Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-04 / 256. szám
4 "AKTUÁLIS* HÉTFŐ, 2002. NOVEMBER 4. PALYAZATI FELHÍVÁS A Csongrád Megyei Földhivatal pályázatot hirdet a Szegedi Körzeti Földhivatal (Szeged, Kálvária sgt. 41-43.) épületében a szociális blokkok (mosdók, WC-berendezések, viz- és lefolyóvezetékek, belső burkolatok) felújítási munkáinak elvégzésére. A pályázati anyag átadása és a munkaterület bemutatása a helyszínen 2002. november 8-án, 8.00 órától 12.00 óráig. PALYAZATI FELHÍVÁS A Csongrád Megyei Földhivatal pályázatot hirdet a Szegedi Körzeti Földhivatal (Szeged, Kálvária sgt. 41-43.) épületében az összes helyiség belső festő-mázoló munkáinak elvégzésére, valamint a nyílászárók, parkettaburkolat javítására. A pályázati anyag átadása és a munkaterület bemutatása a helyszínen 2002. november 8-án, 8.00 órától 12.00 óráig. Téli dzsekik 20% adidas Pölczék filmje a mozikban Még élnek az előítéletek az ópusztaszerí intézménnyel szemben Egy napra kinyílt a pszichiátria kapuja A diplomások takargatni próbálják az otthoni veszekedést Látleletek, vihar után Folytatás az 1. oldalról Az igazságot az orvos előtt feltáró asszonyok vallomásából kiderül, az esetek döntő részében a férj vagy az élettárs ütlegeinek hátterében az alkoholizmus vagy az anyagi gondokból fakadó feszültség áll. Az orvosok csak a 8 napon túl gyógyuló sérüléseknél kötelesek jelenteni a rendőrségnek az esetet. A szegedi orvosegyetem baleseti klinikájának adjunktusa, Török László találkozott már férfi áldozattal is, akit a felésége nyújtófával vert meg. - Manapság nem ritka - mondja az adjunktus hogy a családon belüli erőszaknak idős emberek az elszenvedői. Az unoka vagy a felnőtt gyerek veri meg a gyönge öreget. Az ütlegelők főként az arcon, az alkaron, a kézfejen ejtenek sebet puszta kézzel vagy valamilyen tárggyal. Az erős ütések következtében fellépő agyrázkódás, vagy a késszúrás okozta sérülések sem ritkák. Török adjunktus úgy tapasztalja, hogy az iskolázott, diplomás házaspárok között sem túl ritka a verekedés, és érdekes módon ezek általában súlyosabb sérüléssel végződnek. Ugyanakkor a tanult nőkre jellemző: mindenáron véletlen balesetnek próbálják beállítani a történteket, s tagadják, hogy férjük ütéseinek nyomait viselik. Ok vallják azt, hogy hűtőszekrénynek mentek, lépcsőről vagy létráról estek le. A szegedi gyermekklinikán jelenleg is kezelnek egy gyereket, akit az orvosok gyanúja szerint szülei vertek meg, noha az ilyenkor szokásos „elesett és megütötte magát" magyarázattal vitték be a klinikára. Füzesi Kristóf sebészprofesszor úgy becsüli, hogy évente átlagban 5-6 olyan gyermeket kezelnek, akik a szülői önkénynek esnek áldozatul. Tragédiával végződő esetük is volt, amikor a gyors orvosi segítség ellenére a kicsi belehalt az otthon kapott ütésekbe. Az orvosok a szülői agresszió gyanúja esetén - nem súlyos sérülés esetén is - értesítik a gyámügyet. KALOCSAI KATALIN A tudomány ünnepének eseményei Öt évvel ezelőtt nyilvánította a magyar tudomány napjává november 3-át a köztársaság kormánya. Az ünnepi rendezvények azóta megemeltek a tudományosság rangját a hazai közvéleményben. Az idén is több száz, a tudomány napja köré szervezett esemény segít felidézni a hazai tudományos élet eredményeit és segít tudatosítani ezek jelentőségét. Joggal lehetünk büszkék a magyar tudomány teljesítményére: tudósaink egységnyi költségvetési támogatásból több kísérletet végeznek el és több eredményt publikálnak, mint a szerencsésebb országok kutatói, ahol a nemzeti össztermékből többet fordítanak a tudományra, mint nálunk. A tudományok hazai fesztiváljának központi rendezvényei mellett a vidéki szellemi centrumokban, így Szegeden is számos ünnepi esemény lesz. Ezek sorát az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága (SZAB) és a tudományegyetem által szervezett ünnepségen Solymosi Frigyes akadémikus, a SZAB elnöke és Benedek György, az egyetem tudományos rektorhelyettese nyitja meg november 6-án az akadémiai bizottság Somogyi utcai székházában. A növényi gének és a mi világunk címmel ünnepi előadást tart Dudits Dénes akadémikus, a Szegedi Biológiai Központ (SZBK) főigazgatója. Az ünnepségen díjakat adnak át a régióban élő, kiemelkedő tudományos teljesítményt elért fiatal kutatóknak és emlékéremmel tüntetik ki Márta Ferenc akadémikust, a SZAB egykori alelnökét. Ezután több napig tartó konferenciasorozat kezdődik, amelyen a különféle tudományterületek kutatói ismertetik legfrissebb eredményeiket. Köztük a történészek Kossuth Lajos: kultusz és valóság címmel rendeznek tudományos ülést, az orvostudomány jelesei a daganatsebészet aktuális problémáiról tartanak előadásokat, az agrár- és élelmiszergazdaságunk helyzetét elemzik a szakemberek, különös tekintettel az EU-csatlakozásra, az anglisztikáról, mint interdiszciplináris tudományról tartanak műhelybeszélgetéseket. November közepén Szegeden rendezik meg a nyelvészeti doktoranduszok országos konferenciáját. A magyar tudomány századai - ami a tankönyvekből kimaradt címmel Gazda István tudománytörténészt hallgathatják az érdeklődők november 7-én 17 órakor a Kígyó utcai TUdomány és Technika Házában (MTESZ). Kiszely Gábor történész az 1958 és 1990 közötti „második világról" beszél november 8-án 16 órakor a Kárász utcai TIT-klubban, s ugyanitt a biológia forradalmáról tart előadást Ormos Pál akadémikus november 11-én 17 órakor. Az utóbbi három előadást a tudomány ünnepe alkalmából a TIT Csongrád megyei szervezete rendezi. S.E. Holttestet találtak Ópusztaszeren Kihűlt az erdőben Holttestet talált az ópusztaszerí erdőben egy helyi lakos tegnap a délelőtti órákban. A helyszínre érkező rendőrök felkeresték a közelben lévő Csongrád Megyei Önkormányzat Ópusztaszerí Pszichiátriai Otthonát, ahol kiderült, onnan tűnt el az egyik lakó. A rendőröket elkísérte a holttesthez az intézmény egyik dolgozója, aki azonosította az áldozatot. A 37 éves R. Zs., akinek halálát az éjszakai hideg okozta, még szombat este hagyta el az otthon területét. A férfi halálának körülményeit államigazgatási eljárás keretében vizsgálja a rendőrség. A koronáról Vásárhelyen A Szent Korona-tan és a történeti alkotmány helye a hagyományban és életünkben. Erről beszél Zsellér László budapesti jogász, november 5-én, délután 6 órától, a vásárhelyi Németh László Városi Könyvtárban. A könyvtár, a Cseresnyés-kollégium, és a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület által szervezett rendezvény háznagya Farkas Ferenc, nyugalmazott gimnáziumi tanár. Az egyik lakó, László, munka közben. Fotó: Schmidt Andrea Nyílt napot rendeztek az ópusztaszerí pszichiátriai otthonban. Az évtizedes elszigeteltség miatt azonban nem sokan voltak kíváncsiak az intézményre és lakóira. Első alkalommal nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt csütörtökön a Csongrád Megyei Önkormányzat Ópusztaszerí Pszichiátriai Otthona. - Az intézmény sajnos még nem tudott kilépni abból a zártságból, amelybe hosszú évtizedek alatt került. így próbáljuk meg nyitottabbá tenni az otthont - magyarázta Lajos Tibor igazgató. Az előítéletek azonban még mindig élnek. A nyílt napra, amelyen a lakók és a dolgozók közösen szerveztek kulturális programokat, nem sokan voltak kíváncsiak. Amikor csütörtök délelőtt megérkeztünk, éppen bábelőadást tartottak az épület aulájában. A lakók nagy érdeklődéssel figyelték a műsort, gyakran intették csendre hangosabb társaikat. A bentlakók szemmel láthatóan örültek az új, ismeretlen arcoknak. Sokan jöttek oda hozzánk, hogy köszönjenek, és kezet fogjanak. Amikor fotóriporter kolléganőm fényképezni kezdett, jó néhányan nagyon szerettek volna a képeken szerepelni. Egy idősebb férfi kitartóan kerülgette munkatársamat, miközben kezeivel keretet rajzolt a feje köré. Az aula másik végében, a büfénél már a bábelőadás alatt hoszszú sorok kígyóztak. Legjobban az édesség, sütemény, torta és gesztenyepüré fogyott. A sorban állók is megszólítottak minket. Fotózzák le a gyilkosokat! - kiáltotta egy férfi. - Volt egy öngyilkossági kísérletem, skizofrén vagyok, és betettek ide, a bolondok házába - hadarta egy idősebb asszony, láthatóan megkönnyebbülve, hogy elmondhatja nekünk bánatát. Egy fiatalemberrel többször összefutottam az épületben. Minden alkalommal mosolyogva köszönt: csókolom. Később ő mutatta meg nekünk az otthon vezetőjének irodáját. Miközben kolléganőmet kerestem, segítséget kértem az egyik gondozótól. Ekkor egy idős néni sejtelmesen vigyorogva mutatott rám és a fiatal ápolónőre. - Nem, ő nem a férjem - mondta a gondozó a néninek. Úgy látszik, szavak nélkül is megértik egymást. Az otthon lakói közül nagyon sokan nagyon sokat dohányoznak. Látogatásunk alkalmával voltak, akik csak álltak a fal mellett az egyik folyosón, és egyik cigit szívták a másik után. Egy férfi csak mutatta, két ujját a szájához emelve, hogy cigarettát kér. Olyanok mint a gyerekek. Számukra a fizikai szükségletek kielégítése a legfontosabb, minden más csak utána következik - magyarázta az igazgató, aki egy éve vezeti az intézményt. A lakók közül, akik alkalmasak rá, dolgoznak is. Kisautókat raknak össze, fonalat gombolyítanak, a sertéstelepen tevékenykednek, valamint segítenek a házimunkában. Az otthon régóta százszázalékos kihasználtsággal működik, 310 ápolt él itt. Legalább százan pedig arra várakoznak, hogy bejuthassanak az intézménybe. A lakók átlagéletkora 50 év. Akad itt 19 éves drogfüggő és egyetemi diplomával rendelkező ápolt is. Sőt van, aki 1965 óta az otthon falai közt tölti napjait. - Pillanatok alatt össze lehet omlani, és ide lehet kerülni. Sőt minél tanultabb valaki, annál könnyebben kiborul. Az az igazság, hogy az utcán is sokan járkálnak, akiknek itt lenne a helyük - tette hozzá az otthon vezetője. ARANY T. JÁNOS Pálfi György Hukkle című filmjének kísérőjeként vetítik a mozik a Szegedről indult házaspár, Pölcz Róbert és Pölcz Boglárka sokszoros fesztiváldíjas független filmjét, a Szafarít. Nem túlzás páratlan sikernek nevezni azt, ami Pölcz Róbert és Pölcz Boglárka filmjével, a Szafarival történt. A házaspár még szegedi egyetemi hallgatóként több hazai és külföldi fesztiválon győzött különleges hangulatú filmetűdjével, amely a romániai Hadad-Nádasdon élő cigány családok életét mutatja be. A Magyar Független Filmszövetség producerként másfél millió forintos támogatást szerzett a filmes közalapítványoktól arra, hogy az eredetileg videóra forgatott Szafariból 35 mm-es kópiákat készítsenek. Ez lehetővé teszi, hogy a mozikban is bemutathassák a filmet. A kópiáknak köszönhetően ezentúl olyan nemzetközi, úgynevezett A kategóriás szemlékre is benevezhető a Szafari, amelyek csak celluloid nyersanyagú alkotásokat fogadnak. Pölczék körülbelül 10 perces alkotását most az Oscar-díjért folyó versengésbe jelölt magyar mozi, Pálfi György Hukkle című filmjének kísérőjeként forgalmazzák. Négy kópiát vetítenek Pesten, egy pedig a vidéki mozikban jár körbe, most épp a szegedi Filmtékában látható. Mindezt a Szafari rengeteg díja, illetve a producerek rámenőssége tette lehetővé. Igazi független filmmel ilyen még nem történt. Boglárka és Róbert időközben elkészült egy újabb filmmel, illetve két másikon is dolgozik. Terveik szerint 2003 tavaszán a szegedi Grand Caféban mutatják be a három új filmet. Mint megtudtuk, a Szafari díjaival járó pénzt, illetve az egyéb felajánlásokat Pölczék filmjük szereplői, a hadad-nádasdi cigány családok támogatására fordítják. HOLLÓSI ZSOLT Pölcz Boglárka és Pölcz Róbert Báron Györgytől vette át a filmkritikusok díját. MTI-fotó SZEGED, KÁRÁSZ U. 2.