Délmagyarország, 2002. szeptember (92. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-14 / 215. szám

SZOMBAT, 2002. SZEPTEMBER 14. • NAPOS OLDAL" IV Akik „segélykiáltásaiknak köszönhetően jól jöttek ki" A Szegedi Kortárs Balett tizenöt éves A NYILVÁNOSSÁGNAK ÉS A SAJÁT MUNKÁNKNAK KÖSZÖNHETŐEN TALPON MARADTUNK - HELYESBÍ­TETTE JURONICS TAMÁS, A SZEGE­DI KORTÁRS BALETT MŰVÉSZETI VEZETŐJE A SZEGEDI SZÍNIGAZGA­TÓ EGYIK NYILATKOZATÁT. AZ EGYÜTTES AZ IDÉN ÜNNEPLI ALA­PÍTÁSÁNAK TIZENÖTÖDIK ÉVFOR­DULÓJÁT. - Vegyük előbb a tényeket - java­solta beszélgetésünkkor Juronics Tamás és sorolta a gazdag prog­ram eseményeit. Az elmúlt sze­zon óta fesztiválokon szerepeltek és maguk is szerveztek egyet. A Szegedi Kortárs Balett nyerte el a veszprémi fesztivál fődíját a Mandarinnal, amely közönség­díjat is kapott, ráadásul a női fő­szerepet táncoló Barta Dóráé lett a legjobb női táncos díja. A győri seregszemlén a Carmina Bura­nával vettek részt, a nagy szín­házban telt házas előadást tar­tottak kitörő sikerrel, az elemző elismerés a napokban jelent meg a szaksajtóban. Juronics Tamás és Barta Dóra szervezésében Egerben az idén nyáron volt elő­ször szabadtéri táncfesztivál. A másfél hetes rendezvényen, amelyet a tervek szerint ezentúl minden nyáron megtartanak, a szegedi művészek mellett fellép­tek a Duna, a Pécsi Balett és La­dányi Andrea együttesének tán­cosai. A Mandarinnal és a Trió című repertoárdarabbal szeptember 14-én megint fesztiválra hivata­losak, ezúttal Keszthelyre, az új színházba. A jubileumi szezont Szegeden kezdik: október 8-9-én a Carmi­na Buranát mutatják, s mivel több táncos újonnan áll be a pro­dukcióba, a próbák már elkezdőd­tek. A kortárs tánc szegedi kedve­lői új nevekkel ismerkedhetnek az idén: most végzett ifjú táncos szerződött a baletthez, Balkányi Kitty. Máthé Gabriella és Harasz­ti Adrienn mellett egy régi-új tán­cos is szerepel, Markovics Ági, aki tavalyi szabadtéri balesete óta most lép először színpadra. A sze­gedi két előadás egy franciaorszá­gi vendégszereplés főpróbájának is tekinthető, hiszen október kö­zepétől hat előadásból álló soro­zatban mutatják Lyonban a Car­mina Buranát. A hónap vége már Pozsonyban találja a táncosokat, ahol a Mandarint adják, majd Pesten a Thália Színházban lép­nek fel. A Nemzeti Táncszínház­zal létrejött szerződésük szerint felújítják a Homo ludens és a Koncert tangóharmonikára és ze­nekarra című táncműveket. Ez utóbbi koreográfusa, Roberto Gal­van már szeptemberben ezen dol­gozik a táncosokkal - tíz előadás lesz a volt Várszínházban. Az évad első nagy bemutatóját Szegeden tervezik tartani decem­berben. Ősbemutató lesz, Juro­nics Tamás folytatja a 20. száza-­di klasszikusok feldolgozását - a balett munkacíme is: 20. század -, azon belül is Sztravinszkij-so­rozatát, hiszen a Tűzmadár lesz az új mű egyik meghatározó ze­néje, a másik pedig Ravel Boleró­ja. A Szegedi Kortárs Balett új da­rabját 25 bérleti előadásban lát­hatja a kecskeméti színház kö­zönsége, januártól pedig nyolc­szor a pestiek, a Thália Színház­ban. Tavasszal ismét francia tur­néra indul a balett: Juronics Car­mina Burana című koreográfiáját Saint Etienne-ben láthatják elő­ször élő zenei kísérettel. A helyi színház zenekarát és 120 tagú kórusát orosz karmester vezényli majd. - Szegedi közönségünk korrekt tájékoztatása érdekében - így in­dokolta az együttesvezető, miért kívánja röviden „jegyzetelni" a szegedi színház direktorának évad eleji nyilatkozatát, amely a Népszabadságban jelent meg és egyebek mellett a Szegedi Kor­társ Balettről szólt. - Normalizálódott a viszo­nyunk, mondta Korognai Károly. Szerintem: lecsendesett. A való­ságban másként történtek a dol­gok, mint ahogyan a sajtóban megjelent, mondta ő. Nem. Ma­gam sem tudom, mind a mai na­pig, hogy mi történt a valóságban, aminek a következményeként ne­künk ki kellett kerülnünk a szín­házból. A költségvetésünket végig megkaptuk - a direktor szerint. Nem. A töredékét. A táncosok bé­rét fedezi, akik nagyon keveset ke­resnek. Az együttes vezetőinek pedig - egy kényszerű alkuban ­„önként" le kellett mondani köz­alkalmazotti státusukról, nekem például 13 évi munkaviszony után. Próbálhatunk a színházban, itt az irodánk - mondta Korognai. Béreljük a színháztól. Nyolc elő­adás jut nekünk évente itthon, többet nem is tudnának eladni ­állította. Más, kisebb városokban évente 55 előadásunkat tudták el­adni, csak Kecskeméten 25-öt, telt házakkal. A kamaraszínház­ba visszajöhetünk - így az ígéret. De mikor? Eredetileg két évről volt szó, az eltelt és nem történt semmi. Korlátlan szabadságot él­vezünk - az igazgató úr szerint. Igen. Akár a hajléktalan a híd alatt. Nem utolsósorban a hangos nyilvános segélykiáltásainknak köszönhetően jól jöttünk ki a vál­tozásból, vélekedett a direktor. Igen, a nyilvánosságnak és ke­mény munkánknak, nem Korog­nai jószándékának köszönhetően - talpon maradtunk. S. E. Alkotmánytankönyv, joghallgatóknak Számítógépen tervezik az évszázados viselet motívumait Feléled a régi díszmagyar ELSŐSORBAN AZ ÉSZAK-AMERIKÁBAN ÉLŐ, IDENTITÁSUKAT ŐRZŐ MAGYA­ROK RENDELNEK AZOKBÓL A RÉGI KOROKAT IDÉZŐ VISELETEKBŐL, AME­LYEK EGY SZEGEDI RUHASZALONBAN KÉSZÜLNEK. A DÍSZMAGYAR UGYAN­AKKOR HAZÁNKBAN IS EGYRE KEDVELTEBBÉ VÁLIK AZ ELŐKELŐ ÖSSZEJÖ­VETELEKEN. A hagyományőrző rendezvénye­ken Magyarországon, de a külföl­di, például észak-amerikai ma­gyar emigráció körében is egyre kedveltebb viselet a díszmagyar. Az Egyesült Államokban a Kos­suth-év részeként tavaly szerve­zett több tucat ünnepségen a ven­dégek olyan régi, díszes magyar öltözéket viseltek, amelyet egy szegedi cég készített. Héjjá Eva, az Aphrodité menyasszonyi- és alkalmiruha-szalon tulajdonosa személyesen is részt vett a ren­dezvényeken, ahol többen úgy be­leszerettek a pompás viseletbe, hogy maguknak is varrattak belő­le. Az egyik ünnepségen Oszter Sándor színművész feleségének, Failoni Donatellának annyira megtetszett az öltözet, hogy ab­ban szeretett volna zongorázni. Utána rendelt is magának egy díszmagyart, férjének pedig most készül egy Bocskai-viselet. Nem ez volt azonban az első alkalom, hogy a Szegeden készü­lő díszmagyar ilyen nagy ehsme­rést vívott ki magának a történel­mi és kulturális hagyományokat ápoló emigrációban. Héjjá Éva 2001 tavaszán együtt utazott Amerikába a háromhetes körút­ra induló nagyváradi Partium Ke­resztény Egyetem énekkarával, Tőkés László és Tempfli József püspökök vezetésével. A turné egyik állomásán, Washington­ban kiderült, hogy az Országi­mázs Központból nem érkeztek meg a díszes fellépőruhák és a szervezőknek két nap alatt kel­lett pótolni a hiányzó öltözete­ket. Az akkori washingtoni ma­gyar nagykövet, Jeszenszky Géza kérésére a szegedi ruhaszalon tu­lajdonos felajánlott néhány dísz­magyart a kéznél lévő készletből. (Ilyet varratott magának Tőkés Lászlóné is.) Ezeket az öltözeteket öt évvel ezelőtt kezdték készíteni Héjjá Éva szalonjában. A díszmagyart eleinte a népies, piros fodorral díszített, fehér köténnyel kiegé­szülő menyecskeruha helyett öl­tötték magukra a hölgyek, ké­sőbb már nemcsak lakodalmak­ban, hanem más társasági össze­jöveteleken is kedvelt viseletté vált. A ruhák alapanyagukban és díszítésükben hűen követik az évszázados hagyományokat, ké­szítőiknek azonban nem a múlt­béli divat szolgai utánzásai volt a céljuk. Olyan öltözetet álmodtak meg, amely a hagyományos mo­tívumokat megtartva, a 21. szá­zadban élő nők számára kényel­mes és praktikus viseletet jelent. A díszmagyar taftból, szatén­ból vagy bársonyból készül, a ru­ha mellrésze hímzett, s olykor gyöngyökkel díszített. A régebbi korok viseleteinél többnyire ugyanazokat a színeket használ­ták, mint a mai alkalmi ruhák esetében, vagyis főleg a bordót, a kéket és a lilát. Az ingváll és a csipke azonban mindig fehér volt. A szegedi szalonban import alapanyagokból, Olaszországból, Japánból és Franciaországból származó kelmékből varrják a ruhákat. Egy éve pedig hímző­stúdiót is nyitottak, ahol számí­tógépen tervezik meg a motívu­mokat, annak alapján készülnek el a szebbnél szebb hímzések. A tervezéstől a kész ruhadarabig legfeljebb két hét telik el. A szalonban néhány év óta fér­fidíszmagyart is varrnak. Az úgy­nevezett Bocskai-viselet is őrzi a régi motívumokat, amelyek a ru­ha elejét, hátulját, a felöltő kéze­lőjét, zsebét, valamint a nadrág szárát díszítik. Ezek készítésekor az egyik legfontosabb alapszabály, hogy mindig csak páratlan számú paszományt varrhatnak rá. Egyelőre mind a női díszma­gyart, mind a Bocskait elsősorban a tengerentúlon élő, az anyaor­szágtól elszakadt, de identitását megőrizni kívánó magyarok vásá­rolják. Hazánkban még kevésbé terjedtek el az ilyen öltözetek vi­selésére alkalmat kínáló előkelő társasági összejövetelek, bálok. Az érdeklődés azonban várhatóan fokozódik a díszmagyar iránt. HEGEDŰS SZABOLCS Az egyetemi jogászképzés egyik alaptárgya az alkotmányjog, amelynek átfogó feldolgozására vállalkozott az először tíz évvel ezelőtt megjelent Alkotmánytan című könyv. Ebben a hatályos jogszabályok ismertetésén túl a szerzők az alkotmányos intéz­mények történetéről és nemzet­közi összehasonlításáról is rész­letesen írtak. Azzal a további szándékkal alkották meg mun­kájukat, hogy közvetítsék a ha­zánkban akkor formálódó alkot­mányos demokrácia és jogállam európai értékeit. A minden év­ben újra megjelenő tankönyv több ezer példányban fogyott el és a közjogi publikációk is rend­szeresen hivatkoztak rá. Leg­újabb, ez évi kiadása előtt a szer­zők átdolgozták a művet. Az Alkotmánytan I. - alapfo­galmak, alkotmányos intézmé­nyek címet viselő tankönyv meg­őrizte mindazt, ami az alkotmá­nyos rendszerben változatlan maradt az idők folyamán. Ugyanakkor számos új fejezetet tartalmaz, például az alkotmá­nyos rendszerváltozásról, a ma­gyar kormányzati szisztéma tör­ténetéről, a választási rendsze­rekről, vagy az államháztartás­ALKOTMÁNYTAN i. if-m % * m « g Cm « ­xW s * «» m. — SiMt-kXtIK KI KOKÉ! II lsl\ \ N ról. A tankönyv függelékében al­kotmányjogi bibliográfia olvas­ható, és megtalálható benne a Magyar Köztársaság alaptör­vényének hatályos szövege is. A kiadvány fejezeteit az ELTE al­kotmányjogi tanszékének mun­katársai írták, a kötet szerkesztő­je pedig a neves alkotmány­jogász, az Alkotmánybíróság tag­ja, Kukorelli István. (Alkotmánytan /., Osiris Kiadó Bp. 2002, 575 oldal, 3880 Ft.) • Héjjá Éva (balról), Jeszenszky Géza volt nagykövet és George Pataki, New York állam kormányzója díszmagyarba öltözött hölgyek társaságában a Kossuth-év egyik amerikai rendezvényén. mr mm H-6720 Szeged, JSi41 H-6720 Szeged, Tisza L. krt. 34. www.fokuszonline.hu kOnyvüriiftiKz www.fokuszonline.hu s Telefon: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 f o e-mail: fokusz.szeged@lira.hu Film készül a pápáról A RAI Uno olasz tévécsatornán sugárzott, XXIII. János pápának szen­telt nagy sikerű film után II. János Pálról is tévéfilmet akarnak forgat­ni Olaszországban. A Panorama című olasz hetilap értesülése szerint a film a pápa, Karol Wojtyla gyermekkorát, a háború éveit, a zsidóüldö­zést, a jövendő II. János Pál érdeklődését a színház iránt, a kommuniz­mussal való szembenállását, vallási elhivatottságát mutatja be, egé­szen a katolikus egyház fejévé való választásáig. A főszerepet illetően a film producere az egyik legsokoldalúbb és legkeresettebb olasz színész­re, Luca Zingarettire gondolt, aki több híres embert alakított már.

Next

/
Thumbnails
Contents