés előtt egy évvel. Gulyás Ferencet személyesen is nagy kár érte. Mivel a szőlőből szeretne megélni, saját bőrén is érzékeli a problémákat. A szőlőt akkor is művelni kell, permetezni, gaztalanítani, amikor egy szemet sem terem. A gazdák tőkeszegények, a nehéz esztendők áthidalására nincs félretett pénzük. Az alföldi borok ára még mindig alacsony, a termelő nem jutott kellő haszonhoz, pedig most kellene megalapozni piaci helyzetüket. A mezőgazdaság más területeivel együtt a szőlőágazat is megérdemelné a túléléshez szükséges anyagi segítséget. Ha az állam nem segít, akkor az emberek nem tudják megművelni a szőlőket. Szüretelni az idén nem kell, de gyomot irtani Kihalt a csongrádi szőlőhegy a hideg tél idején. Fotó: Tésik Attila és a kártevők ellen védekezni szükséges, kiváltképp ha csapadékos idő köszönt be. A rügyeket megvizsgáltatták és a laboreredmények azt mutatják, hogy 80-90 és 100 százalékosan károsodtak. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára, a kecskeméti kutatóintézet egykori igazgatója, Urbán András ismeri és szereti az alföldi borokat. Ez nagy szerencse. De az már nem, hogy az úgynevezett történelmi borvidékek képviselői konkurenciát látnak az alföldi borokban és nem hullatnak könnyet akkor sem, ha itt minden tőkét kivágnának. A főtitkár a laboreredményeket már továbbította a szakminiszternek. A Csongrádi Hegyközségi Tanács ma adja át a mezőgazdasági politikai államtitkárnak a kérelmet, melyben - tudtuk meg Gulyás Ferenctől - sürgős segítséget kérnek. B. GY. GY. A minisztérium is támogatja a szőregi rózsát A szőregi rózsatő védelmére és megőrzésére tett elképzelést az FVM Agrármarketing Centruma is támogatja. Ezzel a szőregi rózsa közelebb került a hungarikummá nyilvánításhoz. MUNKATÁRSUNKTÓL A szőregi virágkertészek hungarikummá szeretnék nyilvánítatni az általuk termelt rózsatövet. Szőregen és környékén ideális termőtalaj alakult ki, amihez párosult a termelők több száz éves tapasztalat. A rózsázást a XIX. század végén kezdték itt el a gazdák. A tudás azóta apáról fiúra száll, s egyre fejlődik, gyarapodik. A rózsa több ezer ember megélhetését biztosítja. Évente 1,8-2 millió tövet exportálnak nemcsak Európa számos országába, hanem Japánba is. A magyarországi rózsatermő terület több mint nyolcvan százaléka Szőregen és környékén található. - Tavaly ősszel indítottuk el a szőregi rózsatő hungarikummá nyilvánítását - tudtuk meg az egyik kezdeményezőtől, Újhelyi István országgyűlési képviselőtől. Ha sikerül elérni, hogy a szőregi rózsa is hungarikum legyen, mint a szegedi szalámi, a herendi porcelán, a tokaji bor vagy a Zwack Unicum, akkor hosszú távra biztosított a virágkertészek számára a piac. Első lépésként az országgyűlési képviselő és a Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ levelet írt a Földművelésügyi és Vidékfej-lesztési Minisztérium Agrármarketing Centrum Kht.-jának (AMC), hogy támogassa kezdeményezésüket. A jelenlegi magyar jogrend két rendeletben teremtette meg a minőségvédelem jogi eszközeit. Az egyik a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó, a másik pedig a kiváló minőségű és a hagyományos, különleges tulajdonságú élelmiszerek tanúsításáról szóló szabályzat. A szőregi rózsatő esetében az AMC a földrajzi árujelző megszerzését javasolja és támogatja. Ez a védjegy megszerzése lenne az első lépés a hungarikummá nyilvánításhoz. Ez ügyben az FVM államtitkára, Szanyi Tibor ma, csütörtökön Szőregre látogat, hogy tárgyaljon a rózsásokkal.