Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-19 / 269. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN A PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY, HORVÁTH JÁNOS ÉS HEGEDŰS SZABOLCS • 2002. NOVEMBER 19. NAPI MELLEKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA WWW.DELMAGYAR.HU EGYELŐRE KEVES MAGYAR BEFEKTETŐ VESZ RESZT A DÉLVIDÉKI PRIVATIZACIOBAN Jugoszlávia feltámadás után ( YU 1 ffi A jugoszláv privatizáció nagyobb sebességre kapcsolt. Fotó: Miskolczi Róbert Jugoszlávia elmúlt tíz éve hiperinflációról, feketekereskedelemről, háborúról, embargóról, később NATO-bombázásokról és éles politikai pengeváltásokról szólt. A két esztendeje még romokban heverő országban összesen hétezer cég került eladósorba. Jugoszlávia gazdasági talpra állása két dolgon múlik: az egyik, hogy valóban jó helyre kerülnek-e az európai és amerikai pénzek, a másik pedig, hogy visszatalál-e az ország a piacgazdaság útjára. Ez utóbbinak korholy része a privatizáció. A MÚLT ÁRNYÉKA . A déli magánosítás speciális, hiszen náluk valódi privatizáció nem volt - mondja Nóvák Tamás, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Az országban az '50-es, '60-as évektől kezdve kialakult az úgynevezett társadalmi tulajdon ami más, mint ahogyan azt a volt keleti blokk országaiban értik -, majd a milosevicsi idők részvényosztogatása ezrével termelte a gyártulajdonosokat. Akkoriban a dolgozóknak alanyi jogon járt részvény, ám a papírokkal nem lehet kereskedni. Jugoszláviában ezt nevezték privatizációnak, holott valójában nem volt az, hiszen a vállalatokhoz nem áramlott szabad tőke. A jelenlegi szerb kormányzat igyekszik tiszteletben tartani e kényszertulajdonosok jogait, s annyival segíteni őket, hogy feloldja a részvényeik kereskedelmi tilalmát. Jugoszláviában az utóbbi években sok minden történt a gazdasági tisztulásért. Lassan érvényét veszíti az a híres feketelista, amely az országba befektetni szándékozókat intette óvatosságra azzal, hogy felsorolta a Milosevics klánhoz bonyolult módon kapcsolódó cégeket. A régi kapcsolatrendszerek mondhatni halottak - véli Nóvák Tamás, aki szerint nagy erény, hogy a politikai villongások ellenére konszenzus van a tekintetben: a külföldi tőkére szükség van. BARÁTSÁGOS ARCOT KÉREK! A privatizációbarát környezet kialakítása persze nem megy gyorsan. A törvény megalkotása az első lépés volt, ám még az utak, az infrastruktúra állapotánál is jóval fontosabb volna a bankbiztonság és a pénzügyi műveletek nyugalmának garantálása. A korábbi nagy bankbezárások és cégbetét-bentragadások után most azért valamivel jobb a helyzet, de Jugoszlávia még mindig nagy kockázatú térség Eladó a fél ország Jugoszláviában másfél éve él az új privatizációs törvény, mely szerint 2005-ig csaknem hétezer állami céget kell átlátható módon magánkézbe adni. A vállalatok részvényeinek 70 százalékát stratégiai befektetők kapják, de a dolgozók is részvényekhez juthatnak akkor, ha a többségi tulajdon új gazdára talál. Az életképes cégek nagyobbjait tendereken, a kisebbeket árverésen értékesítik. A befektetések történhetnek devizában és értékpapír-vásárlással, illetve készpénzben is, ha az invesztor igazolni tudja a pénz tiszta eredetét. A privatizálható cégek listáján minden iparág képviselteti magát, kivéve a közüzemi tevékenységet, ami állami kézben marad. Magánosítás előtt áll a Zastava és a Beopetrol, s már elkelt az ország három legnagyobb cementgyára és több kerámiagyár, vegyi és műszaki üzem, összesen közel 1500 cég. Jelenleg Jugoszláviában az osztrákok, a németek, a franciák és a svájciak „nyomulnak" a leginkább a külföldiek közül a helyi tőkések mellett. a beruházók és kereskedők számára egyaránt. A magyar Eximbank Jugoszláviát magas, „D" kockázati kategóriába sorolja, jelenleg a Vojvodjanska Bankával és a Komercijalna Bankával van finanszírozási és refinanszírozási megállapodása, azaz ezeket tekinti minősített pénzintézetnek. MIT REMÉL A MAGYAR? A magyar-jugoszláv kapcsolatokban inkább a kereskedelem fejlesztésének hatásai érezhetők, mintsem a befektetések növekedése. A tavaly megkötött kétoldalú beruházásvédelmi, illetve a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodások növelték a magyar cégek esélyeit és érdeklődését. A várakozásokat az is fokozta, hogy a magyar kormány márciusban Jugoszláviára is kiterjesztette a délszláv újjáépítésben való részvételre elkülönített 100 millió eurós hitelkeretet, s júliustól él a két ország közötti szabadkereskedelmi magállapodás. Ennek ellenére jelentősebb magyar invesztíció nem áramlott a térségbe. Az elmúlt másfél év tapasztalatai szerint a magyar cégek vegyesvállalatok létrehozásában jeleskednek, kivitelezőként inkább az infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódnak, s főleg a határ menti magyar cégek a logisztikában látnak lehetőségeket. KATKÓ KRISZTINA Nő a biztosítási kedv BUDAPEST (MTI) Az idei második negyedévben a felnőtt lakosság 73 százaléka rendelkezett valamilyen biztosítással - közölte a GfK Piackutató Intézet. Az ezer felnőtt megkérdezésével végzett kutatás kimutatta, hogy a válaszadók 43 százaléka kötne valamilyen biztosítást a következő két évben. A legtöbben a lakásbiztosítást nevezték meg, majd a nyugdíj- és vegyes életbiztosítás következett. A casco lassú, de biztosnak látszó növekedése az autóvásárlási tervekkel vág egybe. Amerikai befektetők BUDAPEST (MTI) Élénk érdeklődést tanúsítottak az amerikai befektetők a Konzumbank, a Postabank, a Mol, valamint a Dunaferr privatizációja iránt - mondta Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter a New Jerseyben és New Yorkban tarNem kapkodják el tott befektetési és kereskedelmi szemináriumról hazaérkezve. Hozzátette: több New Jersey-i székhelyű biotechnológiai és gyógyszergyártó cég mutatott érdeklődést magyarországi befektetések iránt, elsősorban a gyártás és a kutatás-fejlesztés területén. Ezernégyszáz szerbiai cégben lehetnének magyar befektetők is tulajdonosok, ha mernének kockáztatni. Lassan másfél éve lesz annak, hogy a szerb parlament elfogadta a jelenleg is hatályos jugoszláv privatizációs törvényt, amely máskülönben már a negyedik volt a sorban. A lassú indulást követően az utolsó hónapok már látványos eredményeket hoztak mondta el lapunknak Pásztor István, a Vajdasági Tartományi Végrehajtó Tanács alelnöke. Nyáron ugyanis módosítottak a végrehajtási rendeleteken, annak érdekében, hogy felgyorsuljon a privatizációs folyamat. Jelenleg 1400 cég magánosítása zajlik Szerbiában, közülük 4-500 vajdasági. A magyarországi érdeklődés nagy, s leginkább a vajdasági privatizációs és befektetési lehetőségek vonzzák a hazai cégeket. Ugyanakkor - fejtette ki Pásztor - az érdeklődés a legtöbb esetben kimerül a tájékozódásban. Ennek az az oka, hogy a magyar vállalkozók konzervatívak, visszafogottak. - A magyarok háromszor is meggondolják, mire belevágnának egy privatizációs ügyletbe - tette hozzá a helyzetet jól ismerő szakértő. A maximális biztonságra törekszenek. Holott szerinte, mivel egy időhöz kötött folyamatról van szó, a hosszas töprengés ára az, hogy befejeződik a jugoszláviai privatizáció. Anélkül, hogy a magyarok „lecsaptak volna" a kedvező üzleti lehetőségekre. Nemcsak a magánosításban, hanem a Szerbiában megjelenő tőkebefektetésekben is le vagyunk maradva Pásztor szerint: 2000-2001-ben a Jugoszláviában megjelentetett külföldi tőkebefektetők listáján Magyarország mindössze a 17. helyen szerepel. Ez azért is megdöbbentő, mert az elmúlt évtizedekben a két ország között jelentős volt a gazdasági együttműködés, s a magyarok ismerik az ottani körülményeket, a nyelvet, a kultúrát. Sajnos Magyarországon még nem alakult ki egy ösztönző rendszer, hiányoznak azok a források, amelyek segítségével aktívabban be lehetne kapcsolódni a jugoszláviai privatizációs folyamatokba. Áz önerejükre utalt vállalkozások pedig nehezebben kockáztatnak. FEKETE KLÁRA Kamarai hírek Szakképzési fórum 2002. november 20-án, 10 órai kezdettel a Vedres István Építőipari Szakközépiskolában szakképzési fórumot tartunk. A programban a szakképzés fejlesztésével kapcsolatos aktuális kérdésekről tart előadást Friss Róbert, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője. A témához kapcsolódóan „A szakképzés kamarai szemmel" címmel dr. Szilágyi János, az MKIK képzési igazgatóhelyettese tart tájékoztatást. Elsősorban a gazdálkodó szervezetek, iskolák, iskolafenntartók képviselőit várjuk a fórumra. A rendezvényen való részvétel ingyenes. Kereskedelmi szolgálati tájékoztató Pcz ITDH Csongrád Megyei Regionális Képviselete és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi szolgálati tájékoztatót szervez Franciaország, Oroszország és Baltikum relációban, 2002. november 27-én (szerda), 14.00 órai kezdettel Szegeden, a kamaránál. Helyszín: a CSMKIK II. emeleti rendezvényterme (Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4.) Bővebb információ: 62/540-340, 62/486-987/145, e-mail: itdszeged@deltav.hu, szekeres.ildiko@csmkik.hu A rendezvényen való részvétel ingyenes. Adóváltozások 2003 November közepén a parlament elfogadta az adótörvények 2003. évi módosításait, melyek ebben az évben igen sok paragrafus változását vonják maguk után. A CSMKIK az adótörvények jövő évi változásainak megismertetésére november 28-án (csütörtökön), 10 órai kezdettel előadást rendez Szegeden, a Megyeháza nagytermében. Előadó: dr. Papp István, az APEH Csongrád Megyei Igazgatóság igazgatója. A rendezvényen való részvétel a CSMKIK tagdíj - és szolgáltatásidíj-hátralékkal nem rendelkező tagjai számára térítésmentes, egyéb esetben 6000 Ft/fő + áfa. A rendezvényen az egyéni vállalkozók részéről vállalkozásonként egy fő, társas vállalkozások esetében cégenként 2 fő részvételét tudja térítésmentesen biztosítani a kamara. CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA