Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-27 / 22. szám

SZOMBAT, 2003. JANUAR 3. • A K T U A L I S • Előléptették a szegedi vámparancsnokot MUNKATÁRSUNKTÓL A nemzetközi vámnapon tartott ünnepség keretében tekintették át a hét végén az állami költségvetés legnagyobb befizetőjének tavalyi munkáját a pénzügyőrség vezető munkatársai. Arnold Mihály tábornok igazán impozáns adatokkal szolgált a budapesti rendezvényen, ahol László Csaba pénzügyminiszter is dicsérően szólt a vámosok munkájáról. A VPOP országos parancsnoka elmondta: 2002-ben 2 ezer 163 milliárd forint bevétellel gazdagította az államot a pénzügyőrség, közel 28 ezer bűncselekményt és szabálysértés derítettek fel. Tavaly 167 alkalommal összesen 190,3 kilogramm kábítószert foglaltak le, míg 361 ezer karton csempészett cigaretta került a vámraktárakba. A vámnapon elismeréseket, kitüntetéseket is átadtak. Szeged vámparancsnokát, Ábrahám Jenőt alezredessé léptették elő, míg a szegedi központú dél-alföldi regionális vámparancsnokság munkatársai közül tizenhároman részesültek különböző jutalomban. Alig hagyott alább a polgári jobboldal „idegengyűlölete" fölötti aggódás az MSZP-ben, feltört az újabb aggodalom: a Fidesz „elnézi" az uniós csatlakozás ellenzését. A szocialisták országos választmánya ki is nyilatkoztatta, elvárja a Fidesz vezetőitől, hogy a nyilvánosság előtt tegyenek hitet a csatlakozás mellett, mivel a polgári körök honlapján ezt „megzavaró momentumok" vannak. A politikában tematizálásnak hívják azt, amikor egy párt úgy kívánja egyes témákon tartani a közvélemény figyelmét, hogy folyamatos állásfoglalásra, magyarázkodásra készteti politikai ellenfeleit. A tematizálás alattomos eszköz: nemcsak arra jó, hogy megismertesse a választóval a tematizáló párt álláspontját, hanem arra is, hogy ébren tartsa a suttogó propagandát és lebegtesse a gyanút a magyarázkodni nem hajlandó másik fél fölött. Pár nappal az MSZP aggodalmának feltörése előtt Londonban szó szerint a következő hangzott el Németh Zsolttól, a külügyi bizottság fideszeS elnökétől: „Magyarországon nincs olyan jelentős párt, amely ellenezné az EU-tagságot. Viták azonban vannak, de ezek természetesek, és nem jelentik a csatlakozás megkérdőjelezését. Az eurofória és az euroszkepticizmus helyett az eurorealizmus a helyes hozzáállás, ez biztosíthatja az EU-párti közhangulat fenntarthatóságát". A nyilvános hittétel megvolt. Ami pedig a jobboldah szavazók szélső oldalán meglévő EU-ellenességet illeti, ne legyenek illúzióink: az MSZP szavazóbázisának versenyképes felkészültséggel nem rendelkező, nyelveket nem beszélő rétegeiben ugyanúgy megvan az esély a nemmel szavazásra és a csatlakozás utáni kiábrándultságra. Hanem a tematizálás kétélű fegyver. Ahogy kér évvel ezelőtt a betiltott ultranacionahsta rockkoncert egyik dalát soha nem ismerte volna meg 3 millió ember, ha a Heti Hetesben heccből be nem olvassák, az EU-ellenes internetes megnyilatkozásokról sem szereznek annyian tudomást, ha az MSZP nem használja fel a témát a Fidesz elleni támadásában. Kétélű fegyver azért is, mert a téma komoly, miközben a tematizálás komolytalan. Sokan keresték az okát annak, hogy a legutóbbi franciaországi elnökválasztáson miként jutott a szocialista fospin helyett a szélsőjobboldali Le Pen a második fordulóba. A magyarázat egyszerű volt: a franciáknak elegük lett abból, hogy a bevándorlással kapcsolatos problémákat a szocialisták jobboldali ellenfelük sakkbantartására használták; az emberek hallgatták a jobboldalnak címzett tolerancia-szólamokat, miközben sötétedés után nem volt tanácsos kilépni a külvárosok utcáira. Szó sem volt arról, hogy a franciák megkedvelték volna a szélsőjobboldalt, szavazatukat azért adták Le Pen-re, hogy tiltakozzanak a komoly téma kapcsán zajló komolytalan tematizálás ellen. Visszafordítva a szót: ha az MSZP a Fidesz lejáratására használja a csatlakozás témáját, azt kockáztatja, hogy a jobboldali szavazók puszta MSZP-ellenességből fognak az EU ellen szavazni, miközben a Fidesz mindössze a csatlakozással kapcsolatos tisztánlátásról beszél. A tematizálás tere a média, kulcsa a nyilvánosság. A játszma szereplői egymás álláspontját pontosan ismerik, de a nyilvánosság számára úgy tesznek, mintha ez nem így lenne. Aligha hihető az MSZP választmányáról, hogy ne tudná: a Fidesz elkötelezett az európai uniós csatlakozás mellett, ha annak hangsúlyait máshová teszi is. Az európai uniós tematizálás cirkuszát sokkal inkább nekünk, a közönségnek játsszák, amelyet a potitikai helyezkedés közben ostobának néznek ahhoz, hogy világosan gondolkozzék az ország sorsáról. Fejenként 20 ezerrel könnyebb a zsebünk Keresetek: jóval az átlag alatt Kétélű fegyver PANEK SÁNDOR A nettó átlagkeresetek a megyében 2002 első félévében alig értékel a 62 ezer forintot. Ez az összeg 16 százalékkal magasabb a 2001-esnél, ugyanakkor alacsonyabb az országos átlagnál. Tavaly az év első hat hónapjában 5,9 százalékos inflációt mértek a szakemberek. Mivel az átlagkeresetek 2001 hasonló időszakához képest 16 százalékkal emelkedtek meg Csongrád megyében, az a csoda következett be, hogy a növekedés az infláción felül 10 százalékot ért el. Egy átlagos kenyérkereső a déli megyében bruttó 93 ezer 821, nettó 61 ezer 583 forintot vihetett haza a családjának a munkahelyéről. Mielőtt azonban még örülni kezdenénk, elő kell vennünk az országos adatokat. Ezekből sajnos az derül ki, hogy tavaly az első hat hónapban a nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem bruttó 114 ezer 700 forint volt, ami 17,5 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Az első félévben a bruttó és a nettó átlagkereset közel 18 százalékkal, a reálkereset 11,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Csongrád megye leszakadása az országos átlagtól tehát nem állt meg 2002-ben sem. Megmaradt a keresetek közötti különbség, a növekedés pedig - ha csak 1 -2 százalékkal is - alatta marad az országosnak. Bruttó 20-21 ezer forinttal keresnénk többet átlagosan, ha nem ebben a megyében élnénk. Csongrád a keresetek nagysága alapján a megyék rangsorában a középmezőnyben helyezkedik el ma is. Ami önmagában nem lenne rossz helyezés, hiszen csak A könnyűiparban is az átlag alatt vannak a bérek. Fotó: Gyenes Kálmán hét megye előz meg bennünket. A helyi keresetek ugyanakkor jóval alacsonyabbnak számítanak, mint az országos, s nem éri el a megyék - a kiugró fővárosi keresetek nélkül számított - átlagát sem. A különbség legnagyobb része abból származik, hogy a keresetek ágazatonként is jóval alacsonyabbak. A legtöbbet a pénzügyi szektorban dolgozók vitték haza tavaly (145 ezer 144 forintot átlagban), akárcsak mostanság, a legkevesebbet pedig a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás nyújtotta és nyújtja ma is a belőlük élőknek (59 ezer 948 forint a kimutatott kereset). Az egészségügy ismert helyzetére utal, hogy a szellemi foglalkozásúak jövedelme ebben az ágazatban volt a legalacsonyabb, feleannyi sincs, mint a legjobban fizető energiaszektorban. (Izgatottan várjuk a KSH-nak azon időszakról készült elemzését, amelyben az 50 százalékos közalkalmazotti béremelések már megmutatják hatásukat.) A megyében általában azok a munkavállalók mondhatják magukat szerencsésebbeknek, akiknek nagyobb gazdálkodó szervezeteknél sikerült elhelyezkedniük, mivel ott jobban meg tudják fizetni a dolgozókat. A létszám közel felét foglalkoztató, 300 főnél nagyobb létszámmal működő cégek több mint a kétszeresét adják alkalmazottaiknak, mint a kisebb szervezetek. Tisztelet annak a kivételnek, ahol fordított a helyzet, ám ezek a cégek a statisztikai átlagot nem befolyásolják. F.K. Frank szerint is elkerülFietetlen a reform Szegény megyét a hó is nyomja A vízi járműveket is felügyelik Hajók vizsgája a megyeszékhelyen Frank József: A megye kiüresedett hatalmi űr. Feladatok vannak, pénz nincs. Fotó: Karnok Csaba Januártól a hajózás ellenőrzése is a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet feladatkörébe tartozik. Szolnokról Szegedre került a hajózás hatósági jogköre: januártól a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet adja ki a szükséges engedélyeket. Az „emberi meghajtású" csónakokon és sporthajókon kívül minden más vízi alkalmatosság közlekedését a felügyelet ellenőrzi, s ugyancsak a szegedi székhelyű hatóság vizsgáztatja a motorcsónakok, jachtok, jetskik, kompok és más úszóművek vezetőit. Balló Zoltán, a közlekedésfelügyelet megyei igazgatója szerint a főfelügyelet döntésének oka az, hogy a Tisza megnyílt a nemzetközi forgalom előtt, s belátható időn belül „Európa délkeleti kapujaként" fogadja a kereskedelmi és sporthajókat. Az uniós csatlakozással várhatóan tovább nő a folyó jelentősége, s a forgalom súlypontja Csongrád megyére tevődik át. A megyei közlekedési felügyelet a 160. és a 460. folyamkilométer között, a szerb határtól Tiszafüredig, valamint a Maroson, Körösökön és a Zagyván látja el a vízi járművekkel kapcsolatos hatósági feladatokat. Amint eddig a közúton, a vízen is ellenőrzik a hajók és más úszóművek műszaki állapotát, rakományát, dokumentumait, vezetőjét stb. Az új feladathoz megfelelő fölszerelés és szakképzett munkatársak is kellenek. Mázán János hajózási üzemmérnök, tengeri és belvízi kapitány vizsgabiztosként dolgozik a felügyeletnél. Minthogy a hajók és vezetőik vizsgáztatása idénymunka, s adott területhez kötődik, a tervek szerint előre meghirdetett időpontban, lakóhelyükön vagy annak közelében bizonyíthatják alkalmasságukat a vízi járművek és irányítóik. A többletmunkával járó költségeket a közlekedési felügyeletnek magának kell kigazdálkodnia. A vízi ellenőrzéshez szükség lesz egy hajóra is: elképzeléseiknek megfelelne például egy használt, német vagy holland rendőrségi motoros hajó, amelyet a feladatok ellátásához többek között mélységmérővel és radarral is föl kell majd szerelni. A közlekedésfelügyelet vezetője arra kéri a hajótulajdonosokat, hogy a jármű vizsgáztatása, illetve vezetői vizsgák ügyében ezután a szegedi hatósághoz forduljanak. NY. P. Tényleg át kellene szervezni a magyar közigazgatást, de ezt a munkát nem úgy kell elkezdeni, hogy a kormány tagja bejelenti, mi lesz - mondja Frank József. A Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke szerint ezt a reformot végre valóban alulról kellene elkezdeni. Lamperth Mónika belügyminiszter a minap bejelentette: 2006-ra át kell alakítani a közigazgatást. A miniszter szerint az új rendszerben a megyék szerepét az intézményfenntartó társulások és a régiók veszik át. Miután a nyilatkozat megjelent, a települési önkormányzatok több mint felét tömörítő érdekvédelmi szervezet, a TÖOSZ is nyilatkozott. Mégpedig azt, hogy valóban szükség van reformra. De a kormány ezt csak azért tartja szükségesnek, mert alkalmazkodni kell az uniós adminisztrációhoz, miközben - a TÖOSZ szerint - a rendszer régi bajait is jó lenne orvosolni. A szervezet a minap a szegedi megyeházán is tanácskozott az ügyről. Jelen volt Frank József, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, aki most a régió soros elnöki tisztét is betölti. A vitáról' lapunknak azt mondta: szükség van a közigazgatás reformjára, szükség van egy erős középszintre. De az átalakítást nem úgy kellene elkezdeni, hogy a kormány tagja kategorikus nyilatkozatot tesz arról, mi hogyan lesz. - Sok rosszat mondanak a megyei önkormányzatokról mostanában. Igaz is, hogy lebegtetett helyzetben vannak, s az is igaz, hogy a megye kiüresedett hatalmi űr. Hiszen sok minden, ami a megyék hatáskörébe tartozott, a minisztériumokhoz került, így például a közigazgatási hivatalok is a BM-hez. A megyei önkormányzatoknak gyakorlatilag csak az a szerepük, hogy működtessék intézményeiket. De hogy valóban űr van itt, s hogy mégis szükség lenne egy középszintre, azt például a hó is bizonyította. A települések a megyei önkormányzattól várják, segítsenek pluszforrást találni a hótakarítás költségeire. Aztán, amikor a központi államigazgatás meg akar szabadulni egy nyűgtói, akkor is megtalálja a megyéket. Úgy kapunk feladatokat - mint most a pedagógiai szolgálat fönntartását -, hogy pénzt nem adnak mellé. Ráadásul, ez a megye vállal önként feladatokat - pénzt szerez például a települések közötti összekötő utak terveire -, s ilyenkor mindig felvetődik a kérdés, jó-e ez a szerepvállalás, amikor végső soron az energiát és a pénzt az intézményektől vesszük el. Ezt a helyzetet is meg kellene szüntetni, és a reformot végre alulról kellene kezdeni - véli Frank József. A megyei elnök azt mondja, szinte mindegy, hogy az erős, az önkormányzati érdekeket megjelenítő, képviselő, és stratégiaformáló középszint régiós vagy megyei szinten jön létre. Az viszont biztos: csak akkor működik jól, ha a minisztériumoktól nemcsak feladatokat, de pénzt is kap. Arról szerinte korai lenne beszélni, hogy ha valóban lesz feladatuk a régióknak, Szeged lesz-e a dél-alföldi központja. De bármelyik megyeszékhely ad helyet a központnak, alközpontra mindenképp szükség lesz a másik két városban, legalábbis, ha az a leendő közigazgatási középszint nem akar eltávolodni az emberektől. B.A.