Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-06 / 4. szám
4 •AKTUÁLIS« HÉTFŐ, 2003. JANUÁR 6. A szegedi Zombory Petra is beköltözött volna a Való Világ villájába Botrány és veszekedés A végrehajtói kamara ajánlása nem kötelező Kilakoltatás, halasztással A csodaszép szőke Petra nyugodtan kezeli a konfliktusokat. Fotó: Karnok Csaba A szegedi Zombory Petra hajszál híján bekerült a Való Világ-villáha, ahonnan egyébként tegnap egy vaklárma, pontosabban bombariadó miatt rövid időre ki kellett költözni a lakóknak. Hatalmas harc folyt péntek este az RTL Klub stúdiójában, a Való Világ pénteki bcszavazó show-ján. A szegedi Zombory Petra, Pepe az utolsó pillanatban szorult egy nagyszájú abonyi lány, Csöpkc mögé. Pepe többször is átvette a vezetést a szókimondó lánytól, aki nem kímélte ellenfeleit. Ám hiába a diplomatikus válaszok: végül nem ő költözhetett a villába. A rendkívül csinos, 25 éves szőke IVtra, akit hajszíne miatt is sok megjegyzéssel illetett erélyes vetélytársnóje, úgy látja: azok kerülhetnek be a műsorba, akik valamilyen szempontból eltérnek az átlagtól, talán ó túl „normális". Ezért volt számára egyértelmű a következő, a másnapi (leszavazáson, hogy a leszbikus Kismocsok biztos befutó lesz. A végzős joghallgató, aki egyszersmind elsőéves egy budapesti egyetemen is, kalandvágyhói jelentkezett a valóságshow selejtezőjébe egy esztendeje is, és ezért próbálkozott ismét, ezúttal azonban már nagyobb sikerrel. Elárulta, a jelentkezési lapon és a válogatásokon is sok intim kérdésre kellett válaszolnia: lcvetkózne-e a fürdőszobában (IGEN), lefeküdne-e valakivel a villában (NEM), van-e szerelme (NINCS). Pepe megtudta az egyik versenyzőtől, hogy a bekerülés érdekében elhallgatta kapcsolatát. Érdekes élménye volt, hogy az ót végül kiütő Csöpke, aki nagy vehemenciával szidta a „szőke ciklont" élő adásban, az utolsó pillanatban változtatta szőkéről barnára hajszínét. - A műsor készítői sztereotípiák mentén gondolkoznak. Kitalálták, hogy az „okos barna" Csöpkét szembeállítják a szőke nővel. Ő agresszív volt és közönséges. Én a konfliktusokat higgadtan kezelem, nem keltenék botrányt a villában. Mindenesetre emelt fővel távoztam, nem vettem fel, amit mondott mondta Pepe. Azt mindenesetre több ismerőse is jelezte, hogy a beválasztó műsor utolsó nyolc-kilenc percében nem tudtak rá szavazni, „le volt tiltva a vonala". A szegedi lány még abban reménykedhet, hogy megismétlődik, ami a Való Világ l-ben, és Hajnihoz hasonlóan még egyszer harcba szállhat a beköltözésért. Egészen biztos, hogy sok konfliktusra számíthatnék odabent, legfőképp a lányokkal. A szüleim úgy vélik Csöpke megnyilvánulásait látva, hogy magamat járatnám le, ha csatlakoznék egy ilyen társasághoz. Ismerőseim viszont szeretnék, ha mégis vállalnám. Akkor vennék részt egy következő válogatón, ha az addig beköltözők szimpatikusak lennének - tette hozzá végül a szegedi Zombory Petra, aki még megjegyezte: köszöni azoknak, akik rászavaztak, és azoknak is, akik az utolsó percekben hiába próbálkoztak. W. A. A végrehajtói kamara fölhívása a kilakoltatások márciusig szóló felfüggesztéséről csupán ajánlás. Az utcára kerülők féléves halasztást kérhetnek a bíróságtól. Amikor a végrehajtói kamara december elején közzétette, hogy tavaszig függesszék fel a kilakoltatásokat, az érintettek eltérően értelmezték a felhívást. Azok, akiket elmarasztalt és az ingatlan elhagyására szólított fel a bíróság, ügy gondolták, a téli hónapokban védi őket a kilakoltatási stop; a végrehajtók viszont arra hivatkoztak, hogy a kamarai nyilatkozat az ő munkájukat nem korlátozza. - A márciusig szóló kilakoltatási tilalom valóban ajánlás, kötelező jellege tehát nincs. Célja az, hogy a hideg téli hónapokban senki sem kerüljön az utcára - tájékoztatta lapunkat Krejniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke. Hozzátette, hogy a végrehajtóknak mérlegelési jogkörük nincs, ha a bíróság elrendeli a kilakoltatás végrehajtását, nem dönthetnek saját hatáskörben a felfüggesztésről. Az érintettek viszont kérhetik a kilakoltatás elhalasztását: a bíróság hat hónapos haladékot adhat. Krejniker Miklós az ítélkezési gyakorlatból leszűrt tapasztalatait összegezve úgy fogalmazott, hogy az esetenként több évig elhúzódó pereskedés végén a bírák általában megadják az ügy lezárását mindössze néhány hónappal meghosszabbító halasztást. Nem vonatkozik viszont a kedvezmény az önkényes lakásfoglalókra: nekik menniük kell. Azokban az esetekben, amikor a pernyertesnek van otthona, s nem kell haladéktalanul beköltöznie a bírósági úton megszerzett ingatlanba (mint például az árveréseken megszerzett lakások ügyében), a vesztes fél számíthat a haladékra. NY. P. Kligl-alkotás Temesváron A szegedi Kligl Sándor készítette a temesvári főgimnázium falát díszítő Székely László-bronzportrct. Az emléktáblát még tavaly, szilveszter előtt avatták fel. Az 1877-ben született Székely László volt hosszú ideig Temesvár főépítésze. Az 57 éves korában elhunyt, tavaly Temesvár díszpolgárává választott főépítész nevéhez fűződik számos középület, templom tervezése. Elsősorban Temes megye központjában alkotott, de részben ő készítette a budapesti Gellért Szálló terveit is. Székelyről szilveszter előtt emlékeztek meg Erdélyben. A neves építész bronz portréjának elkészítésére Kligl Sándort kérték föl. - Nagy megtiszteltetés volt ez számomra, hiszen anyai ágon rokona vagyok Székelynek - mesélte a szegedi szobrászművész. Már évtizedekkel ezelőtt szerettek volna Temesváron emléket állítani a magyar építésznek. Ez azonban akadályokba is ütközött, mert sorozatosan arról vitatkoztak az illetékesek, hová kerüljön a márványtáblája. Többek között egykori lakóházának mostani lakói nem járulták hozzá, hogy a ház falára tegyék emléktábláját. Végül is megszületett a döntés. Székely László egyik legnagyobb, lcgmonumentálisabb épületterve volt a temesvári kegyesrendi főgimnázium, rendház és templom. A három utca határolta épület alapkövét 1908-ban tették le. A főgimnázium falára került a márvány emléktábla, rajta a bronzportréval. K.T. Kligl Sándor a temesvári főgimnázium falán látható bronzportré vázlatával. Fotó: Karnok Csaba A hónap könyve a Thuróczy-krónika A 120 éves szegedi Somogyi-könyvtár A hónap könyve címmel új sorozatot indít. Gyűjteményének értékes darabjaiból, újdonságokból, íróvendégeinek műveiből ajánl az olvasók figyelmébe havonta egy-egy könyvet. |anuárban az 14KK-ban megjelent Thuróczy-krónika Somogyi-könyvtári példányára esett a választás. MUNKATÁRSUNKTÓL Mátyás király uralkodása idejcn (korábban, mint Angliában vagy Spanyolországban), 1473-ban a néniét származású Hess András Budán felállított nyomdájában készült Magyarországon az első nyomtatott könyv: a Chronica Hungarorum. Ezt a munkát, a magyarok történetét összefoglaló művet, a nyomtatás helyéről „Budai Krónika"-ként szokás említeni. Mátyás udvarához kötődik a 15 évvel később megjelent Thuróczy-krónika is. Szerzője, a Hont megyei nemesi származású Thuróczy János 1435 körül született. Egyetemre nem járt, de a latin nyelvet kiválóan megtanulta. Jogi érdeklődése és latintudása révén fiatalon jegyző lett az országbíró hivatalában. 1476-tól tíz éven át a királyi kúriában dolgozott jegyzőként. 1486-ban a királyi kisebb kancellária egyik ítélőmesterévé nevezték ki Thuróczyt, aki így egyúttal a jegyzők elöljárója lett. Hivatali főnöke, Drági Tamás szemelynök buzdítására fogott neki, hogy korábbi krónikák, források alapján megírja a magyarok történetét egéífeen Mátyás koráig. Munkájához rendelkezésére állt a király könyvtára. A Magyarok krónikája nem eredeti mű, több forrást, krónikát dolgozott benne egybe Thuróczy, amelyek 1386-ig, Kis Károly haláláig ismertették a magyar történelmet. A XV. század históriája, Thuróczy korának krónikája már önálló írói teljesítmény. A szerző anekdoták beillesztésével élvezetes olvasmánnyá tette művét. A történetíró naprakészségét jellemzi, hogy az utolsó fejezetben Mátyás több hadi sikere mellett elmeséli Bécs és Bécsújhely elfoglalását is, Bécsújhely pedig 1487. augusztus 17-én került Mátyás uralma alá. Abban az időben Budán nem működött nyomda, így a krónikát Brünnben (Brno), a Stahel műhelyében nyomtatták. Itt készültek a fametszetű illusztrációk: a csatajeleneket bemutató kisebb ábrák és a magyar királyok ismert és kedvelt, egész alakos portréi. A kötet 1488. március 20-án már el is hagyta a nyomdát. A magyarok történelme iránti érdeklődés jele, hogy Thuróczy műve pár hónappal később, 1488. június 3-án Augsburgban is megjelent. Theobald Feger budai könyvkereskedő és ¡De cotoiwtione 1 vita rcgi«30cle pzimi ? crerdrif« dnfbe?. PMMWn«MMMHHMaMaHMWMMMM«wJ ^r igtt bcmxxadben yin victo? cu mopbove int in cmttaté jRri.jlbiqy regab btabcmarc tan áctib^cű cpwfcliaterccoíoiiad.Zamttautcj regirá pacificefinc moleftationcholhű -ujfum bona gctifoc.3hitceterafu]iHÍv perme fuc ar/ , guiticu feett fabricar* trámof msgnc tnonetc c% i punfluno argctoitpcrá rqr veiulm Eni certain I. Béla király képe a Thuróczy-krónikában. kiadó megrendelésére készült a második kiadás a híres Ratdolt nyomdában, a brünni kiadás egy példánya alapján. A fametszeteket, az eredetit utánozva, újrametszették, a példányok többségében kézzel ki is színezték azokat. A szép történeti képeskönyv amellett, hogy forrásértékét is megőrizte - a könyvtárak, könyvgyűjtők féltett ritkaságai közé tartozik a mai napig. A Somogyi-könyvtár 1993 januárjában vásárolta meg az augsburgi, tehát a második kiadás egy példányát, jóllehet a szándék, hogy gyűjteményében dicsekedhessen egy Thuróczy-krónikával, már a millennium idején megszületett. A könyvtár első igazgatójának, a történelem és a régiségek iránt élénken érdeklődő Reizner Jánosnak 1897 októberében fel is ajánlottak megvételre egy tökéletes állapotban levő példányt az augsburgi kiadásból. Az igazgató azonban drágának találta az ajánlatot, illetve még nagyobb „fogásban" reménykedett: budai kiadást szeretett volna venni. Ez sajnálatos tévedés volt Reiznertől, ugyanis Thuróczy művét nem adták ki Budán, csak Brünnben és Augsburgban jelent meg gyors egymásutánban, 1488-ban. Ezt követően hosszú idő telt el, amíg egy antikvárium katalógusában, elérhető áron eladásra kínáltak egy augsburgi Thuróczy-krónikát, az pedig a szerencsés véletlen műve, hogy a könyvtárnak éppen volt kerete a ritkaság megvásárlására. A Thuróczy-krónika eme példányát számos kiállításon csodálhatták már meg az érdeklődők 1993 óta a Somogyi-könyvtárban. Újévi hangverseny Hosszasan tapsolta meg a zsúfolásig megtelt bálterem közönsége a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő vásárhelyi városi fúvószenekar szombat esti hangversenyének minden egyes számát. A koncert résztvevőit Almási István alpolgármester köszöntötte, majd a Vágó János és egy szám erejéig Krupiczer Ferenc által vezényelt zenekar tolmácsolásában zendült fel (a fúvós hangzásban kicsit szokatlan) palotás, Erkel Hunyadi László operájának közismert dallama, melyet a Lutor Gyula Színpadi és Szalontánc Egyesület táncosai korhű jelmezben jártak el. Az esten elhangzott Csajkovszkij Feodóra nyitánya, ifj. Johann Strauss Terefere polkája, Déli rózsák keringője, Éljen a magyar! polkája, Steiner Béla Vásárhely kővel van kerítve című népdalszvitje (közreműködött a városi vegyes kar), Johann de Mey Morricone egyvelege, Hegedűs Endre Három örökzöld című egyvelege, Kabec Látogatás Gerschwinnnél című műve, valamint Lavender Latin gold című egyvelege, hogy az estet a legdinamikusabb darab, a Johann Strauss most is hatalmas sikert arató Radeczky indulója zárja. A városi fúvószenekar eddigi teljesítményének legjavát adta. B.K.A.