Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-12 / 263. szám
EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, GYÓGYÍR MINDEN KEDDEN Mellékletünket a LRICHTER GEDEON RTJ támogatja EP TESTBEN SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA ÉS DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS • 2002. NOVEMBER 12. NAPI MELLEKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA WWW.DELMAGYAR.HU Az egészséges táplálkozás tízparancsolata Ez az összeállítás „az egészséges táplálkozás tízparancsolata" néven híresült el, mivel összefoglalva tartalmazza mindazokat a tényezőket, amelyekre odafigyelve megvalósítható az egészséges táplálkozás. Ezek a pontok a következők: 1. Minél változatosabban, minél többféle élelmiszerből állítsuk össze étrendünket. Ne ragaszkodjunk a megszokott ízekhez, ízleljünk meg más ételeket is. A változatos étrend biztosítékot nyújt arra, hogy minden szükséges tápanyagot megkap szervezetünk. 2. Kerüljük a zsíros ételeket, a zsíros élelmiszereket, a zsíros ételkészítési módokat. Sertészsír helyett inkább növényi olajat, margarint használjunk. 3. Az ételeket kevés sóval készítsük, és olyan élelmiszereket használjunk, amelyek kevésbé sózottak. 4. Hetente csak egy-két alkalommal fogyasszunk édességet. Ahol lehet, cukor helyett mézet használjunk. Inkább igyunk vizet, cukormentes gyümölcsleveket, mint üdítőket, szörpöket. 5. Naponta fogyasszunk fél liter tejet és tejtermékeket. Ezek közül a zsírban szegényebb termékek fogyasztása javasolt. 6. Rendszeresen, legalább naponta két alkalommal fogyaszszunk gyümölcsöt és zöldségeket, nyersen vagy salátának elkészítve. 7. Asztalunkra mindig kerüljön barna kenyér, köretként burgonyát, párolt zöldségeket fogyasszunk tészták és rizs helyett. 8. Naponta többször, lehetőleg négyszer-ötször étkezzünk, s lehetőleg azonos időpontokban. 9. Szomjúság ellen legjobb az ivóvíz, az alkohol káros a szervezetre. 10. Az egészséges táplálkozás nem jelenti egyetlen étel tilalmát sem, azonban célszerű egyeseket előnyben részesíteni, míg mások fogyasztását csökkenteni. KOLLÁR VIKTÓRIA DIETET1KUS A méz rendkívül egészséges táplálék. Fotó: Gyenes Kálmán TÉVÉNÉZÉS CSOKIVAL, SÓS MOGYORÓVAL, CSIPSSZEL - ISMERŐS? A nassolás a legfőbb rém Csoki, fagyi, süti, ropi, mogyi, keksz, csípsz - a nassolás alapvető kellékei. Könnyen bekaphatóak a számítógép előtt ülve, az esti film vagy a meccs nézése közben, baráti csevegés ideje alatt, a pocak pedig csak nő és nő. A nassolás oka nem az éhség: sokszor nyúlunk ételhez unalomból, idegességből, vagy mások hatására. Az ilyen jellegű étkezés egyértelműen extrakalóriához juttat minket. A Tétényi úti Szent Imre Kórházban az elhízottak között történt felmérés azt mutatta, hogy a kövérek 44 százaléka a főétkezésen kívül legalább naponta ötször nassol. Egy amerikai kutatóintézetben szellemes vizsgálattal derítették fel az elhízottak nassolási szokásait. Az udvaron egy édességadagoló automata volt elhelyezve, ahonnan az elhízottak nevük kódjának a beütésével ingyen elvehettek süteményeket, jégkrémeket és hasonló, főleg szénhidráttartalmú nassokat. Az automata egy számítógép segítségével össze volt kötve az intézettel, így megállapítható volt, hogy kik, mennyit, mikor nassoltak. Kiderült, hogy a napi több mint ötszöri nassolás főleg a délutáni, illetve az esti órákra esett. Megfigyelhető az is, hogy a nassolás részben bizonyos személyekhez, részben bizonyos élethelyzetekhez, szituációkhoz kötődik. A másik ilyen rendellenes étkezési szokás a stresszre való reagálás. Megfigyelték, hogy ha a soványakat stressz éri, azok inSokakat a borongós időben egy édes krémes jókedvre derít. (Illusztráció: Schmidt Andrea) kább valamilyen cselekvéssel reagálnak arra. Fel-alá járkálnak, rágyújtanak, kezüket tördelik, lábukkal dobolnak vagy egyéb cselekvésbe kezdenek. A kövérek jó része viszont evéssel reagál a stresszre. Az evés okozta öröm javítja az elrontott hangulatot, ilyenkor akár elképesztő mennyiségeket is tudnak enni, hogy a figyelemelterelés és az evés élvezete minél tovább tartson. A nassolási hajlam az évszakokkal is változik. Legjobban a téli, fényszegény hónapokra jellemző, amelyek egyébként depresszióra is hajlamosítanak, és a hangulati labilitással együtt nassolásra csábítanak. Az sem mindegy, hogy mit nassolunk. Sok ember választ olyan nasst, ami sok kalóriát tartalmaz, de nagyon alacsony a tápértéke. Ilyenek a tipikus snackek (rágcsálnivalók). A legideálisabb a gyümölcs vagy a zöldség - kevesebb kalória, értékesebb tápanyag. Mi az oka a nassolásnak? Azt is hihetnénk, hogy a nassolás csak rossz szokás, és fegyelmezetlenségből, az illető egyéniségéből adódik. Kiderült azonban, hogy vizsgálatokkal kimutatható oka van. Arról van szó, hogy az agyban van egy szerotonin nevű anyag, melynek ha koncentrációja csökken, leesik, éhségérzés és bizonyos hangulati zavar lép fel. Ezt a kellemetlen érzést, a jóllakottság hiányát viszonylag gyorsan meg lehet szüntetni szénhidráttartalmú étel fogyasztásával, részben egy cigaretta elszívásával is, újabban pedig evés nélkül gyógyszerrel. Ilyenkor tehát a szerotoninszintet („boldogsághormonnak" is nevezik) állítják helyre, de nem mindegy, hogy milyen áron, esetleg felszedett kilók árán vagy sem. Ezek a nassok, édességek ugyanis nemcsak 30-40 százalék szénhidrátot, hanem 30-40 százalék zsírt is, így nagyon sok kalóriát tartalmaznak. Ezért sok elhízott napi 500-1000 pluszkalóriát is felvesz csak nassolás formájában, ami az elhízásának alapja lehet. Az elhízás esetén tehát alaposan meg kell vizsgálni, hogy milyen szerepe van abban a nassolásnak. Ha ez kimutatható, akkor lehetőleg kerülni kell azokat az élethelyzeteket, ahol erre nagyobb a kísértés. Ha ez sem elég, akkor orvosi segítség - gyógyszer - is szóba jöhet. Ilyen segítséget azonban csak jelentősebb, szövődményekkel járó elhízás esetén fog az orvos választani. M. s. GONDOLATOK A HALÁLRÓL ÉS A GYERMEKI GYÁSZRÓL Kapaszkodót kell adnunk Tekintet nélkül arra, hogy hogyan történik, szeretteink halála megrázó, fájdalmas és elfogadhatatlan. Különösen fájdalmas egy gyermek halála. Az ő haláluk a legidőszerűtlenebb, életidegennek és teljesen érthetetlennek találjuk. Talán nincs is nagyobb fájdalom annál, ha gyermekünk lesz halálosan beteg. A szülőknek mindent el kell követni, hogy nagybeteg gyermekük minél tovább reménykedjék. Mindegy, hogy milyen reménysugárba tud kapaszkodni, csak belekapaszkodhassék. Gyerekeknél különösen igaz, hogy sokszor nem a szavak, hanem a testi érintés a legnagyobb biztatás, amit kaphatnak tőlünk. Minél többet öleljük át, vegyük ölbe őket. Ha ehhez szelíd simogatás és halk becéző szavak is társulnak, rettegő gyermekünk megnyugszik karjainkban. A legtöbb biztatás ellenére azonban főleg idősebb gyermekeknél fordul elő, hogy közvetlenül is kifejezésre juttatják: „Meg fogok halni." Előfordulhatnak rejtett szóbeli közlések is: „Ez a mackó majd a testvéremé lesz." „Nem kell már nekem új ruhát venni." Esetleg mesét talál ki a gyerek, amit így fejez be: ment, mendegélt a kisfiú az erdőben, majd eltűnik a fák között úgy, hogy aztán soha senki sem látja." Sokszor a gyermekek játéka utal közelgő halálukra: például a beteg babát beteszik a mentőbe, de már nem ér a kórházba, mert útközben meghal. Rajzban is sok mindent kifejezhetnek a gyerekek. Például temetőt rajzolnak, vagy éppen égbe szálló kislányt, esetleg létrát, „amin felmegyek az égbe". A gyerekek testbeszéde is igen sokat árulhat el, amikor reménytelenséget vagy éppen lemondást mutatnak. A küszöbön álló halált is megérezhetik. Ez jut kifejezésre, amikor azt mondják: „Holnap már nem kell jönnöd." Leghelyesebben akkor járunk el, ha a gyermekünk halállal kapcsolatos minden közlését nagyon figyelmesen hallgatjuk és szemléljük, s a maga komolyságával fogadjuk el. Ha gyermekünk a halálról kérdez, válaszoljunk rá. Úgy gondoljuk, hogy csak a saját közeli halálának lehetőségét kell elhárítanunk azzal a rendíthetetlenséggel, hogy hiszünk az ő gyógyulásában. Nagyon fontos az is, hogy amíg csak módunkban áll, foglalkoztassuk gyermekünket. Biztassuk minél több alkotásra játékban, rajzban, mesemondásban. Lehetőleg minden apró ajándékot juttassunk el hozzá, amit a testvérei, társai küldenek. így azokkal sem szakad meg teljesen a kapcsolata, akik nem látogathatják. DR. JUHÁSZ ENIKŐ GYERMEKPSZICHIÁTER Télig tart a kullancsveszély Hazánk Európában a kullanccsal fokozottan fertőzött területek közé tartozik. Ma az ország bármely táján, kis zöld területen is találkozhatunk fertőzött kullanccsal. A tapasztalatok alapján minden 10. hordozza a Lyme borreliosis baktériumát és minden 1000. a fertőző agyvelőgyulladás vírusát. A kullancsok rajzása kora tavasztól késő őszig, a kemény fagyok, téli hónapok beálltáig tart. A kullancsok minden fejlődési alakja, hordozója és közvetítője lehet többfajta fertőző betegség kórokozójának, ezáltal a betegségnek, amelyek közül a leggyakoribb, legismertebb a Lyme-kór. Jó tudni, hogy gyógyítható antibiotikumokkal, de sokarcú betegség, emiatt néha nehéz felismerni. Az egyéb kullancs által átvitt fertőzések közül a második legsúlyosabb betegség a kullancs-encephalitis, a vírusos agyvelőgyulladás, amely ugyan ritkábban fordul elő, de súlyos lefolyású lehet, néha halálos kimenetellel. Majdnem kizárólag a kullancsok terjesztik, de ritkán a fertőzési láncba belekerülhetnek az erdőszélen legelő, vírussal fertőzött tehenek, kecskék, amelyek tejében kiválasztódik a vírus, és a nyers tej ivásával az ember is megfertőződhet. Járványtani szempontból az ún. természeti gócoknak van jelentősége, ahol kedvező feltételei vannak a vírus fennmaradásának, vagyis a fertőző források, gerinces gazdaállatok és az átvivő vektorok (mint a kullancsok is) szoros kapcsolatban vannak egymással. A kórokozó iránt fogékonyak az emlősök: háziállatok, emberek; a különféle rágcsálók: egér, pocok, pele; a rovarevők: erdei, mezei cickány, sün, vakond; nagyobb emlősök: vaddisznó, őz, szarvas; továbbá a húsevők, ragadozók is. Hazánkban ilyen természeti gócok a nyugati határ mentén találhatók, szoros öszszefüggésben a szomszédos országok, Szlovákia, Szlovénia, Ausztria, Horvátország természeti gócaival. DR. NAGY MÁRIA INFEKTOLÓGUS OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOS