Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-12 / 263. szám

6 •MEGYEI TŰKOR« KEDD, 2002. NOVEMBER 12. Lombikbabák az intenzív osztályon Minisztériumtól bérelt inkubátorok, vészhelyzetre b*r "i A négyes ikrek is inkubátorban kezdték életüket. Fotó: Karnok Csaba A hazai rendelet legfeljebb 3 embrió anyaméhbe-ültetését engedi meg, de vannak kivételes esetek, amikor ennél több, lombikban megtermékenyített petesejtet célszerű visszaültetni, s lehet, hogy mindegyikből gyermek születik. A többes ikrek intenzív ellátása azonban nem problémamentes. Tavaly két hét alatt három hármasiker-szülctés volt Szegeden. A lombikbébi módszerrel fogant gyermekek világrajövetelük után azonnal a szegedi gyermekklinika újszülött intenzív osztályára kerültek. Az idén augusztusban - a rendkívül kis súllyal született - négyes ikreket is a klinika újszülött intenzív osztálya fogadta. A gyermekklinika igazgatója, Túri Sándor professzor már a tavalyi sűrű lombikbébi-ikeráldás idején arra kényszerült, hogy az Egészségügyi Minisztérium készletgazdálkodási raktárából béreljen eszközöket az újszülött intenzív osztályra váratlanul érkező koraszülött ikrek ellátásához. A lombikbébi módszerrel fogant többes ikrek kivétel nélkül kis súllyal jönnek világra, őket azonnal intenzív terápiában kell részesíteni. Az újszülött intenzív 17 ágyán csaknem mindig fekszenek koraszülöttek. Ha váratlanul hármas-négyes ikrek kerülnek az osztályra, számukra a meglévőkön kívül plusz műszerekre: inkubátorra, lélegeztetőgépekre, betegőrző monitorokra, infúziós pumpákra van szűkség. A hármas-négyes ikrek születési súlya általában másfél kilónál kevesebb, ennyiről kell őket felhozni az újszülöttek normál születési súlyára, amit kezdetben vénás táplálással tudnak elérni. Az apró koraszülött csecsemőknek lélegeztetőgépekre van szükségük - folytatja a professzor, ezek alkalmazása szintén nem veszélyek nélküli. A különleges terheléshez azonban nincsenek meg a feltételek mondja professzor, aki úgy ítéli meg, hogy a lombikbébiprogramot az állam anyagilag támogatja, ám nem gondoskodik megfelelően a lombikbabák fogadására hivatott intézményekben a feltételekről. Szerinte úgy, mint Németországban, nálunk is maximálni kellene a beültetendő megtermékenyített petesejtek számát, kettő lenne az ideális. A gyermekgyógyász professzor nemcsak az újszülött intenzív osztályokra háruló feladatok miatt helyteleníti, hogy 3-4-5 petesejtet is beültetnek az anyába, hanem azért is, mert - mint indokolja - ha egyszerre több magzat fejlődik ki az anyaméhben, akkor törvényszerű, hogy a megszületett gyerekek kis súllyal, koraszülöttként jönnek a világra. Intenzív ápolásuk a legnagyobb gondosság és szakértelem mellett is számos veszéllyel fenyeget. A hazai rendelet legfeljebb 3 embrió anyaméhbe ültetését engedi meg, de vannak kivételes esetek, amikor ennél több, lombikban megtermékenyített petesejtet célszerű visszaültetni - tájékoztatott a szegedi Kaáli Intézet orvosa, Zádori János. Ilyen kivétel, amikor az anyának volt már egy sikertelen kezelése, vagy ha 35 évesnél idősebb nőről van szó, illetve, ha a leendő anya hormonvizsgálatai a petefészek korai kimerülésére utalnak. Ezekben a kivételes esetekben ültetnek be 3-nál több, legfeljebb 4 embriót, mert előre nem tudható, hány tapad meg. A szegedi lombikbébi-centrum gyakorlata, hogy 35 év alatti nőknél 2 embriót helyeznek vissza az anyaméhbe az első két kezelésnél. A szegedi intézetben végzett megtermékenyítések eredményeképpen lehetővé vált szülések 83 százalékában egy gyermek jött a világra. Az intézet működése óta történt 500 lombikbaba-születésből mindössze egy volt négyes iker. KALOCSAI KATALIN A mezőőrök szerint hamis engedéllyel vágják a fát Szerencsések pályázati pénze Ha beköszönt a hideg, megjelennek a fatolvajok. Ez az öszszefüggés annak ellenére létezik, hogy Makón - a mezőőrök munkájának köszönhetően - a szervezett falopás megszűnt, de telente az alkalmi tolvajok rendre megdézsmálják az erdőket. A nyáron elsősorban a külterületi termőföldekre vigyázó mezőőrök télen - többek között - a ma már jelentős részben magántulajdonban lévő erdőket, no meg az átmenetileg ritkábban látogatott kiskerteket, bungalókat és nyaralókat felügyelik. A mezőőrök négy fős csapata munkaruhát, távcsövet és önvédelmi gázspray-t kap az önkormányzattól - meg útiköltség-térítést, hiszen egy-egy emberre több mint ötezer hektárnyi terület jut. Garan János, a csapat vezetője szerint munkájuk cseppet sem veszélytelen, mégis eredményes. Emberei szezononként tíz-tizenöt fatolvajt lepleznek le. A mobiltelefonnal is felszerelt mezőőrök az erdők védelme érdekében együttműködnek a közterület-felügyelettel, a tájvédelmi körzet ellenőreivel, a gátőrökkel, sőt a tulajdonosokkal is. Ha riasztják őket, perceken belül a helyszínen teremnek és gyakran érik tetten a fatolvajokat. A falopással szervezetten foglalkozó csoportok mostanra eltűntek ugyan, ám az erdők dézsmálói rafináltabbak lettek. Előfordul, hogy a terület gazdájától engedélyt kérnek a lehullott, amúgy értéktelen gallyak összegyűjtésére, ám a felhatalmazás birtokában karnyi vastagságú ágakat is levágnak, begyűjtenek, mi több, fürészt és baltát ragadva erdőirtásba kezdenek. A fát aztán ügy pakolják a kocsira, hogy az apróbb, vékonyabb gallyak kerülnek felülre, eltakarva a felaprított törzseket. Fodor Gábor mezőőr a napokban éppen ilyen esettel találkozott az Igási út mentén. Megesik az is, hogy a fák közt szorgoskodó ember papírt vesz elő, mondván: megvette a fákat, amiket éppen kivág csak éppen a szerződés hamis, a valódi tulajdonos mit sem tud az „adásvételről". A fatolvaj ellen a mezőőr feljelentést tehet, amit tízezer forintos értékhatárig szabálysértési eljárás követ. Az értékhatárral most már az érintettek is tisztában vannak: inkább napjában többször is fordulnak, de egyszerre nem visznek magukkal többet, mint amennyi becslésük szerint tízezer forintot ér, hogy elkerüljék a komolyabb büntetést. Garan János azt mondja, tudják, hogy a perifériára szorult emberek napi megélhetésük, melegedésük érdekében lopják a fát, de úgy gondolja, efölött sem szabad szemet hunyni. Ha másként tennénk - véli a makói mezőőrök vezetője -, újra megjelennének a szervezett csoportok. SZABÓ IMRE Francia nyelvvizsga Szegeden Francia nyelvből is lehet akkreditált általános egynyelvű nyelvvizsgát tenni a közeljövőben Szegeden. Erre eddig csak angol és német nyelvből volt lehetőség. Francia nyelvből çz idáig egyetlen akkreditált általános nyelvvizsga létezett: a budapesti Rigó utcai Nyelvvizsgaközpont Origó vizsgája. A napokban járt Magyarországon Françoise NoëlJothy, a Párizsi Alliance Française nyelvvizsgaosztályának vezetője, hogy az általa képviselt intézmény nyelvvizsgájának magyarországi akkreditálása érdekében folyó munkát a helyszínen segítse. Budapesten megbeszélést folytatott a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központban, majd a szegedi Alliance Française-ben az úgynevezett egyenértékűsítési eljárásban dolgozó s a majdani vizsgabizottságot alkotó - tanároknak tartott továbbképzést. Az előkészítési munka eredményeképpen jövőre idehaza a magyar állami nyelvvizsgákkal egyenértékű egynyelvű francianyelv-vizsgát tehetnek a hallgatók Szegeden, Pécsett és a tervek szerint más vidéki egyetemi városokban is. Az Alliance Française nyelvvizsgája tagja az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretének. Ez azt jelenti, hogy az ebben szereplő nyelvvizsgákat azonos elvek alapján dolgozzák ki, a különböző nyelvekből tett vizsgák egymással összevethetők és egymásnak megfeleltethetők, s azokat - honosítás nélkül - az Európai Unió tagállamai, azonkívül pedig Kanada, az Egyesült Államok és a világ számos országa elfogadja. sz. c. sz. EU-fórum Ullésen Homokháton az Európa Unió felé eímmel szakmai és lakossági fórumot szerveznek november 13-án és 14-én az üllési művelődési házban. Szerdán délelőtt 9 órától előadások hangzanak el többek között az Európai Parlament működéséről, az önkormányzati feladatmegosztásról, a magyar és az uniós jogrendszerről, valamint a kistérség szerepéről. Csütörtök délután 4 órától az érdeklődők filmeket nézhetnek meg az EU-ról, az euróról és a nagy európai szerződésekről. A helyi média uniós szerepéről pedig lapunk munkatársa, Újszászi Ilona tart előadást. MUNKATÁRSUNKTÓL Néhány hete már a lottóötös bűvöletében él az ország, ám a Szerencsejáték Rt. nem koncentrálhat csupán egyedül erre. Ábrahám István szegedi területi igazgatóhelyettes ezúttal egy kenős újdonságról adott információkat. Aki a november 11. és 16; között megjátszott és érre az időszakra érvényes kenójátékból legalább ezer forint összértékű nyeretlen játékot összegyűjt és pályázik, megnyerheti a négy, egyenként félmillió forintos készpénznyeremény egyikét, vagy a további tizenkettő, még A Darvasi-könyv címlapja Ujabb nemzetközi díjjal kitüntetett magyar regény kapható a könyvesboltokban. Darvasi László új, kisiskolásoknak és véndiákoknak egyaránt ajánlható meseregénye a Trapiti címet viseli, s az alcím szerint az első nagy tökfőzelékháború érdekfeszítő krónikája. Talán ezért is jutalmazta a Nemzetközi Tökfőzelék Bizottság különdíjjal ezt a regényt. A történet Kavicsvára egy kedves kis városba vezet bennünket, mindig százezres tétel valamelyikét. A nyeretlen kenójátékokat tartalmazó borítéknak pontos névvel, címmel és a pályázat jelmondatával - „Kenő ráadás" - ellátva kell beérkeznie november 20-áig a Szerencsejáték Rt., Szegedi Területi Igazgatóság, 6701 Szeged, Pf. 2405. címre. (A pályázatok csak postai úton küldhetők be.) Az akcióban csak a Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben on-line módon küldött kenójátékok szerepelhetnek. A nyilvános sorsolás november 22-én 9 órakor lesz Szegeden, a Sziliért sugárúti lottózóban. ahol egy napon különös kis figura, egy Trapiti bukkan fel. Senki nem tudja ki ő, honnan jött s miért menekült éppen a városkába. Izgalmas nyomozás veszi kezdetét, és a baljós jelek sokasodnak, mígnem kitör a tökfőzelékháború. A könyvet lapunk külső munkatársa, Németh György kedves rajzai illusztrálják. A szerző csütörtökön a Gedói Általános Iskolában tartja a könyv olvasói premierjét. A magyar meseregény DawaslLásiló Egy-egy mezőőrre ötezer hektárnyi terület védelmét bízzák Makón. Fotó: Schmidt Andrea