Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-08 / 260. szám

T A háromfős román katonai delegáció a vásárhelyi laktanyával ismerkedett. Fotó: Tésik Attila Gőzerővel készül a NATO-csatlakozásra a román hadsereg - a vásárhelyi laktanyába látogató háromfős katonai delegáció célja is az ezzel kapcsolatos tapasztalatgyűjtés volt. A NATO-ba készülnek - hazánkba jöttek tapasztalatot gyűjteni és a vásárhelyi laktanyát nézték meg tegnap annak a háromfős román katonai küldöttségnek a tagjai, akik három napot töltöttek hazánkban. A Víisile Paul dandártábornok vezette delegáció a Honvé.delmi Minisztériumban tett látogatás után érQ PostaBank Takarékszámla akár évi 8,5% kamattal (EBKM: 2,52%-8,77%) | *1 mtíhó forint feletti összegre 5 kezett a Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandárhoz, ahol a körletektől a nemrég átadott technikai kiszolgáló állomásig mindent szemügyre vett. - A román hadsereg mintegy háromszor akkora, mint a miénk - tájékoztatott Győr Béla őrnagy, a honvéd vezérkar haderő-tervezési csoportfőnökségének kiemelt tervező főtisztje, aki hozzátette: szomszédaink most kezdik a modernizációt. A román delegáció vezetője elmondta, bizony akadnak különbségek a két ország hadseregének szervezete és felszerelése Az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának munkatársai közül legutóbb tízen részesültek szakmai elismerésben. Baianyás László, Frankó Zoltán és Kovács Istvármé Bezerédi-díjat kapott, közt, de a differenciák nem olyan jelentősek. Az egyik fő különbség abban rejlik, hogy a románok hazánkhoz képest egy évvel később, azaz 2007-re tervezik a professzionálást, vagyis a sorállomány megszüntetését. A másik eltérés, hogy a magyarok - hároméves NATO-tagságuk révén - pontosan tisztában vannak a nemzetközi szervezet elvárásaival. A román küldöttség pedig épp azért jött, hogy lássák, mi mindent kell még teljesíteniük a csatlakozásig. SZ.A.K. Bodor Szilvia, Frint Fidelné, Juhász Gábor, dr. Papp Erika, Szikula Szilárdné és Vass Imréné igazgatói dicséretben részesült, míg Diószegi Margitot címzetes főtanácsosi címmel jutalmazták. Kitüntetések az APEH megyei igazgatóságán Véradásban Csongrád megye az első Szupermarketek előnyei Csongrád megye listavezető az országos véradások számában. Megyénkben 1000 lakosra 80 véradó jut, az országos átlag 49. Véradási aktivitás Magyarországon „összes vérvétel'(E)/1000 lakos/200h év PENTEK. 2002. NOVEMBER 8. • A K T U A L I S • Omág: 48,9 E/1000 lakos Román katonai delegáció járt Vásárhelyen A NATO-bakészülnek A munkaképesek közül csak minden második dolgozik Béreinkben is fel kellene zárkóznunk az unióhoz Téli rettegés HOLLÓSI ZSOLT A tapasztalt szociális munkások szerint az utcára került emberek egyéni kondíciójuktól függően legfeljebb három telet képesek átvészelni a szabad ég alatt. A felmérések szerint Magyarországon akár a negyven-ötvenezret is elérheti a hajléktalanok száma, miközben a krízisotthonok, hajléktalanszállók összesen tízezer hellyel sem rendelkeznek. Elég ezt a két adatot ismerni ahhoz, hogy ne lepődjünk meg, amikor télvíz idején sorra szállítja a sajtó a szaporodó tragédiákról szóló beszámolókat. A fagyhalál-staüsztikák egyre megdöbbentőbbek. Még nincs is itt az igazi tél, máris öten fagytak meg az országban. A szegedi Juhász Gyula utcai italdiszkont környékén tanyázó, arcról ismerős szerencsétlenekről mindig az jut az eszembe, hogy bármi megtörténhetne, akár én is kerülhetnék hasonló helyzetbe. Gyerekkoromban sokszor elképzeltem, mit csinálnék Robinsonként egy lakatlan szigeten. Útban hazafelé az ismerős kéregetőkkel találkozva többször eszembe jutott már, vajon mit tennék, ha hajléktalan lennék. Amit nem is olyan nehéz elképzelnem, hiszen olvastam már balesetet szenvedett orvosról, aki a lakásmaffiának áldozatul esve került az utcára, nemrégiben pedig mi is írtunk az Otthontalanul című lap hajléktalan szerkesztőjéről. Túl könnyen és gyakran adódnak hasonló élethelyzetek az EU-ba tartó Magyarországon. Végeztek egy közvélemény-kutatást Nyugat-Európában, amiből kiderült: Prágába azért is utaznak szívesebben az europolgárok, mint Budapestre, mert félelmetesnek tartják a pesti aluljárók hajléktalanjait. Az állam körülbelül 4 milliárdot költ évente az utcán lakókra. A vidéki éjszakai szállók többnyire százszázalékos kihasználtsággal üzemelnek, a fővárosban azonban hiába lenne még több hely, sokan akkor is inkább a szabad ég alatt töltenék az éjszakát - annyira félnek a többiektől. A szakemberek konferenciák tucatjain keresik a helyzetre a megoldást. A legtöbben egyetértenek abban: az állami gondoskodás erősítése mellett legalább olyan fontos lenne, hogy a különböző szeretetszolgálatok, egyesületek, segítő szervezetek, azaz a civil szféra megerősödjön és még nagyobb szerepet vállaljon. Az EU-hoz való csatlakozást követően nem maradhatnak meg a balkáni bérek Magyarországon - mondta Kiss Péter munkaügyi miniszter a tegnap Szegeden elkezdődött kétnapos Foglalkoztatás 2003 című konferencián. lyezteti. Sőt megvan annak a lehetősége, hogy a kedvezőbb nemzetközi gazdasági feltételek esetén még ennél a szintnél is magasabb növekedést érjünk el. Kiss Péter úgy látja - ugyan az IBM kivonult Székesfehérvárról -, hogy több multi érdeklődik hosszabb távon Magyarország iránt, köztük a General Electricet, a General Motors}:, a Samsungot és még kérdő jellel a Peugeot-t említette. A kormányzat megteremti az egy élethosszig való tanulás feltételeit - a program különben a napokban indult útjára. Jövőre normatív támogatásban részesül a felnőttképzés is, költségei közül maximum 60 ezer forint leírható a személyi jövedelemadóból, lendületet kap a távmunka és a részmunkaidós foglalkoztatás. Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkára a vidékfejlesztés és az agrárium esélyeit, veszélyeit latolgatta az EU-csatlakozás kapcsán. Mint mondotta, helyzetünk nem lesz rosszabb, de át kell alakítani a támogatások rendszerét, a termelőknek pedig alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez. Sajnos az átállás időszaka egy évre szúkült le, és ez az előző kormány „történelmi bűne" - jegyezte meg az államtitkár. A vidékfejlesztésnek azért lesz kiemelt szerepe, mert nem csupán abban gondolkodik, hogy a mezőgazdaságban teremtsen munkahelyeket, hanem a városokon kívül mindenütt. Az utolsó agrártárgyalások időpontja az EU-val december 12-13., és azt követően gőzerővel kezdődhet el a munka. F. K Amint az évek óta megszokott, tavaly is a legtöbb véradás Csongrád megyében volt. Míg országosan 2001-ben 1000 lakosra 49 véradó jutott, addig megyénkben 80 - tudtuk meg a Országos Vérellátó Szolgálat szegedi regionális központjában. Szegeden nagy szükség van a vérre, hiszen az egyetemi klinikákon és a városi kórházban történő műtétekhez a vért innen kell biztosítani. Tavaly az előző évihez képest több műtétet végeztek: havi átlagban 80 szívoperáció történt a szegedi szívsebészeti osztályon, nagy érműtét havonta 15-20. Ezek, valamint a szép számú ortopédiaműtétek előre tervezhetők, s a klinikák előre jelzik várható vérigényüket az állomásnak. A baleseti sebészet azonban nem tervezhet előre, mint ahogyan a hematológiai osztály sem. Ezeken a gyógyítóhelyeken nem lehet előre kiszámítani, mikor lesz szükség nagyobb mennyiségű vérre. A nyári hónapokban általában nagyobb a vérigény, de az idén a szegedi véradóban a nyári időszak sem volt ellátási probléma, s így elégséges vérkészítmény állt rendelkezésre. Az idén szeptemberben és októberben viszont a megszokottnál nagyobb igény volt vérre, ami sürgős véradóbehívásokat tett szükségessé. A véradás-szervezőknek egyre nehezebb a dolguk, mert a nagy gyárak megszűntek, vagy kisebb cégekre bomlottak, s ezért a véradókat nehezebb megtalálni. A versenyszférában gyakori, hogy a cégek vezetői nem szívesen engedik el vért adni dolgozóikat, a véradásokra pedig a cégeknél nem mindenhol biztosítanak helyet. A nagy bevásárlóközpontok menedzsmentje viszont támogatja a véradást, s nemcsak saját dolgozóit motiválja a segítségnyújtásra, hanem a véradásra vállalkozó vásárlóit is apróbb ajándékokkal díjazza. Arra kérdésünkre, hogy Csongrád megye miért vezeti évek óta az országos véradási listát, a véradó munkatársai állítják: a véradók megbecsülése a garanciája annak, hogy az emberek szívesen nyújtsák karjukat segítségre. Csongrád megyében - az eredményekből kiderül - ez évek óta sikerül. K.K. A szegedi Forrás Szállóban tegnap elkezdődött és ma szekcióülésekkel folytatódó kétnapos foglalkoztatási konferencia középpontjában az EU-csatlakozás áll. Mint ahogy azt a szakemberek állítják, Magyarországon ma a munkaképes korúaknak csak a fele áll alkalmazásban, a másik 50 százalék vagy munkanélküli, vagy egyszerűen eltűnt a munkaÜgyi központok látóköréből. Ezzel az úgynevezett foglalkoztatási mutatóval pillanatnyilag a legrosszabb helyezést értük el a csatlakozó országok közül. Ráadásul a tagállamoknak az évente elfogadott foglalkoztatási irányelvek szerint százalékban meghatározott javulást kell felmutatniuk - erről úgyszintén szó esett a szegedi foglalkoztatási konferencián, amelyet hagyományosan a Munkáért Alapítvány rendezett meg. Kiss Péter munkaügyi miniszter tegnapi nyitó előadásában kifejtette-a közel 250, az ország minden tájáról a Tisza-parti városba érkezett munkaügyi szakembernek: a Nemzeti Fejlesztési Tervben 1200-1500 milliárd forint áll rendelkezésre ahhoz, hogy az ország felzárkózhasson Európához. Ezekből a forrásokból azt is el lehet érni, hogy a magyar munkaerő alkalmassá váljon a kvalifikáltabb munkára. A miniszter szerint nem úgy válunk az EU részévé, hogy megmaradnak a balkáni bérek. A felzárkózási folyamat ugyanis nem mehet sem a munkahelyek, sem a piacon elfoglalt helyünk, sem az esélyegyenlőség és a versenyfeltételek rovására. A keresetek vásárlóértéke négy év alatt legalább 25 százalékkal nőhet, ezt a célt pillanatnyilag semmi sem veszéKiss Péter szerint az Európai Unióval nem férnek össze a balkáni bérek. Fotó: Gyenes Kálmán