Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-05 / 257. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN A MULTIK KÖNNYEN VÁLASZTHATJÁK KÍNÁT ÚJ TELEPHELYÜL Óvatos jövedelempolitikát kell követni Privatizáció előtt a Postabank Az ÁPV Rt. igazgatósága dön­tött a Postabank és Takarék­pénztár Rt., valamint a Föld­hitel és Jelzálogbank (FHB) Rt. privatizációjáról, és ezzel egy időben értékesítik a Kon­zumbankot is. BUDAPEST (MTI) Vági Márton, az Állami Pri­vatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. vezérigazgató-he­lyettese sajtótájékoztatón be­jelentette: a Postabank és az FHB privatizációjának tanács­adói pályázata szerdán jelenik meg. Az ÁPV Rt. nyílt egy­fordulós pályázaton értékesíti a Postabank 99,7 százalékos tulajdonát. Vági Márton meg­erősítette, hogy a Postabank iránt több mint tíz potenciális vevő érdeklődött. Minimális árról nem döntöttek, és a le­endő vevők között nem tesz­nek különbséget aszerint, hogy magyar vagy külföldi cégről van szó. A bankok ér­tékesítésének stratégiájáról márciusban születhet döntés. Tőzsdekönyv BUDAPEST (MTI) Részvények a Budapesti Érték­tőzsdén 2002 címmel megje­lent a tőzsdei kibocsátók leg­frissebb adatait tartalmazó ki­advány. Ez mind a magán-, mind az intézményi befekte­tők számára egyszerű, jól átte­kinthető információt biztosít a cégekről. A tőzsde jövőre indu­ló befektetésösztönző és a tő­kepiaci informáltság javítását szolgáló kampányának egyik eszközeként is szolgál a könyv. A most megjelent könyv a kibocsátói adatok mellett elemzi a mikro- és makrogaz­dasági folyamatokat, valamint haszpos információkat nyújt a tőzsdei kereskedésről, az adó­zási és számviteli előírásokról. A tőkepiacot szabályozó leg­frissebb jogszabályok is meg­találhatók a kötetben. NAPI MELLEKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA WWW.DELMAGYAR.HU László Csaba pénzügyminiszter a bérek és az EU-harmonizáció mel­lett arról beszélt lapunknak, mire számíthat a magyar gazdaság és a benne dolgozók, belőle megélők. - Körülbelül másfél-két évvel ezelőtt gazdaságpolitikai fordulatot kezde­ményezett az előző kormány - fo­galmazott a pénzügyminiszter. - Ezt ugyan nem kormány-előterjesztések, nem különböző dokumentumok, stratégiai papírok alapján lehet nyo­mon követni, ám utólag látható, hogy olyan lépések történtek, ame­lyek fordulatot jelentettek az 1995-2000 közötti időszakhoz ké­pest. Gondolok itt az árfolyam­sáv-szélesítésre, amelynek következ­ményeképpen körülbelül 15 száza­lékkal felértékelődött a forint, gon­dolok a jövedelempolitikában arra, hogy egy nagyon nagy arányú bér­kiáramlás indult meg. Ezeknek az intézkedéseknek a feltételei a ter­melékenység növekedésének olda­láról nem voltak meg. Tehát a költ­ségvetési hiány jelentős megugrása a tavalyi évben indult meg. Jellemző egyébként, hogy az európai uniós országjelentés is most először figyel­meztet arra, hogy a bérek, illetve a termelékenység összhangjára tekin­tettel kell leríni. - Ráadásul a kedvezőtlen világ­piaci tendenciák hatására 2000 ele­je óta folyamatosan csökken a gaz­dasági növekedés üteme. - Volt, amikor öt-hat százalékot is stabilan lehetett tartani, most idén az első félévben már csak három szá­zalék volt a gazdasági növekedés üte­me, ami mindenképpen legalább egy-másfél százalékkal alacsonyabb annál, mint ami a magyar gazdaság lehetőségeiből adódna. Például a gyógyszerkasszánál, a gyógyító-meg­előző ellátásoknál mintegy ötvenmil­liárd forintot kellett csak azért le­tenni, hogy a működőképesség fenn­tartható legyen. - Nyilván összeállították a leg­fontosabb tennivalókat, illetve cél­kitűzéseket, amelyeket a kormány a következő évekre megfogalmazott. Mely területekre koncentráltak? - Első, ami nagyon fontos, hogy gazdaságpolitikai fordulatot hirdetett meg a kormány. Két lényeges eleme van, az egyik, hogy a versenyképes­ségre koncentrálva a teljesítmények növekedését kell ösztönözni, a másik oldalról pedig az esélyegyenlőség megteremtése a cél. -A versenyképességet mindenkép­pen a középpontba kell állítani, mert azok a tendenciák, amelyek a világban most megfigyelhetők, szá­munkra nem túlzottan kedvezőek. „Természetesen amikor átvettük a feladatokat, akkor nyilván a költségvetéssel is szembe kellett nézni: a kétéves költségvetés második éve több tekintetben nagyon messze volt a realitásoktól." - Ami esélyt nyújthat, és ez külö­nösen fontos, és mutatja a verseny­képesség jelentőségét, hogy azok a nagy multinacioális cégek, ame­lyek a világ termelésének jó részét adják, egy ilyen kemény helyzet­ben általában elkezdik csökkenteni - Igen. Vagy nézzük a mindenki által ismert Flectronixet. Kiépített kapacitásokat Sárváron, illetve Za­laegerszegen, s hónapokon belül leszerelték. Picit érdemes lenne a történet mögé nézni: Mexikóban és Magyarországon is kiépítettek egy kapacitást, mindkettőt bezár­ták, s az összes termelésüket egy kínai üzembe koncentrálják. Ez ar­ra is figyelmeztet bennünket, hogy nagyon óvatosan kell bánnunk az­zal, mennyire lehet a kifejezetten olcsó magyar munkaerőre alapoz­va hosszú távú befektetéseket hoz­ni Magyarországra, mert azért a kí­nai és vietnami munkaerővel a bé­reket tekintve valószínűleg már nem tudunk versenyezni, éppen ezért nagyon fontos, hogy óvatos jövedelempolitikát kövessünk. Az Európai Unióban túlzottan lazává vált a jövedelempolitika. S amikor az óvatos jö vedelempolitikát em­lítem, nem megszorításokról vagy bércsökkentésekről kell beszélni, hanem egyfajta óvatos megközelí­tésről, különösen a versenyszférá­ban. - A kifizetett bérek után adóznak az emberek, de a vállalkozóknál is nagyon fontos kiadás az adó mérté­ke. - Az adótörvényeknél - és itt az szja-ra utalok különösen - próbál­tuk úgy csökkenteni az adóterhe­lést, hogy például a háromszázalé­kos bruttó béremelés nettóban is jelentsen legalább hat-hét-nyolc százalékos keresetnövekedést. így a vállalatvezetőknek is könnyebb lesz majd a saját cégeiknél a bér­növekedési tárgyalásokat, illetve egyeztetéseket megtartani. FERENCZI JÓZSEF jozsef.ferenczi@lapcom.hu PÉNZ BESZÉL SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY, HORVÁTH JÁNOS ÉS HEGEDŰS SZABOLCS • 2002. NOVEMBER 5. kapacitásaikat, űjraoptimalizálják termelési szerkezetüket, és meg­próbálnak olyan termelőkapacitá­sokat kialakítani, amelyek olcsób­ban, versenyképesebben tudnak termelni. Ez adhatna Magyaror­szágnak egy esélyt, hogy ha adott esetben Nyugat-Európában, Ame­rikában üzemeket becsuknak, ak­kor hazánkba települjön a termelő­kapacitás. - A mozgásoknak vannak azért ellenkező előjelű eseményei is. Pél­dául az IBM-elbocsátások.

Next

/
Thumbnails
Contents