Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-12 / 263. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. NOVEMBER 14. • MEGYEI TŰKOR* 179 A Belügyminisztériumban vitatják az ítélet jogosságát Egy törvény, két értelmezés A Belügyminisztériumban is tudnak a szegedi köztisztviselő pró­baperéről, de vitatják az ítélet jogosságát. A bíróság a köztiszt­viselőnek adott igazat, aki azt akarta bebizonyítani: rossz a törvény, amellyel a fizetését meghatározzák. Lapunk november 6-i számában írtunk arról, hogy a megyei bíró­ság jogerős ítélete igazat adott Miklós Mátyásnak. A megyei ön­kormányzati hivatalban dolgozó vezető főtanácsos nem azért pe­reskedett, hogy több pénze le­gyen. Azért indított próbapert munkáltatójával szemben, hogy bebizonyítsa: a Belügyminiszté­rium (BM) munkatársai által ter­jesztett jogértelmezés hibás. Fi­zetésének megállapításához nem a harmincháromezer forintos, központilag megállapított illet­ményalapot, hanem az előző év­ben az önkormányzatnál érvé­nyes harmincötezret kell alapul venni. A bíróság jogerős ítélete neki adott igazat. Mivel a legtöbb önkormányzatnál - a BM állás­foglalása alapján -, harminchá­romezerrel szoroztak, a szegedi ítéletre felfigyelt a köztisztviselő­ket képviselő szakszervezet is. - A szegedi ügyben szerintem a munkáltatónak volt igaza. Nem fair a bíróság jogi állás­pontja - fogalmazott dr. Hor­váth István főosztályvezető. A BM közszolgálati főosztályának munkatársa lapunknak el­mondta: ismerik a szegedi tiszt­viselő próbaperét és hallották, hogy a törvényt többen is hibás­nak tartják. Szerintük azonban a jogszabályban egyértelműen szerepel, hogyan kell kiszámol­ni a fizetést addig, míg a helyi önkormányzat által megállapí­tott illetményalap meghaladja a központilag meghatározottat. Várhatóan a jövő évi költségve­tésben sem változik a központi illetményalap, a tervezetben is harmincháromezer forint szere­pel. A szegedi Miklós Mátyás szerint ez azt jelenti, a probléma jövőre ismét felmerül. A tisztviselő úgy véli: diszkri­minatív is a törvény, mert míg a felsőfokú iskolai végzettség után járó illetménykiegészítés auto­matikusan jár az állami intézmé­nyekben dolgozó kollégáinak, az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők esetében erről a kiegészítésről minden évben újra és újra döntenie kell az adott ön­kormányzatnak. Ha nem dönt, akkor nem jár kiegészítés. - Igen, ez valóban így van. De azért, mert az önkormányzatok­nál találhatóba kassza kulcsa - ér­vel Horváth István. A főosztály­vezető elmondta: a törvényalko­tónak az volt a szándéka, hogy a jól felépített rendszeren belül az azonos szinteken lévők fizetése ne térjen el jelentősen. Lehetőleg minél kisebb legyen a különbség például két, azonos lélekszámú településen dolgozó anyakönyv­vezető fizetése között. Ne azért keressen többet az egyik, mert az őt alkalmazó önkormányzat te­hetősebb. Miklós Mátyás ezzel kapcso­latban úgy véli: ez válóban fontos szempont lehet, ám a törvény le­hetőséget ad a képviselő-testüle­teknek arra, hogy a megszabott­nál tíz százalékkal kevesebb pénzt adjanak. Ami azt jelenti, a probléma mégsem szűnik meg: B. A. Nonstop nyitva tartásra készülnek Kiszomboron A buszok is átkelhetnek Jövőre itt is csak egyszer kell megállni az autóval; egy füst alatt elintézhető a vám- és az útlevél-ellenőrzés. Fotó: Schmidt Andrea A két évvel ezelőtt megnyílt, Ifemesvár felé rövidebb utat biztosító kiszombori kapunál új szolgálati és szociális helyiségeket építtet a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága. Tavasztól már autóbuszokat is fogad a kiszombori határátkelőhely. Az új épületek már állnak a ki­szombori határátkelőhelyen, és várható, hogy az év végére a belső munkákkal is elkészülnek a kivi­telezők: a Metrober Rt. és a Köz­épület-építő Rt. - tudtuk meg Luczó József főhadnagytól, a nagylaki vámhivatal parancs­nokhelyettesétől. Az átkelő megépítését két ütemben tervezi a VPOP. Az el­ső ütem munkálatai fejeződ­nek be most, és azt még nem lehet tudni, a második ütem megvalósítása mikor kezdőd­het el. Bár jó néhány feltétel már most is adott lesz a na­gyobb járművek ellenőrzésé­hez, a teherforgalom - 3,5 ton­nás össztömeg-korlátozással ­csak a második ütem elkészül­te után indulhat meg Kiszom­bornál. Most a kétszintes fő­épület földszintjén, a szolgálati pavilonban, a busz ellenőrzésé­re szolgáló csarnokban, és az utasok számára fönntartott szociális épületben folyik a munka. A tervek szerint janu­árban megkezdődik a műszaki átadás, és minden olyan eljá­rás, amely a használatba vételi engedély megszerzéséhez szük­séges. A határidők miatt terve­zik tavaszra a hivatalos át­adást. A beruházás „gazdája" a VPOP beruházási és elhelyezési hivata­la, a kiszombori átkelőn dolgo­zók pedig a nagylaki vámhivatal­hoz tartoznak. Ez várhatóan ké­sőbb is így lesz, ám ahhoz, hogy az átkelő éjjel nappal folyamato­san üzemeljen, növelni kell a lét­számot. Luczó Józseftől azt is megtudtuk, Kiszombornál az úgynevezett egyvonalas ellenőr­zést alkalmazzák tavasztól. Ez azt jelenti, hogy a járműveknek csak egyszer kell megállniuk az átkelő magyar oldalán, és egy füst alatt el lehet intézni az útle­vél* és a vámellenőrzést. Ez az el­járás megfelel az uniós követel­ménynek. Az, hogy autóbuszok is hasz­nálhatják az átkelőt, minden­képpen nagy előrelépés. Igaz, még nem biztos, hogy azonnal megnő az átkelő forgalma. Mert igaz ugyan, hogy a Szeged és Te­mesvár közötti távolság lényege­sen lerövidül a kiszombori kapu­nak köszönhetően, a román ol­dalon az út egy szakaszát még nem újították fel, így akik gyor­san szeretnének átjutni Magyar­országra, gyakran mégis inkább Nagylak felé kerülnek. B.A. Néha a jogerős felmentő határozat sem segít Rendőrség kontra biztosító Ha összekoccan két jármű, a kötelező felelős­ségbiztosítás megléte nyugalommal tölti el mind­két felet. Ám hiába ismeri el a másik fél a vétkességét, s hiába szól mellettünk a jogerős rendőrségi határozat: még lehetnek meglepeté­sek. Közeleg a tél, egyre zordabbá válik az idő, köd nehe­zíti a látást, s a téli gumi alatt is csúszóssá válhat az úttest. Kisebb koccanás után azonban, ha ritkán is, de előfordul, hogy hiába kopogtatunk a baleseti be­jelentővel és a jogerős rendőrségi határozattal a vét­kes autós biztosítójánál. - Jóllehet az esetek cse­kély számában fordulnak csak elő, de megesik, hogy a biztosítótársaság felülbírálja a jogerős rend­őrségi határozatot - tájékoztatott Kovács Mihály rendőr alezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-főka­pitányság közlekedési osztályának vezetője. Az anyagi kárral és könnyű sérüléssel járó közúti bal­esetek esetében a rendőrség szabálysértési eljárás keretében vizsgálja a felelősség kérdését. Miután a közlekedésrendészet megállapítja az elsődleges fe­lelősséget, a szabálysértési hatóság meghozza az ezzel kapcsolatos végleges határozatot. A biztosító azonban felülbírálhatja ezt. Míg a rendőrség a szabálysértési törvény szerint jár el, a kártérítési felelősségmegállapítás a polgári jog alap­ján történik. A biztosítók szakembereinek alapos indokokkal kell alátámasztaniuk, ha nem fogadják el a rendőrségi határozatot, s megtagadják a kár­igény érvényesítését. - Az évi 500-600 esetből alig 3-5 ügyben bírálják felül szakértőink a rendőrségi határozatot — felelte Rácz Zoltán, a Generali-Providencia Biztosító Rt. területi ügyviteli igazgatója kérdésünkre. Előfordul az is, hogy a biztosító nem fizet, J>ár ügyfelük elis­merte részbeni vagy teljes felelősségét, de olyan is megtörtént már, hogy ügyfelük nem ismerte el vét­kességét, a társaság mégis megtérítette az okozott kárt. - Amikor a kártérítési felelősség megállapítá­sánál a rendőrségi határozattal ellentétes következ­tetésre jutunk, akkor az esetet kárszakértőnkön túl jogászunk is megvizsgálja. A biztosítók törekednek a peren kívüli megállapodásra. Ha ez az egyeztetés nem vezet eredményre, akkor a károkozót perelheti a panaszos, perbe vonva a biztosítót is - tette hozzá az igazgató, aki hangsúlyozta, hogy ez rendkívül ritkán fordul elő. Véleménye szerint sokat segítene a biztosítással kapcsolatos ügyek intézésében, ha a KRESZ-tanfolyamokon résztvevők ezzel kapcsola­tos felvilágosítást is kaphatnának. Pedig aki 14 éve­sen kezébe kapja segédmotoros kerékpárra szóló jo­gosítványát, annak is ismernie kellene kötelezett­ségeit. Sok úrvezetőnek meglepetést okoz, hogy már hat éve nem betétlapot kell cserélni, hanem a baleseti bejelentőt kitölteni, s hogy a zöldkártya esetleg a kötelező felelősségbiztosítás meglétét iga­zolja, nem pedig a kedvező szén-monoxid-kibocsá­tást. - Épp a napokban egyeztünk meg a rendőrség­gel abban, hogy a közlekedési osztályon dolgozók­nak előadásokat tartunk majd a biztosítás témájá­ban, így is továbbfejlesztve eddigi korrekt együtt­működésünket - fogalmazott Rácz Zoltán. W.A. Baleset után még okozhat meglepetést a biztosító. Képünk illusztráció. Fotó: Miskolczi Róbert Regionális összefogás a szúnyogcsípések ellen Regionális és határokon átívelő összefogásra hívták fel a Tisza és Maros menti önkormányza­tokat az Európai Szúnyogirtó Szövetség képviselői a tegnap délelőtt Mártélyon tartott ta­lálkozón. MUNKATÁRSUNKTÓL A megbeszélés apropóját az adta, hogy az Európai Unió december­ben hirdeti meg a biológiai és in­tegrált szúnyogirtásra vonatkozó pályázatát. - Az unió csak olyan programot támogat ezen belül, amely határokon túlmutató, ugyanakkor regionáhs problémá­kat orvosolna - emelte ki Yoel Margahth professzor, az Európai Szúnyogirtó Szövetség elnökségi tagja. Éppen ezért össze kell fogni­uk a Délvidék, a Vajdaság, a Parti­um déli része és a Dél-Alföld szú­nyogok által különösen veszé­lyeztetett településeinek. A szú­nyogirtás fontosságát mutatja, hogy a meghívott települések ma­gas szinten képviseltették magu­kat a találkozón. Algyőről, Mind­szentről, Ferencszállásról, Szeg­várról a polgármester is eljött, Vá­sárhelyről Csorba Mihály alpol­gármester, míg Makóról a makói kistérség és az önkormányzat képviselője is tiszteletét tette. A négy ország települései össze­sen 2 millió euró támogatásra pá­lyáznának. Ezzel az összeggel egy komplex szúnyogirtási programot finanszíroznának. Rendeznék az ártéri talajviszonyokat (a szúnyog főleg az itt található pocsolyákba rakja petéit), illetve speciáüs bak­tériummal irtanák a szúnyogpe­téket. A pályázathoz 15 százalék­nyi önerő is szükséges, azonban a résztvevő önkormányzatok az egyébként is erre elkülönített pénzt mutathatják fel. Mindehhez egy önkormányza­ti társulást kell alakítani, amely­nek tagjai készek aláírni egy együttműködési szándéknyilat­kozatot. Az érintett települések megjelent polgármesterei és kép­viselői erre első körben késznek mutatkoztak, ám jelezték: közel a december, ezért sürgősen to­vábbi tájékoztatást kérnek. Ko­moly szervezésre is szükség van, hiszen a társulásból nem marad­hat ki egyetlen Tisza és Maros menti település sem. A szakem­berek nem hagyhatnak inatla­nul veszélyeztetett területeket, ugyanis a szúnyogok 7-8 kilomé­ternyit is elrepülnek. Mert ­ahogy a házigazda, azaz Balogh Jánosné mártélyi polgármester megjegyezte „a szúnyogok ­sajnos - nem ismernek határt". Képzőművészeti szimpózium A Virág utcai alkotóházban a vásárhelyi TV képzőművészeti szimpózium zárásaként sajtó­tájékoztatót tartottak. - Kitűnő, és immár negyedszerre megvalósult önkormányzati kez­deményezés: évről évre lehetősé­get biztosít képzőművészeknek arra, hogy néhány héten át elmé­lyülten alkothassanak, élményt gyűjthessenek, alkotóházi körül­mények között - mondta Lencsó László művészeti író. Az alkotók ezt azzal viszonozzák, hogy a mindenkori szimpóziumot köve­tő évben kiállítást rendeznek az itt készült alkotásokból, illetve azokból, melyeket vásárhelyi be­nyomásaik alapján készítettek a szimpózium után. Ez elősegíti a vásárhelyi képzőművészeti ha­gyományok továbbélését, a város képzőművészeti életének gazda­gítását. Az évről évre visszatérő, budapesti, illetve az ország más vidékein élő alapító tagokon túl­menően tavaly óta két vásárhelyi alkotó, Kéri László és Nagy Attila is részt vesz a szimpóziumon. - Ennek a körnek további bőví­tését tervezzük. Az önkormány­zattal együtt azt fontolgatjuk: jö­vőre már pályázati rendszer alap­ján vehetnek részt alkotók a szimpóziumon - hívja föl a fi­gyelmet a művészeti író. Hozzá­téve: a szervezők szeretnék, ha a részvétel lehetősége nyitott lenne mindazon művészek számára, akik továbbviszik az eddigi részt­vevők képviselte törekvéseket. Ez elsősorban - a minőségen túlme­nően -, a művészi tisztességet je­lenti, mely a vásárhelyi képző­művészetnek alapértéke. - Ami összeköti a különböző stílust képviselő, különböző módszerek­kel dolgozó alkotókat: a mű fel­tétlen tisztelete, a műalkotás ko­molysága - hangsúlyozta Lencsó László. Az alkotástikból március 9-én nyílik kiállítás a Tornyai Já­nos Múzeumban. Azért ez a je­lentős távolság - tudtuk meg, még korábban, Hegedűsné Dé­kány Magdolna önkormányzati művészeti referenstől hogy a művészek ne kényszerüljenek gyorsaságra törekedve, határidőre dolgozni, legyen módjuk „érlel­ni" a vásárhelyi élményeket. F.CS.

Next

/
Thumbnails
Contents