Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-06 / 4. szám

HÉTFŐ, 2003. JANUÁR 6. • AKTUÁLIS* 5 Sokszínű és alkalmazkodó tömegközlekedés Százmilliónál is több utas buszon, trolin... Holnap már kávézhatunk a felújított, patinás cukrászdában Újra megnyílik a Virág Szegedi szimfonikusok Élőben közvetíti a Bartók rádió kedden déli 12 órától a Szegedi Szimfonikus Zenekar koncertjét a Magyar Nemzeti Galéria kupolaterméből. A Hangverseny délidőben című műsorban Csajkovszkij Olasz capriccióját és Kosztándi István hegedűszólójával Rimszkij-Korszakov Seherezádé szvitjét játssza a szegedi együttes Gyüdi Sándor igazgató-karnagy vezényletével. A sokszínű és „kétgazdás" szegedi tömegközlekedés az elmúlt évtizedben igazodott a megnövekedett autóhasználathoz, egyszerre próbált alkalmazkodni az uniós elvárásokhoz és a pénzszűkéhez, s nem utolsósorban az utazóközönség igényeihez - írja Kovács Andrea, a Csongrád megyei KSH munkatársa napokban megjelent elemzésében. Magyarországon, akárcsak Európa-szerte, a XIX. és a XX. század fordulóján a nagyvárosok utcáin megjelent a kötöttpályás lóvasút gépesített utóda, a villamos, Szegeden csak a századfordulót követően engedélyezték a villamospálya kiépítését. Az autóbuszok vidéken a második világháborút követően jelentek meg. Az 1980-as évek elejétől a gyorsan terjeszkedő lakótelepek elérhetőségének javítására Szeged mellett Debrecenben is bevezették a gyors és környezetkímélő trolibuszokat. A gazdaságosabbnak ítélt autóbuszok az 1950-60-as években kezdték kiszorítani a lassúbb és pályaépítéshez kötött villamosokat, ennek a folyamatnak számos villamosvonal vált áldozatává. Szegeden egykor például a mai Belvárosi hídon éppen úgy járt villamos, mint a Felső Tisza-parton. Ma már a vidéki városok közül csupán Debrecenben, Miskolcon és nálunk jár a villamos. Szeged tömegközlekedésének hálózata a 80-as évek közepére nyerte el jelenlegi formáját, ekkor a város különböző pontjait négy villamos-, hat trolibusz- és 42 autóbuszvonal kötötte össze. Az akkori együttesen 135 kilométer hosszúságú hálózat az azóta 13 kilométerrel gyarapodott. Jelenleg Szegen öt villamos-, három trolibusz- és 45 autóbuszjárat fut. A helyi tömegközlekedésben fordulatot a kilencvenes évek elején megnövekedett gépkocsihasználat hozott, ami többek között jelentősen csökkentette a tömegközlekedést igénybevevők számát. Szegeden 2001-ben a 113 milliós utasforgalom mindössze héttizede volt a tizenegy évvel korábbinak. Az utazóközönség zömét kitevő napi rendszerességgel buszra, villamosra, trolira szálló iskolásés gazdaságilag aktív korú népesség száma folyamatosan csökken. Míg 1990-ben egy szegedi lakos átlagosan 921 alkalommal vett igénybe tömegszállító járművet, addig 2001 -ben már alig 700-szor. Debrecenben és Miskolcon gyakrabban szállnak tömegközlekedési eszközre az emberek, mint nálunk. A vizsgált időszak végén 39 villamos, 42 troli- és 140 autóbusz szállította városon belül az utazni kívánókat. A szegedi tömegközlekedés is igyekszik megfelelni az uniós környezetvédelmi szabványoknak, egyre több gázüzemű autóbusz fut a város utcáin. Az első környezetkímélő jármú 1996-ban állt forgalomba, azt követően 1999-ben volt egy nagyobb, 24 darabos beszerzés, majd a program nyolc autóbusz üzembe állításával 2002-ben tovább folytatódott. A járatok követési ideje járműfajtánként eltérő; legsűrűbben a villamosok és a trolibuszok közlekednek, csúcsidőben 3-8 percenként, azonkívül 10-15 percenként követik egymást a járművek. A buszok ritkábban közlekednek, csúcsidőben a legtöbb járat húsz percenként követi egymást, azonban ezekben az időszakokban sok a párhuzamos, egymást tehermentesítő járat, így a tényleges várakozási, idő ritkán haladja meg a tíz percet. Az üzemanyag- és energiaárak drágulásával évről évre növekednek a tömegközlekedési tarifák is. Egy vonaljegy 1990-ben nyolc forint volt, ami mára több mint tízszeresére - a fogyasztói árszínvonal növekedést másfélszer meghaladó mértékben emelkedett. Míg a viteldíjak 9-11-szeresére növekedtek, addig a keresetek nagysága alig több mint hatszorosa az 1990. évinek. K.A. Szakadt a hó a téh szünet utolsó napján Közlekedési káosz a szőregi dombnál Folytatás az 1. oldalról A kamionok - akárcsak minden jelentősebb hóesésnél - nem képesek megmászni a szőregi dombot és leállnak az út mellett. Toronykőy Mártától, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferensétől megtudtuk, este hat és fél hét között a Makóról Szegedre tartó kocsisor vége Deszkig ért el, rendőrök irányították a forgalmat. Balesethez azonban nem kellett kivonulniuk, csak kisebb koccanásokról szereztek tudomást az ügyeleten. A mentőknek és a tűzoltóknak sem akadt dolguk a hóesés miatt. Serege János, a Szegedi Közterület-fenntartási Kht. igazgatóhelyettese arról tájékoztatta lapunkat, 11 sószóróval tegnap délután 4-kor vonultak ki a város utcáira, akkor még csak ónos eső esett. Ezt követően azonban már a tolólapokat is bevetették. Az esti váltás 19 óra után vette át a szolgálatot, az emberek és a gépek reggel 7-ig járják az utcáitat, s a buszmegállókat is takarították. Mint megtudtuk, reggel 6-tól hólapátolók is munkába állnak, s akkor dől majd cl: szükség van-e rendkívüli hómunkások felvételére. Amennyiben igen, nekik egy nyolcórás műszakra nettó 3 ezer forintot fizetnek. A közterület-fenntartók különben nem kötelesek az ingatlanok elől eltakarítani a havat, ezért kérik a lakosságot: saját háza előtt mindenki maga lapátoljon és seperjen. F. K. Negyvenéves lovasszakosztály Kalandos kezdetek Negyven évvel ezelőtt meglehetősen kalandos körülmények között alakult meg a ma Bercsényi Miklós nevét viselő, vásárhelyi lovasszakosztály. Lelkes István, Szalay Ferenc festőművész nyaranta a méntelepen lovagolt, de ők ketten a hatvanas évek legelején elhatározták, lovasszakosztályt hoznak létre, a semmiből. - Vásárhely a magyar lótenyésztés egyik legkiválóbb központja volt valamikor, a két világháború között itt működött a népkerti lóversenypálya, sőt: sportlovakat is tenyésztettek a pesti galoppra és a honvédségnek egyaránt. A szervezőknek szerencséjük volt, mert az akkor alakult állami gazdasághoz került Soltész Lajos állattenyésztő, aki tüzérzászlósként tanult meg lovagolni, és kitűnő díjugratóként vált ismertté. Petőfi utcai lakásán gyűlt ösSze 1961 nyarán a két festőművész, és a hozzájuk csatlakozó Szabó Lajos állatorvos azzal az ötlettel, hogy lovasszakosztályt alakítanak. - Azért maradhattunk fenn a nehéz időkben is, mert nem tűrtük az intrikusokat, bárki is volt az, elküldtük - összegezte a történteket Lelkes István. - Lovasaink pedig eredményesen szerepeltek az országos versenyeken. B.K.A. A menetrendről szórólap, internet és ingyenes telefonszám tájékoztat Különjárat mozgáskorlátozottaknak Szeged legpatinásabb cukrászdája, a több százmillió forintos költséggel felújított Virág három év szünet után holnap reggeltől újra várja a vendégeket. Alacsony padlós trolibuszát a mozgáskorlátozottak számára közzétett menetrend szerint közlekedteti az SZKT. A billenthető kocsiszekrényű troli szinte a megálló járdájára térdepel, így a zöld-fehérre festett Skoda középső ajtaján a babakocsival vagy kerekes székkel közlekedők is följuthatnak a járműre. A troli menetrendjét többféle formában is meghirdette a Szegedi Közlekedési Társaság, így a mozgásukban korlátozottak előre kiszámíthatják, mikor érkezik a számukra is igénybe vehető trolibusz. - A T-800-as pályaszámú, alacsony padlós trolibuszunkat tolószékkel vagy babakocsival közlekedő utasaink is igénybe vehetik. Szeretnénk megkönnyíteni utazásukat azzal, hogy az interneten, telefonon és hamarosan szólólapon is tájékoztatjuk őket a troh pontos menetrendjéről mondta Szélpál Gábor, az SZKT közönségkapcsolati irodavezetője. A „különjáratot" az esélyegyenlőség megvalósításáéit indítják. A mozgáskorlátozottak és babakocsit toló kismamák a középső ajtónál található gomb megnyomásával jelezhetik, hogy föl akarnak jutni a kocsira. A trolivezető természetesen már a megállóba érkezéskor látja a tolószékben ülő vagy babakocsival A T-800-as trolit várhatják a babakocsival és kerekes székkel közlekedők. várakozó utast - a jelzés azért szükséges, hogy a sofőr bekapcsolja a kocsiszekrényt megdöntő szerkezetet. A vezető szükség esetén segít is a följutásban. Az utastér középső részén biztonságos helyet alakítottak ki a kocsival közlekedőknek. A trolibusz vezetésére nyolc sofőrt készített föl a társaság. Az SZKT egyetlen alacsony padlós járműve az összes (5-ös, 8-as és 9-es) trohvonalon közlekedik. Az 5-ös vonalon hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken, valamint szabadnapokon (szombaton); a 8-ason szerdánként, a 9-esen kedden és pénteken, valamint munkaszüneti napokon. A részletes menetrendről az ingyenesen és a nap 24 órájában Fotó: Gyenes Kálmán hívható 06/80/820-500-as teleIonszámon, a közönségkapcsolati iroda 485-495-ös számán, valamint az SZKT internetes honlapján (címe: www.szkt.hu) tájékozódhatnak az érdeklődők. Hamarosan szórólapon is megjelentetik a T-800-as, alacsony padlós Skoda közlekedési rendjét. NY. P. Már az 1879-es nagy árvíz előtt is népszerű volt az a cukrászda, amely a dúsgazdag gabonakereskedő, Zsótér Andor által 1874-ben építtetett új Zsótér-ház földszintjén működött. Alemann János, majd Arvay Sándor és fia tette híressé süteményeivel a Klauzál téri cukrászüzletet, amit már egy évszázaddal ezelőtt a szegedi Gerbaud-ként emlegettek. A Temesvárról érkezett Virágh testvérek - akik tovább öregbítették a hírnevét, és névadójául is váltak 1922-ben vásárolták meg. Magyarország második legjobb cukrászdája az 1950-es államosítás után, majd a '90-es években, Szervánszkyék vezetése alatt is a szegediek kedvenc találkozóhelye maradt. Az alkalmazottak és a vendégek nagy megdöbbenésére Szervánszkyék 1999. október 4-ére virradó éjjel tíz teherautóval elszállították a teljes berendezést és bezárták az üzletet. Akkoriban arról beszéltek, hogy a Virágot hét és fél éven át üzemeltető soltvadkerti cukrászfamília azért vonult ki Szegedről, mert belefáradt az önkormányzattal folytatott pereskedésbe. A város fideszes gazdasági alpolgármestere néhány héttel később már bizakodva nyilatkozta, hogy hamar találnak új üzemeltetőt, és a polgárok karácsonykor már újra kedvenc helyükön kávézhatnak. Ehhez képest több mint két esztendő telt el, amíg az új tulajdonos, a szembeni Kis Virágot is üzemeltető Virág Cukrászda Kft. Az országos hírű Klauzál téri cukrászda keddtől várja a vendégeket. 2001 végén megkezdte az üzlethelyiség teljes felújítását. A munkálatokat a pincében indították, amihez az elődök évtizedeken át nem nyúltak. Érthető, hiszen először mintegy 800 köbméter földet kellett kihordani és elszállítani belőle. A több mint 500 négyzetméter alapterületű helyiséget a mélyítés után korszerűen szigetelték. Mivel az épület műemléki védettség alatt áll, minden munkafolyamatot egyeztetni kellett a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Lapunk folyamatosan beszámolt a rekonstrukcióról, megírtuk, hogy a vakolatrétegek alatt megtalálták a cukrászda 19. századi díszítőfestményeit is, amelyek felújítására Kisterenyei Ervin restaurátorművészt kérték fel. Az enteriőr kialakítását Rományi László belsőépítészre bízták, aki olaszos stílusban varázsolta újjá az L alaprajzú, elkülönített dohányzó szakasszal is rendelkező cukrászdát. A bútorzatot a korábbihoz hasonló stílusban gyártatták le, és sikerült visszaszerezni Soltvadkertről a herendi porcelánból készült nevezetes kávéfőzőt is. Mint az üzemeltető kft. jogi képviselőjétől, Hadfi fános ügyvédtől megtudtuk, a teljes felújítás több százmillió forintba került. A pontos összeg üzleti titok. A tulajdonos hosszú távra tervezett, hiszen csak lassan térülhet meg a hatalmas beFotó: Schmidt Andrea ruházás. A cukrászdát a legszigorúbb nemzetközi előírásoknak is megfelelő modern konyhatechnikával szerelték fel, így a sütés is helyben történhet. A pincében raktárakat, hűtőkamrát és hidegkonyhai előkészítő helyiségeket alakítottak ki. Újdonság, hogy ezentúl nemcsak süteményeket, krémeket és fagylaltot kínálnak a Virágban, hanem hidegkonyhai készítményeket is. A cukrászda hivatalos megnyitóját ma délután zárt körben tartják, és kedden reggel - ha az ígéreteknek megfelelően addigra a működési engedélyt is megkapják már a nagyközönséget is várják. HOLLÓSI ZSOLT