Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-11 / 262. szám

4 4 »¡ •AKTUÁLIS« •AKTUÁLIS" HÉTFŐ, 2002. NOVEMBER 11. Két nap alatt három nagyobb baleset történt a megyében Halál és sérülés az utakon Holnap, november 12-én rendezi meg a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar - a kétévente sorra kerülő - kari szintű tudományos és művészeti diákköri konferenciáját. A seregszemlén mintegy száznegyven hallgató tíz szekcióban ad számot tudományos kutatómunkája eredményéről, illetőleg művészi alkotásáról. A szekciókban - vendégként - a kolozsvári, a nagyváradi és a nyitrai egyetemek küldöttjei is részt vesznek. A konferenciát reggel 8 órakor dr. Karikó Sándor, a Tudományos Diákköri Bizottság elnöke nyitja meg a főiskola dísztermében (Boldogasszony sgt. 6.), majd dr. Galambos Gábor, kari főigazgató köszönti a megjelenteket. A szekcióülések 9 órakor kezdődnek a kar különböző termeiben. Délután 4 órakor hallgatói kiállítást nyit meg dr. Hann Ferenc, művészettörténész a Rajz-Művészettörténet Tanszéken (Brüsszeli krt. 37.). Egy ember életét vesztette, hárman pedig megsérültek a hét végén történt balesetekben. Halálos baleset történt péntek este a Hódmezővásárhely és Székkutas közötti úton, amikor egy Vásárhely felé haladó Golf sofőrje későn vette észre, hogy az úttesten egy gyalogos akar átkelni. Az autós a vészfékezés ellenére elgázolta a 72 éves férfit, aki a helyszínen belehalt sérüléseibe. A helyszínelés idejére az utat teljes szélességében lezárták. Szintén pénteken, az esti órákban Bordány és Szeged között két kerékpárost sodort el egy autós. A 23 és 36 éves testvérpár Szeged felé biciklizett, amikor egy velük azonos irányba tartó gépkocsi elsodorta őket. A fiatalabb férfit súlyos, életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba, míg testvére könnyebben sérült. Szombaton a déli órákban a Londoni körút és a Kálvária sugárút kereszteződésében három gépkocsi ütközött össze. Egy jugoszláv rendszámú kisbusz a Londoni körút irányából tartott a Petőfi Sándor sugárút felé, amikor összeütközött egy Renault Megane-nal. Az ütközéstől a jugoszláv kisbusz felborult, a Megane megcsúszott, majd egy Suzuki is nekiütközött. A balesetben a kisbusz egyik utasa sérült meg. A vezetők mindannyian azt állították, hogy a jelzőlámpa zöld jelzésére hajtottak a kereszteződésbe. A. T. J. A balástyai böllérnappal kezdődik a vágási szezon Idén is a balástyai böllérek voltak a legfürgébbck: szombati ünnepükön vérét vették disznóknak, vaddisznónak, birkának, marhának, s ezzel kezdetét vette az idei vágási szezon. A szombat reggeli ködben és hidegben sokan vették rá magukat arra, hogy a balástyai rendezvényház melletti réten közreműködjenek néhány reszkető véknyú disznó átsegítésére az ólból a terített asztalig vezető rögös úton. A feladat véres kegyetlenségét igyekezett feledtetni a dolgozók közt sürgölődő pálinka- és forraltbor-órjárat, a sátrak körül lengő sült kolbász és hurka illata, a húsipari cégek kiállításának kóstolói, a rúdon lassanként ropogósra sülő malac, a kilenc óriási bográcsban rotyogó pörkölt. A szőrös pörkölt nem jó - ebben nagy volt az egyetértés a pörzsölést különféle technikával végző szakemberek körében. Munkájukat látva, az otthoni vágásra készülődök is sokat tanulhattak, ha figyeltek. Például azt, hogy a kettévágásnál épp a gerinc közepénél végighasító bárd irányítója eme attrakció előtt bizony, nem ivott célzóvizet. A kiállított és kóstolgatható kolbászokra, hurkákra, májasokra, disznósajtokra, sonkákra, kolozsvári, paprikás, füstölt szalonnákra és sülő, rotyogó húsételekre tekintve, könnyebben adott feloldozást a látogató az állatokat leölő-nyúzó-kibclező bölléreknek, mintha elsétált volna az állatkiállításra, s onnan tekintett volna vissza a gyanús tócsákkal tarkított mezőre. Ott különben a karámokban puha bundájú kisbárányt és vékony farkincájú kismalacot simogathatott nagyszerű időtöltésként mindenki, aki szerette volna valamivel elütni az időt, míg elkészül a malacpecsenye vagy a pörkölt. Az állatok saját szükségleteink kielégítése érdekében történő leölésének erkölcsi és etikai problémája azonban nem jutott el a szóbeli megfogalmazásig, ellenben számtalanszor csendült fel a kedves vendéglátók részéről a „Bort vagy pálinkát?" hasonlóan fontos egzisztenciális kérdése. Az idei év újdonsága a böllérkommandó bemutatkozása volt. A csacsi vezette különítmény kukorica-kézigránátokkal, műanyag teniszütővel, fakanállal felszerelkezve fogta el a kukoricaszárból épített bunkerben meghúzódó balástyai rémet: egy pöttyös alsóneműben menekülő vaddisznót. W.A. Művészeti diákköri konferencia Tremblay komédiájában játszik majd Hőgye Zsuzsanna és Voith Ági Tizenöt nő a Sógornőkben Nagy fába vágta fejszéjét Székhelyi József, amikor elvállalta, hogy megrendezi a Kamara-Tantuszban a tizenöt színésznő összehangolt játékára épülő fergeteges komédiát, a Sógornőket. Michel Tremblay 1965-ben írta a Sógornők (Les Belles Soeurs) című darabját, amit 1968-ban mutattak be Montrealban. Azóta is világszerte nagy sikerrel játszszák, és hamarosan végre Szegedre is megérkezik: az eredetileg tervezett november vége helyett december 6-án mutatják be Székhelyi József színművész rendezésében, a Kamara-Tantuszban. Úgy tűnik, a harmincvalahány évvel ezelőtt Kanadában játszódó „plázatörténet" nálunk mára vált igazán aktuálissá. Egy külvárosi bérházban» élő családanyát milliós nyereménnyel ajándékozza meg a sors levásárolható bélyegek formájában, amelyeket füzetekbe kell ragasztgatnia. Az asszony meghívja sógornőit, testvéreit, szomszédait, barátnőit egy kis bélyegragasztgatásra. A felajzott nők szenvedélyesen nyalják a bélyegeket, közben beszélgetnek, mesélnek, panaszkodnak. Szép lassan jellegzetes női sorsok rajzóidénak ki, kisebb-nagyobb titkokra derül fény... A már idehaza is több színházban nagy sikert aratott komédia különleges nyelvezetéről a fordítást átdolgozó Parti Nagy Lajos gondoskodott. Tremblay egy francia kötődésű kanadai kispolgári hölgyközösség történetén keresztül mutatja meg egy Európától elszakadt, de elszakadni képtelen réteg furcsa karanténját. Ezek a nők a világ másik végén úgy élnek, hogy nem találnak megoldást az életük igazi nagy kérdéseire, ezért mindenféle kisszerű problémákkal, nálunk is ismerős lakótelepi történetekkel traktálják egymást. így próbálják múlatni az életüket, amely meglehetősen kilátástalan. Székhelyi József szerint a darab előre megfontolt szándékkal mocskos szájú, furcsán keveredik benne a magyar és az angol nyelv. A figurákban nem lesz nehéz a mai magyar családok női tagjaira ismerni. A Sógornők szinte minden szerepe főszerep, ami magyarázat a parádés színészgárdára: a népszerű Voith Ágit éppúgy láthatjuk majd benne, mint a szegedi közönség régi kedvencét, Hőgye Zsuzsannát, a színpadra visszatérő Markovits Borit, és a prózai társulat majd minden színésznőjét: Fekete Gizit, Müller Júliát, Dobos Katit, Meszléry Juditot, Szabó Gabit és a többieket. A produkció díszletét Rózsa István, jelmezeit Papp Janó tervezi. H. ZS. Szorgos kezek alatt lassan megtisztul a disznó. Fotó: Schmidt Andrea Jó hangulatban kezdődtek meg az előadás próbái a Kamara-Tantuszban. Fotó: Miskolczi Róbert PALYAZATI FELHÍVÁS A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatot hirdet fiatal agrárszakemberek, az agrár felsőoktatásban, illetve középfokú szakképzésben részt vevő hallgatók részére az Amerikai Egyesült Államokba, Dániába és Németországba szervezett mezőgazdasági gyakornok programban, illetve az Egyesült Királyságban lovas programban való részvételre. A programok részleteiről, az egyes együttműködő szervezetek kínálta lehetőségekről és feltételekről, a pályázat elbírálásának rendjéről, valamint a támogatásról az alább felsorolt honlapokon található további információ: www.fvm.hu www.kszi.hu www.agroinform.hu Minden idők legsikeresebb árverése Szegeden Elkeltek a könyvek Az elmúlt hét végén rendezett negyedik szegedi könyvárverés sikere felülmúlta a szervezők várakozásait: az aukcióra bocsátott 322 kötetből alig néhány maradt a régi helyén. Három szegedi antikvárium (a Kárász utcai, a Könyvmoly és a Dekameron) immáron hagyományosan minden esztendőben rendez könyvárverést, melyek közül ez, az elmúlt hét végén rendezett sikerült a legjobban, s a hangulat is most volt először igazi „aukciós". Ebben persze nagy szerepe volt az igényesen válogatott anyagnak, míg Boross Zsuzsa, a Kárász utcai antikvárium munkatársa szerényen úgy vélte, inkább a közönségé az érdem. Ezúttal 322 igényes tétel került kalapács alá, s a számos különlegesség közül nagy érdeklődés kísért egy helyi kötődésű ritkaságot is. A kivételes szerencsével Szegedre visszakerült dokumentumgyűjtemény, mely gróf Tisza Lajosnak és Tisza Istvánnak a szegedi főispánhoz írott leveleit tartalmazza, igen izgalmas licitet ígért, s végül a három tételre bontott múltbéli örökségből két csomag magánlevél méltó helyre, a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményébe került. Az árverés legszebb ívű licitje József Ákos 1936-ban kiadott, „A tacskó" című fajtabemutató, s a kutya vadászati használatáról szóló munkáját kísérte, hiszen ezerforintos kikiáltási árról indulva 32 ezer forinton lelt új gazdára. Új tulajdonosa minden bizonnyal nagy becsben tartja majd az aukció másik különlegességét, az 1807-ben kiadott, Zsoldos János által írt „Asszony1 orvos" című korabeli nőgyógyászati munkát, mely igen ritka, s 24 ezer forintról indulva 55 ezer forinton kelt el. Kelendőek voltak a vadászati irodalommal kapcsolatos kötetek, s változatlan szeretettel vásárolják a helyi könyvszerelmesek a helytörténeti munkákat, s a nagy szegediek írásait is. A negyedik szegedi könyvárverésre bocsátott tételek kikiáltási árának összértéke 1,5 millió forintot tett ki, a leütési árak összeadása után azonban kiderült: az aukció több mint kétmillió forintos eredményt hozott. A szervezők szándékai szerint jövőre is lesz árverés, s ha olyan minőségű és mennyiségű kínálat gyűlik össze, nem kizárt, hogy a helyi könyvszerelmesek a jövő novemberi biztos program mellé egy tavaszi aukciós napot is beírhatnak a naptárba. O.K.K. Vinkler világa Az újra felfedezett festőművész portréi Csákány Béla matematikus, egyetemi tanár nyitotta meg pénteken a Móra Ferenc Múzeum I. emeleti kiállítótermében a Vinkler világa címmel indított ötéves tárlatsorozat második kiállítását, amely az 1980-ban elhunyt szegedi mester portréit mutatja be. MUNKATÁRSUNKTÓL „Az emberi arc számára - minden alkotói korszakában és életének valamennyi szakaszában - megoldásra váró titkokat jelentett. Kétségtelen, hogy gondolkodásának alakulását, művészi problémáit, útkereső törekvéseit portréin is nyomon követhetjük. Vívódásai visszahatottak a legklasszikusabb műfajra is. Gondoljunk csak a kezdeti időszak élmények inspirálta arcképeire, a kubista-konstruktivista negyvenes évek önportréjára, melyről a Szegedi Új Nemzedék kritikusa megjegyzi: »Különös önarcképe az élmény pszichológiai egymásutánjának éles analízise, s ennek a képnek rendkívülisége mellett is szembeszökő szín- és vonalharmóniája, egy egészen spontán festői ösztön műve.« Az ötvenes évek realizmusa kihatott József Attila ábrázolására, a reneszánsz világának újraértékelése fényt vetett akkoriban készült arcképeire, melyeket feleségéről, barátairól, családtagjairól készített, s élete utolsó éveiben a lényegkeresés, a titok közelségében már csak a mély tekintetekre, az átvilágított szellemiségre figyelt. A világ arcokban tükröző változásait éppúgy kereste, mint az emberi nem állandóságát, a „különöst" éppúgy, mint az egyes modellek egyéniségét, jellemét. Kortársainak egész panteonját festette meg, s ő ezzel szegült szembe az elmúlással. Legjobb arcképein létrejött az élő személy és az alkotó művész közötti kapcsolatteremtő rítusa. Ezért hihetjük, hogy az ezen a kiállításon - és az otthonokban, intézményeknél - látható Vinkler-portrék erősíthetik reményüket, esélyt adhatnak az elmúlással szemben" - fogalmaz tanulmányában a január közepéig látható kiállítás anyagát magángyűjtők és a múzeum gyűjteményéből válogató és a tárlatot rendező Vinkler-tanítvány, Tandi Lajos művészeti író.