Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-11 / 262. szám

HÉTFŐ, 2002. NOVEMBER 11. «AKTUALIS« 3 NINCS OLASZ VENDÉGÜK Az Árpád Vezér Vadásztársa­ságnak az utolsó öt évben nem volt olasz vendége, álta­lában francia, német és spa­nyol vadászok fordulnak meg náluk - tudtuk meg Bóka Jó­zseftől, a mórahalmi vadász­társaság titkárától. Valameny­nyien tisztességes vadászok, betartják a törvényeket, nem lőnek védett madarakra, így sem a természetvédelmi ha­tósággal, sem a rendőrséggel nem kerültek összeütközésbe -tette hozzá. F.K. vadászat - mondta a vadászmes­ter. Délután háromig három hajtás sikerült. Ezalatt majd húsz kilo­métert gyalogoltak. A vadászok egymástól negyven méterre ha­ladtak, így több mint egy kilomé­teres vonalban vizsgálták át a te­rületet. Persze nincs vadászat egymás ugratása, megtréfálása nélkül. Nemcsak a lövések durrantak sűrűn, hanem a poénok is. Az egyik alkalommal hárman is el­hibázták a nádasból fölröppenő fácánkakast. - Biztosan páncélo­zott! - vélte egyikük. A mórahal­mi Bodor László lőtte az első nyulat. Bodor László szárnyelső volt, emiatt eredményesen szólt a puskája. Két nyúl, egy kacsa és egy fácánkakas bánta. Már 1997 óta vadászik, és eddig mindig si­került meglőnie a kompetenciát, vagyis az előre megállapított fej­adagot. Ez szombaton vadászon­ként egy fácánt és egy nyulat je­lentett. A röszkei Herédi András már 1958-tól vadászik. Első puskája, egy Lampart 16-os huszonhét éven keresztül szolgálta. Ma már hatástalanítva egyik' unokája szobájának falát díszíti. A Herédi családból három generáció is részt vett a vadászaton. A szombati vadászat eredmé­nyesen zárult. A kompetenciát mindenki teljesítette. A három hajtásból terítékre került 30 nyúl, 40 fácánkakas, 2 kacsa, va­lamint a dúvadnak számító 7 szajkó és 2 szarka is. KORMOS TAMÁS Veszélyben a megye internetes jogtára A két nagyváros nem küld adatot a bázisba Egyelőre nem tudni, lesz-e pénz annak a közérdekű jogi adat­bázisnak a bővítésére, amely a Csongrád megyei önkormány­zat honlapján található. Eddig mindössze huszonnégy telepü­lés küldte el rendeleteit. Ugyan­akkor míg például Kövegy csat­lakozott a kezdeményezéshez, Hódmezővásárhely és Szeged nem. A www.csongrad-megyc.hu cí­men elérhető tárat azzal a szán­dékkal hozták létre, hogy itt megtalálható legyen minden me­gyei település hatályos önkor­mányzati rendelete, a módosítá­sokkal együtt. Ez az alkotók sze­rint elsősorban azért lenne hasz­nos, mert aki internetközeibe ke­rül - és most már a legtöbb helyi könyvtárban vagy művelődési házban elérhető a világháló -, gyorsan, hivatali sorban állás nélküli kikereshetőek lennének a rendeletek. így aki kíváncsi ar­ra, hogy egy adott településen ­ahol például házat szeretne vásá­rolni - mekkora a kommunális adó, mennyit kell fizetni a sze­métszállításért, milyen mértékű a vállalkozók iparűzési adója és milyen kedvezményeket alkal­maznak, a jogi adatbázisból mindezt megtudhatná. De az ön­kormányzatok számára is hasz­nos lehet ez a gyűjtemény. Hi­szen egy-egy rendelet megalkotá­sa előtt itt meg lehetne nézni, hogy másutt milyen jogi megol­dással éltek. Ez a szolgáltatás ­mert valójában az - a megyei ön­kormányzat önként vállalt fel­adata, törvény nem kötelezi a fönntartására. Kiötlői ugyan tud­ták, nagy feladatot vállalnak, azt azonban nem gondolták, hogy a munkájukat a passzivitás is ne­hezíteni fogja. Az nyilvánvaló volt, hogy a rendeletek egy részé­nek fölvitele azért is nehéz, mert sok helyen még hatályos tanácsi rendeletek is vannak. Az informatikai kormánybiz­tosság még az előző kormányzati ciklusban kiírt egy pályázatot, amely magyar nyelvű önkor­mányzati honlapok adattartal­mának bővítését támogatta. A megyei önkormányzat jogi és ügyrendi bizottságának akkori elnöke, Gonda János támogatta a jogi adatbázis ügyét és a közgyű­lés be is adta pályázatot. Hétmil­lió forintot szerettek volna kapni erre a munkára, de nem támo­gatták a Csongrád megyei igényt. A jogi adatbázis most a híres festményen látható Bábel-to­ronyra hasonlít. A hatvan tele­pülésből ugyanis egyelőre hu­szonnégy küldött helyi rendele­teket a tárba. így Algyő, Bordány, Csongrád, Deszk, Eperjes, Fábi­ánsebestyén, Földeák, Királyhe­gyes, Kövegy, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Mindszent, Mórahalom, Óföldeák, Opuszta­szer, Pusztaszer, Rúzsa, Sándor­falva, Szatymaz, Székkutas, Szentes, Zákányszék, Zsombó. A jogtár állapota is képet ad a megyei önkormányzat és a két megyei jogú város kapcsolatáról. Megtalálható a tárban Szeged és Hódmezővásárhely neve is, Hód­mezővásárhely polgármesteri hi­vatala - bár korábban ígérte - ed­dig nem küldött rendeletet, Sze­gedről pedig csak 14 helyi jogsza­bály található. B.A. Szezonnyitó hajtás a mórahalmi vadászoknál Határ menti puskaropogás Sok autós elégedetlen a 30-as sebességhatánal védett övezetekkel Csattanás a tiltott zónában Meg kell tanulnunk kicsinek lenni, fogalmazta meg hónapokkal ezelőtt az új nemzetpohtikai direktívát Kovács László külügymi­niszter. A nem éppen szívet dobogtató célkitűzés azt jelentette: Magyarországnak meg kell felelnie annak, amit a világ hatalmi centrumai és a nemzeti kérdésekben lényegében ellenérdekelt szomszédos országok elvárnak tőle. Más szavakba rejtve, a ma­gyar külpolitikának fontosabb, hogy stabihzáló szerepet töltsön be, mint az, hogy a szétszakadt magyarságot kulturális, gazdasági erejével integrálja. A kicsiség meg is hozta első sikerét. Bush amerikai elnök fogad­ta Medgyessy Péter kormányfőt, amit nem tett meg tavaly Orbán Viktor esetében. A hazatérő magyar küldöttség örömén némileg érződött ugyan a megkönnyebbülés, hogy Bush nem tette szóvá az ügynökügyet, a legfontosabb mégis az volt, hogy Medgyessyék alaposan felkészültek az amerikai elvárásokból, és ez kedvező fo­gadtatásra talált. Washingtont konkrétan a magyar NATO-had­erőreform és a kiadások növelése érdekelte, valamint az, hogy az Európai Unióhoz csatlakozó Magyarországon megmaradnak-e azok a befektetési kedvezmények, amelyeket a rendszerváltozás után az amerikai cégek megszereztek. E feltételeknek a magyar külpolitika saját érdekében is eleget kell, hogy tegyen: az Or­bán-kormány éppúgy tisztában volt a helyzettel, mint most a szo­cialisták. A „Nagy Novemberi Szocialista Látogatás" fa kifejezés egy in­ternetes fórumostól való) szívélyességét azonban az biztosította, hogy Medgyessyék tudták, mit kell hangsúlyozniuk ahhoz, hogy Magyarország a szövetségesek polcáról eggyel feljebb, a könnyen kezelhető országok polcára kerüljön Washingtonban. A kerülen­dő példa adott volt: a Bush kormány két hónapra - jókora politi­kai modortalansággal - a beszélő viszonyt is felfüggesztette a né­met vezetéssel, mert az nem volt hajlandó elfogadni az iraki kato­nai akció tervét. Németország Bushék másik tervének is ellenállt: nem támogatta, hogy az EU Törökország számára meghívót küldjön. Az európai álláspont szerint Törökországnak az emberi jogok megsértése miatt nincs helye a közösségben, amerikai szemmel nézve viszont a törökök GDP-jük 5,7 százalékát költik NATO-célokra és a térségben alapvető katonai szövetségesnek számítanak. Törökország így kezelhető, Magyarország másképp. A Medgyessy-látogatás a jó viselkedést az önálló (az EU-val is összehangolt) nemzetpolitika visszafogásával demonstrálta, vala­mint azzal, hogy az Orbán-kormány számlájára tett kritikus kije­lentéseket a magyarországi szélsőségekkel kapcsolatban. (A török emberi jogok említése nem volt időszerű.) Magyarország ezzel ­Medgyessy szavait használva - visszatért a térképre; továbbá pe­dig megerősítette megbecsültségét az Egyesült Államok világural­mi jelenlétben. A siker messze van az EU-csatlakozás kemény munkával elért sikerétől, cserében viszont alaposan kiaknázható az itthoni politikában. Szezonnyitó vadászatot tartott szombaton a mórahalmi Árpád Vezér Vadásztársaság. A jugo­szláv határ közeli hajtáson 30 nyulat, 40 fácánkakast, 2 vad­kacsát, 7 szajkót és 2 szarkát ejtett a harminc puskás. Már jócskán délelőtt volt, mire elkezdődhetett a mórahalmiak vadászata. Ennek oka az volt, hogy tejszerű köd lepte el a kör­nyéket, és meg kellett várni, amíg a szabályok szerint legalább háromszáz méter a látótávolság. A mórahalmi Árpád Vezér Va­dásztársaság harminc vadásszal, köztük nyolc vendéggel, vala­mint nyolc hajtóval és hat kutyá­val ment apróvadra. - Társasá­gunk 6400 hektáron gazdálko­dik, évente rengeteget költünk téli etetésre, valamint vigyázunk a vadállományra - tudtuk meg Kríván Mihály elnöktől. A köd felszállta után a vadász­mester, Siroki Miklós megtartot­ta a hagyományos eligazítást, majd a csapat két szárnyat alkot­va megkezdte a hajtást. Elsőként a jugoszláv határtól nem messze lévő területet fésülték át. - A kör­vadászat lényege, hogy a szárny­vezetők ott menjenek, ahol a ko­rábbi terepbejáráson megbeszél­tük. Ugyanis így lesz sikeres a Ez a vadnyuszi már nagyon kezes. Fotó: Gyenes Kálmán ségtudóan lassítanak minden ut­casarkon - egyrészt, hogy elsőbb­séget adjanak, másrészt mert már tapasztalták, hogy nem minden autós tudja, melyik a jobb keze... A munkájuk után rohanók szerint túlzás 30-as övezetekkel körülvenni a nagykörutat. - Az emberek sietnek és bosszantja őket az állandó lassítgatás; arra pedig nincs se idejük, se idegük, hogy a több saroknyira nyíló gyűjtőutakig kerüljenek - foglal­ta össze véleményét egy naponta autózó szegedi férfi. Véleményével együtt nevét is vállalta viszont Sóti Mihály, a Tempó Taxi munkatársa: a taxi­sok nevében fejtette ki, miért nem örül a lassú zónáknak. Mint mondta, a védett öveze­tekben rengeteg a parkoló autó, az utcák viszont nem elég széle­sek ahhoz, hogy kerülgethessék a várakozó kocsikat. A taxisok forgalmuk jó részét éppen a 30-as zónákban bonyolítják, ezért munkájukat jelentősen lassítja a sebességkorlátozás. Ugyanakkor hajtja őket az idő, a türelmetlen utas, és főként a megélhetés kényszere: a lassú tempó miatt fuvart, s vele pénzt veszíthetnek. - A környezetet nem védi a korlátozás, mert a lassan járó au­tó több kipufogógázt fúj ki, mint a nagyobb tempóban haladó ko­csi - tette hozzá a taxis. NY. P. Kezelhető ország PANEK SÁNDOR Az úrvezetők szerint veszélye­sek a lakóövezetek védelmére létrehozott 30-as zónák, a ta­xisok munkáját lassítja a se­bességkorlátozás. A fakópiros Skoda orrának bal fe­le szinte megsemmisült az ütkö­zésben, amikor egy 30-as zóna sarkán nekicsattant egy fehér furgon, amelynek jobb első kere­ke körül viszont csak alig gyűrő­dött meg a karosszéria. Senkinek sem esett baja, de a Skoda tetején baleseti lapot aláíró tulajdonos így sem látszott túl boldognak... A szegedi lassú zónákat a lakó­övezetek védelmében jelölik ki. Az övezeten belül legföljebb 30 kilométer/órás sebességgel hajt­hatnak a járművek. Az utcák egyenrangúak, a kereszteződé­sekben a jobbkéz-szabály hatá­rozza meg az áthaladás sorrend­jét. Az első 30-as zónát a Mars tér mögött jelölték ki, majd idővel a nagykörút külső ívét szegélyező utcákat sorban fölfűzték a lassú zónák gyarapodó láncára. A for­galmat a sebességkorlátozással védett területeket átszelő gyűjtő­utakra terelték: ezeken az utcá­kon változatlanul 50 kilomé­ter/óra a fölső sebességhatár. A kocsivezetők vegyes érzel­mekkel nyilatkoznak a lassú öve­zetek kiterjesztéséről. A magu­kat szabálytisztelőnek mondó, s a környezetvédelmi szemponto­kat fontosnak tartó úrvezetők el­fogadják a változtatást, köteles­Nehezen barátkoznak meg az autósok az új forgalmi renddel. Fotó: Miskolczi Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents