Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-08 / 260. szám

T A háromfős román katonai delegáció a vásárhelyi laktanyával ismerkedett. Fotó: Tésik Attila Gőzerővel készül a NATO-csat­lakozásra a román hadsereg - a vásárhelyi laktanyába látogató háromfős katonai delegáció cél­ja is az ezzel kapcsolatos ta­pasztalatgyűjtés volt. A NATO-ba készülnek - ha­zánkba jöttek tapasztalatot gyűj­teni és a vásárhelyi laktanyát nézték meg tegnap annak a há­romfős román katonai küldött­ségnek a tagjai, akik három na­pot töltöttek hazánkban. A Víi­sile Paul dandártábornok vezette delegáció a Honvé.delmi Minisz­tériumban tett látogatás után ér­Q PostaBank Takarékszámla akár évi 8,5% kamattal (EBKM: 2,52%-8,77%) | *1 mtíhó forint feletti összegre 5 kezett a Bercsényi Miklós Gépe­sített Lövészdandárhoz, ahol a körletektől a nemrég átadott technikai kiszolgáló állomásig mindent szemügyre vett. - A román hadsereg mintegy háromszor akkora, mint a miénk - tájékoztatott Győr Béla őrnagy, a honvéd vezérkar haderő-terve­zési csoportfőnökségének ki­emelt tervező főtisztje, aki hoz­zátette: szomszédaink most kez­dik a modernizációt. A román delegáció vezetője el­mondta, bizony akadnak kü­lönbségek a két ország hadsere­gének szervezete és felszerelése Az APEH Csongrád Megyei Igaz­gatóságának munkatársai közül legutóbb tízen részesültek szak­mai elismerésben. Baianyás László, Frankó Zoltán és Kovács Istvármé Bezerédi-díjat kapott, közt, de a differenciák nem olyan jelentősek. Az egyik fő különbség abban rejlik, hogy a románok hazánk­hoz képest egy évvel később, azaz 2007-re tervezik a professzioná­lást, vagyis a sorállomány meg­szüntetését. A másik eltérés, hogy a magyarok - hároméves NATO-tagságuk révén - ponto­san tisztában vannak a nemzet­közi szervezet elvárásaival. A ro­mán küldöttség pedig épp azért jött, hogy lássák, mi mindent kell még teljesíteniük a csatlako­zásig. SZ.A.K. Bodor Szilvia, Frint Fidelné, Ju­hász Gábor, dr. Papp Erika, Szi­kula Szilárdné és Vass Imréné igazgatói dicséretben részesült, míg Diószegi Margitot címzetes főtanácsosi címmel jutalmazták. Kitüntetések az APEH megyei igazgatóságán Véradásban Csongrád megye az első Szupermarketek előnyei Csongrád megye listavezető az országos véradások számában. Megyénkben 1000 lakosra 80 véradó jut, az országos átlag 49. Véradási aktivitás Magyarországon „összes vérvétel'(E)/1000 lakos/200h év PENTEK. 2002. NOVEMBER 8. • A K T U A L I S • Omág: 48,9 E/1000 lakos Román katonai delegáció járt Vásárhelyen A NATO-bakészülnek A munkaképesek közül csak minden második dolgozik Béreinkben is fel kellene zárkóznunk az unióhoz Téli rettegés HOLLÓSI ZSOLT A tapasztalt szociális munkások szerint az utcára került emberek egyéni kondíciójuktól függően legfeljebb három telet képesek át­vészelni a szabad ég alatt. A felmérések szerint Magyarországon akár a negyven-ötvenezret is elérheti a hajléktalanok száma, mi­közben a krízisotthonok, hajléktalanszállók összesen tízezer hellyel sem rendelkeznek. Elég ezt a két adatot ismerni ahhoz, hogy ne lepődjünk meg, amikor télvíz idején sorra szállítja a sajtó a szaporodó tragédiákról szóló beszámolókat. A fagyhalál-staüsz­tikák egyre megdöbbentőbbek. Még nincs is itt az igazi tél, máris öten fagytak meg az országban. A szegedi Juhász Gyula utcai italdiszkont környékén tanyázó, arcról ismerős szerencsétlenekről mindig az jut az eszembe, hogy bármi megtörténhetne, akár én is kerülhetnék hasonló helyzet­be. Gyerekkoromban sokszor elképzeltem, mit csinálnék Robin­sonként egy lakatlan szigeten. Útban hazafelé az ismerős kérege­tőkkel találkozva többször eszembe jutott már, vajon mit tennék, ha hajléktalan lennék. Amit nem is olyan nehéz elképzelnem, hiszen olvastam már balesetet szenvedett orvosról, aki a lakásmaffiának áldozatul es­ve került az utcára, nemrégiben pedig mi is írtunk az Otthontala­nul című lap hajléktalan szerkesztőjéről. Túl könnyen és gyakran adódnak hasonló élethelyzetek az EU-ba tartó Magyarországon. Végeztek egy közvélemény-kutatást Nyugat-Európában, amiből kiderült: Prágába azért is utaznak szívesebben az europolgárok, mint Budapestre, mert félelmetesnek tartják a pesti aluljárók haj­léktalanjait. Az állam körülbelül 4 milliárdot költ évente az utcán lakókra. A vidéki éjszakai szállók többnyire százszázalékos kihasználtsággal üzemelnek, a fővárosban azonban hiába lenne még több hely, so­kan akkor is inkább a szabad ég alatt töltenék az éjszakát - annyi­ra félnek a többiektől. A szakemberek konferenciák tucatjain ke­resik a helyzetre a megoldást. A legtöbben egyetértenek abban: az állami gondoskodás erősítése mellett legalább olyan fontos lenne, hogy a különböző szeretetszolgálatok, egyesületek, segítő szerve­zetek, azaz a civil szféra megerősödjön és még nagyobb szerepet vállaljon. Az EU-hoz való csatlakozást kö­vetően nem maradhatnak meg a balkáni bérek Magyarországon - mondta Kiss Péter munkaügyi miniszter a tegnap Szegeden el­kezdődött kétnapos Foglalkoz­tatás 2003 című konferencián. lyezteti. Sőt megvan annak a le­hetősége, hogy a kedvezőbb nem­zetközi gazdasági feltételek ese­tén még ennél a szintnél is ma­gasabb növekedést érjünk el. Kiss Péter úgy látja - ugyan az IBM kivonult Székesfehérvárról -, hogy több multi érdeklődik hosszabb távon Magyarország iránt, köztük a General Electri­cet, a General Motors}:, a Sam­sungot és még kérdő jellel a Peu­geot-t említette. A kormányzat megteremti az egy élethosszig való tanulás feltételeit - a prog­ram különben a napokban indult útjára. Jövőre normatív támogatásban részesül a felnőttképzés is, költ­ségei közül maximum 60 ezer fo­rint leírható a személyi jövede­lemadóból, lendületet kap a táv­munka és a részmunkaidós fog­lalkoztatás. Szanyi Tibor, a Földművelés­ügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium (FVM) politikai államtit­kára a vidékfejlesztés és az agrá­rium esélyeit, veszélyeit latolgat­ta az EU-csatlakozás kapcsán. Mint mondotta, helyzetünk nem lesz rosszabb, de át kell alakítani a támogatások rendszerét, a ter­melőknek pedig alkalmazkodni­uk kell az új körülményekhez. Sajnos az átállás időszaka egy év­re szúkült le, és ez az előző kor­mány „történelmi bűne" - je­gyezte meg az államtitkár. A vidékfejlesztésnek azért lesz kiemelt szerepe, mert nem csu­pán abban gondolkodik, hogy a mezőgazdaságban teremtsen munkahelyeket, hanem a váro­sokon kívül mindenütt. Az utol­só agrártárgyalások időpontja az EU-val december 12-13., és azt követően gőzerővel kezdődhet el a munka. F. K Amint az évek óta megszokott, tavaly is a legtöbb véradás Csongrád megyében volt. Míg országosan 2001-ben 1000 la­kosra 49 véradó jutott, addig me­gyénkben 80 - tudtuk meg a Or­szágos Vérellátó Szolgálat szege­di regionális központjában. Szegeden nagy szükség van a vérre, hiszen az egyetemi klini­kákon és a városi kórházban tör­ténő műtétekhez a vért innen kell biztosítani. Tavaly az előző évihez képest több műtétet végeztek: havi át­lagban 80 szívoperáció történt a szegedi szívsebészeti osztályon, nagy érműtét havonta 15-20. Ezek, valamint a szép számú or­topédiaműtétek előre tervezhe­tők, s a klinikák előre jelzik vár­ható vérigényüket az állomás­nak. A baleseti sebészet azonban nem tervezhet előre, mint aho­gyan a hematológiai osztály sem. Ezeken a gyógyítóhelyeken nem lehet előre kiszámítani, mikor lesz szükség nagyobb mennyisé­gű vérre. A nyári hónapokban általában nagyobb a vérigény, de az idén a szegedi véradóban a nyári idő­szak sem volt ellátási probléma, s így elégséges vérkészítmény állt rendelkezésre. Az idén szeptem­berben és októberben viszont a megszokottnál nagyobb igény volt vérre, ami sürgős véradóbe­hívásokat tett szükségessé. A véradás-szervezőknek egyre nehezebb a dolguk, mert a nagy gyárak megszűntek, vagy kisebb cégekre bomlottak, s ezért a vér­adókat nehezebb megtalálni. A versenyszférában gyakori, hogy a cégek vezetői nem szíve­sen engedik el vért adni dolgozói­kat, a véradásokra pedig a cégek­nél nem mindenhol biztosítanak helyet. A nagy bevásárlóköz­pontok menedzsmentje viszont támogatja a véradást, s nemcsak saját dolgozóit motiválja a segít­ségnyújtásra, hanem a véradásra vállalkozó vásárlóit is apróbb ajándékokkal díjazza. Arra kérdésünkre, hogy Csongrád megye miért vezeti évek óta az országos véradási lis­tát, a véradó munkatársai állít­ják: a véradók megbecsülése a ga­ranciája annak, hogy az emberek szívesen nyújtsák karjukat segít­ségre. Csongrád megyében - az eredményekből kiderül - ez évek óta sikerül. K.K. A szegedi Forrás Szállóban teg­nap elkezdődött és ma szekció­ülésekkel folytatódó kétnapos foglalkoztatási konferencia kö­zéppontjában az EU-csatlakozás áll. Mint ahogy azt a szakembe­rek állítják, Magyarországon ma a munkaképes korúaknak csak a fele áll alkalmazásban, a másik 50 százalék vagy munkanélküli, vagy egyszerűen eltűnt a munka­Ügyi központok látóköréből. Ez­zel az úgynevezett foglalkoztatá­si mutatóval pillanatnyilag a leg­rosszabb helyezést értük el a csatlakozó országok közül. Rá­adásul a tagállamoknak az éven­te elfogadott foglalkoztatási irányelvek szerint százalékban meghatározott javulást kell fel­mutatniuk - erről úgyszintén szó esett a szegedi foglalkoztatási konferencián, amelyet hagyomá­nyosan a Munkáért Alapítvány rendezett meg. Kiss Péter munkaügyi minisz­ter tegnapi nyitó előadásában ki­fejtette-a közel 250, az ország minden tájáról a Tisza-parti vá­rosba érkezett munkaügyi szak­embernek: a Nemzeti Fejlesztési Tervben 1200-1500 milliárd fo­rint áll rendelkezésre ahhoz, hogy az ország felzárkózhasson Európához. Ezekből a forrásokból azt is el lehet érni, hogy a magyar mun­kaerő alkalmassá váljon a kvali­fikáltabb munkára. A miniszter szerint nem úgy válunk az EU ré­szévé, hogy megmaradnak a bal­káni bérek. A felzárkózási folya­mat ugyanis nem mehet sem a munkahelyek, sem a piacon el­foglalt helyünk, sem az esély­egyenlőség és a versenyfeltételek rovására. A keresetek vásárlóér­téke négy év alatt legalább 25 százalékkal nőhet, ezt a célt pil­lanatnyilag semmi sem veszé­Kiss Péter szerint az Európai Unióval nem férnek össze a balkáni bérek. Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents