Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-11 / 35. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN A PÉNZ BESZÉL NAPI MELLÉKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY, HEGEDŰS SZABOLCS" 2003. FEBRUÁR 11. WWW.DELMAGYAR.HU BERLIN (MTI) A hét legfejlettebb ipari állam gazdasági szükségprogramoi készít elő az iraki háború esetére. A Hetek pénzügyminiszterei - a Reuters tudomása szerint következő, párizsi találkozójukon foglalkoznak a kérdéssel, mivel máris bizonyos, hogy a nemzeti szintű intézkedések nem lennének elegendőek egy esetleges háború világgazdasági hatásainak kivédéséhez. Lapértesülések szerint a Hetek már hónapok óta dolgoznak egy szükségprogramon. Hosszú vita után az Európai Unió miniszterei aláírták azt az egyezményt, amely szerint megszüntetik a banktitok intézményét, lehetővé téve, hogy az EU állampolgárai privát bankbetéteik kamata után adót fizessenek. Emiatt sokan úgy vélik, a gazdag európaiak az ázsiai adóparadicsomokban fogják kamatoztatni pénzüket. A magánbankbetétek kamatait megadóztató európai uniós megállapodás ellen három ország, Luxemburg, Ausztria és Belgium is tiltakozott. A The New York Times írása szerint ezen államok bankjai jelentős hasznot húznak abból, hogy a külföldieknek adómentes szolgáltatásokat nyújtanak, így a betétek tulajdonosait saját országuk hatósága nem tudja megadóztatni. Az egyezség értelmében az EU tizenöt tagállama közül az említett három meghatározatlan időre továbbra is alkalmazhatja a banki titoktartás gyakorlatát. Kötelességük azonban a külföldi betétesekre forrásadót kivetni. Ennek mértéke 2004 és 2006 között 15 százalék, majd 2009-ig 20 százalék, végül 2010-től 35 százalék lesz. Luxemburg, Belgium és Ausztria azért ment bele a megállapodásba, mert a forrásadó kivetésébe Svájc is beleegyezett. A szabályok szerint a többi tizenkét EU-tagországnak meg kell osztania egymás között a banki információt. Ezáltal egy állampolgár külföldi betéteit odahaza is meg lehet adóztatni. Az egyezmény megkönnyíti Svájc dolgát, hiszen lazíthat az évszázados hagyományokkal rendelkező banki titoktartáson. Ez az Európai Unión kívüli ország kezeli a világ magánbankbetéteinek egyharmadát. A három államot érintő kivételezés írja az International Herald Tribüné szakértők szerint akár akadályozhatja is az adócsalás és a pénzmosás elleni küzdelmet. Sokan pedig attól tartanak, hogy a gazdag európaiak ezután az ázsiai adóparadicsomokban fogják kamatoztatni pénzüket. A magánbankbetétek megadóztatását az OECD szervezete is kritizálta, ugyanis a világ adóparadicsomait ez arra ösztönzi, hogy továbbra is fenntartsák a banktitkot. Mindez veszélybe sodorja az ezekkel az országokkal született OECD-megállapodásokat, amelyek értelmében azok 2005-től több információt fognak közzétenni betéteseikről. H. SZ. Partneri töltőállomások BUDAPEST (MTI) Partneri rendszerben hirdeti meg összes, még saját tulajdonában lévő, illetve bérleti rendszerben működtetett benzinkútját a Mol Rt. idén az első negyedévben. Szóród József, a Mol Lakossági Szolgáltatások Divíziójának ügyvezető igazgatója elmondta: így június végéig 330 töltőállomást üzemeltetnek Magyarországon partneri rendszerben. Ebben a szisztémában a partner csak a Mol Rt. által meghatározott áruválasztékból, a Mol Rt. által meghatározott áron értékesítheti a termékeket és szolgáltatásokat. A töltőállomást üzemeltető a forgalmazás után jutalékot és fix átalánydíjat kap, ami fedezetet biztosít a partner költségeire, vállalkozói eredményé- ' re. Szórád József elmondta: partneri rendszer előnye, hogy nem kell a vállalkozáshoz nagy vagyon, „csupán" jó szakembernek kell lenni. Az ügyvezető igazgató elmondta: céljuk, hogy az autós minden igényét kielégítsék a tankolás mellett. Kísérleti jelleggel már üzemeltetnek 10 kútnál érintőképernyős számítógépeket, amelyekkel az időjárási és útviszonyokról lehet tájékoztatást kapni, de lehet vele útvonaltervet is készíteni. Amennyiben a kísérleti jelleg beválik, akkor 50 forgalmasabb, illetve turisztikai központban lévő kútnál helyeznek el ilyen egységeket. Eladott BP-kutak BERLIN (MTI) A brit BP olajkonszern több mint 300 benzinkutat, köztük 55 magyarországit ad el az OMV osztrák olaj- és gáztársaságnak, hogy a német Arai átvételéhez eleget tegyen a kartellszabályoknak. A magyarországiakon kívül 247 németországi és 11 szlovákiai kutat is elad a BP. Ezenkívül az OMV 45 százalékos részesedést kap a Bayernoil olajfimomítóból és 18 százalékos részesedést a Trans Alpine kőolajvezetékből, amely Triesztből kiindulva látja el nyersolajjal a Bayernoilt. Háborús szükségprogram Az unió szigorítja adózási politikáját KELET-EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁGON KELL A LEGTÖBBET FIZETNI EGY LITER ÜZEMANYAGÉRT A drága benzin hátrányt okozhat felelősségre kellett vonni. Bár az igaz, hogy a hazai áremelkedéskor sűrűbb lesz a forgalom, Halasiné Bacsa Ildikó, Röszke vámparancsnoka is hasonló fegyelemről számol be. Persze kint, olcsóbban „töltekezni" bizonyos keretek között szabályos, ám minden külföldi tankolással az állam jövedéki adóbevételei csökkennek, amit más módon kell pótolni a költségvetésben. A jövedelmekhez viszonyítva magas hazai üzemanyagárak egyrészt azt eredményezik, hogy a fogyasztói kosárban nagy súllyal szereplő benzin drágulása az infláció növekedéséhez is hozzájárul. A Mol legfrissebb adatai szerint tavaly többet tankoltunk itthon: 2001-hez képest benzinből csaknem 4 százalékkal több, közel másfél millió tonnányi, gázolajból pedig közel 2 millió tonnányi fogyott, ami 5 százalékos növekedést jelent. E mennyiségbe a lakossági fogyasztás mellett persze a szállítmányozással és személyszállítással foglalkozó cégek tankolásai is beleszámítanak. Bobkó Attila, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara személyszállítási tagozatának vezetője, a megyei taxisszövetség első embere szerint az ágazat jelentós versenyhátrányt kénytelen elszenvedni, javarészt a hazai magas benzinárak miatt, amihez társul a fejlesztési források híján elöregedett autópark és a biztos, fizetőképes kereslet hiánya. A szakember szerint az üzemanyagköltség a taxis fuvardíj negyven százalékát teszi ki, s ez magasabb, mint más európai országokban. A benzinár csökkentése vagy kordában tartása a szállítmányozó, fuvarozó szakmának is érdeke, s ha az a cél, hogy az európai uniós csatlakozás, vagyis 2004 májusa után is magyar vállalkozások végezzék a közúti közlekedési és szállítmányozási feladatokat, akkor előbb-utóbb rendezni kell a magas üzemanyagárak kérdését. 0. K. K. Nem csak az itthoni keresetekhez képest drága a benzin, a magyar üzemanyagárak európai viszonylatban is borsosnak számítanak. Ez nemcsak a polgárokat bosszantja, hanem jelentős versenyhátrányba hozhatja a magyar szállítmányozó és fuvarozó vállalatokat az európai uniós csatlakozás után. Az európai üzemanyagárakat vizsgálva kiderül: a listán Magyarország az ötödik helyen áll Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Franciaország mögött, a volt keleti blokk államaival összevetve pedig a benzinárversenyben aranyérmesek vagyunk. A hazai kereseti viszonyokat tekintve azonban ennek a helyezésnek cseppet sem lehet örülni. Mint azt a diagram is mutatja, nem maga az üzemanyag megfizethetetlen, inkább a rá rakott adóterhektől válik drágává. Itthon a 95-ös oktánszámú benzin literének kereskedelmi árából a nettó a Mol által a világpiaci árak és a forint-dollár árfolyam függvényében meghatározott A magas üzemanyagárak ellenére benzinből csaknem 4 százalékkal, gázolajból pedig 5 százalékkal többet tankoltunk tavaly, mint egy évvel azelőtt. Fotó: Karnok Csaba nem a hazai olajtársaság versenyhivatal által is vizsgált árképzésében keresendő, hanem az adótartalomban. Minden benzinre elköltött 100 forintból ugyanis 77 az államkasszát gyarapítja. Persze, csak ha itthon tankolunk. Hogy lehet-e benzinturizmusról beszélni, azt nem támasztja alá semmiféle statisztikai adat. Az azonban tény, hogy az országhatár mentén élők gyakran átruccannak egy kis városnézésre vagy a rokonokhoz, s ilyenkor véletlenül sem tele tankkal indulnak el. Ha az illető az üzemanyagtartály méretének megfelelő literszámú benzint vagy gázolajat hoz át a határon, s mondjuk nem fordul háromszor egy nap, csak hetente, az legális, ha úgy tetszik, nevezhető benzinturizmusnak is. Ennél nagyobb aktivitás és mennyiség azonban sérti a vámszabályokat. Mint azt Venczel Ágoston nagylaki vámparancsnok elmondta, az elmúlt hónapokban nem fordult elő, hogy üzletszerű benzinimport gyanújával bárkit is rész mindössze 77 forintot tesz ki, ami hasonló, jelenleg éppen kissé magasabb, mint az európai átlagár. Mint az a grafikonon is jól látható, ez a bizonyos nettó ár a magyarországinál jó néhány, nálunk gazdagabb államban, így például Németországban, Nagy-Britanniában, Svájcban, Franciaországban, de Ausztria kivételével valamennyi szomszédos országban is alacsonyabb. A baj ennek ellenére