Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-11 / 35. szám

Kedd, 2003. február 11. A PÉNZ BESZÉL 7 Ismét nyereséges a BÉT A tavalyi a magyar tőzsde szempontjából a kilábalás éve volt: a hosszú visszaesés után a fellendülés első jelei mutatkoztak a tőkepiacon. Ennek is köszönhető, hogy a BÉT Rt. minden várakozást felülmúlva - mintegy 20 millió forintos nyereséggel zárta az évet. MUNKATÁRSUNKTÓL A tavalyi év első 11 hónapjában a BUX 11,5 százalékos hozamot biztosított a befektetőknek, ami felülmúlta a banki betétek és a pénzpiaci befektetések, így például a legvonzóbbnak tűnő diszkontkincstárjegyek 8,3 százalékos (szintén 11 havi) hozamát. A piacot jellemző BUX a világ legjobban teljesítő indexei közé került, köszönhetően a hazai vállalatok jó teljesítményének és a stabil makrogazdasági környezetnek. A budapesti tőzsde a rossz nemzetközi gazdasági környezetben is a világ egyik legeredményesebb börzéje tudott lenni. A Budapesti Értéktőzsde mint vállalat életében tavaly a legnagyobb horderejű változást a részvénytársasággá alakulás jelentette. Emellett szervezetátalakítás, racionalizálás is történt: míg három évvel ezelőtt még 120-an, jelenleg csupán 59-en dolgoznak a BÉT-en. A befektetők gyors, pontos tájékoztatására a BÉT új információs rendszert vezetett be idén. Az IKSZ néven ismertté vált rendszer gyors és olcsó megjelenést biztosít a tőzsdei cégek számára. Új tőzsdeindex kifejlesztésére is sor került: a CETOP 20 a kelet-európai tőzsdék árfolyamának alakulását mutatja. A magánbefektetők bizalmának visszaszerzése érdekében több intézkedést is hozott a BÉT. Többek közt beindult a K2 informatikai szolgáltatás, amelyen keresztül a befektetők állandó on-line kapcsolatban lehetnek a hazai és nemzetközi tőzsdei kereskedési rendszerekkel. 2003 februárjától új, olcsóbb díjszolgáltatási csomagot vezet be a Budapesti Értéktőzsde, amelyet a hazai magánbefektetőknek értékesíthetnek tovább a tőzsdei adatszolgáltatók. A BÉT ezzel újabb lépést tett annak érdekében, hogy a hazai magánbefektetők megtakarításaik minél nagyobb hányadát fektessék be a tőkepiacon. Távozó és érkező cégek MUNKATÁRSUNKTÓL Tavaly kilenc cég távozott a BÉT-ről. A tőzsde terméklistájáról januárban az Eravis (1996) és az Eravis elsőbbségi (1999), februárban a Csopak (1994), márciusban az IBÜSZ (1990), májusban a Második Deviza Factory (1997), júniusban az Arago Befektetési Holding Rt. (1999) és a Rizikó Factory (1997), októberben a Skála (1991), novemberben a Pick (1992) papírjait törölték. (A zárójelben közölt szám a bevezetés időpontját jelöli.) A Prímagáz Rt. részvényeivél utoljára idén január 17-én lehetett kereskedni. Horváth Zsolt, a BÉT Rt. vezérigazgatója (képünkön) lapunknak nyilatkozva elmondta: a nemzetközi és a hazai tapasztalatok alapján a csökkenő árfolyamok nyomán fordulnak elő kivezetést eredményező felvásárlások, amik a piac természetes velejáróinak tekinthetők. A kivonulások a BÉT kapitalizációját, a tőzsdén lévő cégek összértékét amúgy is csak kismértékben érintették és a vezérigazgató szerint a forgalom visszaesésében sem játszottak meghatározó szerepet. Az inkább a nemzetközi és a belföldi hatásoknak tudható be. A külföldön ismert kivezetési ciklusnak azt a részét, mikor újra megjelennek a tőzsdén a korábban kivonult cégek és realizálják nyereségüket, Magyarországon még nem figyelhettük meg, de számítani lehet rá. Arra is felhívta a figyelmet Horváth Zsolt, hogy a tőkepiaci törvény a felvásárlási szabályok átdolgozásával reagált a kivezetésekre, azért, hogy a kisbefektetők védelmét a korábbinál jobban biztosítsa. Tájékoztatása alapján 2003-ban számítani lehet új papírokra, például az FHB és az ÁPV Rt. által létrehozott Forrás Rt. bevezetésére. A befektetői bizalom erősítése érdekében, az átláthatóságot növelendő, a tengerentúli, valamint a nyugat-európai tőzsdék által mutatott úton halad a BÉT, azaz a kibocsátók és a tőkepiaci szakemberek bevonásával hozzákezdett, hogy megfogalmazza ajánlásait a tőzsdei vállalatok számára a „Corporate Governance" alapelveinek alkalmazására. Ezeknek az irányelvek a bemutatása 2003 tavaszán várható. R.Z. J A MAGYAR GAZDASÁG HELYZETE A CSMKIK és a Szegedi Akadémiai Bizottság magyar gazdaság helyzete, kilátásai" címmel közös rendezvényt szervez február 13-án, 14 órai kezdettel a Szegedi Akadémiai Bizottság I. székházában (Somogyi u. 7.). Vendégünk Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa, aki a magyar gazdaság helyzetéről, kilátásairól, a várható makrogazdasági folyamatokról tart előadást az érdeklődőknek. A rendezvényen való részvétel tagdíj-, szolgáltatásdíj-hátralékkal nem rendelkező kamarai tagjaink számára 3000 Ft/fő + áfa, egyéb eseten 6000 Ft/fő + áfa. Várjuk az érdeklődők jelentkezését a kamarában. EU KÖZBESZERZÉSI PÁLYÁZATKÉSZÍTÉSI TRÉNING TÁVOKTATÁSBAN A kamaránál működő Euró Info Központ EU közbeszerzési pályázatkészítési távoktatási tréninget szervez február végi kezdéssel, mely féléves időtartama alatt gyakorlati felkészülést és próbapályázat kidolgozásának lehetőségét biztosítja a jelentkezők számára. A tréning célja a kis- és középvállalkozások informálása azokról a tenderekről, melyek segítségével a különböző megbízásokban való részvételük könnyebbé válhat, különös tekintettel a tagországok közbeszerzési piacára. A tréning résztvevői fél éven (26 hét) keresztül heti rendszerességgel kapnak magyar nyelvű tender-összegfoglalót az őket érintő témakörű tenderekről, egyénileg e-mailen vagy faxon. A magyar összefoglalók alapján kiválaszthatják ázt a tendert, amelyet a tréning keretében kidolgoznak és beadhatnak. A tanfolyam ideje alatt folyamatos konzultációs lehetőséget biztosítunk, s a tréning lezárásaként a résztvevők értékelést kapnak a kiválasztott tender összeállításában végzett tevékenységükről, valamint igazolást annak elvégzéséről. | A képzéssel kapcsolatban bővebb információ a 62/486-987/146-os telefonszámon kérhető. | A PESSZIMIZMUS, A TŐKEHIÁNY IS GÁTOLJA A TURIZMUS FELLENDÜLÉSÉT Vendégcsalogató tervek Turisták a szegedi Tisza-parton. Sokan jönnek, de rövid ideig maradnak. Fotó: Karnok Csaba Tavaly emelkedett a Dél-Alföldre érkező turisták száma, a vendégek azonban az országos átlagnál rövidebb időt töltenek nálunk. Az idegenforgalomban dolgozó szakemberek szerint ezen például a fesztivál-, a lovas- vagy a falusi turizmus fellendítésével lehetne javítani. A fejtörés időszerű, hiszen az idei országos Utazás kiállításnak a Dél-Alföld lesz a díszvendége. Szeged, Csongrád megye és a Dél-Alföld idegenforgalmi szempontból is hátrányos helyzetű térségnek számít, ráadásul a szakma is némiképp megosztott abban a kérdésben, érdemes-e önálló kezdeményezéseket indítani, esetleg saját zsebbe nyúlni azért, hogy a napfény városa és környéke kikerül-. jön az árnyékból. Persze minden idegenforgalomban érdekelt vállalkozás - a legkisebb utazási és programszervező irodától a legnagyobb szállodáig - egyetért abban, hogy változtatni kellene, ám a sajátos hazai pesszimizmus, a kényelem vagy a tőkehiány okán nagyot lépni, konkrét példát mutatni ez idáig kevesen mertek. A piac azonban azt diktálja, vége az íróasztal mögötti elmélkedésnek, aktív szakmai összefogásra, célzott, komplex turisztikai kínálatra, eladható, időben kiajánlott, minőségi programokra van szükség, mindemellett létkérdés, hogy a helyi turizmus kiemelt szerepet kapjon a város- és a megyepolitikában. BELFÖLDI VENDÉGCSALOGATÓ A Magyar Turizmus Rt. elkészített egy értékes marketing- és akciótervet, amely piacelemzéssel, ötletekkel, tervszerű „hazaárulással" egységes utat jelöl meg. Az idei esztendőt az egészségés gyógyturizmusnak szentelték, s a tervekben kiemelt szerepet kap a belföldi vendég csalogatása. Nem véletlenül - mondja Galla Gábor, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója -, hiszen adott a szárazföldi infrastruktúra, ismert a piac, a szokások, az elvárások, a vendég attitűdje, jól körülhatárolható az a célcsoport, amely számtalan új termék bázispiacát jelenti, s nem utolsósorban, miután a belföldi vendég idehaza egész évben utazhat, széthúzható a szezon. Érdekes az a tapasztalat is, hogy a magyar vendég meglepően nagyvonalúbb. A KSH Csongrád megyei igazgatóságának 2002 első háromnegyed évi adatai arról tanúskodnak, hogy ha nem is számottevően, ám az országos átlagot meghaladóan javultak a megyei turisztikai mutatók. Mind a belföldi, mind a külföldi vendégek száma emelkedett, míg országosan ez csak a külföldiekre igaz. Ha azonban a vendégek számát és a vendégéjszakákról szóló adatokat összevetjük, kiderül: a térségünkbe érkezett turistát a legnagyobb vendégszeretet sem marasztalja egy-két éjszakánál hosszabb időre. Hogy ez miért van, arra a számok nem adnak választ. KITÖRÉSI PONTOK Nem kelhetünk versenyre a Balatonnal vagy a borvidékek kínálatával, de nem is ez a cél. A Dél-Alföld számos egyedülálló programot és látnivalót képes nyújtani a turistának, s ha ehhez megfelelő szakmai és településmarketing társul, nem reménytelen a térség jövője. Roczkov György, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara idegenforgalmi osztályának vezetője, az Alföld Tours első embere szerint sajnos nem könnyű meglátni a pozitívumokat, ám kitörési pont lehet a kulturális és fesztiválturizmus, s érdemes a valóban méltatlanul mellőzött belső piacra koncentrálni. Véleménye szerint az elmúlt év bebizonyította, hogy a rendezvények, az expók, a konferenciák és a sport képes vendéget hozni a Tisza-partra, így az idén is erre kell koncentrálni. A tudatos értékfelismerés és a közös tervezés fél siker véli Kunz Péter, a Hotel Novotel Szeged igazgatója, aki pozitív példaként említi, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok programját mind tavaly, mind az idén sikerült a szezon tervezésének időszakában megkapni, vagy hogy tavaly hajózni is lehetett a Tiszán. Ez fontos, hiszen nem aludni jön a vendég. A szálloda adataiban visszaköszönnek az erőfeszítések: tavaly 200 rendezvényt szerveztek a Novotelben, a szobák kihasználtsága 10 százalékkal emelkedett, 25 százalékkal nőtt az úgynevezett „beeső" vendégek száma. Bár a Novotelben a külföldiek jelenléte meghatározó, ennek ellenére tavaly 35 százalékra nőtt a hazai látogatók aránya. VADÁSZAT ÉS GASZTRONÓMIA Hogy miért érdemes hozzánk jönni? A Magyar Turizmus Rt. dél-alföldi regionális marketingigazgatóságának ajánlója szerint nálunk sok a védett természeti érték, adottak a feltételek a vadász-, a lovas- és a falusi turizmus fellendüléséhez, s páratlan vonzerő lehet a gasztronómiai kínálat. Minden bizonnyal vendégeket hozhat az is, hogy a Kamara Expo - melyben a kamara mellett Szeged városa, a Gellért és fiai Kft., a McLine kiállításszervező Kft. és a Szegedi Városkép Kft. is érdekelt az idén nyolc nagy regionális és országos vonzerejű kiállítást tervez, s ezt időben sikerült tudatnia a turisztikai szakma tervezőivel is. 0. K. K. a kereskedelmi szálláshely ken (2002) Belföldi vendég Külföldi vendég Összesen Magyarország 7,62 millió 9,78 millió 17,4 millió Dél-Alföld 218,6 ezer 464,6 ezer 683,2 ezer Szeged 150,2 ezer 5 7,5 ezer 207,7 ezer