Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-10 / 237. szám

6 •megyei tükör* CSÜTÖRTÖK, 2002. OKTÓBER 10. Bicentenáríum: hűséggel és tudással a lakosság szolgálatában Kétszáz éve alapították Szeged kórházát Ezen a héten ünnepli a szegedi kórház alapításának kétszázadík évfordulóját. A kórház vezetése ebből az alkalomból ünnepi emlékülést tart holnap délután 2 órakor a Dóm téri oktatási központban, ahol kitüntetéseket is átadnak. TUDÓSÍTÓNKTÓL A bicentenáríum jó alkalom arra, hogy a kórház áttekintést adjon egyrészt az eltelt kétszáz évéről, másrészt a megvalósítandó gazdasági-szervezési feladatokról. Di. Nárai György igazgató főorvos az intézmény építésének előzményét a XVIII. század közepére teszi. A pestisjárványok egyike, az 1738-as után számos ideiglenes kórházat állítottak fel, ezek közül az egyik a jelenlegi kórház helyén állott, s a pestis elmúltával sem bontották le. A tényleges kórházépítkezés a mai Kossuth Lajos sugárúton az 1800-as évek legelején kezdődött. Magánadományokból gyűlt össze annyi pénz, hogy 1802-ben, az alapkő megszentelését követő évben megkezdték az építkezést. A munkálatok pénzhiány miatt lassan haladtak, bár betegeket az 1829-es befejezés előtt is fogadott a kórház. 1820-ban már ötven lakója volt az intézménynek, részben betegek, részben pedig elaggott öregek. A következő évtizedben ispotályként működött az intézmény, az állandó orvosi jelenlét 1838-tól vált kötelezővé. Ekkortól nevezik az ispotályt kórháznak, amelynek 11 betegszobájában 102 ágy volt. Új részlegek az árvíz után Az 1879-es árvíz nem kímélte a kórházat sem, néhány hónapig lehetetlenné téve a gyógyítást. Ezt követően folyamatosan bővült az intézmény, új részlegeket adtak át. 1894-ben megnyílt a Pulz utcai trachomakórház, majd 1901-ben átadták a Kossuth Lajos utcai sebészeti osztályt, ahol az udvarban az elme- és nemi betegek gyógyítására egy-egy épületet biztosították. Ekkor már 312 ágy szolgálta a gyógyítást. Nárai György a kórház számos neves igazgatójának neve közül kiemelte Boros Józsefét, akinek a kórházszervező munkában elévülhetetlen érdemei voltak. Boros József igazgatása alatt kezdte meg működését többek között a fogászati, a fül-orr-gégészeti, a gyermekgyógyászati járóbeteg-ellátás és a röntgenlaboratórium. 1914-ben a kórház 350 ágygyal működött és 4283 beteget vett fel. A gyógyítás évszázados falak között zajlik. Fotó: Gyenes Kálmán A Kolozsvári Egyetem Szegedre helyezése megnehezített az intézmény helyzetét, mert 200 ágyat kellett átadnia a klinikák ebndulása érdekében. Nehéz évek következtek, még a kórház egyetembe olvasztása is felvetődött. Az újbóli fellendülés a Kossuth Lajos sugárúti rész emeletráépítésével kezdődött, majd - különböző átszervezéseknek köszönhetően - az ágyszám ismét 300-ra nőtt. 1950-ben a tanácsok feladatává vált az egészségügy fenntartása, a kórház elnevezése pedig Szeged Városi Tanács Kórháza lett. Az elmúlt évtizedekben új osztályokkal és orvosi könyvtárral bővült az intézmény. A dolgozói létszám is ütemesen nőtt: az 1947-es 71 főről 1960-ban 363-ra. Egy év - 23 ezer beteg Szeged Megyei fogú Város Önkormányzat Kórháza ma három telephelyen, tizenhét szakterületen 673 (+ 20 újszülött) ágyon látja el feladatát. Az dolgozói létszám 837. A kórház 2001-ben 23 ezer fekvő beteget bocsátott el, az OEP által finanszírozott szakambulanciákon pedig összesen 165 ezer esetet látott el. Tóth Csilla ápolási igazgató szakterületéről szólFizetett politikai hirdetés Szegedi beszélgetések (IV.) A sport városi érdek A Balogh Elemér polgármester-jelölttel folytatott beszélgetés-sorozatban eddig a közlekedésről, a város és az egyetem kapcsolatáról, valamint a lakótelepekről volt szó. Most a sport van terítéken. - A sport városi érdek, de nem teljes egészében városi feladat határozza meg a sporthoz való viszonyt a Jogász professzor. Ez azt Jelenti, hogy a tömeg- és Iskolai sport működtetése az állami költségvetésből rendelt forrásokból, városi elosztással, helyi hangsúlyok megteremtésével csaknem teljesen önkormányzati feladat. Az élsport és a hozzá kötődő utánpótlás-nevelés támogatása viszont csak részben önkormányzati feladat. De mert városi érdek a Jó színvonalú sport, az önkormányzat nem hagyhatja figyelmen kívül a nemzetközi szinten teljesítő és a nagy tömegbázissal rendelkező sportklubok életét. - Ezek a világos alapelvek. Hasonlót eddig Is hallottunk, de ml lesz a változás az eddigiekhez képest? - Mindenek előtt az. hogy növelni szeretném a sportolási lehetőségek számát. Mégpfcdig közterületeken. ÚJ pályákra. játszóterekre van szükség. Fontos változásnak szánom, hogy az erők és pénzügyi források koncentrációjával városi sportiskolát hozunk létre, amely ésszerű időbeosztással ad edzéslehetőséget a város tulajdonában lévő sportpályákon, csarnokokban, uszodákban. Az élsport területen prioritásokat vállalunk, s ezzel folytatjuk a mostani gyakorlatot. - Ez utóbbi pontosan mit Jelent? - Az önkormányzat szerződést köt a legfontosabb sportágakat képviselő egyesületekkel és gazdasági társaságokkal. Ebben rögzítjük, hogy tnlt adunk, s hogy ezért mtlyen eredményt várunk el. Tény, hogy az élsport városi támogatása már a plafont súrolja, ezért többet csak úgy adhatunk, ha bevonjuk rendszereinkbe a város legnagyobb cégeit, azaz a lehetséges szponzorokat. - Adókedvezményre gondol? - A helyi iparűzési adó egy részét eddig is a sportágak felé irányíthatták a cégek. Ezt megtartva arra is gondolok, hogy alkalmanként le kell ülni a legnagyobb cégek első embereivel és meg kell tőlük kérdezni, hogy ők hogyan látják a közös dolgainkat. A város fejlődése, a kultúra, a közbiztonság, a szellemi élet vagy a közlekedés mellett az egyik Igen fontos téma lehet a sport finanszírozása is. Én ugyanis úgy látom, hogy a sport olyan nevelő erő. ami a közösség építésében és az egészséges életvitelű, jó gondolkozású városlakók mint munkavállalók „újratermelésében" döntő szerepet játszik. Ezért a „nagyok" és az önkormányzat ezen a területen szoros együttműködésre van ítélve. - És milyen személyes Jövőképe van a polgármester sportolásával kapcsolatban? - Maradok a kedvenc sportágaimnál: kerékpározom a családommal és péntek este elmegyek focizni a barátaimmal. Dalos Mátyás va kiemelte, hogy jelentős minőségi fejlődést sikerült elérni a szakdolgozók kvalifikációja terén. Az ápolásban részt vevők már Európában is ehsmert OKJ-képzésben vesznek részt, szinte minden fekvőbeteg-osztályon van diplomás ápoló vagy diplomásápoló-képzésben részt vevő nővér. Költségvetés: évi hárommilliárd - Két évszázad elteltével kötelességünk emléket állítani az elődök kórházszervező munkájának emelte ki dr. Baráth Lajos gazdasági igazgató. Nem véletlen, hogy a kórház történelmének ismeretében a következő jelmondatot választották a bicentenárium mottójául: „Hűséggel és tudással a lakosság szolgálatában." A szegedi kórház fejlődése az európai definíciók szerint alakult, vagyis humanitárius jellegű, szolgáltató, kapcsolatokon alapuló üzem, amelynek központjában a betegellátás áll. A kórház vezetése figyelmeztet ugyanakkor arra, hogy a gyógyítás és a gazdaságosság nem ellentétpár. Ezért - mint a világon mindenütt - Magyarországon is újra kell értékelni a kórházat mint szervezetet, és tudomásul kell venni, hogy a kórház gazdasági egységként is jelentős tényező. Hatással van az adott település beszállító piacára, ezen keresztül a város adószerkezetére, a fogyasztási javak piacára. A szegedi kórház közel 850 dolgozója egy évi hárommilliárd forintos költségvetésű intézményben látja el munkáját. A dolgozók Szegeden költik el a fizetésük jelentős részét, a kórház az itteni beszállítóktól rendeli meg a szükséges alapanyagokat, a személyi jövedelemadó egy része pedig a város kaszszáját gazdagítja. Ideje van a felújításnak Az eltelt két évszázad felhívja arra is a figyelmet, hogy a gyógyítás még mindig az öreg falak között zajlik. Ugyanakkor az orvostudomány rendkívüh fejlődésen ment keresztül, amellyel szintén lépést kell tartani. A modernizálás előfeltétele az informatikai fejlesztés, tekintettel arra is, hogy a jelenlegi számítógépes rendszer 97 százalékban amortizálódott. A fejlesztés orvosszakmai feltétele továbbá a high tech szerepe, ugyanis a kórházi műszerek használhatósága mindössze 36 százalékos, s mintegy 352 millió forint értékű, ma is a gyógyítás szolgálatában álló műszerpark nullára amortizálódott. A megoldást kétéves fejlesztési program keretében megvalósuló, egymilliárd forintos gépműszer-beszerzésben látja a kórház vezetése. A jelentős összeget azonban célszerű megpályázni, együtt az ellátásban ugyancsak részesülő környékbeh településekkel. Amennyiben ez megvalósul, a szegedi önkormányzatnak „mindössze" évi 250 millió forintjába kerül a fejlesztés. Egy másik elképzelés szerint a kórház épületének rekonstrukcióját is meg kell kezdeni. 2,5 milliárd forintos tervet dolgozott ki a kórház, az önkormányzat azonban 1,7 milliárd forintban határozta meg az erre fordítandó összeget. Baráth Lajos a következő önkormányzatnak figyelmébe ajánlja, döntenie kell arról, hogy önrészként vállalja-e a költségek 10 százalékát. Egy belügyminiszteri nyilatkozat szerint ugyanis ez esetben nagyobb eséllyel lehet központi alapokra pályázni. • A bicentenáríum alkalmából a péntek délutáni tudományos ülésen kitüntetéseket, elismeréseket adnak át azoknak, akik segítették a kórház munkáját. Ugyanakkor a következő napokon valamennyi kórházi dolgozó elismerésben részesül, amelyet az intézmény igazgató-főorvosa személyesen nyújt majd át kollégáinak. Mercedes-Benz ^SMMFm/LMJ^ 3 879000Ft, mar • Egyedülálló konstrukciónk kereté- • Ráadásul Igény szerint 1 évig ben fortntbázlrí, dr küzd Enro kamatúin- átvállaltuk CASCO-tát Is. További részié tfi, árfolyamrizikó nélküli részletfizetési tekrél érdekl«d(ón a Merredes-Benz márkalehetőséget biztosítunk az ön számára. képviseleteinél. Mercedes-Benz • -Z3N éta. 245 HUF/tl K árfi4>»moll, 200/JO CDI ián árosxállitó, 3000 mm tersidytávtáság • A Sápra látható járni« IHuttnnkló MB-AUTO Magyarország Kft., a DalmierCbrysIer AG magyarországi Mercedes-Benz vezérképviselete 1133 Budapest, Kárpát u. 21. • Tel.: 431 2200, fax: 431 2201 - 1117 Budapest, Hunyadi J. út 6. • Tel.: 4A37430, fax: 4037431 Márkaképviseleteink: Bo|a, KOCSIS ÉS TÁRSA KFT. Szegedi ót 84. Tel.: 79/523310, fai: 79/427-041 • Debrecen, POSTAAUTÓ DEBRECEN KFT. MtmostorpáM u. 35/a. űTeVfax: 52/47l62ó;Ü)HHYt AUTŰ1 KFT Bfazünnénvlót óó. Tet/fax: 52/418766 'Eger, PAPPAUTÓHÁZ IAUTOKOMPIEX97KFT.f Mátyás Mráív ót 37. Teb 36/510-850, fax: 36/324-208 • 0y4r, CYÓK1 AUTÓKÖZPONT RT. Tompa u. 2. Tel.: 96/313811, fas: V6/514611 • Jászberény, 1ÁSZPLASZTIK KFT-KALAMO AUTÓHÁZ. Iákáhalmí út II. Tel/fax: 57/400400 • Kecskemét, BIR1ZDÓ KFT. Mindszenti krt. 28. Tel.: 76/487-338, fax: 76/493-366 • Kunszenlmárton, CÁ-TO KFT. Öcsódl ól Tel: 56/5604)12, fal: 56/5604)15 • Miskolc, ETÍROVAN MISKOLC KFT. 3. SZ. fóót, klstokajt elágazás Tel.: 46/319-555, fax: 46/529-201 • Nyíregyháza, AUTÓ-2-TEMPO KFT . lég u. 4. Tel.: 42/408 405, fal: 42/408 404 . Páca. AUTÓCENTER RT. Koksz u. 125. Tel.: 72/539-539, fax: 72/539-540 • Siófok, EGVÜOCARACE KFT. Ra|<:sy /j. u. 108. Tel/fax: 84/311-790 • Solymár, ÁRENDÁS KFT. Patak u. 4. Trb 26/363-505, fal: 26/363-175 • Sopron, WIHSENTHAI. 8 OTT KFT. Oyórt Ú( 42. Teb 99/324601, fax: 99/324603 • Szeged, ALTÓ-K1JRZ 4 ea KFT. Vásárhelvi Pál 1L 15. TrL/hx: 62/466631, 62/46*4127 • Székesfehérvár. SZERVIZCENTRUM FEHÉRVÁR KFT (korábban AIBAVOLÁN fa i Borgnndl u. 14. Teáz 22/538-760, fax: 22/538761; . Sztárnál, AIF'A Al TÓIAVfTOKFT. Százados u. 1. TeL/fax: 56/423402, Tab 56/410552 • Szombathely , AUTtVPÉTE* KFT. Zanatl ót 30/a.Teb 94/310639. far 94/336996 • Zalaegerszeg, AUTÓ-PÉTER KFT. Balatoni u. 3/a. Te4-: 92/3254199, fax: 92/325-339. • Vád, TÓTH AUTÓ KFT. Dererske dúló 10. Tel.: 27/5124150. fax: 27/512-057 • Veszprém, MIIIUNG AUTÓ KFT. Almádi ót. Teb 88/401-055. lánmü és finanszírozás egy kézből • ÜazmlerChrvsler Servers Credit Rt. • 1133 Budapest, Kárpát u. 21. • Teb 451-2200, fax: 451-2299. [ Merredes-Benz MohllliyGo^