Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-27 / 22. szám

4 •AKTUÁLIS« SZOMBAT, 2003. JANUÁR 25. Sándor fános 1883-tól 1944-ig dolgozza fel a szegedi teátrum történetét A színház regénye Hótól, fagytól sem félnek a Sárga lakói Vidáman telelnek a part menti nyaralókban A magyar kultúra napjára időzítve jelent meg Sándor János tollából A szegedi színjátszás krónikája (A kőszínház és társulatainak története 18831944) című kötet. A rengeteg fotót és korabeli dokumentumot is tartalmazó hatszáz oldalas kézikönyv évtizedes kutat ó m u n ka eredményeképpen született meg. Sándor fános érdemes művész, a Szegedi Nemzeti Színház egykori főrendezője azután sem lett hűtlen teátrumához, hogy épp abban az életszakaszban nem kapott bizalmat, amikor mások iskolateremtő mesterré válnak. De minden rosszban van valami jó, ő nem fordított hátat Szegednek, inkább körülnézett, hogyan tehetné hasznossá magát. Időnként egy-egy rendezést is vállalt, ám ideje nagy részét kutatással és írással töltötte. Természetesen örök szerelme, a színház izgatta, több mint háromszáz szakcikket és három kötetet publikált. Évtizedes kutatásai eredményeként az elmúlt héten, a magyar kultúra napjára időzítve jelent meg legújabb munkája, A szegedi színjátszás krónikája (A kőszínház és társulatainak története 1883-1944| című egyedülálló kötet. - Amikor Makó Lajosról, az elfeledett színigazgatóról szóló első könyvemet írtam, akkor kezdett izgatni a szegedi színház története. Szmollény Nándor és Reizner János nyomdokain haladva beültem a levéltárba és a könyvtárba, és kilenc és fél éven keresztül megpróbáltam utánajárni. Roppant érdekes volt a kutatómunka, ezért nem éreztem megerőltetőnek - mondja Sándor fános, aki abban is hisz, hogy a fiatalság megőrzésének egyik módja, ha örökké kíváncsi marad az ember. - A szegedi színház krónikáját igazából nem is én írtam, hanem azok a színészek, akik itt éltek és játszottak. Nekem csak az ő történeteiket kellett lejegyeznem. A kötet izgalmas dokumentumai a levéltárból származnak, a korabeli újságok a Somogyi-könyvtárból. A képek zömét Sándor János saját gyűjteményéből szedte össze. - Régóta érdekelnek a színházi tárgyú képes levelezőlapok, évtizedek alatt szép kollekciót sikeSándor (ános új kömve premierjén a Szegedi Nemzeti Színházba n. Fotó: Gyenes Kálmán rtilt belőlük összegyűjtenem. A színház egykori varrodavezetőjének, Bene néninek sok színésznő hálája jeléül dedikált fotót ajándékozott, amelyeket az örökösök rendelkezésemre bocsátottak. Ezeket is felhasználtuk, valamint a múzeum fényképtárában és régi újságokban is több kuriózumnak számító fényképet találtunk. Szerkesztőm, Tandi Lajos sokat segített, hogy minél praktikusabb és esztétikusabb legyen a kötet, Majzik Andrea pedig különlegesen szép borítót tervezett. Köszönettel tartozom kiadómnak, Majzik Istvánnak is - nagyon örültem, hogy a múlt héten, a magyar kultúra napján átvehette Budapesten a Magyar Kultúra Lovagja kitüntető címet. Megérdemelte, hiszen az elmúlt években számos értékes kiadvány megszületésénél bábáskodott - teszi hozzá Sándor János, aki főiskolai mestere, Nádasdy Kálmán emlékének ajánlotta kötetét, amit a nemcsak a színházi szakmának, hanem a szélesebb közönségnek is szánt. A szegedi színjátszás regénye - ahogy Tandi Lajos jellemezte a premieren a rendhagyó monográfiát - izgalmas olvasmány lehet a színház és a város történelme iránt érdeklődőknek. A kettő ugyanis oly szorosan összefonódik benne, hogy Sándor Jánost nemcsak színház-, hanem helytörténésznek is nevezhetjük. - Van egy térképem a történelmi Magyarországról, amelyen jól látható a vasúti hálózat. Annak idején, ha valaki el akart jutni Pozsonyból Kolozsvárra, Fiúméból Nagyváradra, Győrből Temesvárra, akkor mindenképp át kellett utaznia Szegeden. Ez a város mindig a művészet metszéspontjában volt, ezért a legnagyobb színészek is megálltak itt vendégszerepelni. Az 1945 utáni nagy színészgárda szinte minden tagja, Jávor Páltól és Páger Antaltól Kiss Manyin és Mészáros Ágin keresztül Neményi Liliig és Komlós Juciig fellépett korábban Szegeden. Talán kevesen tudják, hogy Kertész Mihály - akit azután Michael Curtiz néven rendezőként ismert meg a világ - az 1908-1909-es évadban Rostand Sasfiókjának címszerepét játszotta a szegedi színházban. A később ugyancsak Amerikába távozott, és Drakula-filmjeivel világhírűvé vált Lugosi Béla is Szegeden volt bonviván. A klasszikus színháztörténészek talán megbotránkoznak majd, mert rengeteg pletykát, anekdotát is belesűrítettem a kötetbe, de úgy éreztem, ezek is szervesen hozzátartoznak a szegedi színház történetéhez. HOLLÓSI ZSOLT Folytatás az 1. oldalról - Egymás sarkát tapossák errefelé januárban az emberek, de azért sok olyan Sárga-lakó is akad, aki nyaralókban vészeli át a telet - mondta el Oláh Dezső csárdagazda. - De nincs is ebben semmi különös - tette hozzá hiszen a Sárgán nem egy olyan épület áll már, amelyik sokkal inkább magánházhoz, mintsem hétvégi bungalóhoz hasonlatos, meg aztán nem mindenkinek telik ebben a városban még panellakásra sem. Elvált férfiak, kinek osztozkodáskor csak a nyaraló jutott, kispénzű magányosok, vagy éppenséggel olyan emberek, akik ügyesen kiszámolták - errefelé sokkal kevesebb a rezsi, mint a városban, különösebb gond nélkül átvészelték még a január eleji hatalmas hózáport, s a bőrt karistoló hideget is - derül ki a beszélgetés során. A Sárga útjait járva aztán Végh Zsolttól, ki immár harmadik éve nonstop Sárgalakó, azt is megtudtuk: az üdülőtelep varázslatos hangulata is rabul ejthet valakit annyira, hogy kiköltözzön a Tisza partjára. - Kilépek kis házamból, előttem a Tisza, ha kedvem tartja, saját kis stégemre ballaghatok pecázni, és sehol Szegeden nincs ilyen jó levegő, mint ezen a vidéken - dicsérte az üdülőkörzetet Végh Zsolt, majd a város felé mutatva megjegyezte: Szeged központját negyedórás sétával elérheti, vagyis a Sárga még véletlenül sincs a világvégén. Hornyák János tanár űr is a Sárga semmihez nem hasonlítható hangulatáról beszélt, amikor arról faggattuk, ugyan mégis miért éppen nyaralóban lakik télidőben is? - Válásom után, mint annyi más férfinak, nekem is költöznöm kellett, s tanári fizetésből nemigen tellett új városi otthonra. Aztán egyszer lesodort ide a sors, beleszippantottam a levegőbe, s azt mondtam magamnak - ugyan miért laknék én panelos albérletben, amikor itt is találok kiadó házat. Nem nagy az egész, még negyven négyzetméter sincs, de komfortos, hangulatos, és a költségeket sem túl nehéz kigazdálkodni. A nagy hóesés meg igazából csak egyetlen napig okozott gondot, a főbb utakat gyorsan járhatóvá tették a vendéglősök - mondta el a tanár úr. Balázs Tibor és Takács István viszont csak látogatóba érkezett szombaton a Sárgára. - lómagam csak tavasztól használom majd a nyaralómat, de nem árt hetente legalább kétszer kinézni, van-e valami újság. Azt nem mondhatnám, hogy veszélyes környék lenne a Sárga, de azért enyves kezű látogatók már megfordultak errefelé néhányszor. Úgyhogy jobb az elővigyázatosság - magyarázta Balázs Tibor, aki szombaton mindent rendben talált, nyugodtan ballaghatott vissza a városba barátjával. Egy kerítés tövében ácsorgó férfiak pedig már a tavaszról beszélgettek. A Tiszát bámulták, s nem titkolták reményüket - eshetett bármennyi hó is a Kárpát-medencében, szeretett folyójuk az idén csak nem fog akkorára hízni, hogy megostromolja nyaralóikat. BÁTYI ZOLTÁN Az üdülőtelep varázslatos hangulata mindenkit rabul ejt. Fotó: Miskolczi Róbert Ünnepség és különszám a születésnap tiszteletére Polner hetvenéves Január 24-én töltötte be hetvenedik életévét Polner Zoltán költő, néprajztudós és újságíró. Újszegeden, a Bálint Sándor Művelődési Házban Polner Zoltánt, az élő legendát ünnepelték a napokban kortársak, művész barátai, újságírók, volt kollégák, politikusok és olvasók, tisztelői. Egyszóval: a szegediek. Azok, akik nemcsak a műveket, hanem az embert, feleségét, Katona Judit költőt, családját, felmenőit, a város múlt századát meghatározó polgárait is ismerik, ismerték. Polner Zoltánt, a fáradhatatlan alkotót - aki húsz esztendőt bátran letagadhatna korából - Tandi Lajos művészeti író köszöntötte. - Nem tudom, ki volt a keresztapa, de biztosan a Sajtóház klubjában született az elnevezés, Debüszke. Találó, kedvesen évődő, vagányul szeretetteljes. Azt fejezi ki, aki maga Polner Zoltán. Akiben ma is annyi a vitalitás, mint tíz újdondászban és tucatnyi költőpalántában - mondta Tandi. Kozma József várospolitikai alpolgármester felidézte a színes életpályát, hogyan lett Polnerből tanító Csanádpalotán, milyen törést okozott életében 1956-os szereplése, miként lett rövid ideig Budapesten segédmunkás, majd újra tanító és végül 1965-ben a Csongrád Megyei Hírlap munkatársa, nyugdíjazásáig rovatvezetője, főmunkatársa. A Hírlapnál kezdődött néprajzi tevékenysége, itt fogott hozzá azoknak a népi imádságoknak a gyűjtéséhez, amelyeket nélküle sírba vittek volna az öregek. Polner Zoltán életműve verseskötetek, népköltészeti gyűjtések, néprajzi filmek, rádiójátékok, forgatókönyvek, oratóriumok és interjúk tucatjaiból áll össze. Polnert az esten Molnár János, a Szegedi írók Társaságának elnöke, Takács Tibor író, költő, Sándor fános rendező, Sz. Simon István, a Dclmagyarország volt főszerkesztője, Varga Zoltán, a Magyar Rádió szegedi körzeti stúdiójának vezetője és Tóth Ilona levéltáros is méltatta. Verseiből Dálnoky Zsóka és Kiss Ernő olvasott fel. A pályatársak nevében Majzik István, a Bába és Társai Kft. igazgatója adta át a kiadásukban megjelent, Polner Zoltánról készült „születésnapi lapot". F.K. Megújul a Megvásárolta a szegedi önkormányzattól a hattyastclepi Váltó utcában levő rendelőt a körzet háziorvosa, Szabó Ida. A rossz állapotban levő épület felújítását a napokban kezdték meg. MUNKATÁRSUNKTÓL A doktornő kérdésünkre elmondta: úgy építteti át a rendelőt, hogy az megfeleljen az uniós elvárásoknak. A többi között rokkantkocsi-feljárót, a mozgáskorlátozottaknak külön mellékhelyiséget alakítanak ki. A gázfűtés helyett központit vezetnek be, felújítják az elektromos rendszert, s kicserélik a burkolatot. A doktornő az építkezés és az új berendezések költségét úgynevezett kamattámogatott kölcsönből fedezi. A 2-3 hónapos rekonstrukció ideje alatt a hattyastelepi betegeket Szabó Ida másik, körzetében, a gyálaréti orvosi rendelőben fogadja a szokásos rendelési időben. A szegedi önkormányzati tulajdonú orvosi rendelőket még az előző ciklus városvezetése kínálta fel megvételre a vállalkozó háziorvosoknak. A polgármesteri hivatal egészségügyi, családvédelmi és szociális irodájának vezetője, Majláthné Lippai Éva tájékoztatása szerint a városban összesen 34 orvosi rendelőt vettek meg az ezekben dolgozó háziorvosok: 21 felnőtt, 11 gyermek és 2 fogorvosi rendelő került ilyen módon magántulajdonba. rendelő Hattyason A hattyasi rendelő felújítása várhatóan két-három hónapig tart. Fotó: Gyenes Kálmán /'"-^K&F^SSSS*3 KEDVEZMÉNYES ELŐFOGLALÁSI AKCIÓKKAL! FFF EUROTOUBS-partner