Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-08 / 260. szám
Szinesfilm-elöhivás 30 perc alatt! Szeged, Tisza L. krt. 52. Tel.: 62/477-983 SZORAKOZTATAS, HUMOR, SZATÍRA MINDEN PÉNTEKEN DELMADAR NAPI MELLEKLETEK •••••• •HMRHAAHMAAANFLHMM^^ SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, LACZÓ BALÁZS • 2002. NOVEMBER 8. Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA Kedd A PÉNZ BESZÉL, ÉP TESTBEN Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN wmmmmmm WWW.DELMAGYAR.HU VENDEGTOLL - NAGY BANDO ANDRAS „NEM MEGYEK HOZZÁD, AMÍG BUGYINAK HÍVNAK!" Mennyire EU-kompatibilis Ön? Melyik ország életszínvonalához tndná hasonlítani azt a szintet, amelyen jelenleg él? a) Nem tudom, még sosem jártam külföldön, és amióta kikapcsolták a villanyt 1992-ben, azóta tévét sem nézünk. (0 pont) b) Atlantiszhoz. (5 pont) c) Ausztriához, de nekem több terepjáróm van. (10 pont) Milyen háztartási gépekkel rendelkezik háztartása? a) Az anyósom belezett csirkét szalagon, de öt éve ő is munkanélküli. (0 pont) b) Egy darab NDK, levehetós ajtajú turmixgép, de ezzel alkatrészhiány miatt utoljára 1989-ben készítettem disznósajtot. (5 pont) c) Egy darab internetes frizsider, korlátlan hozzáféréssel, egy darab főzó-mosogató-evő gép, egy darab 214 funkciós, 6 zenés robotgép, amit egyelőre csak a rendszergazda tud használni, a többi az esküvő óta dobozokban van, meg egy félautomata maroklőfegyver. (10 pont) Mit vár az EH-csatlakozástól? a) Euróban kapom majd a segélyt. (0 pont) b) Nem lesz határ Hajdűszovát és Párizs között. (5 pont) c) Az EU-csatlakozást követő 5 éven belül az EU eléri a mi színvonalunkat. (10 pont) Hol és milyen munkát vállalna az EU-ban? a) Szívesen bejárnék Békéscsabára, ha az is csatlakozik az EU-hoz, egyébként minden csirkebelezéssel összefüggő munka érdekel. (0 pont) b) Finnországban, mert azok nyelvrokonok, aztán talán megértenek. Bármit megcsinálok, az ülő- és állómunka kivételével, mert arra le vagyok százalékolva. (5 pont) c) Áfa-visszaigénylés Spanyolországban. (10 pont) ÉRTÉKELÉS: 0-30 pont: Ön abszolút alkalmatlan az EU-csatlakozásra, de úgyis jön velünk. 31 - 39 pont: Ön szintén alkalmatlan az EU-csatlakozásra, de statisztikailag Ön Kelet-Európa legdinamikusabban fejlődő és legkevésbé eladósodott embere. -40 pont: Ön alkalmas lenne az EU-csatlakozásra, de akkor meg minek? - Paraszt ám, a te jó édesanyád! Karikatúra: Pluhár László Adósságtörlesztés Nem könnyű Buzinak lenni Demokrácia Szeretem ezeket a mobilra érkező kis SMS-híreket. Rövidek, a lényegről szólnak, bármelyik fölér egy Örkény-egypercessel. A közelmúltban például ezt olvastam: „Sopronnak csaknem 100 millió forint parkolási díjjal tartoznak a külföldi autósok, többségében osztrákok. A város adósságbehajtókat fogadott fel." A hír fölér egy szociológiai gyorsfényképpel, mert mit is tudhatunk meg? Egyrészt, hogy hihetetlen tömegben érkeznek Sopronba az osztrák turisták, legtöbbször (éppúgy, mint mi, magyarok az átkosban) egy-, két- vagy háromnapos kirándulásra. A város fogorvosainak létszámából sejthető, hogy ideérkezésük célja legtöbbször egy jó kis fogászati kezelés, mely a mai borsos magyar árak ellenére is sokkal olcsóbb a sógorainknak és sógornőinknek, mintha otthon tömetnének, építtetnének új hidat vagy készíttetnének tökéletes protézist. Nyugodtan mondhatjuk, a magyar fogorvosi ellátás még parkolási díjjal együtt is olcsóbb, mint a bécsi r parkolási dij nélkül. Épp ez az, amitől olyan kicsinyessé válik ez a tartozás, hogy mi, a hajdani bécsi szegény, szerencsétlen magyarok is csak mosolygunk a dolgon, és csak mellesleg kérdezzük meg: mertünk volna ml annak idején leparkolni Bécsben, nem fizetni parkolási dijat, hogy aztán a bevásárlóséta után a hűlt helyét találjuk a Zsigulinknak, a Wartburgunknak vagy a Trabantunknak? Természetesen nem mertünk. Szívtuk a fogunkat, de fizettünk, mert ennyit megért a nyugalmunk, jobb a békesség. Tulajdonképpen nem is értem a soproniakat, miért nem szállítják el a parkolókat elfoglaló potyázó osztrák autókat? Ki kellene választani egy nagy kiterjedésű területet valahol a határátkelő felé vezető út mellett, hogy még azt se mondhassák szeretett szomszédaink, direkt történik, hogy a város ellenkező végében vehetik át (immár emelt díjjal) az autóikat. Egy idő után biztos rájönnének, hogy mégiscsak megéri kifizetni a parkolási dijat. Tudom, ez sem igazán jó, de mennyivel jobb az adósságbehajtók felfogadása? Egyáltalán: kiken fogják behajtani a tartozást? Azért mégsem lehet egész Ausztrián bevasalni. Nekem van két (egyszerű, buta, de kivitelezhető) ötletem. Az egyik, hogy a határ átlépésekor fizessenek egy összeget a majdani parkolásért. Valahol biztosan meg kell állniuk, feltételezhető, hogy nem sétakocsikázni érkeznek kis hazánkba. Közölnék, hogy mely városba tartanak, a befizetett összeg annak a városnak a számlájára kerülne, s ettől kezdve bárhol parkolhatnak nálunk, további fizetés nélkül. A másik ötlet bonyolultabb, de nekem jobban tetszik: egy szép munkanapon kerekedjen föl Sopron népe, kora reggel mindenki üljön kocsiba, és szállják meg Bécs parkolóhelyeit, hogy egyetlen bécsi autós se tudjon aznap leállni. Ne törődjenek semmivel, írják ki (tört németséggel) a szélvédőn belül elhelyezett papírra, hogy a tartozást jöttek törleszteni, s akkor sem fizetnek, ha a fejükre állnak a parkolásidíj-beszedők. Tudom, megtörténhet, hogy valamennyiük kocsiját elszállítják, de emiatt ne fájjon a fejük, hiszen az elszállított kocsi még drágább, így biztos, hogy egy nap alatt sikerül kiegyenlíteni a tartozást. Nem könnyű manapság Buzinak, Melegnek vagy Alpárinak lenni - szó sincs azonban speciális szexuális érdeklődésről vagy alulműveltségről, ezek az emberek ugyanis nevükben viselik a „bélyeget". Képzeljék el a helyzetet: megismerkednek valakivel, aki Buzi Nagy Mihályként, Halál Mátyásként vagy Bugyi Antalként mutatkozik be. Ugye nem lenne egyszerű visszafojtani a kitörő nevetést, s még a csodálkozás szikráját sem mutatni? Nos, akkor most éljék bele magukat abba a helyzetbe, hogy önöket hívják a fent említett nevek egyikén. Nem is olyan mulatságos, ugye? „ÉN IS BUZI VAGVOK!" Az emberek gyorsan asszociálnak, amikor először találkoznak Buzi Nagy Mihállyal. S bár a férfit nem zavarja neve, azt mindig észreveszi, hogy újdonsült ismerősei nem sok sikerrel leplezik meglepetésüket a szokatlan családnév hallatán. A gyerekek pedig előszeretettel hívogatják őt telefonon, és „Én is Buzi vagyok!", s ehhez hasonló beszólásokkal szórakoztatják Mihályt. TÖRÖK ÁTOK Halál Mátyásnak alig volt része kellemetlen élményben a neve miatt. Szerencsére mindig olyan környezetben élt, ahol tolerálták a sors szeszélyét, miszerint neki ez jutott. Ő kezdettől fogva megbékélt nevével, sőt: még meg is verekedett érte az iskolában. Két fia született, egyikük örökölte a Mátyás nevet, másikuk Gellért lett. „Illeszkednek a vezetéknevünkhöz: a Mátyás a magánhangzók miatt, a Gellért az 1-ek miatt" - állítja Halál Mátyás, akit gyakran foglalkoztat a neve eredete. A legvalószínűbb lehetőség, hogy A finoman szólva szokatlan nevű embereket állandóan zaklatják. Illusztráció: Schmidt Andrea valamilyen török, hasonló hangzású („hali", „hail") névből származik, és félrehallás útján ragadt rá az ősökre. „BUGYIKÉNT NEM KaLESZ!" Bugyi Antalné lassan tíz éve viseli férje vezetéknevét, s már egészen meg is szokta azt, gyermeküket azonban sokat csúfolják társai, ráragasztották a „Bugyika Józsika" nevet is. Az ismerősök közt van azonban egy korábban szintén a Bugyi nevet viselő férfi, akihez menyasszonya addig nem ment hozzá, míg nevét Bakonyira nem változtatta. MAGYAROSÍTOTTÁK... „Eredetileg Adamiknak hívtak bennünket, de édesapám nevét magyarosították a világháború alatt a hadseregben" meséli Alpári Edit, miként kapták családnevüket. Az aszszony tudja, hogy neve negatív hangzású, de mivel sokan nincsenek tisztában a fogalom jelentésével, nem is piszkálják őt ezzel. AHOL BÜDIK LAKNAK „Hű, de Büdi van!" - a felkiáltás most nem a luxusfürdőszobában dolgát végző ötéves reklámkölyök szájából érkezik, Büdi Istvánnak kellett ezt már számtalanszor végighallgatnia a telefonban. A családban egyébként állandó téma, hogy nevüket eredetileg hosszú vagy rövid ü-vel írták-e, de amíg a telefonkönyvben Büdi szerepel, az idétlen beszólásoktól semmi nem menti meg őket. SZ. A. K.-SZ. A. I. Egyszerű nevet változtatni Sokan élnek közöttünk, akik elégedetlenek nevükkel, mert nevetség tárgyává teszi őket minden áldott nap, vagy mert egyszerűen nem tetszik nekik. Ilyen esetekben kézenfekvő megoldásnak látszik a névváltoztatás. Ha e megoldás mellett dönt valaki, anyakönyvvezetőhöz kell fordulnia. Az első változtatásnál 5 ezer forintos, többedszeri változtatásnál 10 ezer forintos illetékbélyeg kell - mondta Baloghné Rostás Györgyi, hódmezővásárhelyi anyakönyvvezető. A változtatást a Belügyminisztérium engedélyezi, itt általában megértők a kérelmezővel szemben. Vannak azonban kikötések: nem lehet például történelmi, vagy éppen nagyon gyakori neveket felvenni.