Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-27 / 22. szám

SZOMBAT, 2003. JANUAR 3. • A K T U A L I S • Előléptették a szegedi vámparancsnokot MUNKATÁRSUNKTÓL A nemzetközi vámnapon tartott ünnepség keretében tekintették át a hét végén az állami költségvetés legnagyobb befizetőjének tavalyi munkáját a pénzügyőrség vezető munkatár­sai. Arnold Mihály tábornok igazán impo­záns adatokkal szolgált a budapesti rendez­vényen, ahol László Csaba pénzügyminiszter is dicsérően szólt a vámosok munkájáról. A VPOP országos parancsnoka elmondta: 2002-ben 2 ezer 163 milliárd forint bevétellel gazdagította az államot a pénzügyőrség, kö­zel 28 ezer bűncselekményt és szabálysértés derítettek fel. Tavaly 167 alkalommal össze­sen 190,3 kilogramm kábítószert foglaltak le, míg 361 ezer karton csempészett cigaretta került a vámraktárakba. A vámnapon elismeréseket, kitüntetéseket is átadtak. Szeged vámparancsnokát, Ábra­hám Jenőt alezredessé léptették elő, míg a szegedi központú dél-alföldi regionális vám­parancsnokság munkatársai közül tizenhá­roman részesültek különböző jutalomban. Alig hagyott alább a polgári jobboldal „idegengyűlölete" fölötti ag­gódás az MSZP-ben, feltört az újabb aggodalom: a Fidesz „elnézi" az uniós csatlakozás ellenzését. A szocialisták országos választ­mánya ki is nyilatkoztatta, elvárja a Fidesz vezetőitől, hogy a nyil­vánosság előtt tegyenek hitet a csatlakozás mellett, mivel a polgá­ri körök honlapján ezt „megzavaró momentumok" vannak. A politikában tematizálásnak hívják azt, amikor egy párt úgy kívánja egyes témákon tartani a közvélemény figyelmét, hogy fo­lyamatos állásfoglalásra, magyarázkodásra készteti politikai el­lenfeleit. A tematizálás alattomos eszköz: nemcsak arra jó, hogy megismertesse a választóval a tematizáló párt álláspontját, ha­nem arra is, hogy ébren tartsa a suttogó propagandát és lebegtesse a gyanút a magyarázkodni nem hajlandó másik fél fölött. Pár nappal az MSZP aggodalmának feltörése előtt Londonban szó szerint a következő hangzott el Németh Zsolttól, a külügyi bi­zottság fideszeS elnökétől: „Magyarországon nincs olyan jelentős párt, amely ellenezné az EU-tagságot. Viták azonban vannak, de ezek természetesek, és nem jelentik a csatlakozás megkérdőjele­zését. Az eurofória és az euroszkepticizmus helyett az eurorealiz­mus a helyes hozzáállás, ez biztosíthatja az EU-párti közhangulat fenntarthatóságát". A nyilvános hittétel megvolt. Ami pedig a jobboldah szavazók szélső oldalán meglévő EU-ellenességet illeti, ne legyenek illúzióink: az MSZP szavazóbázisának versenyképes felkészültséggel nem rendelkező, nyelveket nem beszélő rétegei­ben ugyanúgy megvan az esély a nemmel szavazásra és a csatla­kozás utáni kiábrándultságra. Hanem a tematizálás kétélű fegyver. Ahogy kér évvel ezelőtt a betiltott ultranacionahsta rockkoncert egyik dalát soha nem is­merte volna meg 3 millió ember, ha a Heti Hetesben heccből be nem olvassák, az EU-ellenes internetes megnyilatkozásokról sem szereznek annyian tudomást, ha az MSZP nem használja fel a témát a Fidesz elleni támadásában. Kétélű fegyver azért is, mert a téma komoly, miközben a tematizálás komolytalan. Sokan ke­resték az okát annak, hogy a legutóbbi franciaországi elnökvá­lasztáson miként jutott a szocialista fospin helyett a szélsőjobbol­dali Le Pen a második fordulóba. A magyarázat egyszerű volt: a franciáknak elegük lett abból, hogy a bevándorlással kapcsolatos problémákat a szocialisták jobboldali ellenfelük sakkbantartásá­ra használták; az emberek hallgatták a jobboldalnak címzett tole­rancia-szólamokat, miközben sötétedés után nem volt tanácsos kilépni a külvárosok utcáira. Szó sem volt arról, hogy a franciák megkedvelték volna a szélsőjobboldalt, szavazatukat azért adták Le Pen-re, hogy tiltakozzanak a komoly téma kapcsán zajló ko­molytalan tematizálás ellen. Visszafordítva a szót: ha az MSZP a Fidesz lejáratására használja a csatlakozás témáját, azt kockáz­tatja, hogy a jobboldali szavazók puszta MSZP-ellenességből fog­nak az EU ellen szavazni, miközben a Fidesz mindössze a csatla­kozással kapcsolatos tisztánlátásról beszél. A tematizálás tere a média, kulcsa a nyilvánosság. A játszma szereplői egymás álláspontját pontosan ismerik, de a nyilvános­ság számára úgy tesznek, mintha ez nem így lenne. Aligha hihető az MSZP választmányáról, hogy ne tudná: a Fidesz elkötelezett az európai uniós csatlakozás mellett, ha annak hangsúlyait más­hová teszi is. Az európai uniós tematizálás cirkuszát sokkal in­kább nekünk, a közönségnek játsszák, amelyet a potitikai helyez­kedés közben ostobának néznek ahhoz, hogy világosan gondol­kozzék az ország sorsáról. Fejenként 20 ezerrel könnyebb a zsebünk Keresetek: jóval az átlag alatt Kétélű fegyver PANEK SÁNDOR A nettó átlagkeresetek a me­gyében 2002 első félévében alig értékel a 62 ezer forintot. Ez az összeg 16 százalékkal magasabb a 2001-esnél, ugyanakkor ala­csonyabb az országos átlagnál. Tavaly az év első hat hónapjában 5,9 százalékos inflációt mértek a szakemberek. Mivel az átlagke­resetek 2001 hasonló időszaká­hoz képest 16 százalékkal emel­kedtek meg Csongrád megyében, az a csoda következett be, hogy a növekedés az infláción felül 10 százalékot ért el. Egy átlagos ke­nyérkereső a déli megyében brut­tó 93 ezer 821, nettó 61 ezer 583 forintot vihetett haza a családjá­nak a munkahelyéről. Mielőtt azonban még örülni kezdenénk, elő kell vennünk az országos adatokat. Ezekből saj­nos az derül ki, hogy tavaly az el­ső hat hónapban a nemzetgazda­sági átlagos havi munkajövede­lem bruttó 114 ezer 700 forint volt, ami 17,5 százalékkal na­gyobb az egy évvel korábbinál. Az első félévben a bruttó és a nettó átlagkereset közel 18 százalék­kal, a reálkereset 11,3 százalék­kal haladta meg az egy évvel ko­rábbit. Csongrád megye leszakadása az országos átlagtól tehát nem állt meg 2002-ben sem. Megma­radt a keresetek közötti különb­ség, a növekedés pedig - ha csak 1 -2 százalékkal is - alatta marad az országosnak. Bruttó 20-21 ezer forinttal keresnénk többet átlagosan, ha nem ebben a me­gyében élnénk. Csongrád a keresetek nagysága alapján a megyék rangsorában a középmezőnyben helyezkedik el ma is. Ami önmagában nem len­ne rossz helyezés, hiszen csak A könnyűiparban is az átlag alatt vannak a bérek. Fotó: Gyenes Kálmán hét megye előz meg bennünket. A helyi keresetek ugyanakkor jó­val alacsonyabbnak számítanak, mint az országos, s nem éri el a megyék - a kiugró fővárosi kere­setek nélkül számított - átlagát sem. A különbség legnagyobb része abból származik, hogy a kerese­tek ágazatonként is jóval ala­csonyabbak. A legtöbbet a pénz­ügyi szektorban dolgozók vitték haza tavaly (145 ezer 144 forin­tot átlagban), akárcsak mostan­ság, a legkevesebbet pedig a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás nyújtotta és nyújtja ma is a belőlük élőknek (59 ezer 948 forint a kimutatott kere­set). Az egészségügy ismert helyzetére utal, hogy a szellemi foglalkozásúak jövedelme eb­ben az ágazatban volt a legala­csonyabb, feleannyi sincs, mint a legjobban fizető energiaszek­torban. (Izgatottan várjuk a KSH-nak azon időszakról ké­szült elemzését, amelyben az 50 százalékos közalkalmazotti béremelések már megmutatják hatásukat.) A megyében általában azok a munkavállalók mondhatják ma­gukat szerencsésebbeknek, akik­nek nagyobb gazdálkodó szerve­zeteknél sikerült elhelyezkedni­ük, mivel ott jobban meg tudják fizetni a dolgozókat. A létszám közel felét foglalkoztató, 300 fő­nél nagyobb létszámmal műkö­dő cégek több mint a kétszeresét adják alkalmazottaiknak, mint a kisebb szervezetek. Tisztelet an­nak a kivételnek, ahol fordított a helyzet, ám ezek a cégek a sta­tisztikai átlagot nem befolyásol­ják. F.K. Frank szerint is elkerülFietetlen a reform Szegény megyét a hó is nyomja A vízi járműveket is felügyelik Hajók vizsgája a megyeszékhelyen Frank József: A megye kiüresedett hatalmi űr. Feladatok vannak, pénz nincs. Fotó: Karnok Csaba Januártól a hajózás ellenőrzése is a Csongrád Megyei Közle­kedési Felügyelet feladatkörébe tartozik. Szolnokról Szegedre került a ha­józás hatósági jogköre: januártól a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet adja ki a szükséges en­gedélyeket. Az „emberi meghaj­tású" csónakokon és sporthajó­kon kívül minden más vízi alkal­matosság közlekedését a felügye­let ellenőrzi, s ugyancsak a szege­di székhelyű hatóság vizsgáztatja a motorcsónakok, jachtok, jets­kik, kompok és más úszóművek vezetőit. Balló Zoltán, a közlekedés­felügyelet megyei igazgatója szerint a főfelügyelet döntésé­nek oka az, hogy a Tisza meg­nyílt a nemzetközi forgalom előtt, s belátható időn belül „Európa délkeleti kapujaként" fogadja a kereskedelmi és sporthajókat. Az uniós csatla­kozással várhatóan tovább nő a folyó jelentősége, s a forga­lom súlypontja Csongrád me­gyére tevődik át. A megyei közlekedési felügye­let a 160. és a 460. folyamkilo­méter között, a szerb határtól Tiszafüredig, valamint a Maro­son, Körösökön és a Zagyván látja el a vízi járművekkel kap­csolatos hatósági feladatokat. Amint eddig a közúton, a vízen is ellenőrzik a hajók és más úszóművek műszaki állapotát, rakományát, dokumentumait, vezetőjét stb. Az új feladathoz megfelelő föl­szerelés és szakképzett munka­társak is kellenek. Mázán János hajózási üzemmérnök, tengeri és belvízi kapitány vizsgabiztos­ként dolgozik a felügyeletnél. Minthogy a hajók és vezetőik vizsgáztatása idénymunka, s adott területhez kötődik, a ter­vek szerint előre meghirdetett időpontban, lakóhelyükön vagy annak közelében bizonyíthatják alkalmasságukat a vízi járművek és irányítóik. A többletmunkával járó költ­ségeket a közlekedési felügye­letnek magának kell kigazdál­kodnia. A vízi ellenőrzéshez szükség lesz egy hajóra is: el­képzeléseiknek megfelelne pél­dául egy használt, német vagy holland rendőrségi motoros ha­jó, amelyet a feladatok ellátásá­hoz többek között mélységmé­rővel és radarral is föl kell majd szerelni. A közlekedésfelügyelet vezető­je arra kéri a hajótulajdonosokat, hogy a jármű vizsgáztatása, illet­ve vezetői vizsgák ügyében ez­után a szegedi hatósághoz for­duljanak. NY. P. Tényleg át kellene szervezni a magyar közigazgatást, de ezt a munkát nem úgy kell elkezdeni, hogy a kormány tagja bejelenti, mi lesz - mondja Frank József. A Csongrád Megyei Közgyűlés el­nöke szerint ezt a reformot vég­re valóban alulról kellene el­kezdeni. Lamperth Mónika belügyminisz­ter a minap bejelentette: 2006-ra át kell alakítani a közigazgatást. A miniszter szerint az új rend­szerben a megyék szerepét az in­tézményfenntartó társulások és a régiók veszik át. Miután a nyi­latkozat megjelent, a települési önkormányzatok több mint felét tömörítő érdekvédelmi szerve­zet, a TÖOSZ is nyilatkozott. Mégpedig azt, hogy valóban szükség van reformra. De a kor­mány ezt csak azért tartja szük­ségesnek, mert alkalmazkodni kell az uniós adminisztrációhoz, miközben - a TÖOSZ szerint - a rendszer régi bajait is jó lenne or­vosolni. A szervezet a minap a szegedi megyeházán is tanácskozott az ügyről. Jelen volt Frank József, a Csongrád Megyei Közgyűlés el­nöke, aki most a régió soros el­nöki tisztét is betölti. A vitáról' lapunknak azt mondta: szükség van a közigazgatás reformjára, szükség van egy erős középszint­re. De az átalakítást nem úgy kellene elkezdeni, hogy a kor­mány tagja kategorikus nyilatko­zatot tesz arról, mi hogyan lesz. - Sok rosszat mondanak a me­gyei önkormányzatokról mosta­nában. Igaz is, hogy lebegtetett helyzetben vannak, s az is igaz, hogy a megye kiüresedett hatal­mi űr. Hiszen sok minden, ami a megyék hatáskörébe tartozott, a minisztériumokhoz került, így például a közigazgatási hivatalok is a BM-hez. A megyei önkor­mányzatoknak gyakorlatilag csak az a szerepük, hogy működtessék intézményeiket. De hogy valóban űr van itt, s hogy mégis szükség lenne egy középszintre, azt példá­ul a hó is bizonyította. A telepü­lések a megyei önkormányzattól várják, segítsenek pluszforrást találni a hótakarítás költségeire. Aztán, amikor a központi állam­igazgatás meg akar szabadulni egy nyűgtói, akkor is megtalálja a megyéket. Úgy kapunk feladato­kat - mint most a pedagógiai szolgálat fönntartását -, hogy pénzt nem adnak mellé. Ráadá­sul, ez a megye vállal önként fel­adatokat - pénzt szerez például a települések közötti összekötő utak terveire -, s ilyenkor mindig felvetődik a kérdés, jó-e ez a sze­repvállalás, amikor végső soron az energiát és a pénzt az intézmé­nyektől vesszük el. Ezt a helyze­tet is meg kellene szüntetni, és a reformot végre alulról kellene kezdeni - véli Frank József. A megyei elnök azt mondja, szinte mindegy, hogy az erős, az önkormányzati érdekeket megje­lenítő, képviselő, és stratégiafor­máló középszint régiós vagy me­gyei szinten jön létre. Az viszont biztos: csak akkor működik jól, ha a minisztériumoktól nem­csak feladatokat, de pénzt is kap. Arról szerinte korai lenne beszél­ni, hogy ha valóban lesz felada­tuk a régióknak, Szeged lesz-e a dél-alföldi központja. De bárme­lyik megyeszékhely ad helyet a központnak, alközpontra min­denképp szükség lesz a másik két városban, legalábbis, ha az a leendő közigazgatási középszint nem akar eltávolodni az embe­rektől. B.A.

Next

/
Thumbnails
Contents