Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-31 / 26. szám

10 • KAPCSOLATOK« PÉNTEK, 2003. JANUÁR 31. Hódi-Rovó Jenő cs Kotroczó Géza. Az eltűnt szegedi Kotroczó Gézát és a mórahalmi Hódi-Rovó Fenőt keresi a rendőrség. A 48 éves szegedi férfi, Kotroczó Géza még január 11 -én hagyta el Boldogasszony sugárúti lakását, azóta ismeretlen helyen tartózkodik, életjelet nem adott magáról. A férfi 150-160 centiméter magas, vékony testalkatú, haja ősz, félhosszú, ősz bajuszt visel, (árása - korábbi betegsége miatt - görnyedt. Különös ismertetőjele a bal alkarja belső felén látható „Klári" tetoválás. Eltűnésekor viselt ruházata ismeretlen. A 42 esztendős Hódi-Rovó Jenő január 5-én Mórabalom külterületén lévő lakhelyéről tűnt el. A férfi 175-180 centiméter magas, vékony testalkatú. Haja barna, kopaszodó, szeme barna szinű, arca kerek. Ismert ruházata: zöldes bársonynadrág, világos, vékony munkáskabát, sötét színű, szürkés árnyalatú mellény. Lábán fekete gumicsizmát viselt. A rendőrség kéri, hogy aki bármit tud Kotroczó Géza, vagy Hódi-Rovó |enő jelenlegi tartózkodási helyéről, jelentkezzen a Szegedi Rendőrkapitányságon személyesen, vagy a 62/562-400-as telefonszám 18-26-os mellékén, a rendőrség 107-es hívószámán, vagy a telefontanú ingyenesen hívható 80/555-111 -es számán. Grecsó Krisztián Caspar Hauser című verseskötetéről A tiszta tudatú tudatlan fiú A szegvári születésű író, Grecsó Krisztián a szentesi könyvtárban rendezett esten arról is beszélt, hogyan lett országosan híres a Pletykaanyu című könyve. Kevesen ismerik viszont a Caspar Hausert. A Pletykaanyut ma már az is olvasta, aki nem. A vihart kavart kötet kétségkívül érdekes, viszont a Caspar Hauser című könyv versei más, egészen különös minőséget képviselnek - hangzott el a szentesi könyvtárban rendezett irodalmi esten, amelyen a szegvári születésű fiatal írót, költőt, Grecsó Krisztiánt hallgatták a jelenlévők. Caspar Hauser születésétől fogva egy teljesen zárt, elsötétített helyen, magányosan nőtt fel. Semmiféle inger nem érte, mindössze egyetlen kicsi lyukon tartotta a kapcsolatot a külvilággal, ott kapott élelmet. Grecsót éppen az ragadta meg, s foglalkoztatta, hogyan lehet az, hogy Caspar Hauser szabadulása után megtanult beszélni, s tiszta tudattal és tiszta beszéddel szólt. Az a magány, melyet megélt elzártságában, az író véleménye szerint megsokszorozta őt. Grecsó „gyönge szalmaligetnek" nevezi ezt a kötetet, mely számára a lehetőséget és a küzdelem illúzióját adja. A fenséges éjszakai égre először szinte felnőttként csodálkozott rá Caspar Hauser: a nevét viselő versben őt az író „önmagától szertefutó talált tárgynak" nevezi. Magányos tisztasága és világi élményei megkerülhetetlenül adták a költő számára a teremtés témáit, a kötetben olyan versek is vannak, melyek a Bibliára emlékeztetnek bennünket, erősen. Az Ágikámnak szóló Dézsma sokat mond Krisztiánról. Az író dézsmának, nem jutalomnak mondja a nőt, vagyis többet gondol el, mint a Teremtő. Itt megsokszorozódik és felerősödik az író énje, akárha tükröket állítana egymással szembe, amit gyerekként játszott már, amikor tudatlanul tekintetét szavai szerint milliószor megsokszorozta. Ez a sugár vetődik az „Ágikámra". BLAHÓ GABRIELLA Lámacsikó született Újabb jövevénnyel gazdagodott a Szegedi Vadaspark. Lujzi, a kis lámacsikó a napokban született. Szülei annyira féltik, hogy a park igazgatóját is leköpték, mert túl közel merészkedett. MUNKATÁRSUNKTÓL A hideg tél ellenére az utóbbi hetekben számos kölyök született a Szegedi Vadasparkban. A fehérarcú saki, az aranykezű tamarin és a fehérarcú selyemmajmocska után a lámapár örvendeztette meg a gondozókat egy kis jövevénnyel. Lujzi, a lámacsikó a napokban jött a világra és születése után rövid időn belül talpra is állt. Azóta mindenhová követi az anyját. A szülők és az egyéves bátyja, Borzaska annyira félti az aprócska csikót, hogy aki a közelébe férkőzik menten leköpik, így járt a park igazgatója, Gösi Gábor is. Lujzi még alig nyolc kiló és mindössze negyven centiméter magas. Lizire, az anyjára hasonlít, vagyis az egész teste, illetve a lábai barnák, a feje viszont fehér. A láma a dél-amerikai tevefélék családjába tartozik. Az Andok indiánjai sok ezer évvel ezelőtt háziasították a ma is vadon élő guanakóból. Mivel az inkák a kereket nem ismerték, a láma nélkülözhetetlen volt a teherhordásban. Az Andokban mind a mai napig a láma a leggyakoribb háziállat, de sokfelé tartják Európában és Észak-Amerikában is. Egy szegedi intézmény, ahová a problémás gyerekeket várják Az alternatív iskolában másképpen tanulnak Az intézményben több mesterség alapjait sajátíthatják cl a diákok, például megtanulnak fajátékokat készíteni. Fotó: Karnok Csaba Csongrád megyében egyetlen intézmény szakosodott az úgynevezett problémás gyerekek oktatására. A hiperaktív gyerekekről szóló cikkeink után megkereste szerkesztőségünket az iskola egyik vezetője, és azt mondta, várják az érintetteket. Az Alternatív Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola 1989 óta működik Szegeden. A megyében egyedüli intézményként a problémás gyerekek oktatását vállalja fel. Garami István igazgatóhelyettes elmondta, a magatartási problémákkal küzdőktől kezdve az enyhén értelmi fogyatékosokon át a diszgráfiás, diszkalkubás vagy hiperaktív fiatalokig mindenkivel tudnak foglalkozni. Azaz azokkal, akik a hagyományos oktatásban kezelhetetlenségük miatt nem tudnak részt venni, sőt: felzárkóztató oktatás is van a túlkorosak számára. A kis létszámú osztályokban mindenkire külön-külön oda tudnak figyelni és képességeiket érdeklődésüknek megfelelően tudják fejleszteni. Az iskolában szociális munkások, gyógypedagógusok és fejlesztő pedagógusok segitik a gyerekek és a tanárok munkáját. A nyolcadik osztály elvégzése után lehetőségük van a tanulóknak egy vagy két év alatt szakmát is szerezni. A technikaórákon egyébként minden szakmát kipróbálnak, és ezután eldönthetik, melyik tetszik nekik a legjobban. Fajátékkészítő, fémtömegcikk-gyártó, kerékpárszerelő, szőnyegszövő, varrómunkás, nőiruha-készítő, bőrtárgykészítő, zöldség- és fűszernövény-termesztő, dísznövénytermesztő és szobafestő szakmák közül lehet választani. A diákokat igyekeznek tanítás után is az iskolában tartani. Érdeklődésüknek megfelelően az irodalmi és színjátszó szakkörök helyett itt breaktánc, számítástechnika és diszkós szakkör várja a gyerekeket. Az iskolában jelenleg 260 nappali tagozatos diák tanul. Az igazgatóhelyettes tapasztalatai szerint még mindig esetleges, hogy a szülők megtalálják-e ezt az iskolát, sokan nem is tudják, hogy a megyében van speciális intézmény a problémás gyerekeknek. Mindenkit felvesznek, aki hozzájuk jelentkezik, most félévkor is sok beiratkozóra számítanak. Garami István hozzátette, a lapunkban bemutatott két család gyerekeit is szívesen látják tanulóik sorában. TÍMÁR KRISZTA Nem vonul nyugdíjba és tanoncot keres a 89 éves Rátkai Sándor Az utolsó szegedi papucsos Valaha városszerte negyven-ötven műhelyben is készült a híres szegedi papucs. Ma már csakRátkai Sándor ismeri a lábbeli készítésének fortélyát, de mint mondja: 89 évesen is vállalná érdeklődő tanoncok okítását azért, hogy ne tűnjön el örökre az egyik legszebb szegedi termék a boltokból. Rátkai Sándor, a népművészet mestere éppen a minap töltötte be 89. születésnapját, ám lakásába belépve azonnal láthattam: hetvenévi papucsgyártás után sem vonult nyugdíjba. A papucskészítéshez nélkülözhetetlen szerszámok ott pihentek asztalán, egy félig kész lábbeli mellett. - Régen volt olyan hét, amikor negyven papucs is kikerült a műhelyemből, ám mostanság már öregesen, ráérősen dolgozom. Könnyebben is fáradok, meg aztán az az igazság, túl nagy kereslet sincs erre a termékre - kínált hellyel a mester. Majd néhány perc alatt össze is foglalta Szeged egyik hírességének történetét. - A török korból maradt ránk a papucskészítés mestersége, s elődeim oly nagy ügyességgel formálták a díszes, bőrből és bársonyból összevarrt, virágmintákkal díszített lábbelit, hogy már a XVII. és a XVIII. században ismertté vált országhatáron túl is a szegedi papucs. A XIX. században pedig, amikor a nagy árvíz után kikövezték Szeged utcáit, és az asszonyok elköszöntek a csizmától, szinte minden szegedi menyecske ilyen papucsot húzott a lábára, ha templomba, piacra, vagy akár bálba ment. Meg is élt a papucskészítésből vagy negyven-ötven mester, szerte a városban. - Nézze csak - mutatott Sanyi bácsi egy papucsra -, az ilyen sötétebb színből készült lábbeli illett a korosabb asszonyok lábára, míg a vidám színűeket hordták a fiatalok. Bizony csak hordták - merengett el egy pillanatra -, mert napjainkban már legfeljebb a néptáncosok lábán fedezni fel a szegedi papucsot. - De akkor lennék csak igazán nagy bajban, ha hirtelen meglódulna a kereslet - mosolyodott el a mester. - Ugyanis rajtam kívül már senki nem tud ilyen papucsot készíteni, s bár megfordult már nálam néhány tanonc, mind úgy döntött, jobban fizető szakma után néz. Mondta is nekem még Szalay István polgármester úr is, hogy Sanyi bácsi, magát mi nem engedjük meghalni addig, amíg nem gondoskodik utódjáról. Jólesett ez a ragaszkodás, mint ahogy a számtalan elismerés is, de hát én se fogok százhúsz évig élni. így aztán, ha bekopogtatna hozzám valaki, hogy megtanulja tőlem a mesterfogásokat, még 89 évesen is vállalnám az okítását. Tudja, aki enynyi éven át gyártotta a papucsot, nehezen viselné el, hogy ez a hagyomány kihaljon. Meg aztán szent meggyőződésem, hogy ha kicsit nagyobb reklámot csinálna a papucsnak a város, a minden különlegességre vevő nyugatiak biztos megkeresnék a boltok pultjain. Dísznek vinnék, vitrinbe raknák, mint ahogy a mostani vevők is. De mit számít ez, ha Szegednek jó hírét öregbítenék a díszes papucsokkal. BÁTYI ZOLTÁN Híresek a szegedi mester lábbelijei. Fotó: Karnok Csaba Eltűnt férfiakat keres a rendőrség Civil fórum Dél-alföldi regionális civil fórumnak ad otthont szombaton 10-től 16 óráig a makói városháza földszinti házasságkötő terme. A tanácskozáson, melyre a települési önkormányzatok és a civil szervezetek vezetőit várják, többek között az önkormányzatiságról, a települési és térségfejlesztési, illetve a foglalkoztatásbővítési együttműködés lehetőségeiről lesz szó. A résztvevők délután szekcióüléseken vitatják meg az elhangzottakat.