Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-05 / 257. szám

Kedd, 2002. november 5. A PÉNZ BESZEL Egészség és pénztárca Legbecsesebb értékünk az egészség. Napjaink rohanó világában egy átlagos magyar állampolgár sajnos kevés időt tud egészségének megóvására fordítani. Megfelelő odafigyelés hiányában, hosszabb távon az egészség megőrzése jelentős anyagi és időbeli áldozatot igényel. A betegség munkából való ideiglenes kieséssel, a szabadidő egy részének elvesztésével jár. KÜLÖNBSÉG VAN AZ ÉTELMARADÉK ÉS A MOSLÉK KÖZÖTT A disznók a jövőben nem ehetnek a menzáról Az egészségügyi ellátórendszer irányultságánál, hangsúlyainál és szemléleténél fogva elsősorban a betegségek gyógyítását végzi. Az egyén testi, lelki, fizikális és szellemi jólétének megőrzésére, a nem hagyományosnak számító egészségkárosodások - úgy mint stressz, allergia, káros szenvedélyek, helytelen táplálkozásból eredő betegségek - megelőzésére nincsen megfelelően felkészülve. Ebből eredően a közfinanszírozás mellett egyre nagyobb teret nyernek a betegségek megelőzésére nagyobb hangsúlyt helyező, az egyéni igényeket is kielégítő öngondoskodás intézményei. Mit nyújtanak az egészségpénztárak a munkáltatóknak? - kérdeztük Petrovicz Zsoltot, az OTP Egészségpénztár regionális menedzserét. - A munkavállalók az egészségpénztárak által kidolgozott egészségprogramokba történő bevonása egy vállalatnak számos humánpolitikai előnyt és adózási kedvezményt jelent - mondta a szakember. - A munkavállalók rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétele, továbbá egyéni igényeiknek és egészségi állapotuknak megfelelő egészségfejlesztő programok igénybevétele biztosítja számukra szellemi és fizikai frissességük Petrovicz Zsolt: „Jelentós hangsúlyt kap a bérjövedelmen felüli juttatások köre." megőrzését, a munkában, jó közérzettel eltöltött napok számának növekedését. Egyre inkább jellemző, hogy a jó munkaerő kiválasztása és megnyerése, illetve megtartása során jelentős hangsúlyt kap a bérjövedelmen felüli juttatások köre. Az ilyen jellegű támogatások egyik alternatívája lehet az egészségpénztári munkáltatói tagság. Amellett, hogy növekszik a dolgozók munkabírása és munkahelyi komfortérzete, valamint csökken a táppénzes napok száma, a munkáltatókat befizetéseik alapján a következő adózási kedvezmények illetik meg: a munkáltatói befizetés a havi minimálbér összegéig adó- és járulékmentes; a befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás a társasági adó szempontjából költségnek, ráfordításnak minősül, és ennek megfelelően elszámolható; a befizetéseket sem munkaadói járulék, sem szakképzési hozzájárulás nem terheli. A munkavállalók szempontjából a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás összege szintén adó- és járulékmentes, továbbá munkavállalói járulék sem terheli. SÁRKÖZI TÜNDE Egy, már az uniós jogharmonizáció értelmében született jogszabály szerint a sertésekkel nem lehet ételmaradékot megetetni. Erről a rendelkezésről kevés vendéglátó-ipari vállalkozás tud. Jogszabályt sért meg valamennyi hazai menza, melegkonyhával rendelkező vállalat, valamint vendéglő, ha a keletkezett ételmaradékot, moslékot sertéstartóknak adja tovább. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egy idei (75/2002. számú) rendelete ugyanis megtiltja az étkezési hulladék sertéshizlaldákba szállítását, s előírja: ezt a hulladékot meg kell semmisíteni. Vagyis az ügynevezett veszélyes hulladék ártalmatlanításáról is gondoskodniuk kell az említett vállalkozásoknak, ami a gyakorlatban azt jelenti: szerződést kötnek az ATEV Rt.-vei a megmaradt étel végső „felhasználásáról". A szeptember elején hatályba lépett rendelkezés az európai uniós jogharmonizáció része - nyilatkozta Székely Bertalan, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezetője. A szakember szerint a rendelet az egyik legveszélyesebb állatbetegség, a sertéspestis elleni védekezés miatt indokolt. Székely Bertalan azt is megmagyarázta, a köznyelv helytelenül használja a moslék és az ételmaradék kifejezéseket, mivel az előbbi valójában nedves abraktakarmány, az utóbbi pedig a szó szoros értelmében az asztalunkról a szemétbe kerülő emberi tápA sertéspestis megelőzése miatt ezután már nem lesz mindegy, mit adnak a gazdák az állatoknak. Fotó: Schmidt Andrea lálék, amely betegségeket közvetíthet. Ha azonban az ATEV-hez kell eljuttatni az összes konyhán keletkező ételmaradékot, akkor az országos hálózattal rendelkező nagyvállalatnak 50 százalékkal kellene megnövelnie kapacitását. Ugyanakkor már valamennyi gyáregység megkapta azt az utasítást, hogy a legkisebb felajánlott mennyiséget is át kell venniük. Az ételmaradék ártalmatlanítása különben a gyakorlatban azt jelenti, hogy azt komposztálják, ennek díja kilogrammonként 29 forint. E szolgáltatásra jelenleg három ATEV-telep van felkészülve az országban: a hódmezővásárhelyi, a győri és a solti. A vendéglátóhelyek különben azzal, hogy továbbadják az ételmaradékot sertéstartóknak, bevételhez jutnak. Az új rendelkezés miatt tehát érzékeny veszteség is éri őket, plusz további kiadásokkal kell számolniuk az ártalmatlanítás felmerülő költségei miatt. Nyugaton azért egyszerűbb az EU-konform jogszabályokat betartani, mert ott az éttermekben „konyhamalacok" működnek. Ezek a berendezések darálják le az ételmaradékot, a folyékonnyá váló anyag a csatornába, a szilárd részek pedig a szemétbe kerülnek. Martonosi István, a vendéglátó-ipari vállalkozásokat is összefogó érdekképviselet, a Kisosz megyei titkáraként azt mondta el lapunknak: lépéseket tesznek annak érdekében, hogy tisztázzák, mi számít ételmaradéknak. Hiszen szerinte az a rántott hűs vagy pörkölt, ami például egy esküvőn megmarad, ha egy nap múlva megmelegítik, még alkalmas emberi fogyasztásra. Akkor a disznók miért nem ehetik meg? FEKETE KLÁRA MEGHÍVÓ 1890 r* CSONGRÁD MLGYÍ) KERESKEDELMI ÍS I FAR KAMARA A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2002. november 21-22-én immár negyedik alkalommal rendez Szegeden Nemzetközi Közlekedési Konferenciát „400 NAPPAL AZ EU-CSATLAKOZÁS ELŐTT" címmel 2002. NOVEMBER 22. (PÉNTEK) PROGRAMTERVEZET: 2002. NOVEMBER 21. (CSÜTÖRTÖK) 13.00-13.10 Köszöntő Dr. Szeri István, az MKIK alelnöke, az MKIK Közlekedési Kollégiuma és a a CSMKIK elnöke 13.10-13.40 Nyitóelőadás Különbségek és egyezőségek az Európai Unió és Magyarország közlekedési politikájában - Dr. Ruppert László helyettes államtitkár, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az MKIK Közlekedési Kollégiumának tiszteletbeli elnöke 13.40-14.10 A Nemzeti Fejlesztési Terv közlekedési vonatkozásai Dr. Baráth Etele, a MEH politikai államtitkára 14.10-14.30 Az Európai Unió által elfogadott derogációs igények a közlekedési ágazatban. Felkészülésünk az uniós piacra (különös tekintettel a kért, de nem teljesített derogációkra) Kazatsay Zoltán integrációs helyettes államtitkár, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 14.30-14.50 Kávészünet 14.50-15.10 A szállítmányozás újszerű feladatai az európai uniós csatlakozás után Dr. Kautz István elnök, Magyar Szállítmányozók Szövetsége 15.10-15.30 A közlekedési hatóság új típusú feladatai az európai uniós csatlakozás után Dr. Békési István megbízott igazgató, Közlekedési Főfelügyelet 15.30-15.50 Az EU-konform Magyar Államvasutak finanszírozhatóságának kérdéskörei - Udvari László elnök, MÁV Rt. 15.50-16.10 Áruszállítási jogszabályok harmonizációja EU jogszabályokkal Dr. de Sorgo Tibor elnök, Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete 16.10-16.30 A MAHART Rt. szerepe, feladatai az Európai Unióban Somlóvári László vezérigazgató, MAHART Rt. 16.30-16.50 A Budapest Airport Rt. lehetőségei az EU-csatlakozás után, mint középkelet-európai logisztikai bázis és repülési központ - Hídvégi Gábor vezérigazgató, Budapest Airport Rt. 18.00 Állófogadás 9.20-9.40 A közösségi közlekedés EU-konform finanszírozási lehetőségei Magyarországon Dr. Monigl János egyetemi magántanár 9.40-10.00 A kis- és középvállalkozások európai uniós felkészítési programja Dr. Gérnyi Gábor főosztályvezető, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 10.00-10.20 EU-konform személyszállítás Magyarországon Székely András gépjármű-közlekedési főosztályvezető, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 10.20-10.40 A közösségi közlekedés jövője Magyarországon az európai uniós csatlakozás után - Saslics Elemér vezérigazgató, Volán Egyesülés, az MKIK Közlekedési Kollégiuma Autóbuszközlekedési Szekciójának elnöke 10.40-11.00 Kávészünet 11.00-11.20 Magyarországi közlekedési vállalkozások felkészülése a munka- és pihenőidő EU-konform végrehajtására a forgalmi utazók vonatkozásában - Sárközy György elnök, Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége 11.20-11.40 A taxiközlekedés jövője egy európai szabályozott piacon - Dr. Horváth György elnök. Magyar Taxis Szövetség, az MKIK Közlekedési Kollégiuma Taxis Szekciójának elnöke 11.40-12.00 A nemzetközi áruszállítás jövője az EU-csatlakozás után Dittel Gábor ügyvezető főtitkár, NIT Hungary 12.00-12.20 Az EU-csatlakozás előtti gépjármű-felelősségi és egyéb biztosítási rendszerek kialakítása Peredi Péter főtitkár, FUVOSZ (Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége) 12.20-12.40 Infrastruktúra-fejlesztés a DKMT Eurorégióban Marosvári Attila alelnök, Csongrád Megyei Közgyűlés 12.40-13.00 Zárszó Dr. Szeri István, az MKIK alelnöke, az MKIK Közlekedési Kollégiuma és a CSMKIK elnöke 13.00 Ebéd Jelentkezési lap kamaránk ügyfélszolgálatán (62/486-987), bővebb információ pedig a 62/486-987/145-ös telefonszámon kérhető. Délmagyarország ON-LINE 1 r Jogász k orvos * állatorvos feng-sui szakértő életművész i Magyar-JugoszMv Gazdasági Fórum 2002 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-jugoszláv Tagozata 2002. november 12-én, 9.30 órai kezdettel, fenti címmel konferenciát szervez Szegeden, a Novotel Szegedben. A rendezvényen áttekintik az év eddigi legfontosabb eseményeit a két ország viszonylatában, valamint a jövőbeni lehetőségekről is hallhatnak az érdeklődők tapasztalt szakemberek előadásában. Ezen túlmenően az érdeklődő vállalkozók az alábbi szekcióüléseken vehetnek részt: I. szekció: Termelési tfpusú kooperációk lehetőségei. Magyarország és Jugoszlávia között a harmadik piacon való közös megjelenés lehetőségei - Szekcióvezető: Nagy Ferenc, a KÜM főosztályvezető-helyettese II. szekció: Konzultációk a bankok szakemberei és a vállalkozók között. Finanszírozási lehetőségek és feltételek. - Szekcióvezető: Móger Péter, a HVB Bank osztályvezetője III. szekció: Magyarországi és jugoszláviai kamarai elnökök találkozója A konferencián való részvétel ingyenes. Bővebb információ és jelentkezési lap kérhető a 62/486-987/142-es telefonszámon. CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA