Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-23 / 247. szám

Kedd, 2002. október 22. A PÉNZ BESZÉL 7 MIRŐL IS DÖNTÖTTEK? PAR RAG H LÁSZLÓ A SZÉCHENYI-BRONZ- ES -EZÜSTKAR1YAR0L A „mikrók" és az átláthatóság Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a mikrovállalkozások által igénybe vehető Széchenyi-bronzkártya abban is segít majd, hogy „fe­héredjen" a gazdaság. -A Széchenyi-bronzkártya vi­szonylag rövid időn belül ju­tott el az elhatározástól a megvalósításig. Mi lehet en­nek az oka? - A modern gazdaságokban kivétel nélkül valamennyi kor­mány a zászlajára tűzi a kis- és középvállalkozások erősítését. Ami ellentmondásos folya­mat, hiszen egy liberális gaz­daságfilozófiával a vállalko­záserósítés nem fér össze. Rá­adásul a kormányzatok el is felejtik, hogy nem kis- és kö­zépvállalkozások vannak iga­zából, hanem mikrovállalko­zások, amelyek 90 százalékos arányt képviselnek a gazda­ságban. Ha összegezzük a ta­pasztalatokat, észre lehet ven­ni, hogy sem a világban, sem itthon az eltelt 12 évben nem sikerült eredményesen támo­gatni a kicsiket. A Széchenyi­kártya ezen a helyzeten próbál változtatni. Ötlete Demján Sándortól, a Vállalkozók Or­szágos Szövetségének elnöké­től (VOSZ) származik négy év­vel ezelőttről, de tavaly no­vemberig nem történt semmi, mivel hiányzott a kellő po­litikai akarat. Akkor viszont el­határozta a két szervezet, a VOSZ és a kamara, hogy lép, ezt pedig az Orbán-kormány teljes mellszélességgel támo­gatta. Számunkra külön öröm, hogy az új kormány is segít a gyakorlati megvalósításban, a szükséges forrásokat átutalta, a jogszabály-módosításokban pedig partner volt. És idén augusztus 28-án útjára indul­hatott a Széchenyi-kártya, amit egy ilyen átpolitizált or­szágban nagyon nagy lépés­nek tartok. - Fehérítheti-e a gazdasá­got az új hitelkonstrukció? - A kisvállalkozások minde­nütt a világon hallatlanul nagy versenyben vannak. Eb­ből az következik, hogy rá­kényszerülnek arra, próbál­janak meg a lehető legkedve­zőbb feltételek között dol­gozni. Kísérletet tesznek, hogy a legolcsóbb munka­bérterhekkel, a legolcsóbb számlakörnyezettel dolgoz­ÁLLÁSBÖRZE A Szegedi Öntöde Kft. felvételt hirdet férfi munkavállalók részére betanított munkára. Jelentkezni lehel személyesen délelőtt 9-12­ig az alábbi címen: Szeged, Kálvária sgL 65-67. * Telefon: 466-544. § Kereskedelmi cég keres munkatársat KI EMELT VEVŐ (key-account) MANAGER munkakörbe. Feltételek: • felsőfokú végzettség • tárgyalási szintű angol nyelvtudás • B kategóriás jogosítvány • jó kommunikációs képesség • csapatorientált gondolkodás • jó megjelenés Fényképpel ellátott önéletrajzot „Non-Food 20328031" jeligére várjuk a Sajtóházba. HASZONGÉPJÁRMŰ SZERVIZ KERES RHKTBROS MUNKATÁRSAT. Alkalmazási feltételek: - Középfokú iskolai végzettség - Raktárkezelési gyakorlat - Gépjárműalkatrész-ismeret - Felhasználói szintű ? számítógépes ismeret. | Előnyt jelent: - Raktárgazdálkodási képesítés -Targoncavezetői jogosítvány Jelentkezés'. .Haszongépjármű 020327741" jeligére a hirdetőbe. Következő megjelenés: 2002. október 29. kedd Információ: 62/567-836 Nagy Ágnes SZEGEDI FEGYHÁZ ÉS BÖRTÖN FELVÉTELT HIRDET AZ ALÁBBI MUN­KAKÖRÖKRE Keresünk: középfokú állami is­kolai végzettségű szakembere­ket BIZTONSÁGI FELÜGYELŐI ÉS KÖRLETFELÜGYELÖI BEOSZTÁSBA. Feltételek: letöltött katonai szolgá­lat .A" minősítés, büntetlen előélet, 35 év alatti életkor, magyar állampol­gárság. Biztosítunk: szolgálati törvény sze­rinti illetményt, 13. havi illetményt, ruházati illetményt, étkezési hozzá­járulást utazási költségtérítést folya­matos képzési lehetőséget. Érdeklődni lehet: személyesen az in­tézet személyügyi osztályán keddtől csütörtökig 13.00 órától 15.00 óráig Szeged, Mars tér 13. ™.„ « ' artorTTM „SEM A VILÁGBAN, SEM ITTHON, AZ ELTELT 12 EVBEN NEM SIKERÜLT EREDMÉNYESEN TÁMOGATNI A KICSIKET." FOTÓ: SCHMIDT ANDREA zanak. Az oroszok mondják, ha valaki minden szabályt betart, versenyképtelenné válik azokkal szemben, akik ezt nem teszik. Ezért úgy gondolom, a gazdaságpoliti­kának olyan lehetőségeket kell teremtenie a vállalkozók számára, amelyeket, ha mér­legelnek - és az egyik serpe­nyőben az adóelkerülő ma­gatartás, a másikban az álla­mi segítség kap helyet -, ak­kor a fehérebb gazdaság felé billen el a mérleg nyelve. Kis­vállalkozói szinten adórend­őrséggel sokkal kevésbé lehet eredményt elérni. A kártya nem egyedüli üdvözítő esz­közként működhet, de hosz­szú távon segíthet abban, hogy aki átláthatóan, szabá­lyosan gazdálkodik, az olyan eszközökhöz jut hozzá, ame­lyeket egyébként nem lehet­ne megszerezni. Ezek a forrá­sok a versenyképességet job­ban javítják, mint a csalás és adóeltitkolás. - Csillag István gazdasági miniszter már arról is beszélt, felemelik a jelenlegi 1 millió forintos hitelplafont. - A kártya jelenlegi feltétel­rendszerével a „mikróknak" szól, pénzt adunk, amit vissza kell fizetni. Aki hitelt kap, az nem lehet tartósan vesztesé­ges, árbevétellel kell rendel­keznie. A rendszer feszítő ere­je, hogy míg a bank nagyon ne­hezen ad hitelt, a vállalkozó már ennél többet szeretne. Ezért szerintem is ki kell bőví­teni a rendszert a Széchenyi ezüstkártyával, ami ugyanúgy állami kamat- és hitelgaran­cia-támogatással jár, de elvár­ható a vállalkozástól, hogy na­gyobb árbevétele legyen. Ez esetben nagyobb összeghez juthat, 5 millió forinthoz, s már a jövő év első felében. FEKETE KLÁRA A tejtermelők és az unió A Tej Terméktanács az 1 millió 300 ezer literes belföldi tej­fogyasztás növelése érdeké­ben javasolja a szaktárcának az iskolatej akció országos ki­terjesztését, az import átte­kinthetővé tételét segítő sza­bályozást, illetve az úgyneve­zett tejhelyettesítőknek a tej­termékektől elkülönített érté­kesítését KECSKEMÉT (Mn) Egy szakmai tanácskozáson Czombos Ferenc, a termékta­nács elnökségi tagja elmond­ta: bár a termelói oldal be­tartotta a korábban vállalt ön­korlátozást, a feldolgozóknál mégis növekedtek a készletek, döntően a forint felértékelő­dése miatt. Amennyiben a je­lenlegi értékesítési kilátások nem javulnak, akkor várha­tóan jövőre is csak az ideihez hasonló 1 milliárd 700 ezer liter tejmennyiséget lehet megtermelni. Többen kiemelték: állami célnak kell tekinteni, hogy a nem csekély állami támoga­tással és saját erővel korszerű­sített tejtermelő kisüzemek az uniós csatlakozásig, majd azu­tán is talpon maradhassanak. Részben azért is, mert munka­hely híján szociális támoga­tásra szorulnának a most tej­termelésből élő gazdák. Hangsúlyosan fogalmazó­dott meg az is, hogy kiszolgál­tatottságuk enyhítésére a kis­termelőknek mindenhol létre kell hozniuk egy olyan nonp­rofit szervezetet, amely érde­keiket képviseli és ugyanakkor ellátja őket azokkal az infor­mációkkal, amelyek talpon maradásukhoz az uniós csatla­kozás után elengedhetetlenek. A kecskeméti tanácskozáson szó esett az európai uniós kö­vetelményekről is, így arról, hogy a lefejt tejet két órán belül le kell hűteni. A SAPARD iroda képviselői elmondták: tejhűtő- és tároló építéséhez támogatás vehető igénybe. A vissza nem térítendő SA­PARD-támogatás mértéke a beruházás nettó értékének 40 százaléka lehet, a felső határ nettó 100 millió forint. Az ír népszavazás után Ml A NIZZAI SZERZŐDÉS? Az EU alapító szeiződésének módosítása és kiegészítése. A legutóbbi hasonló jogi instru­mentummal, az 1997-es amsz­terdami szerződéssel együtt az úgynevezett módosító szerződé­sek csoportjába tartozik. Ezek nem váltják fel és nem helyezik hatályon kívül, csak kiegészítik, illetve bizonyos pontokon „fe­lülírják" az alapszerződést, tehát vele együtt érvényesek és ér­telmezendők. Ebbe a kategó­riába tartoznak egyébként a csatlakozási szerződések is. MIÉRT VOLT RÁ SZÜKSÉG? Az amszterdami szerződést részben már a közelgő bővítésre való tekintettel kötötték meg a tagállamok, bizonyos alapvető intézményi kérdésekről azonban nem tudtak megállapodni. Ilyen volt mindenekelőtt az Európai Bizottság majdani létszáma és összetétele, a miniszteri tanács­ban alkalmazott szavazati súlyok újraosztása, valamint a minő­sített szavazattöbbséggel eldön­tendő ügyek körének kibővítése. A nizzai szerződés elsősorban e hiányosságok pótlására, az Amszterdamban félbehagyott munka befejezésére és ezzel a bővítés intézményi feltételeinek a megteremtésére volt hivatott. MIT TARTALMAZ? Legfontosabb rendelkezései n azokat a reformokat rögzítik, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az unió egy akár 12 or­szágra kiterjedő bővítés után is működőképes maradjon. Ennek megfelelően az újonnan csat­lakozó országokra nézve is tisz­tázzák az Amszterdamban füg­gőben hagyott kérdéseket. A szorosabb értelemben vett in­tézményi ügyeken kívül a szer­ződés tartalmaz még néhány fontos, de az unió működését alapvetően nem befolyásoló ki­egészítő rendelkezést a közös védelmi és biztonságpolitikával, az úgynevezett megerősített együttműködéssel, valamint a demokratikus normák tisztelet­ben tartásával kapcsolatban. ERDÉSZ JENŐ Öszi lehalászás Megkezdődött a Fehér-tói lehalászás a napokban a Szegedfish Kft.-nél. Összesen 1500 tonnányi hal kerül a teleitetőtavakba. A étkezési halak lehalászása október végéig tart, 1000 tonnányi kerül nyári tartózkodási helyéről a teleitetőtavakba, ezt követi az 500 tonna tenyészhal lehalászása, teleitetőbe helyezése ­tudtuk meg Sztanó János ügyvezető igazgatótól. Lehalászáskor „nullára engedik" a tavakat, azaz leeresztik a vizet, amely részben a Tiszába jut az algyői csatornán keresztül, részben más, korábban már lehalászott tavakba. Az étkezési halakat folyamatosan, igény szerinti mennyiségben értékesítik ősz­szel-télen-tavasszal - karácsonyra is lesz hal elegendő -, a tenyészállomány pedig a következő évek szaporítóanyagát szolgálja. Ponty, busa, amur, harcsa, csuka és kis mennyiségű süllő egyaránt említhető az étkezési és a tenyészhalak között egyaránt. Milyen évet zár a Szegedfish? Közepeset - mondja az ügyvezető igazgató; ennél jobb is lehetett volna, de közbeszólt a hosszan­tartó aszály. Mintegy 50-60 millió forint nyereség várható az év végére. A haltermés 15 százalékát EU-országokba exportálta a cég, élő állapotban, a nagyobbik hányadot belföldön értékesítik. A Szegedfishnél a közelmúltban bevezették a HATTP élelmiszer­minőség-biztosítási rendszert, ez garantálja, hogy az itt előállí­tott hal minden tekintetben megfelel a fogyasztói igényeinek. F.CS. AZ ALGYŐI CSATORNA. FOTO: TÉSIK ATTILA REKLÁM AZ UTAKON, REKLÁM A VONAL ALATT A kamara kommunikációs és reklámklubja Reklám az utakon, reklám a vonal alatt címmel tartja következő rendezvényét október 24-én, 14 órától a Novotel Szegedben. Meghívott előadóink Winkler Edit és Nagy Csaba, a Logoteam Kft. vezetői. A programban szó lesz a . .x.xaom.c vh közterületi média típusairól, jellemzőiről, majd betekinthetnek az t\ tta«* amaft* érdeklődők a.járműreklám megyei, országos és a nemzetközi helyzetébe. A rendezvényen a részvétel ingyenes. Várjuk minden érdeklődő jelentkezését! ADÓKÍMÉLŐ TECHNIKÁK, PRAKTIKÁK A CSMKIK Számviteli Klubja következő fenti témában tartja klubfoglalkozását október 24-én (csütörtökön), délután 15 órai kezdettel a kamara II. emeleti rendezvénytermében. Előadók: Siket Mária könyvvizsgáló és Katona Zoltánné könyvelő. A klubfoglalkozáson való részvétel kamarai tagdíj- és szolgáltatási díjhátralékkal nem rendelkező tagjaink számára térítésmentes, egyéb esetben 2500 Ft/fő + áfa a részvételi díj.

Next

/
Thumbnails
Contents