Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-14 / 11. szám
KEDD, 2003. JANUAR 14. • A K T U A L I S « 3 vircsaft SULYOK ERZSEBET Amelyik szervezet a szavazatok 50 és fél százalékát megszerzi mindent visz. És ez nem az egyetlen hibája a jogszabálynak. Mást ne mondjunk, alkalmazásával kezelhetetlen létszámúak az elektori gyűlések, így az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) képviselőinek választásai azóta megcsúfolásai a demokrácának, amióta léteznek - egyébként a demokrácia jegyében, természetesen. Az első ciklusban, 1993-ban elfogadott törvényt a rá következő két ciklusban sem sikerült módosítani, s mindez így együtt arra enged következtetni, hogy a 12 év alatt ez nem volt túl fontos téma a mindenkori képviselőknek. A cigányok persze fontosak a politikai pártoknak - az országos választások idején. A szavazataikért semmi sem drága, még az sem, hogy azonos érdekeik képviseletét gyengítve, végletesen megosztják őket. Vagyis ártanak nekik, kihasználják őket. A romák politikai sokszínűsége persze ugyanolyan természetes lenne, mint a nem romáké, ha nem keverednének össze a dolgok. Ha itt az élet nem lenne egyenlő a politikával. Ha jól megkülönböztethetők lennének egymástól mondjuk a kisebbségi, a szociális, az oktatási, az egészségügyi és egyéb „életes" érdekek - a politikaiaktól. De össze vannak mosva, szándékosan, politikai érdekből. Az emberek gyakran nem látnak át a szitán, ezért hajlamosak elhinni, hogy egy politikai vereség végzetes hatással lehet - az életre. Ezért képesek civilizálatlanul viselkedni egy választáson. Mintha az életükért küzdenének. Egyszerűen nem hiszik el, hogy működő demokráciában élnek. A roma szervezeteknek, teljesen függetlenül a politikai színüktől, mint kisebbségi érdekképviselőknek végre az ombudsman mellé kellene állni és addig nem nyugodni, amíg a parlamenti urak és hölgyek napirendre nem veszik a törvénymódosítást. Ha nem, négy év múlva is botrányba fulladhat a gyűlés - de ez a kisebbik baj. A nagyobb, hogy a demokrácia rendje nélkül az életbevágó dolgokban sem tudják érvényesíteni az érdekeiket. A csempész nem pihen A zord téli időjárás sem tudta elkövetési érték pedig meghaelriasztani a csempészeket jól ladta a 24 millió forintot. Kőmegszokott „munkájuktól", zel 6 ezer karton füstölnivalót Mint a Vám- és Pénzügyőrség foglaltak le a fináncok, de vámDél-alföldi Regionális Parancs- raktárakba került 249 liter künokságtól megtudtuk, az el- lönböző szeszes ital is. A kiszamúlt napokban 129 jogsértő bott pénzbírság összege 413 cselekményt derítettek fel, az ezer forint volt. Csongrád megyei elektorok a cigányönkormányzati választásról Siralmas, ami történt A jogszabály hibái mellett az elektori gyűlés rossz szervezését és a cigányság politikai megosztottságát okolják az általunk megkérdezett Csongrád megyei elektorok a szombati gyűlésen kialakult káoszért. A Lungo Drom tagjai kezdetben fegyelmezetten tűrtek - állítja a hódmezővásárhelyi Irhás József, a jobboldalinak nevezett szervezet novemberben megválasztott, új megyei elnöke. - Siralmas, ami történt mondja az elnök. - Igen nagy a létszáma az elektori gyűlésnek, ennyi embert akkor sem lehetne fegyelmezni, ha nem lenne ez a tragikus politikai megosztottság. De így aztán semennyire sem lehet az egy helyre bezsúfolt, majdnem háromezer főt kordában tartani - panaszolja. Irhás József szerint a Lungo Drom tagjait rosszul érintette, hogy a „balosok" megkülönböztették magukat a fehér sállal meg a vörös szegfűvel. Ráadásul elterjedt róluk, hogy fejenként kétezer forintot kaptak, kávéra, szendvicsre. A Lungo Drom mindazonáltal fegyelmezetten tűrt mindaddig, amíg tagjai azt nem tapasztalták, hogy a blokkokban összefűzött székek számával nem egyezett meg az összeszámlált szavazatok száma. - Nem lehetett megoldani a szavazatszámlálás tisztaságát, mert a fegyelmezetlen küldöttek jöttek-mentek, nem ültek a helyükön, hanem mindig oda mentek és ott szavaztak, ahol éppen kellett. Amikor kiderült, hogy a levezető elnöknek javasolt emberünket sem tudjuk megválasztani, hazajöttünk - meséli az elnök. Irhás József így hát már nem is szavazott az Országos Cigány Sajátos hangulati elemek jellemezték az Országos Cigány Önkormányzatot választó elektorok budapesti gyűlését. MTI Telefotó IBruzdk Noémi) Önkormányzat képviselőire, ám a végeredmény, „a balosok győzelme" tudatában sem gondolja, hogy rosszabb lesz a cigányságnak, mint Farkas Flórián idejében. Várakozó álláspontra helyezkedik. Megvárja, mennyi valósul meg az ígéretekből. - Nekünk a helyi szervezetekben, legyünk akármelyik politikai oldalon, mindenképpen együtt kell dolgoznunk- Munkahelyek teremtésén, azért, hogy minél többen elvégezzék a nyolc osztályt és a felnőttek is járjanak tanfolyamokra. Ez a legfontosabb - szögezi le az elnök, aki egyébként arra számít, hogy egy-két hét alatt megnyugszanak a kedélyek. Azt is kívánatosnak tartaná, ha a honatyák végre megértenék, hogy a kisebbségi ombudsmannak igaza van. Kaltenbach Jenő évek óta hiába mondja, hogy baj van a törvénynyel - hátha a mostani botrány után módosítják. A szegedi cigány önkormányzat egyik képviselője, fakab József némileg másképp látta a szombaton történteket. - A baloldal korrekt volt. A magam részéről szoros választási eredményre számítottam és meglepett, hogy Farkas Flórián olyan mértékben nem tudta elviselni esetleges vereségének már az előjeleit sem, hogy a saját bázisát hazaküldte, azaz nem engedte szavazni. Szerintem végig kellett volna csinálnia és akkor egy vegyes politikai összetételű önkormányzatot választhattunk volna. Szükség lenne az ellenzékre! Csakhogy Farkas Flórián a személyes érdekeit előbbre helyezi, mint a cigányság érdekeit. Csongrád megyéből két képviselő jutott be az Országos Cigány Önkormányzatba: a szentesi Faúr Zoltán és a magyarcsanádi Graul István. S. E. Vegyi fegyverként a ricin majd tizenkétszer veszélyesebb a ciánnál Nincs ellenszere a pornak A doni honvédekre emlékeztek a makóiak Nehéz körülmények között, hiányos felszereltséggel álltak hősiesen helyt a Don-kanyarnál a magyar honvédek - hangzott el a hatvan évvel ezelőtti tragédiáról rendezett makói emlékünnepségen. A Jobb Makóért Egyesület és a Hajrá, Makó! Polgári Körök Egyesülete közös rendezvénye ökomenikus istentisztelettel kezdődött a Csanád vezér téri kápolnában, majd a résztvevők esti gyertyagyújtással és koszorúzással tisztelegtek az elesettek emléke előtt a második világháborús emlékműnél. A hatvan évvel ezelőtti eseményeket a makói múzeum igazgatója, dr. Halmágyi Pál elevenítette fel a koszorúzást követő emlékülésen a Szent Gellért Kollégiumban. Mint elhangzott, a Don mentén állásait védő második magyar hadsereg a sztálingrádi ellentámadás bekerítő hadműveleteinek külső frontján került szembe az orosz haderővel. A január 12-i, kora délelőtti támadás ugyan nem érte teljesen váratlanul a magyar katonákat, ám hősies ellenállásuk a túlerővel szemben reménytelen volt. A terepviszonyok miatt például megfelelő árokrendszert sem sikerült mindenütt kialakítani, kevés volt a szállításra alkalmas ló, nem volt tüzelő, meleg ruha és a mínusz harminc fok körüli hidegben a lövegek is befagytak, ráadásul kevés volt a lőszer. A Vörös Hadsereg mégsem tudta azt elérni, amit a németekkel Sztálingrádnál: nem sikerült teljesen bezárni a gyűrűt a magyar alakulatok körül, melyek kisebb egységekre szakadva sokszor az utolsó töltényig harcoltak és hosszabb ideig tudták tartani állásaikat. A magyar emberveszteség óriási volt. A második magyar hadsereg kétszázezer katonájából hatvanezer elesett és ugyanennyi került fogságba; megsemmisült a teljes tüzérség és a páncélosállomány. A rendezvény másik megemlékezője, Sarkadi Ernő az egykori honvédek visszaemlékezései alapján arról beszélt, hogyan élték meg az áttörést a harcok résztvevői. Elmondta, hogy a magyar hadsereg hősies helytállása mindenekelőtt az egyes katonák találékonyságának volt köszönhető, hiszen segítséget sem a szövetségesektől, sem a magyar hadvezetéstől nem kaptak, miközben azt parancsolták nekik, hogy tartsanak ki a végsőkig. A magyar Nimród páncélosok például nagyon sok orosz T-34-est lőttek ki. Tűzerejük ugyan kisebb volt, de a magyarok tudták, hogy ha egy lövéssel megcélozzák a lánctalpakat, utána egy másikkal a lövegtornyot, lényegében használhatatlanná teszik az ellenséges harcjárművet - mondta Sarkadi Ernő. SZABÓ IMRE Már fel lehet venni a bevonulási segélyt Háromszázötvenen kapták meg a behívót Bálint Gábor húsz éve kutatja a ricin hatásait. Fotó: Gyenes Kálmán MUNKATÁRSUNKTÓL A megyében 350 sorköteles kapta meg a behívóparancsát, kedden és szerdán ennyien vonulnak be a kiképzőközpontokba. Csongrád megyében nincs kiképzőközpont: a fiatalok Szabadszálláson, Szombathelyen és Tapolcán töltenek el két hónapot, ezután kerülnek alakulataikhoz. Ezzel együtt hat hónapot töltenek mundérban. Vásárhelyen mintegy negyvenen vehetik át az önkormányzat házipénztárában, hétfőtől csütörtökig 9-15.30 óráig, pénteken 9-12 óráig, a bevonulási segélyt. Ennek összege egyedülálló sorköteles esetében a minimálbér 60 százaléka, vagyis 30 ezer forint, míg a gyermekes bevonulók esetében a minimálbér, azaz 50 ezer forint. Agraffiti gyöngyszemei A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság, a Csongrád Megyei Polgárőr Szövetség és a Csongrád Megyei Közgyűlés közös szervezésében nyílik A művészi graffiti gyöngyszemei című kiállítás ma délután 2 órakor a megyeháza aulájában. A kiállítást, amelyen Hajdú Ferenc József fotóit láthatja a közönség, Lukács János rendőr dandártábornok, megyei főkapitány nyitja meg. Az ünnepélyes megnyitón Bán Roland és Szábics Attila graffitiművészek tartanak bemutatót. A tárlat január 23-ig látogatható naponta 9-16 óráig. Valószínűleg terrortámadásokhoz akarták felhasználni a ricint egy Londonban letartóztatott banda tagjai, akiknél házkutatáskor nagy mennyiségű mérgező anyagot talált az angol rendőrség. Szegeden évtizedek óta kutatják a rendkívül veszélyes szer hatásait. A két háborút is megjárt Bálint Gábor egyetemi tanár húsz éve foglalkozik ezzel a témával. A Szegedi Tudományegyetemen Bálint Gábor professzor és munkatársai bizonyították be a világon elsőként, hogy a ricinmérgezés egyik, rövid időn belül jelentkező tünete a magas láz és a rossz közérzet. Macskákon mértek már például 43 fokos lázat is. Számos, ricinnel kapcsolatos adatot is a szegedi kutatók közöltek elsőként a világgal. A ricin fehéres színű por, amelyet a ricinusmagból készítenek. Belélegezve vagy a szervezetbe juttatva néhány nap alatt halált okoz. Mérgező hatását egy összehasonlítás alapján lehet a legjobban érzékeltetni: njíg egy kilogramm ciánkáli 300 ezer ember elpusztításához elég, addig ugyanennyi ricin 3 millió 500 ezer ember halálát okozhatja. Egy felnőtt megöléséhez elegendő 3-4 milligrammnyi. A szert ennek ellenére gyógyításra is megpróbálták felhasználni, hiszen bizonyos rosszindulatú daganatok kezelésére feltételezhetően alkalmas lenne. Mivel azonban az adag kiszámításában a legkisebb tévedés is a beteg halálához vezet, az állatkísérletek után nem tértek át az emberen való alkalmazására. Bálint Gábor azt is megállapította, hogy nagyon kis adagokban a ricinhez hozzá lehet szoktatni a szervezetet, amely ezáltal ellenanyagot termel. Az így kezelt macskák és egerek sok bakteriális fertőzést túléltek az antiricinnek köszönhetően. Szegeden próbálkoztak először a mérgezett esetek megmentésével is, sajnos nem sok sikerrel. Az '50-es években ugyanis Magyarországon 30-40 ember ricinmérgezést kapott, miután egy újító eljárás miatt - amelyet ezután természetesen beszüntettek - a ricinusolajat nem hőkezelték, így a mérgező anyag benne maradt. A professzor elmondta: a ricinmérgezés egy nap lappangás után 1-2 napon belül végez az emberrel. Ha halálos adag jut a szervezetbe, semmit sem lehet tenni, de kisebb dózis esetében is csak a tüneteket lehet kezelni, minden más a szervezet küzdőképességén múlik. A láz és rossz közérzet után ugyanis súlyos vese- és májkárosodás lép fel, nagy dózis esetén pedig idegrendszeri zavarpk is felléphetnek. A mérgezettek tehát nagy kínok között halnak meg. Vegyi fegyverként eddig még nem használtak ricint, de minden ország számol ezzel a lehetőséggel, hiszen nem túl bonyolult előállítani. Mivel egy napig lappang a betegség, azt sem lehetne bevetése esetén kideríteni, hogy mikor és hogyan mérgeződtek meg az emberek. Egyetlen „előnye" sok más vegyi és biológiai fegyverrel szemben, hogy a mérgezés emberről emberre nem terjed. TÍMÁR KRISZTA