Délmagyarország, 2002. szeptember (92. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-24 / 223. szám

Az alvászavaroknak legtöbbször lelki oka van A baglyok és a pacsirták ideje ELETÜNK EGYHARMADAI ALVASSAL TÖLTJÜK: ÉJSZAKA PIHENJÜK KI NAPI FÁRADALMAINKAT, A BENNÜNKET ÉRT STRESSZT. AZ ALVÁS ELLAZÍT ÉS FELTÖLT ENERGIÁVAL, SEGÍT GONDJAINK FELDOLGOZÁSÁBAN. TAPASZTALATAINK ÖSZSZEGZÉSÉBEN. EZÉRT AZ ALVÁSZAVAROK NEMCSAK AZ ÉJSZAKÁT, HANEM A NAPPALOKAT IS TÖNKRETEHETIK. Mennyi alvás szükséges az embernek? Mindenkinek más és más. Ady Endre, Beethoven, Kepler vagy éppen Nostradamus legendásan kevéske alvással beérték, míg Montesquieu, Baudelaire vagy Heine szinte fél életét az ágyban töltötte. A rosszul alvók gyengének érzik magukat, napközben kábultan jönnek-mennek, nincs energiájuk semmihez. Azonban a túl sok alvás is fáradtságot és levertséget okozhat. Vizsgálatok szerint bagolytípusú, azaz sokáig fennmaradó és később kelő ember azokból lesz, akik éjjel jöttek a világra; a pacsirtatípusok, vagyis a korán fekvő és korán kelők pedig pont fordítva. Míg egyesek könnyen megszokják a gyakori változásokat (például a több műszakot), addig másoknak ez nagyon nehezen megy. Az alvást ugyanis nem egyszerűen a külső ingerek hiánya idézi elő, hanem az agy belső ritmusa, biológiai órája vezérli. Legalább két, egymástól független folyamat irányítja: az egyik maga a huszonnégy órás biológiai ritmus, amely minden este alvásra, reggel pedig ébredésre „hangolja" az agyat, a másik pedig egy olyan „stopperóra", amely azt méri, mennyi ideje vagyunk egyfolytában ébren. Ez utóbbi egy olyan anyag lehet, ami az ébrenlét során folyamatosan termelődik, alvás közben viszont eltűnik vagy elbomlik - ezért amikor tartósan ébren vagyunk, egyre jobban felhalmozódik az agyban. Tévhit, hogy alvásban az „építő" folyamatok jutnak túlsúlyba az ébrenlét „felhasználó" folyamataival szemben. Alvás közben éppen hogy a lebontási folyamatok fokozódnak: hiszen alvás közben voltaképpen éhezünk. Sokáig úgy hitték, az alvás során agyunk valamiképpen „kikapcsolódik" és passzívan pihen. Erről azonban nincs szó, az éjszakai alvás bonyolult és aktív agyi folyamatok egymás utáni sorozatából áll, szabályos felépítésből és szerkezetből. Különböző vizsgálatok szerint Európa és Amerika lakosságának közel harmada több-kevesebb alvászavartól szenved, és ezeknek az alvászavaroknak a fele komoly probléma. A rendszeresen rosszul alvó ember fáradt és aluszékony, napközben rosszul teljesít, figyelmetlen, gyakran dönt hibásan, több a testi panasza, érzelmi zavarok kínozzák, sokkal több baleset éri, és ő maga több baleset okozója. Mégis, a közhiedelemmel ellentétben az alvászavarban szenvedőknek csak egy töredéke fordul orvoshoz, és akkor is csak alig egy százalékuk az alvászavara miatt. • Kényelmetlen fekhelyen nem lehet pihentetően aludni. Az álmatlanságot akkor kell komolyabban venni, ha pár hétnél tovább tart. Akkor viszont altató helyett először a lehetséges fizikai, fiziológiás, pszichológiai és pszichiátriai okokat kell végiggondolni. A nyugodt alvás legfontosabb feltétele a külső-belső biztonságérzet, a valakihez való tartozás élménye. Legtöbbször azok szenvednek álmatlanságtól, akiknek a bizalmuk megingott önmagukban, környezetükben vagy a biztonság elvesztésétől szoronganak. Az éjfél előtti alvás mindig értékesebb a hajnalinál. Rendkívül fontos az alvás „higiéniája". A rosszul alvó emberek egy része ugyanis egyszerűen azért alszik keveset, mert nem tud, vagy nem tanult meg helyesen aludni. A hálószoba nem való vendégek fogadására és munkára. Hidegben is rossz aludni, túl melegben azonban lehetetlen (az agy nem tudja ellátni a hűtés feladatát, ezért inkább felébreszt!). Az alváshoz csend és sötétség kell, legalábbis amennyire lehet. Alvásban az agy igyekszik visszafogni az anyagcseréjét, de képtelen, ha késő este önti el a dupla adag töltött karaj vagy a csokis palacsinta. Aki közvetlen lefekvés előtt súlyt emel vagy szobabiciklizik, annak a vérét elárasztják az aktiváló anyagok, nem csoda, ha nem megy utána az alvás. Akkor tehát mit tehet az ember, ha mégsem tud aludni? Egyszerű: ne erőltesse! Egy-két kihagyott éjszaka sem okoz semmiféle egészségkárosodást - annál többet az a szorongás, félelem, az a tévhit, hogy valami baj lesz a nem alvásból. A nyitott szemmel való forgolódás, a koncentrálás, a barikák számolgatása nem szokott beválni. Amikor nem jön az álom az ember szemére, legjobb, ha felkel és elkezd tevékenykedni. Ez nemcsak megnyugtató és hasznos, hanem legtöbbször álmosító is. Ilyenkor vissza lehet feküdni, és az ólomsúlyú pillák maguktól leereszkednek. Jó éjszalcát! L. G. Felhasznált irodalom: dr. Bánki M. Csaba: Az agy évtizedében A falusi gyerekek ellenállóbbak A FALUSI GYEREKEKET KEVESBE FENYEGETI AZ ASZTMA - ÁLLÍTJA EGY NEMZETKÖZI KUTATÓCSOPORT, S MAGYARÁZATÁT IS ADJA A JELENSÉGNEK. MTI PRESS Azokat a gyerekeket, akik saját környezetükben sok baktériummal élnek együtt - így például akik vidéken, a természet közelében élnek - sokkal kevésbé fenyegeti az asztma és más allergiás megbetegedések, mint városi társaikat - állítják német, osztrák és svájci kutatók, akik vizsgálatuk eredményeit a The New England Journal of Medicine című szaklapban tették közzé. A kutatók 812 gyerek egészségi állapotát "mérték fel e három országban: nagyjából felük falun, másik felük városban lakott. A vizsgálat során megmérték, hogy a gyerekek ágyában mennyi endotoxin található (az endotoxin a baktériumok által kibocsátott káros anyag), s összehasonlították a mért eredményt azzal, hogy ezeknél a gyerekeknél jelentkezett-e asztma vagy más allergikus megbetegedés, például szénanátha. - Azt tapasztaltuk, hogy minél inkább ki vannak téve a gyerekek az endotoxinoknak, annál ritkábbak a súlyos asztmás esetek - írják a kutatás vezetői a lapban. A kutatók ezt azzal magyarázták, hogy a természetes környezetből származó endotoxinok, amelyekkel a vidéken élő gyerekeknek nap mint nap meg kell küzdeniük, kulcsszerepet játszanak egy olyan tolerancia, ellenálló-képesség kialakulásában, amely azután az allergiát keltő anyagokkal szemben is hatékony. Az adatok szerint a falusi gyerekeknél csak 10 százalékos volt az allergiás asztmások, s 5 százalékos a nem allergia okozta asztmások aránya, miközben a városi gyerekeknél ugyanez a mutató 29, illetve 13 százalékos. A férfiak fogamzásgátlása Öt országban, köztük Belgiumban folynak kísérletek az amerikai Organon gyógyszergyárnak azzal a hormonkészítményével, amely lehetővé tenné a férfi fogamzásgátlást. A brüsszeli egyetemi klinikán folytatják a kísérleteket. Húsz önként jelentkező 18 és 45 év közti férfi felkarjába, a bőr alá beültettek egy kapszula etonogesztrelhormont, azt a szert, amit a női fogamzásgátlásnál is használnak. A hormon felszívódva a szervezetbe leállítja a férfi ivarsejtek termelését. TRÜKKÖK - Ha teheti, vacsora után sétáljon kiadósat (legalább fél órát) a jó levegőn! Az intenzív torna is segít, mert este álmosít. - Az ebéd utáni szundikálás árt az alvásproblémákkal küzdőknek. Aki nappal alszik néhány órát, az nem az előző éjszakai elmaradt alvást pótolja, hanem a következőből vesz el. - Próbálja ki az almahéjteát: a szárított almahéjat leforrázni, majd 15-20 percig állni hagyni! - Lefekvés előtt vegyen meleg zuhanyt vagy merüljön el egy kád meleg vízben. A meleg víz csökkenti az izomfeszültséget és ellazít. A vízbe tehet tíz csepp levendulaolajat! - Lehetőleg mindig azonos időben térjen nyugovóra. - Idegesség miatt kialakult álmatlanságra próbálja ki a napraforgó karimavirágaiból főzött teát: a szárított virágokból öt csipetnyit forraljon fel egy liter vízben és 2 decit igyon belőle. A komló szárított, tobozszerű virága teának elkészítve szintén nyugtatja az idegeket. - Két deci langyos tejbe keverjen három kávéskanálnyi mézet és lassan kortyolgassa el! - A legjobb megoldás: fölkutatni az alvászavar valódi okát. Szakember segítségével elsajátíthat relaxáló technikákat is. Haláli érzés MTI PANORÁMA Svájci kutatóorvosok vélhetően megtalálták az agynak azt a pontját, amely a kómába, a tetszhalál állapotába került emberek „testen kívüli" élményeit táplálja. Az orvosok egy epilepsziában szenvedő nő agyát stimulálták elektródákkal, amikor a kezelés során a páciens arról kezdett beszélni, hogy elhagyta ágyban fekvő testét és felette lebeg. Olaf Blanke professzor és a genfi, illetve lausanne-i egyetemen dolgozó kollégái az agy jobb féltekéjének sarokagytekervényét stimulálták, ez az agynak az a része, amely a térérzékelést biztosítja - írta a Nature című brit tudományos lap. Az életfa kék gyümölcse A szezonális egészségforrások közül egyre jobban megbecsüljük az „életfa kék gyümölcsét", a szilvát. Nem véletlen, hogy az ősi kultúrákban is nagy becsben tartották a szilvát. Fáját az „élet fájaként" is emlegették, hiszen kérgének főzete fájdalomcsillapító, akárcsak virágjáé és leveléé, a gyantájából vérzéscsillapítót „varázsoltak" már a rómaiak és a görögök is. A magyar néphit szerint az érett kék szilva üstben egy-két napig főzött natúr lekvárja valóságos csodagyógyszer és táplálék télen - jó az emésztésre és az idegekre, segít eloszlatni a téli vitaminhiányt és a depressziót. A magyar gyümölcsnek is nevezett szilva a táplálkozási szakértők szerint is egészségforrás, egyre erőteljesebben ajánlják a reformétrendekhez is. És nem csak fogyókúrázóknak! A zamatos kék gyümölcsben benne van együtt az összes B-vitamin, C-vi• Fotó: Tésik Attila taminja és betakarotinja antioxidáns hatású, közösen erősítik az immunrendszert, és jó hatással vannak az idegekre. Értékes a réz- és cinktartalma, valamint a vas- és káliumtartalma - segítik a nyomelemegyensúlyt és a vérképzést, a jó vízháztartást. A szilvában lévő sok ballasztanyag segíti az emésztést, a salaktalanítást, oldja a székrekedést. Napi fogyasztásától szellemileg is frissebbek leszünk, és fokozódik a teljesítőképesség is. Idegsejteket „kisimító" B-vitamin-tartalmánál fogva a szilva - rendszeres evés esetén - stressztűrőbbé tesz. - Jó hatásait aszalva és lekvárként is kifejti. SZ. M.