Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-30 / 202. szám

Szinesfilm-elöhivás 30 perc alatt! Családi kör AZ OTTHON MELLEKLETE A DELMAGYARORSZAGBAN ES A DELVILAGBAN • SZERKESZTI LEVAY GIZELLA Mackó, iskolatáska, elengedett kezecskék Bízzunk a gyerekünkben! • Az első lépések az édesanyával. (Fotó: Schmidt Andrea) közeledik az óvodai, iskolai év kezdete, a szülök ellenőrzik, tiszta-e a tornazsák, megvannak-e a füzetek, nem hiányzik-e va­lami. a tökéletes felszerelés azonban lelki útravaló nélkül mit sem ér. A folyamatos változás velejárója az életünknek, s hogy ezt aján­dékként, lehetőségként, feladat­ként vagy háborúként éljük meg, az rajtunk múlik. Az iskolakez­dés a szülők számára is Ilyen vál­tozást, próbatételt jelent, ami előtt természetes, hogy izgu­lunk. Ám nem mindegy, hogy hogyan - mondja dr. Csapó Ág­nes gyermekpszichiáter, aki sze­rint ha a drukk pozitív, azaz re­ménykedő, biztató, akkor szár­nyal a teljesítőképesség, ha azon­ban a drukk negatívba fordul, stressz, szorongás lesz az „ered­mény". Ujjszopás és bepisilés Egy 3-6 esztendős kisgyermek reakciói persze mások, mint a 6-10 évesekéi. A kicsik aktívab­bak, „több viselkedéssel" mutat­ják, hogyan érzik magukat a bő­rükben. Előfordulhat harciasabb fellépés, több dac, selypítés, ujj­szopás, újra bepisilés és egyéb jel­zésértékű dolgok, a repertoár szé­les. Ezek a jelek ijesztőek lehetnek ugyan, de nem kórosak, ha azon­ban cluralják a viselkedést, a min­dennapokat, akkor érdemes a szü­lőnek változtatnia a dolgok mene­tén, vagy szélsőségesebb esetek­ben szakemberhez fordulni. - Minden gyerek külön kis .titkos csoda. Meg kell találni hozzájuk a kulcsocskát ­mondja Martonné Iványi An­na. a Magvető óvoda vezetője, aki csaknem három évtizede fogadja-búcsúztatja az óvodá­sokat. Véleménye szerint a hozzá érkező és a tőle iskolába távozó gyerekek sokszor jobban veszik az akadályt, mint a szü­lők, nagyszülők. Akár oviról, akár iskoláról van szó, a be­szoktatás türelmet és odafigye­lést igényel, ami mellett elkel­nek a bölcs, gyakorlati taná­csok is. Dr. Csapó Ágnes szerint jó, ha ügyelünk a napirendre, a család életének egyenletes és állandó ritmusára, mert ami fix, az biz­tonságot nyújt. Azt a kevés időt amit együtt töltünk óvoda vagy iskola után a gyerekünkkel, lehe­tőleg valóban vele töltsük, figyel­jünk oda rá, vegyük figyelembe, hogy egy cseppnyi kisdiák bár ci­kázik, mint a villám, hamar elfá­rad, így a különórákat, az edzése­ket, a hajtást a hat-hét éveseknél nem szerencsés erőltetni. Borsó vagy bab? Jó tanács, hogy bármilyen kí­váncsiak vagyunk arra, hogy csemeténknek milyen napja volt, vagy mit ebédelt, lehető­leg ne kérdezzük meg. Ne fe­lejtsük el, hogy gyerekünk még tökéletes lény, így számára nem az a fontos, hogy borsó vagy bab volt-e a levesben, ha­nem az, hogy most velünk le­het. Jó, ha hagyjuk, hogy min­dent magától, önálló kezdemé­nyezésre mondjon el, ami nem­csak hasznos, hanem sokkal mulatságosabb is. Martonné Iványi Anna is szol­gál néhány jó tanáccsal, ezek kö­zül talán a legfontosabb az, hogy véletlenül se „fenyegessük" a ki­csiket azzal, hogy az ilyen visel­kedéshez mit szólnak majd az oviban, vagy az iskolában, hiszen ezzel már egyfajta ellenérzést keltünk. A nyugodt út Jó, ha az első ovis, vagy iskolás találkozás valójában nem az el­ső, s a környezet már nem ide­gen. A csemeténk és saját ma­gunk dolgát könnyítjük meg ak­kor is, ha időben indulunk el ott­honról: ne rohanjunk, nézeges­sük meg a kedvenc kirakatot, szedjük föl a gesztenyét, teremt­sük meg az út nyugodt hangula­tát. S végül tartsuk szem előtt, amit a kis hercegben Exupery megírt, a díszbe öltöztetett szí­vekről: minden alakommal ugyanabban az időpontban men­jünk a gyerekért. KATKÓ KRISZTINA Bántalmazott; éhező kiskorúak MTI Magyarországon nincs megbíz­ható statisztika a gyermekek bántalmazásáról - erről Kovács Agncs, a Szövetség a Gyermekek Bántalmazása Ellen elnevezésű közhasznú szervezet elnöke be­szélt. Ma a vidéki településeken egy, Budapesten 0,6 százalékra be­csülik a bántalmazott gyerme­kek arányát. Kovács Ágnes hangsúlyozta: ez az adat elfogadhatatlan, mert az európai uniós jelentés szerint ma Magyarországon 100 ezer gyer­mek éhezik és 30 ezer alultáplált. Ezek az esetek pedig bántalma­zásnak minősülnek, s az érintet­tek száma már eleve a gyerekek 5 százaléka. A témában rendkívül fontos a felvilágosító munka, hi­szen a főiskolákon, egyetemeken nem oktatják, vagy nem elegendő mélységig foglalkoznak a gyer­mekbántalmazással. Még sürgetőbb feladat a törvé­nyi szabályozás, a bántalmazás tilalmának megalkotása. Kovács Ágnes leszögezte: elfogadhatat­lan az a tény is, hogy a rendőrségi feljelentés nyomán bírósági ha­táskörbe kerülő gyermekbántal­mazási ügyekben rendkívül ala­csonyak a büntetési tételek, amelyeknek egyáltalán nincs visszatartó erejük. Példaként említett egy csecsemőbántalma­zással kapcsolatos ügyet, amely­ben az apa, aki a csecsemőnek életre szóló süketséget okozott, 8 hónap felfüggesztett börtönbün­tetéssel megúszta az esetet. A szakember kifejtette: ma már nemcsak a fizikai bántalmazás, hanem minden olyan eset, ami­kor a gyermek szükségleteit nem elégítik ki, gyermekbántalma­zásnak minősül. Megítélése szerint a téma túl­mutat magán a bántalmazás té­nyén, hatalmas és sürgető társa­dalmi jelentősége van. Beszoktató; játékos tábor amikor a felszabadult jatek szerepet a tanu­lás, írás-olvasás, számolás veszi át, az iskolát kezdő gyerekek gyakran nehezen élik meg a változást. az első napokat könnyíti meg az a be­szoktatótábor, amelyet ezen a héten tartottak vásárhelyen. Hogyan lehet megkönnyíteni az átmenetet? - ezzel a kérdéssel fogtak hozzá a vásárhelyi Klauzál Utcai Általános Iskola pedagógusai egy leendő elsősök­nek szóló beszoktatótábor szervezéséhez. A mind­eddig egyedülálló kezdeményezés Miklós Szilvia ta­nítónőtől származik, aki szerint sem az alsóból fel­ső tagozatba, sem az általánosból középiskolába lé­pő gyerekeknek nincs olyan nehéz dolguk, mint az oviból épp csak kilépő hat-hétéveseknek. - Az elsősök közt gyakran előfordul, hogy szoron­gahak, sírnak, esetleg bepisilnek az első hetekben ­meséli tapasztalatait a fiatal tanítónő. - Ezt az idő­szakot szerettük volna zökkenőmentessé tenni a kicsiknek, így a gólyatáborok mintájára szerveztük meg ezt a beszoktatást. Mint kiderült, ez a néhány nap mind a gyerekeknek, mind nekünk, pedagógu­soknak nagyon tanulságos volt. Az iskolával, annak szabályaival, és a leendő osz­tálytársakkal, tanítókkal történő ismerkedés négy napig tartott. Az ötven leendő elsős ez idő alatt, még ha nem is tudott róla, de rengeteg információval lát­ta el a pedagósusokat. A közös agyagozás, gyurmá­zás megmutatta például, kinek milyen az úgyneve­zett finommozgása, vagyis milyen nehézségei lesz­nek az írás tanulásakor. A sportversenyek a mozgás­koordinációt, az ügyességet, kitartást és fáradékony­ságot mérték, míg a család- és emberrajzokat fejlesz­tő pedagógus értékelte - ennek alapján pedig eldönt­hető, melyik gyereknek vannak problémái otthon. Az étkezések alkalmával a kicsik megtanulták, hogyan kell a tálcával sorban állni, milyen szabá­lyok vonatkoznak az ebédlőbeli viselkedésre. A kö­tetlenebb programok - például a Szegedi Vadas­parkban tett séta - alatt pedig társas kapcsolataikat alakíthatták ki a gyerekek, akik a tábor vége felé egyre izgatottabban várták az iskolakezdést. Kitti, Evelin, Renáta, Rebeka és Cintia egymás szavába vágva mesélték „iskolás" élményeiket. ­Nagyon jó volt az oviban - mondták szinte kórus­ban -, de itt még sokkal jobb lesz! Cintia hozzátette: ő azért várja az iskolát, mert végre megtanulhat olvasni, és ezentúl ő maga ol­vashat majd meséket kistestvérének, sőt anyukájá­nak is. Eddig ugyanis csak olyan történeteket adha­tott elő, amelyeket ő talált ki. - Én pedig végre meg­tanulok írni - árulta el vágyát Kitti. - Sokszor sze­retnék levelet írni a barátnőmnek, csak nem va­gyok biztos benne, mikor melyik betű jön. Azt sem tudom például, hogy egyet vagy kettőt kell abból a betűből írni - fűzte még hozzá. A tanítónő pedig elmondta: bár akadtak köny­nyek, összesen három gyerekkel volt komoly prob­léma a tábor ideje alatt, ketten közülük két nap után nem jöttek, mert nehezen viselték az elválást szüleiktől. A többiek azonban lelkesen és kíváncsi­an várják a hétfőt. SZÖGI ANDREA • Az első osztályba készülő kicsik észre sem veszik, mégis sokat tanulnak néhány nap alatt. (Fotó: Tésik Attila) KIRÁNDULÓ A szarvasi Pepi-kert A Dél-Alföld flórájához és faunájához szokott ember számára valóságos világlátással ér fel, ha látogatást tesz a szarvasi Pepi-kertben. Magyar­ország egyik legszebb és leggazdagabb arborétu­mát a Hármas-Körös holtágánál 1830-ban kezd­te telepíteni az olasz származású Bolza-família, s mára közel két évszázados kuriózumaival párat­lan botanikai gyűjtemény 82 hektáron. „Osmag­jában", az Anna-ligetben 300-400 éves kocsá­nyos tölgyek is láthatók, a mintegy 1600 fa- és cserjefaj rangidőseiként vigyázva az itt élő közel 100 madárfaj életterét. A világ minden tájáról ide akklimatizálódott növényfajok különösen ősszel kínálnak páratlan pompát. Ezerszín, szemkápráztató és léleküdítő látványt nyújt ilyenkor a japánjuhar, a perzsiai varázsfa, a mocsárciprusok koronája, a sokféle tölgy, a bükkös, a rozsdásodó gesztenyefák a lombos csoportban, a szil-kőris ligeterdő. Messzi tájak titkait sejteti a japánok szent fája, a páf­rányfenyő, a hegyi mamutfenyő, a japán akác, a szibériai szil, a kínai mamutfenyő, a liliomfa, a virginiai boróka, a kaliforniai óriásfenyő, a fran­cia juhar. Az idegen világrészek különleges növé­nyei varázslatos együttest alkotnak a magyar ős­honosokkal, illetve különlegességekkel. A gon­dosan telepített csoportok (pl. a vadgesztenye, a botnád, a vöröstölgyek, a szomorú lombosok) között impozáns a tizenkét malonyai tuja, ame­lyeket Apostoloknak neveznek. A felbecsülhetetlen értékű, védett arborétum nyáron valóságos oázis a békési síkságon, a Kö­rös-holtági sétahajózási lehetőség csak vonzóbbá teszi. A jól kiépített, kellemes látványt is nyújtó pihenőhelyek mellett a növénykertben természe­tesen van játszótér, büfé, de van kiállítóterem és dísznövényáruda is. A holtág menti Erzsébet-li­get, a Bolza-kastéiy parkja hozzátartozik a látvá­nyossághoz, érdemes rá időt szánni. Miként arra is, hogy a Pepi-kert madárlakóit is megfigyeljük. S illő a Holt-Körös partján felkeresni azt a jelképes szálmalmot, ami a történelmi Magyarország kö­zéppontjának helyét jelöli meg. SZABÓ MAGDOLNA

Next

/
Thumbnails
Contents