Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-06 / 4. szám

HETFO, 2003. JANUAR 6. •AKTUALIS« 3 Teljes búcsú nyerhető Alsóvároson Ötszáz éves a templom Zsúfolásig megtelt tegnap az alsóvárosi ferences plébániatemplom. Fotó: Schmidt Andrea Szentmisével kezdődött az al­sóvárosi ferences templom öt­száz éves jubileuma. Gyulay Endre megyés püspök prédiká­ciójában felhívta a figyelmet ar­ra, hogy idén búcsút nyerhet minden templomba zarándokló katolikus. Vízszenteléssel kezdődött teg­nap, vízkereszt ünnepén az alsó­városi ferences templom jubileu­mi éve. A víz megáldásával Gyu­lay Endre megyés püspök jelké­pesen „újraszentelte" az idén öt­századik évét ünneplő egyházi épületet. A szentmisére zsúfolásig meg­telt Szeged legidősebb plébánia­temploma. A hagyományoknak megfelelően a környező telepü­lésekről, sót még a tanyavilág­ból is érkeztek hívek a jubileumi év megnyitójára. Számos idős, láthatóan súlyos beteg ember is vállalkozott a zarándoklatra, hi­szen mint azt Horváth Pál Ac­hilles plébánostól megtudtuk: a pápai hivatal rendelkezésének értelmében az idei istentisztele­tek alkalmával teljes búcsú nyerhető, ami a katolikus egy­ház szerint azt jelenti: a meg­gyónt és szentáldozáson részt vett hívek minden korábban el­követett bűnüktől megszaba­dulhatnak. Gyulay Endre prédikációjában a mise evangéliumi idézetét, a napkeleti bölcsek látogatását magyarázta: a bölcsek azok, akik hódolnak a földre született Isten­nek, ilyeneknek kell lenniük a keresztényeknek is. Ezzel szem­ben Heródes király az önző em­ber példája, aki hódolat helyett hatalmát féltve parancsot ad az erőszakra, a betlehemi kisgyer­mekek lemészárlására. - Bölcsként viselkedett ezer esztendeje Szent István király, amikor a kereszténységnek utat nyitott Magyarországon és bölcs­ként viselkedtek ötszáz évvel ez­előtt a szegedi ferencesek is, ami­kor templomot építettek, hiszen az azóta eltelt fél évezred számos szorongattatásában az alsóvárosi templom tartotta a lelket, a re­ményt a délvidéki hívőkben - fo­galmazott a püspök. A szentmisét a pápai és a ma­gyar himnusz, valamint püspöki áldás zárta. Ezt követően miden zarándokot és hívőt szeretetven­dégségre vártak a ferences testvé­rek a plébánia hittantermeibe. ILLYÉS SZABOLCS Tudás és vitaminshop PANEK SÁNDOR A januárban életbe lépett a nyelvtörvény szerint mostantól a nyilvánosságnak szánt információhordozókon (a médiában, a plakátokon, a boltok címtábláin, a közterületi reklámokon és áruismertetőkön) az idegen nyelvű szöveg mellett magyarul is meg kell jelennie a tudnivalóknak. A törvény kifutására egy év állt rendelkezésre, de abból ítélve, hogy a shopok, centerek még mindig magyar megfelelő nélkül állnak a cégtáblákon, aligha­nem jó idő eltelik amíg a dogmatikus nyelvőrzés és a divatos anglománia között értelmes feliratkultúra alakul ki Magyaror­szágon. A törvény két indoklást fogalmaz meg egyben: a magyar nyelv megóvását, és azt, hogy a magyar állampolgároknak joguk van a tájékozódási szabadsághoz, amelyet a magyar nyelv biztosít. Mindenkinek joga van szellemileg komfortosan sétálni a belváro­si vásárlóutcán, akkor is, ha nem beszél idegen nyelvet. Elvégre boltok, reklámok feliratait nemcsak a megcélzott közönség olvas­sa, s az idegen kifejezések ahelyett, hogy összekötnék az embere­ket, elválasztják az értőket és a nem értőket. Minden kommuni­kációs eszköznek - a reklámtáblától az újságig - szerepe van a kapcsolatban nem lévő rétegek összekötésében. Ha nem érthető­ek mindenki számára az üzenetek gazdag és szegény, vezető és alávetett, szereplő és publikum között, akkor a nyelv által kínált híd nem járható, s az eredmény piaci célérdekek szerint törede­zett társadalom lesz. A kilencvenes évek tapasztalata, hogy a fogyasztás és a tudás szerint kettéváló társadalomban a közlés felértékelődik. Az infor­mációval bánni tudás kettéosztotta a társadalmat, s noha az ok­tatás eltüntetheti ezt a különbséget, mindenkinek van olyan is­merőse, aki már a számítógép bekapcsoláskor nem érti, mit is je­lentenek az angol - sőt, az angolból magyarított - kifejezések. A számítástechnika tanulásához már nem lehet angol nyelvtudás nélkül nekifogni. A magyar nyelv nem elegendő. Elgondolni is rossz azt a helyzetet, amelyben a magyar nyelv a vásárláshoz, ut­cai tájékozódáshoz sem lesz elegendő. Igaz, a számítástechnika, és a távközlés példája azt is mutat­ja, hogy sok estben pusztán a magyar felirat nem segít: az in­ternet café lehet "internet kávéház" is, tudás híján a szemlélő így sem tudja értelmezni. A nyelvtörvény a korszerű tudással ellenkező irányba menetelő nyelvőrködésre ad alkalmat, ha al­kalmazói nem veszik figyelembe, hogy az idegen hatás sok esetben olyan újdonságot fed, amit a magyar nyelv idővel önál­lóan befogad. Alighanem akkor lesz haszna a törvénynek, ha ésszerű mér­legeléssel használják. Számos nevetséges és bosszantó maj­molást ki lehet vele iktatni a cégtáblákról: a zöldségüzlet elne­vezés helyett például nem fogják a „vitaminshop" kreálmányt követelni az emberek. Más esetek azonban arra hívják majd fel a figyelmet, hogy a modern információs társadalom embe­rének tájékozódási szabadságjoga új tudás nélkül nem bizto­sítható. A bíróság sem tudta elhalasztani a kétórás munkabeszüntetést Hajnali Volán-sztrájk Folytatás az 1. oldalról Szeri István, a Tisza Volán Rt. ve­zérigazgatója elmondta, fél 5-ig minden busz közlekedik, ezt kö­vetően 2 órán át leállnak a jármű­vek, ám a Tisza Volán gondosko­dik arról, hogy a már úton levő buszok elvigyék utasaikat a leg­közelebbi buszpályaudvarig, míg Szegeden, Szentesen és Hódme­zővásárhelyen a sürgősségi beteg­ellátást biztosító intézmények­hez a sztrájk ideje alatt is indíta­nak járatokat. A vezérigazgató megértést kér az utasoktól, ugyanis - mint elmondta - a sztrájk befejezését követően a he­lyi járatok esetében gyorsan visz­szatér a Volános élet a normális kerékvágásba, ám a helyközi és távolsági járatok menetrendszerű közlekedésében még kora délutá­nig is adódhatnak problémák. Virágh István, a KKSZ Tisza Vo­lános alapszervezetének elnöke elmondta, szombaton reggelig a szegedi központú busztársaság­nál több mint 900-an csatlakoz­tak a sztrájkhoz. A helyi járatok­nál dolgozók közel 100 százaléka döntött a munkabeszüntetés tá­mogatása mellett, míg a helyközi és távolsági járatok munkatársai közül is leginkább csak azok nem írták alá a sztrájklistát, akik sza­badságon voltak, vagy a sztrájk napján egyébként sem dolgozná­nak. - Szombaton körbejártam jó­magam is Csongrád megye min­den jelentősebb buszos forgalmi csomópontját, s személyesen győződhettem meg arról, hogy a sztrájkkal kapcsolatos közlemé­nyeket, utastájékoztatókat kihe­lyezték kollégáim. így vélemé­nyem szerint is minden megtet­tünk azért, hogy a lehető legke­vesebb fennakadással, gonddal járjon kétórás figyelmeztető munkabeszüntetésünk - fogal­mazott Virágh István. Hozzátet­te: a sztrájkot követően ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a felek, s csak akkor döntenek arról, lesz-e, s ha igen, milyen időtarta­mú újabb sztrájk, ha újfent nem sikerült megállapodniuk. BÁTYI ZOLTÁN Várakozók a Mars téri buszpálvaudvaron. Fotó: Karnok Csaba A nyugalom adóját választották Színészek, ügyvédek, adótanácsadók az evások között Az egyszerűsített vállalkozói adót (evát) közel 60 ezer tár­saság és egyéni vállalkozó vá­lasztotta az országban. Főleg azok, akik kevés költséget tud­nak elszámolni. Az eva, amely a személyi jövede­lemadót, a társasági adót, az áfát és a cégautó adóját váltja ki, a bruttó bevétel 15 százalékát je­lenti. Sokan a nyugalom adójá­nak nevezik, hiszen az adóható­ság a 15 százalék megfizetése után „békén hagyja" a vállalko­zót. Amennyiben azonban a vál­lalkozás átlépi az evatörvény kri­tériumait, automatikusan kiesik a körből, akár év közben is. Eztán négy évig nem térhet vissza ebbe az újonnan bevezetett adózási rendszerbe (amelybe máskülön­ben minden év december 20-áig ismételten be kell jelentkezniük az érintetteknek). Az evázók visszamenőleg sem igényelhetik vissza tárgyi eszkö­zeik után az áfát, de számláikat az általános forgalmi adóval ter­helten kell kiállítaniuk. Hiszen a nem evázó cégek csak így felel­hetnek meg az áfatörvény szabá­lyainak. Az evás adózó negyed­éves bevalló lesz, így április, júli­us és október 12-éig kell benyúj­tania adóbevallását. Amelyet banki átutalással tehet meg - a vállalkozás önálló bankszámlá­járól, lakosságit ugyanis nem fo­gad el az adóhatóság. Az elmúlt év december 20-áig több mint 62 ezer jelentkezési lap érkezett az adóhivatalhoz azoktól a társaságoktól és vállal­kozóktól, akik a nyugalom adó­iára szerettek volna áttérni. Az Dr. Balogh Marcell ügyvéd is evázik. Fotó: Karnok Csaba APEH-nél mintegy 52 ezer je­lentkezési lapot dolgoztak fel ed­dig, amelyekből kétezret utasí­tottak el formai hibák, kizáró ok­ként szereplő tevékenységi kö­rök, illetve hátralékok miatt. A feldolgozott jelentkezési la­pok érintettjeit már értesítette az adóhivatal, míg a hátralévő mintegy 10-ezer adózó az elkö­vetkezendő napokban várhatja a hivatalos levelet. Az értesítések kiküldésére a törvény szerint 30 nap áll az adóhivatal rendelkezé­sére. Az APEH-nél megtudtuk, a hátralékok befizetésénél nem ta­pasztaltak olyan mértékű növe­kedést, amit az evára áttérő vál­lalkozók elmaradt befizetéseire vezethettek volna vissza. így az adóhivatalnál nem is tudják pon­tosan, mennvi hátralékot fizet­tek be azok a cégek, amelyek az evára akartak áttérni. Az elutasított vállalkozók fel­lebbezését csak abban az esetben bírálja el kedvezően az adóhiva­tal, ha banki bizonylattal tudják alátámasztani, hogy december 20-áig rendezték hátralékukat. A határidő után beérkezett hátra­lék-kifizetés ugyanis már késői­nek számít. Az evázók többsége, mintegy 60 százaléka egyéni vállalkozó. Főleg azok a vállalakozások vá­lasztották ezt a lehetőséget, ame­lyek kevés költségszámlát írhat­nak le bevételeikből: a szellemi szabadfoglalkozásúak, újságírók, színészek, valamint ügyvédek, adótanácsadók, könyvelők, ren­dezvényszervezők. FEKETE KLÁRA

Next

/
Thumbnails
Contents