Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-12 / 263. szám

12 ÉP TESTBEN 2002. november 12., kedd EGY AMERIKAI VIZSGALAT EREDMENYEINEK TÜKRÉBEN Hormonpótlás a csontvesztés megelőzésére? Egy amerikai klinikai vizsgálat bizonyította: nem csak pozitív hatása lehet annak a kezelésnek, amely kiküszöböli a változókori tüneteket. MUNKATÁRUNKTÓL A világ egyik legbefolyásosabb orvosi szaklapja, az amerikai 1AMA tette közzé a hosszú távon alkalmazott, női hormonpótló terápia első, korszerű klinikai vizsgálatának eredményeit, melyek azt mutatják, hogy ezeknek a betegségmegelözési céllal adott - kezeléseknek komoly veszélyei is vannak. Dr. Szathinári Miklóst, a Semmelweis-egyetem I. számú belklinikájának docensét kérdeztük meg: egy belgyógyász mit szól ehhez a hírhez? - Már a korábbi vizsgálatok is kiderítették, hogy az öt évnél hosszabb ideig tartó kezelés során az emlődaganat előfordulási gyakorisága, ha nem is jelentős mértékben, de fokozódik - mondta a szakember, majd hozzátette: tudtunk arról is, hogy növekszik a trombózisveszély, továbbá gyakrabban keletkezik epekő és epehólyag-gyulladás. Ugyanakkor az utolsó időkig tartotta magát az a meggyőződés, miszerint a változókorban a női szervezetbe juttatott hormonok védettséget biztosítanak a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben. Ez a mostani vizsgálat viszont azt bizonyítja, hogy a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása az ilyen betegségek szempontjából negatív kórelőzményű nőknél a kombinált hormonpótló kezelés során nemhogy csökkenne, hanem éppen nő. Ez a kockázat és a többi kimutatott veszélyeztetettség olyan mértékű, hogy a nyolc és fél évre tervezett vizsgálatot - bár még csak öt év futott le belőle - haladéktalanul leállították - részletezte dr. Szathmári Miklós. Arra a kérdésre, hogy Magyarországon eddig már hormonkezelt hölgyek mit tehetnek, hogy védettek legyenek a hormonhiány hosszú távú következményével, a csontritkulással szemben - a következőket mondta: erre - hosszú távon - ma már kevesebb mellékhatással rendelkező, nem hormonális úton ható terápiával is rendelkezünk. Amikor a női hormonpótlást elhagyni kényszerülők egy csoportjában egy másik fajta, nem hormon típusú szert adtak a csontritkulás kezelésére, illetve a csont ásványitartalom-megőrzésére, az eredmények azt mutatták, hogy az új terápiával sikerült a csont ásványianyag-tartalmának csökkenését megelőzni. Ez a nem hormonális készítmény a biszfoszfonát vegyületcsoportba tartozó alendronát volt, ami már Magyarországon is hozzáférhető. Ez a szer az elvesztett csonttömeg akár tíz-tizenkét százalékát képes visszapótolni három-négy év alatt, és ezáltal jelentősen „ csökkenti a csontritkulás okozta törési kockázatot - tette hozzá a szakember. Meg kell előzni a csontok ásványianyagtartalmának csökkenését. IDŐSEKNEK, BETEGEKNEK ÉLETMENTŐ LEHET Oltás a tüdőgyulladás ellen Még nincs influenzajárvány, mégis már most tartunk tőle. Pedig igazán nem is az influenza veszélyes, hanem a hozzá társuló bakteriális szövődmények. A legtöbb beteg a Pneumococcus okozta tüdőgyulladás következtében hal meg. De vajon hogyan kaphatunk az influenzától tüdőgyulladást? A kérdésre dr. Szalka András, a Szent László Kórház orvos-igazgatója ad választ. - Hogyan hatnak szervezetünkre az influenzavírusok? - Az influenzavírusok - részben vagy teljes egészében pusztítóan hatnak a nyálkahártyára. A sérült felületen előszeretettel telepszik meg a Pneumococcus baktérium, majd tüdőgyulladást idéz elő. Az emberek többsége, ha nem is veszi fél vállról, de igazából nem tart ettől a betegségtől, mert úgy hiszi, az antibiotikumok korában a tüdőgyulladásból minden esetben ki lehet gyógyulni. Csakhogy időközben ennek a kórokozónak kifejlődött az ellenálló képessége a penicillinnel és más antibiotikumokkal szemben, és így a tüdőgyulladást ma már ismét nagyon veszélyes betegségként kell kezelnünk. A megoldás: a megelőzés, a védőoltás. - Milyen életkorban javasolt a védőoltás? - A tüdőgyulladás megelőzését szolgáló oltóanyag egy héten belül létrehozza a védettséget, és már akár 2 éves kortól is alkalmazható. Elsősorban a 60 év felettieknek ajánlott, de a fiatalabbaknak is érdemes beoltatniuk magukat, különösen, ha valamilyen krónikus bajban, pl. szív-, érrendszeri, légzőszervi, máj- vagy cukorbetegségben szenvednek, vagy ha alkoholisták, esetleg immunrendszerük károsodott. - ősz van, az influenza elleni védőoltások szezonja. Ezt a vakcinát sokan ingyen is megkapják. Kérhetik-e vele együtt a Pneumococcus elleni oltóanyag beadását háziorvosuktól? - A tüdőgyulladás elleni védőoltás nincs szezonhoz kötve, de miután mindkét kór ugyanazokba a rizikócsoportokba tartozó személyeket fenyegeti, érdemes együtt beadni a két vakcinát. A Pneumococcus elleni oltóanyaghoz 50 százalékos társadalombiztosítási támogatás jár. Az influenzaoltást évente meg kell ismételni, míg ez a vakcina hosszabb időre, 5-10 évre ad védettséget. Az idős emberek számára már egyetlen tüdőgyulladás elleni oltás is védelmet jelenthet! Jó lenne, ha a kiemelten veszélyeztetett embertársaink részesülnének ebben a védettségben, és ha eljutnánk végre odáig, hogy egészségügyi kultúránk szerves részévé válna a betegségek megelőzése. H.SZ. Aromaterápiás gyógymód - ST < '* ÍL(<»!"* ' «•»<*• I IFI "m ¡8% A»* HÉHA ^ Pár csepp illóolaj a meleg vízbe, és a kellemes illat még gyógyít is. Fotó: Tésik Attila Illatokkal gyógyítani - a nyugati orvoslástól egészen a közelmúltig távol állt ez a módszer. Ma azonban egyre nagyobb teret hódít az aromaterápia, amely illóolajok párolgását javallja tengernyi bajra. Noha az aromaterápia elnevezése az újkorból származik, maga a gyógymód évezredes múltra tekint vissza. A régi kínai orvosok tudatosan használták gyógyításra az egyes növényekből sajtolással előállított illóolajokat. Az európai kultúra a X. században találkozott először az illóolajok áldásos hatásával, a XVI. századra pedig már több mint 70 fajta eszenciát használtak a középkori gyógyítók. Az illóolajokat általában különféle virágokból sajtolják. Közös tulajdonságuk, hogy színtelenek és már szobahőmérsékleten is párolognak. Elkészítésük mikéntje miatt rendkívül tömények, ezért szinte kizárólag hígítva használják őket. Az eukaliptusz és a citromfű illóolaja vírusölő hatású, a kakukkfűé és a fokhagymáé baktériumölő. Allergia ellen kamillát és cickafarkot javasolnak a szakemberek, míg fájdalomcsillapításra borsmentát és borókát. Az impotencia ellen a jázmin javallott, nőgyógyászati problémákra a majoránna, az 50 év körüli férfiak körében olyannyira gyakori prosztatanagyobbodásra pedig a komló és a cickafark. És akkor még nem említettük a szerteágazó hatású levendulát, a memóriát és vérnyomást élénkítő rozmaringot, a fertőtlenítő teafát. - Miután belélegezzük, az illatban rejlő hatóanyag valójában a hormonrendszerünkre hat - magyarázza Gáborné Asztalos Anita, hódmezővásárhelyi természetgyógyász az illóolajok illatának hatásmechanizmusát. Éppen ezért érdemes ezeket meleg vízbe, illetve fürdővízbe csepegtetve párologtatni - utóbbi esetben a hatóanyag a bőr pólusain keresztül is felszívódik, növelve a kúra hatékonyságát. Ezenkívül szoktak még masszázskenőcsbe keverni a különféle olajokból, teákat főznek a felhasználásukkal, vagy csak egyszerűen zsebkendőre csepegtetik, és úgy lélegzik be kellemes illatukat. Fontos tudnivaló, hogy amennyire veszélytelen az illóolajok illata, olyan kockázatos ezeket az olajokat belG0MBÁSZSAR0K sőleg használni. - Az illóolajok, éppen töménységüknél fogva igen koncentráltan hatnak, ha közvetlenül jutnak a szervezetbe - figyelmeztet a természetgyógyász. Ilyenkor általában kockacukorra csepegtetik az olajat, és napszaknyi rendszerességgel szedik néhány héten keresztül. Gáborné Asztalos Anita óvatosságra int: - az ilyen intenzív kúra semmiképpen sem ajánlott szakember felügyelete nélkül, ugyanis heveny mellékhatásai jelentkezhetnek. Az arra hajlamosaknál például epilepsziás rohamokat idézhetnek elő, ezért nem ajánlott gyerekek részére, ahogy a terhesség ideje alatt is inkább kerülendő. Maga az aromaterápiás kúra viszonylag olcsó mulatság. Egy üvegcse illóolaj ugyanis 800-900 forintba kerül a gyógynövényüzletekben, és meglehetősen sokáig is eltart. Ugyanakkor, ahogy a természetgyógyász állítja: - az aromaterápia kiegészítő gyógymód, hiszen csak felületi kezelést nyújt. Csökkenti a fájdalmat, javítja a közérzetet, de a betegség igazi okát nem szünteti meg, ezért emellett mindenképpen kezeltessük magunkat másféleképpen is. SZALONTAJ ATTILA Fakó zsemlegomba Késő őszig hegyvidéki, szilikátos és meszes talajú fenyvesekben (luc-, erdei, jegenyefenyő) terem. A magas- és középhegységekben nagy csoportokban, sokszor egymással összenőve jelenik meg. Sík vidéken nagyon ritka, szinte nem is található. Húsos kalapja 6-12 centiméter átmérőjű. Kezdetben domború, majd ellaposodik. A magányosan megjelenő fiatal példányok alakja szabályos, szinte kerek formájú, majd idővel deformálódik. A csoportokban sűrűn egymás mellett, vagy egymással összenőtt gombák kalapja azonban mindvégig szabálytalanul karéjos, lebenyes. Színe fehéres, halványszürkés, sárgás, gyakran halványbarnás. Felülete először sima, később repedezett, végül mezőcskékre szakadozik. Rövid, csupán 1-3 milliméter hosszú csövecskékből álló termőrétege mélyen lefut a tönkre. Apró, kerek pórusai kezdetben fehérek, később sárgássá válnak, gyakran zöld árnyalattal. A termőréteg a kalaphúsról nehezen fejthető le. Rövid, vaskos tönkje 3-5 centiméter hosszú és 1-3 centiméter vastag. Általában lefelé vékonyodó, de lehet gumós is. Többnyire oldalt álló, ritkábban központi helyzetű. Törékeny, tömör húsa fehér. Nyomáshelyeken gyakran sárgul. íze és illata kellemes, kissé mandulára emlékeztet. Jóízű, ehető gomba. Nem igényel különleges elkészítést. Vékony szeletekben megfőzve különösebb ízesítés nélkül is azonnal ehető. Ha nagyobb mennyiséggel rendelkezünk, érdemes ecettel vagy olajjal tartósítani. Mérgező gombával nem téveszthető. Legjobban a kissé pirosas árnyalatú sárga zsemlegomba és a tüskés termőrétegű sárga gerebengomba hasonlít hozzá, de ezek szintén ehetők. Az alföldi gombász, aki magasabb hegyvidékre ritkán jut el, nehezen szerez gyakorlatot a fakó zsemlegomba felismeréséhez, ezért gyűjteményét feltétlenül mutassa meg szakértőnek. DR. SEY LASZLONE BIOLÓGUS