Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-16 / 267. szám
KULTURÁLIS MELLÉKLET MINDEN SZOMBATON NAPI MELLEKLETEK Hétfő Kedd ÉP TESTBEN Szerda Csütörtök Péntek öí ; 10 vt SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2002. NOVEMBER 16. WWW.DELMAGYAR.HU SZIESZTA JUGÓBAN, AZ OLASZ PIACON FORINTÉRT MINDEN KAPHATÓ Szabadkán irigylik a magyarokat Dallasban Az egyesült államokbeli Dallasban háromszáz magyar család él. A közösség fontosnak tartja a hagyományok ápolását, így például havonta egyszer magyar misét tartanak, valamint kiállításokat, filmvetítéseket rendeznek. Őszi hangulatú, októberi délután a texasi Dallasban. Ősz, pont olyan, mint otthon. A cisztercita iskolában magyarok gyülekeznek, ahogy minden évben ilyenkor, immáron 15 éve. Október 23. A nap, amely sokuk életét megváltoztatta annak idején. S most itt vannak, családjukkal, gyermekeikkel, unokáikkal. Emlékeznek a magyar zászló jelenlétében, az asztalokon magyar ételek, Pick szalámi, körözött, madártej, túrós rétes... Egy kis Magyarország a hárommilliós Dallas kellős közepén. A rendezvény főszervezője CsiffaryÁgi, aki 1990 óta él az USA-ban, ő a Metroplex Magyar Kulturális Kör elnöke. - Négy éve vettem át ezt a pozíciót, azóta igyekszem összetartani a közel háromszáz dallasi magyar családot. Nem könnyű feladat, de sok segítséget kapok mindazoktól, akik velem együtt fontosnak tartják a gyökerek ápolását. A magyar klub az irvingi cisztercita iskolában működik, melynek alapítója, igazgatója és számos tanára magyar. Az iskola templomában havonta egyszer magyar misét tartanak, valamint magyarnyelv-oktatás is folyik a második, harmadik generációs magyar fiatalok és gyerekek számára. Csiffary Ági elmondta, hogy a klub programjai között időről időre szerepel egy-egy kiállítás, filmvetítés, valamint koncertek az itt tanuló zenei diákok támogatására. - Tervezzük egy magyar ház létrehozását a kaliforniai, ohiói, New York-i magyar közösségek mintájára, ahol majd gyakrabban összegyűlhetünk. Szeretném még megemlíteni, hogy lelkes tagjaink egy weboldalt is összeállítottak, melyet mindenkinek szíves figyelmébe ajánlok (www.magyarszo.net). Az ünnepi rendezvény misével kezdődött az 1956-ban meghaltak emlékére. A misét a győri származású Leloczky Gyula atya celebrálta magyar nyelven. Ezt követően az iskola étkezdéjébe vonult át a közel kétszáz résztvevő, ahol az asztalok roskadásig teltek az otthonról hozott, frissen sütött pogácsával, túrós rétessel, palacsintával, az itt oly ritka kincsnek számító tokaji aszúval. Az est fénypontja az egyenesen Magyarországról érkező cigányzenekar volt, ifj. Sánta Ferenc és öttagú együttese, valamint Nagy Ibolya operett-énekesnő. A másfél órás, vérpezsdítő koncert megríkatta, megnevettette, sőt, meg is énekeltette a texasi magyarokat. Mindannyian emlékeztek még a Csárdáskirálynőre, a magyar nótákra, a népszerű operettdalokra, megborzongtak a virtuóz cigány zenészek játékától. A cimbalom hangjától. A hegedűszótól... A rendezvény végén az együvé tartozás jó érzésével búcsúztak el a résztvevők. A tudattal, hogy nem számít, mely részén élünk a világnak, amíg a szívünkben megmaradunk magyarnak, megőrizzük kultúránkat, a szülőföldünktől, szülőanyánktól kapott legdrágább kincsünket: a magyar szót. HÉCZ ZSUZSANNA, DALLAS ennek darabja, mind - mosolygott rám egy virgonc fiatalember, s mikor látta, nem én vagyok az, aki vagyonokat hagy nála, már ajánlotta is a 4500-as árat. MAGYAR HÚSKONZERV ÉS SZÁRAZKOLBÁSZ - Farmert akar? - csalogattak egy másik boltba. - Van nekünk Levisünk, a legjobb fajtából, 4600-ért meg is veheti kaptam a hihetetlennek tűnő árajánlatot. Két méterrel arrébb 1200 forintért egy kiló rizses csokit akartak a táskámba gyömöszölni, majd már azon gondolkodhattam, valóban Szabadkán mászkálok én, vagy valamelyik magyar bevásárlóközpontban? Ugyanis a csöppnyi standokon a magyar darált húskonzervtől a szintén magyar hentesnél bőrbe töltött szárazkolbászig minden megkapható. De magyar címke díszelgett a csokikrémen éppen úgy, mint mondjuk a füstölt pulykasonkán, vagy a dobozos gyümölcslén. SZATYROKKAL MEGRAKODVA - Magyar áru, nagyon finom - dicsérgette portékáit egy mamácska. - Ismerem, magyarból jöttünk mi is - válaszoltam. - Nem is tudja, milyen jó maguknak - rendezgette portékáit az asszony, s a másik pillanatban már nyelvet váltott - szerbül magyarázta a mögöttem állónak, milyen jól is jár, ha nála költi el a pénzét. - Te, ide karácsony előtt föltétlen vissza kell jönni. Gondoltad volna, hogy Jugóban minden ilyen marha olcsó lökött arrébb férjének magyarázva a kocsikkal teli parkolónál egy asszony. Hét szatyrot biztos szorongatott kezeiben, a gyerek szájából félméteres csokoládé lógott ki. A kölyök szép nagy fülein meg vidáman billegett a Jugoszláviában forintért vett, echte amerikai, Tajvanban készült, Törökországból hozott baseballsapka. BÁTYI ZOLTÁN A vajdasági nagyváros, Szabadka valaha a szegediek kedvelt kiránduló célpontja volt. Tito Jugoszláviáját nem csak a márkás szappanok, spray-k és az olcsó itókák miatt irigyeltük. Húsz év alatt nagyot fordult a világ, magyar turisták nem kerülgetik egymást Szabadka főterén. De a valaha olasz piac néven elhíresült vásárközpontban ámuldoznak a határ túloldaláról érkezők az olcsó árakon. Szürke volt a színe? Netán zöldes árnyalatú. Bevallom, már nem emlékszem. De azt pontosan tudom, hogy hatalmas kincsnek számított. Ezért aztán akkora nagy arccal dicsekedtünk vele a hetvenes évek vége felé balatoni KlSZ-táborokban pestieknek, dunántúliaknak, hogy alig fért be a fejünk a sátorba. Nyolc ablak van benne - magyaráztuk az irigykedőknek, s neve pedig nem más, mint kishatárátlépő útlevél. No, persze öregebb szegedieknek ezt aligha kell nagyon magyaráznom, hiszen ebben a városban, s persze a határ menti településeken még nagyon sokan emlékeznek arra, hogyan pecsételtettünk ebbe a becses okmányba, s milyen sebességgel vágtattunk végig Szabadkán, mert se a Fa szappanról, se az Adidas cipőről, se a Caesar vinjakról nem akartunk lemaradni, s a buszindulásig csak meg kellett látogatni az olasz piacot is, bizonyos farmerek ügyében. Az utóbbi években sokat szépült Szabadka főtere, a színház épülete azonban most is ütött-kopott. A szerző felvételei NAGYOT FORDULT A VILÁG Szabadka egy métert sem mozdult a helyéről, sőt ma már új határátkelő, a jugó oldalon autósztráda is segít abban, hogy ne tartson sokáig egy szabadkai kirándulás. Ám szegedivel én bizony nagyon kevéssel találkoztam az elmúlt szombaton a vajdasági város utcáit járva. Ja, kérem, nagyot fordult húsz év alatt a világ ezen a vidéken. A szabadkai butikokban ácsorgó ifjú eladók talán már el sem hiszik, hogy egykoron minden boltban főhelyen díszelgett Tito marsall arcképe. Átéltek viszont gyerekként egy olyan évtizedet, amikor a Balkánon elszabadult a pokol, míg Magyarországon gomba mód nőttek ki a földből azok a szupermarketek, amiknek polcai napi huszonnégy órában nyögnek a rengeteg áru súlya alatt. Hogy ettől még mehetnénk Szabadka szépségeit csodálni? Nos, a Vajdaság második legnagyobb városa őszi, maszatos esőben nem igazán vonzó látvány. A valaha díszes, még a Monarchia idején épült palotákra is ráférne egy rekonstrukció. A városháza előtti tér ugyan sokat szépült, díszkűttal is gazdagodott az elmúlt években, s a nyárról kint maradt teraszok is jelzik, a szabadkaiak azért nem felejtettek el szórakozni. Csak hát ügy látszik, ennyi egy szegedinek még kevés ahhoz, hogy e városba tervezzen kirándulást. NANÁ, HOGY EREDETI - Nagy bajban vagyunk, gyáraink leálltak, a nyugati tőke meg messze elkerüli a Vajdaságot - panaszolta egy idősebb űr a sétálóutcán. Es mint aki úgy érezte, kár minden fölösleges szóért, a színház ütött-kopott épületére mutatott. - Ez van... - emelte kalapját búcsúzóul. S látszott az arcán, őt bizony egy csöppet sem vigasztalja, hogy azért bekopogtatott már Szabadkára a A piacon akár forinttal is fizethet a magyar turista. Nyugat - „mekdönci" nyílt a városháza földszintjén. Se nem olcsóbb, se nem drágább, mint a mi Kárász utcánkon, bár a híres-neves olasz piacra kikocsikázva már magam is megszédültem egy kicsit, amikor azt kutattam, mi is a drága, s mi számít megfizethetőnek a háború után eszmélő Jugoszláviában. - Azt kérdi, mennyi nálunk a fizetés? Megmondom én semennyi. Éhezésre se elég. Ha valaki van olyan szerencsés, hogy munkát kap egy vállalkozásnál, örülhet, ha féleurós órabért számolnak föl neki, aztán még a bele is kilóg a munkától - panaszolta egy hideg elől nagykabátba menekülő árus a piacon. Majd hozzátette: nála aztán kazettától a prémsapkáig, rágógumitól a rizses csokiig minden megvehető, s azt se bánja, ha euróval, dinárral, vagy éppenséggel forinttal fizetek. Nem kellett sokat forgolódnom a gigantikus méretű vásárközpontban, hogy rájöjjek: eme pénzügyi liberalizmus a farmerárusnál éppen úgy természetes, mint mondjuk azoknál, akik originál, „naná, hogy eredeti" sportruházatot kínálnak. - Melyik pulóver kéne? Adidas, Nike, vagy Puma? Ötezer