Délmagyarország, 2002. szeptember (92. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-13 / 214. szám

6 "MEGYEI TÜKÖR" PÉNTEK, 2002. SZEPTEMBER 13. Rettegett a péntek, ha 13-ára esik Péntek 13-a sokakat rettegéssel tölt el. Úgy tartják, hogy ezen a napon biztosan valami szerencsétlenség éri őket. A babonákban a tizenhármas szám is többnyire rosszat jelent. Az idén két alkalommal is péntekre esik tizenharmadika. A mai napon kívül december 13-án is tarthatnak péntektől a babonások. A babonák, hiedelmek, varázslatok még most, a XXI. században is sokakat foglalkoztat. Angliában minden tizedik ember hisz a szerencsés napokban. A németek kétharmada úgy kezdi a napját, hogy elolvassa a horoszkópját. De mi, magyarok is babonásak vagyunk. A kutatások egyébként azt mutatják, hogy a társadalmi háttér nem döntő tényező a babonaságban. A diákok és a szellemi foglalkozásúak között akadnak szép számmal olyanok, akik hisznek a csillagoknak az emberi életet befolyásoló hatásában vagy éppen a tenyérjóslásban. A tizenhármas szám mindig is rosszat jelentett. Az Egyesült Államokban az épületekben nincs 13. emelet, sok kórházban pedig hiányzik a 13-as kórterem. Azon sem csodálkozott az amerikaiak nagy többsége, hogy az Apolló 13-nak a 13 óra 13 perces fellövési kísérlete a 39-es (háromszor tizenhárom!) indítóállványról meghiúsult. De Európa sem kivétel ez alól. Mikor 1965-ben az angol királynő Nyugat-Németországba látogatott, vonata nem futhatott be a tizenharmadik vágányra. A babona nemcsak az egyéni sorsokat befolyásolhatja. Amerikai kutatók készítettek egy felmérést, miszerint a tizenharmadikák akár egymilliárd dolláros veszteséget is okozhatnak az államnak. Ezen a napon ugyanis sokan egyszerűen nem mennek dolgozni, nem váltanak vonatjegyet, nem szállnak repülőre, de még a vásárlást is kihagyják. Ezt csak tetézi, ha tizenharmadika éppen péntekre esik. A babonások ezen a napon legszívesebben bezárkóznának lakásukba. Utcára se merészkednek, mert bármikor átmehet előttük egy fekete macska. Ami köztudottan hosszú ideig szerencsétlenséget hoz. Többen triszkaidekafobiában szenvednek, azaz betegesen rettegnek a 13-astól. Napóleon és Franklin Roosevelt például nem volt hajlandó tizenharmad magával asztalhoz ülni. Az egykori amerikai elnök mindig megkérte egyik titkárnőjét, hogy ebédeljen velük, ha pont 13-an lettek volna az asztalnál. Párizsban létezett egy intézet, ahonnan bárki rendelhetett végszükség esetén egy hivatásos tizennegyedik vendéget K.T. Iskolakezdéskor Tinédzser lányok beszélgetnek tanítás után egy buszmegállóban. .Ja, egyébként szakítottam Árpival", mondja egyikük, mintha csak a hét végi csontlevesről diskurálnának, majd megfejeh egy újabb fontos információval: „és meg is csaltam Gáborral". „Csak azt nem értem, miért pont egy tizennégy évessel..."- fanyalog az épp tizennégy Ás félnek tűnő barátnő. „Hááát, tudod, olyan fölnéz ki, és van egy kis tetkója is, tök ari!" - ad magyarázatot az előző lány, indoklása azonban nem érdekli túlzottan barátnőjét, aki egy hirtelen ötlettől vezérelve inkább elmeséh, hogy járt a holtban aznap reggel. Cigarettát vásárolt, de az eladó „Nem lesz ez túl erős neked?"kérdésére ultralájtot volt kénytelen venni, nem a megszokott erősebbet. Panasza persze azonnal együttérzésre talált a szerelmi életében nagy válságokat könnyedén legyőző másik lánynál. Hiába, tényleg megkezdődött az iskola. SZ.A.K. Mire való az értelmiségi a politikában ? Solymosi, a jobbközépről Szegeden jelenleg nagyobb erőt képviselnek a polgári körök, mint bármelyik jobboldali párt. így tartja Solymosi Frigyes akadémikus, a Szövetség a Nemzetért polgári kör tagja, aki mindazonáltal arról van meggyőződve, hogy szükség lenne 1 keresztény konzervatív, sőt kisgazda pártra is. - Kívülről úgy látszik, a polgári körök Szegeden legyőzték a polgári pártokat. Egyetért ezzel a megfogalmazással ? - Nem fogalmaznék ilyen erősen. Annyi történt, hogy segítettünk kiválasztani a legalkalmasabb polgármesterjelöltet. A polgári körök rájöttek, hogy erősek, pillanatnyilag erősebbek, mint bármelyik jobboldali párt, és nem elhanyagolható a véleményük. A polgármesterjelöléssel kapcsolatban az a véleményük, hogy nem feltétlenül pártpolitikusnak kell ezt a posztot vállalni, de feltétlenül olyan embernek, aki szolgálatnak tekinti ezt a megbízatást és elhatárolja magát minden korrupciós lehetőségtől. léhát például egy polgármester vagy egy alpolgármester ne folytasson üzleti tevékenységet. - Kire céloz ? - Általánosságban beszélek, bár természetesen mint mindenkinek, nekem is vannak tapasztalaim például arról, hogy úgy tűnik, az országgyűlési képviselőség vagy más politikai tisztség nehezen összeegyeztethető a polgármesterséggel, már csak azért is, mert mindkettő egész embert kíván. De nem akarok kitérni a kérdés elől: a jelenlegi városvezetők nem tudták megőrizni a szegediek támogatását, a jobbközép pártokban pedig nem találtunk alkalmas jelöltet. Ezért választottuk Balogh Elemér professzort. Előnyének számít a függetlensége, az, hogy jogász, jó életkorban van hiszen egy ekkora város vezetése megfontoltságot és dinamizmust is kíván. S aki manapság egy kilenctagú családot eltart, az meggyőz engem arról, hogy van szervezési készsége és gazdálkodni is tud. - Hogyan látja a polgári körök jövőjét ? - Hazudnék, ha azt mondanám, hogy amikor először volt módom beszélgetni Orbán Viktorral a polgári körökről, mindjárt megértettem, mi lesz a feladatuk. Az biztos, hogy az elvesztett választások után valahogyan meg kellett őrizni, össze kellett tartani a konzervatív erőket. Hiszek abban, hogy a polgári körök a véleményükkel befolyásolhatják a pártpolitikai erőteret is. - Párttá szerveződnek ? - Nem biztos, hogy tagjaik ezt akarják. Személyesen nem vagyok híve valamiféle pártuniónak sem, mert azt gondolom, a kétpólusú szisztéma nem tükrözné a magyar társadalom sokszínűségét. Engem a szocialista párt nem tudott még meggyőzni arról, hogy szociáldemokrata lenne, és ahhoz is hosszabb időre van szükség, hogy a Fidesz vezérkara meggyőzze a magyar társadalmat a saját mérsékelt konzervativizmusáról. Úgyhogy szerintem a Fidesznek semmi kára nem származna abból, ha lenne egy vele együttműködő keresztény konzervatív párt. Sőt. Kisgazda pártra is szükség van. Mindenesetre arra nem érett a helyzet, hogy a jobbközép erőket egyetlen párt fogja össze. - Ahhoz képest, hogy Orbán Viktor mögött volt látható a polgári körök eddigi nagy demonstrációin, mintha eltérne a véleménye az övétől. - Nem hiszem, hogy rajtam és talán Debreceni Józsefen, Tölgyessy Péteren - kívül tud még mondani jobbközépen álló értelmiségit, aki szeretve bár, de kritizálta a Fideszt, egyebek mellett abban is, hogy nem kellett volna ellenük irányulónak tartani más konzervatív szerveződéseket. Akik neheztelnek rám, mert ott voltam a Kossuth téren, a Szabadság téren, talán naivitásnak tartják, de én hiszek abban, hogy a politikusok értelmiségi holdudvara arra való, hogy a véleményével befolyásolja a politika alakulását. Nem egy-egy párt, hanem az ország érdeke szerint. S.E. Solymosi Frigyes szerint arra nem érett meg a helyzet, hogy a jobbközép erőket egyetlen párt fogja össze. Fotó: Schmidt Andrea Vető Tamás operettlemeze a szimfonikusokkal Két szív 3/4-ben A zenekart Makón sem helyettesítheti az „idegesítőgép" Próbajáték a hangszerboltban Vető Támás karmester, aki tavaly a Bartók-estet dirigálta a szabadtérin, a napokban egy operettlcmez felvételére és az évadnyitó koncert vezénylésére tért vissza Dániából a szegedi szimfonikusokhoz. A Koppenhágában élő jeles magyar karmester, Vető Tamás tavaly nagy sikerrel dirigálta a szabadtérin A kékszakállú herceg várát és a Fából faragott királyfit. Az elmúlt héten Dánia legnépszerűbb operettpárosával, Sofie Ottesen szopránnal és Thomas Petet Koppéi tenoristával jött el Szegedre, hogy egy operettlemez zenei felvételét a szimfonikus zenekarral elkészítse. Dániában is nagyon szereti a közönség a tradicionális operettet, bár ez a műfaj ritkán szerepel az ottani színházak műsorán, amelyek inkább musicaleket játszanak. - Az operett nehéz műfaj, gyerekkorom óta nagyon szeretem, és sohasem néztem le. Minél idősebb leszek, annál jobban tisztelem - mondta Vető Tamás a hangfelvétel szünetében. - Azért vállalkoztam a CD elkészítésére, mert jó barátságban vagyok a tenoristával. A Koppéi család az egyik legjelentősebb dán muzsikusfamília, Thomas nagyapja híres zeneszerző volt, édesanyja pedig a legnagyobb szopránáztárnak számított Dániában. Amikor felkért, hogy én vezényeljem a lemezfelvételüket, emlékezve Vető "Iámás karmester Dániából tért vissza. Fotó: Karnok Csaba remek szabadtéris munkánkra, rögtön arra gondoltam, az operett egyik szülőhazájában a Szegedi Szimfonikus Zenekarral kellene felvennünk a lemezt. A Két szív 3/4-ben című CD-n 21 szám szerepel, főként Kálmán-, Lehár- és Johann Strauss-operettek részletei. Zenekari darabok is helyet kapnak a lemezen, például az Éljen a magyar!, az Egy éj Velencében nyitánya, a Csárdáskirálynő előjátéka. Vető Tamás hamarosan újra visszatér Szegedre: ő vezényli a szimfonikusok október 10-i évadnyitó koncertjét. H. ZS. Húsz év alatt szinte nyom nélkül eltűnt a makói szórakozóhelyekről a cigányzene. A makói hangszerboltban próbáló zenekart évente két-három fellépésre hívják. Öttagú zenekar próbál délelőttönként a makói Eötvös utca hangszerboltjában. A félhomályos, konyhányi helyiségben egymáshoz közel húzódva játszanak a muzsikusok; nótákat, csárdásokat egymás után. A járókelők meg-megállnak a nyitott ajtó előtt hallgatózni, az úton haladó autók közül is lelassít egy és csak néhány perc múlva hajt tovább. A zenészek - Szabó Imre prímás, Keresztúri Ernő klarinétos, Lakatos János brácsás, Ivanics János billentyűs, Böde Sándor nagybőgős - figyelik a közönséget; kimuzsikálnak. Mindenki mosolyog, s mégis valahogy szívszorító ez a kép. Az a zene, ami régen tágas vendéglőket töltött meg, most bezsúfolódik a piacgazdaság egyik rekeszébe és szemlátomást rosszul érzi magát benne. - A hagymafesztiválra próbálunk - mondja Keresztúri Ernő klarinétos, az üzlet vezetője, valamint sebtében kinevezett szóvivő, ahogy a zenekar tagjai a fotó kedvéért kilépnek a napfényre, az üzlet elé. „Mióta játszunk így együtt? Úgy fél tíz óta." Amúgy persze régen; eddig majdnem minden hagymafesztiválon ők játszották a jó ebédhez szóló nótákat, most is erre az alkalomra készülnek. Egy évben kétszer, maximum háromszor van alkalmuk fellépni ilyen rendezvényeken. De másutt se gyakrabban. Az Erdei Ferenc temetésén készült fotón még számos makói cigányzenész látható, s később is helye volt a műfajnak a város szórakozóhelyein. A makói muzsikusok Fátyol Mihály halálától, 1980-tól számolják az új időt. Azután kezdtek eltünedezni a zenekarok, és mára már a lakodalmakban sincs rájuk szükség. - Miért szerződtetnének egy egész zenekart, ha a célnak megfelel egy idegesítőgép is? - mondja mosolyogva Keresztúri Ernő. Igaz, ő idegesítögépet, azaz, szintetizátort is árul az üzletben, ha már egyszer keresik. A különbséget azonban zongorázni lehet; azt mondja, ha csak egy szintetizátor szólt volna ezen a délelőttön az üzletben, nem biztos, hogy ilyen sokan megálltak volna az ajtó előtt. B.A. HASZNÁLT CIKK** BOLTJA MTMM Próba után, fesztivál előtt, a hangszerboltnál. A makói zenészek évente egy-két hasonló rendezvényen lépnek föl. Fotó: Schmidt Andrea •0