Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-29 / 201. szám

4 -AKTUÁLIS­CSÜTÖRTÖK, 2002. AUGUSZTUS 29. Nyitott városvezetést, élhető várost szeretnének Bemutatkozott a polgári csapat Makón is bemutatkoztak a pol­gári erők közös önkormányzati képviselőjelöltjei. A Hajrá, Makó! Polgári Körök Egyesülete a Szent István térre hirdette meg a nagygyűlést, amelyre több mint négyszázan jöttek el. A meghívott szónok, Hende Csaba, a volt kormányfő kabinetfőnöke tolmácsolta a ma­kóiaknak Orbán Viktor üdvözle­tét és bejelentette: a polgári kö­rök mozgalma immár a legna­gyobb létszámú közéleti szerve­zet az országban; a csoportok lét­száma meghaladja a tízezret, a bejegyzett tagoké pedig a százöt­venezret. A polgári összefogás közös pol­gármesterjelöltje, Martonosi György - többek között - arról beszélt, hogy Makón még soha nem volt olyan erős és egységes a polgári összefogás, mint most. Hozzátette: azok, akik a másik oldalon összefogásról beszélnek, az elmúlt években a kirekesztés, a megbélyegzés politikáját alkal­mazták. A képviselő elmondta, hogy noha tavasszal az MSZP je­löltjei Kánaánt ígértek Makóra, ha a szocialisták alakíthatnak kormányt, a város első, forráshi­ánypótlást kérő pályázatát már el is utasították Budapesten. Ebben a helyzetben a polgári erőknek az a feladata, hogy olyan alternatí­vát mutassanak fel, mely nyitott városvezetést és élhető várost te­remt. Ezt követően Martonosi György bemutatta a jelölteket. Mint elhangzott, az 1. körzetben Kiss Béláné vállalkozó, a kettes­ben Szentpéteri jános nyugalma­zott iskolaigazgató, a hármasban Kozák István középiskolai tanár, a négyesben Bátai Gyula kézbe­sítő, sportújságíró, az ötösben Mágori Józsefné vállalkozó, a ha­tosban Kiss Imréné pedagógus, képviselő, a hetesben pedig Hal­mágyi Pál múzeumigazgató in­dul. A nyolcas számú körzet je­löltje Fazekas Ferenc személy­ügyi szervező, képviselő, a kilen­cesé Kiss Géza gazdálkodó, a tí­zesé Gál Sándor gépészmérnök, a tizenegyesé Szabó Sándor gaz­daköri elnök, képviselő, a tizen­kettesé Puszta fános népművelő, képviselő, a tizenhármasé Gili­cze fános levéltáros, képviselő, a tizennégyesé pedig Kómámé Nagyfalusi Mária főorvos, képvi­selő. Martonosi György a jelöl­tekről elmondta, valamennyien bírják a Fidesz, az MDF, több kis­gazda csoport és jó néhány civil szervezet támogatását, ám nem csak jobboldaliak vannak közöt­tük. SZABÓ IMRE Összegeztek a szentesi polgári körök A baloldal idegen tollakkal ékeskedik? A jobboldal polgármesterjelölt­je, Farkas Sándor az őszi hely­hatósági választásokon biztos befutó - hangzott el a szentesi polgári körök tegnapi sajtótá­jékoztatóján. A polgári szerveződések ügyvivői szerdai sajtótájékoztatójukon megerősítették, hogy a szentesi és a város környéki polgári körök egymással szoros szövetségben készülnek az októberi helyható­sági választásokra. Kovács fános lelkész elmondta, hogy egyedül Farkas Sándort tartják alkalmas­nak a polgármesteri tisztség be­töltésére, hiszen az elmúlt évek­ben politikai és szervezési téren bizonyított, és rendelkezik olyan gazdasági kapcsolatokkal, me­lyek hosszú távon a város javát szolgálhatják. Az ügyvivő kifejtette: Farkas Sándor a város többségének bi­zalmát élvezi, amit bizonyít a négy évvel ezelőtti, és az idei or­szággyűlési választás is. A testü­let álláspontja szerint Farkas pol­gármesterré választásának esé­lye százszázalékos. Az ügyvivők úgy látják, hogy az eltelt parlamenti ciklusban Szen­tesre vándorolt több milliárd fo­rint értékű juttatás eredménye most látszik, s ezt a város vezeté­se kizárólag a maga érdemének tünteti fel, így idegen tollakkal ékeskedik. B.G. Makói zárókiállítás A Makói Grafikai Alkotótelep Hő című zárókiállítását Oláh Sándor hőtani előadása nyitja meg augusztus 30-án, pénteken este hétkor a Hagymaházban. A rendezvény házigazdája Búzás Péter polgármester. A kiállítással egyidejűleg Roskó Gábor mutatkozik be rajzaival. KÖZMEGHALLGATÁS A csanádpalotai képviselő-testü­let ma este hattól tartja soron kö­vetkező ülését a községháza nagytermében. Ezúttal közmeg­hallgatás is lesz az első félévről. Megalakítják a választási bizott­ságot, döntenek a póttagok sze­mélyéről, határoznak a falusi vendéglátók egyesületébe való belépésről, és kiírják a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztön­díjpályázatot. FOGADÓÓRA Lakossági fogadóórát tart Almási István alpolgármester pénteken, reggel 8-11 óráig a vásárhelyi polgármesteri hivatal emeletén, a 9. számú szobában. MEGEMLÉKEZÉS A Trianon Társaság vásárhelyi tagozata pénteken este 7 órától tart megemlékezést Észak-Erdély visszacsatolásának 62. évfordu­lója alkalmából, a vásárhelyi II. világháborús emlékműnél. Magyartés kis léptékű gondjai A közigazgatási szempontból Szenteshez tartozó, mindössze kétszáz lakosú településen, Magyartésen az apró gondok megoldása is nagy erőpróbát je­lent. Munkahelyteremtésre a ma­gyartési körzet önkorhiányzati képviselője, Dóczi Margit egy­előre nem lát reális lehetősé­get, azonban a problémák ren­dezésében sokat lépett előre a falu. Magyartés lakói évtizedek óta nehezen jutnak el őseik nyug­helyéhez, hiszen a lakott terü­lettől igen távol esik a temető, és ráadásul most csak földút vezet oda. A szentesi képvise­lő-testület a közelmúltban ha­tározott arról, hogy megépíti ezt az utat, a falu lakóinak ké­résérc. Az elöregedő település­hez mint szülőhelyéhez sok fia­tal ragaszkodik. Elsősorban számukra jelent előnyt, hogy ezentúl az esti órákban is köz­lekedik autóbusz Szentesre, így van módjuk a városba utazni például moziba vagy színházi előadásra. A magyartési egykori pártház­ban gyakran tartja foglalkozásait a Ve-Ga szervezet, és ide járnak erdei iskolába a szentesi gyere­kek is. Egy-egy csoport ott tartóz­kodásakor felpezsdül a falu. A te­lepülés főterét - a képviselő asz­szony közreműködésével - a földművelésügyi minisztérium­ban elbírálandó pályázat segítsé­gével talán újjárendezhetik, a parképítésben Cseh Lajos faszob­rász munkái kerülnének időtlen kiállításra. A faluban nincs sze­méttelep, ezért áprilisban lomta­lanítási akció keretében hordták el a Városellátó Intézmény mun­katársai a feleslegessé vált ház­tartási tárgyakat. A magyartésiek nagyrészt háztáji gazdálkodásból élnek, feltehetően azért is laknak ott, ahol, mert festőien természe­tes körülmények között élhet­nek, s maguk is igyekeznek egyre komfortosabbá tenni fa­lujukat. B. G. Külterületi zötykölődős a csongrádi földutakon A lelkész tagadja, hogy gyerekekre lőtt volna Sajátos ambrózi nevelés Egy kisteljesítményű önjáró földgyaluval próbálja rendben tartani a csongrádi dű­lőutakat a Csongrádi Városgondnokság. A gép gyakran meghibásodik, a kátyúk pedig egyre csak szaporodnak. A Csongrád körüli tanyavilágban, így a szőlőhegyen is folyamatosan végzi az út­karbantartásokat a helyi városgondnok­ság. Az intézmény vezetőjétől, Bodor fd­nostól megtudtuk: a közelmúltban ismét meghibásodott önjáró földgyalut sikerült megjavítaniuk, így a géppel a napokban a legrosszabb állapotú dűlőkben egyenge­téssel és zúzott építőipari törmelék fel­használásával próbálják megszüntetni a kátyúkat. Mivel a külterületen az útkarbantartási lehetőségeket a meglévő gép teljesítménye behatárolja, a kötött talajokon csak las­san, nehézkesen haladnak a munkával. A Petőfi szövetkezet központja körüli dűlő­utakon, valamint az agyagos körzetekben a megoldatlan csapadékvíz-elvezetés mi­att újra és újra kialakulnak a kátyúk. E problémára megfelelő megoldást a feltöl­tés sem jelent. A szőlőhegy homoktalajá­val ugyanakkor könnyen megbirkózik a gondnokság földgyaluja, ott inkább a szű­kös kapacitás miatt adódnak néha gon­dok. Az Öregszőlőkben a Mária- és a Toni­hác-dűlőn a közelmúltban már a szüreti előkészületek jegyében végeztek útjavítá­sokat. Amikor a termelőszövetkezetek tartot­ták fenn a külterületi utakat, a jelenlegi­nél jobbak voltak a közlekedési lehetősé­gek, a mezőgazdasági munkákhoz hasz­nálatos egyes gépi szerelvényekkel ugyan­is e feladatokat megfelelőbben el lehet vé­gezni, mint a városgondnokság meglévő eszközparkjával - mondta Bodor János. Vonatkozik ez a téli hóeltakarításra is, az intézmény egy-egy csapadékosabb idő­szakban önerőből képtelen megbirkózni a feladattal, csak vállalkozók bevonásával tudják biztosítani a lakott területeken az utak tisztítását. Szerencsére az elmúlt esztendőkben egyetlen külterületi lakóin­gatlan sem volt huzamosabb ideig elzárva a külvilágtól. M. SZ. J. A téeszcsék idején a jelenleginél jobbak voltak az utak. Fotó: Tésik Attila Fizikai erőfölényével igyekszik jobb modorra nevelni a csin­talan gyerekeket az ambrózfalvi evangélikus lelkész - panaszol­ta lapunknak néhány, az ügyben érintett szülő. Az cgyházfi nem tagadja, hogy olykor akár a nya­kuknál fogva is megragadja a randalírozó kölyköket, azt vi­szont határozottan cáfolja, hogy megütötte vagy csőre töl­tött légpuskával kergette volna őket. Az evangélikus lelkész karon, il­letve nyakon ragadott egy-egy gyereket, egy másikat tanúk sze­me láttára megütött, de az is elő­fordult, hogy légpuskával kerget­te meg az egyik lurkót. Ilyen és ehhez hasonló panaszokat dik­tált jegyzőkönyvbe néhány amb­rózfalvi szülő, akiket erről a mi­nap a községházán hallgattak meg. Akkor azért hívták be őket, hogy felhívják a figyelmüket ar­ra: csemetéik olykor randalíroz­nak, kárt tesznek. Ók viszont a kölyköket fizikai erejével regulá­zó evangélikus lelkész módszerei ellen emeltek kifogást. Lapunkat is ezért keresték meg. Bakacsi Lászlóné elmondta nekünk: mi­után a pap úgy gondolta, hogy ti­zenéves fia részt vett a parókia udvarán álló bodzafa egyik ágá­nak letörésében, a srácot az egy­házközség felügyelőjével együtt a házuk elől hurcolta el a kezét rángatva a tett állítólagos hely­színére. Ott aztán kiderült, a fiú nem volt vétkes. Édesanyja sza­vait Zsolti is megerősítette, aki a történteket kissé remegő hangon idézte fel. A felügyelőről és élet­társáról Bakacsiné elmondta még, hogy a háza előtti járdán kerékpározókat rendszeresen in­zultálja, mondván: ez magánte­rűlet. Molnár Istvánná pedig töb­bek között azt látta, hogy a pap töltött légpuskával kergeti el a gyerekeket az úgynevezett szil­vásból, ahol fociztak. Az evangélikus lelkészt a gye­rekek játszótéri hangoskodása, A kölyköket fizikai erejével regulázó ambrózfalvi evangélikus lelkész módszerei ellen a szülő, Baka­csi Lászlóné is tiltakozott. Fotó: Karnok Csaba focizása többek között azért za­varhatja, mert a paplak a terület közvetlen szomszédságában van. Sikes Attila persze másról is be­számolt, amikor felkerestük. Fel­rótta a gyerekeknek, hogy rongál­ják a padokat, a játszótéri játéko­kat, az imatermet és saját házát sem kímélik. Olykor késő estig randalíroznak - mondta. Az egyik ilyen eset után történt, hogy felindultságában karjánál, illetve nyakánál fogva megraga­dott egy-egy gyereket és a tett helyszínére vitte őket. A magas, szikár férfi ezt egy pillanatig sem tagadja, mindössze azt mondta: úgy gondolja, ez nem számít tett­legességnek, a nevelés pedig er­kölcsi kötelessége. Amikor köz­bevetettem, hogy beszéltem szü­lőkkel, akik állították, hogy nem csak ezt látták, de azt is, amint légpuskával a kezében lépett ki, hogy elzavarja a fiúkat, felhábo­rodottan tiltakozott. - Soha nem ütöttem meg senkit, puskát meg végképp nem fogtam senkire. Igaz, van légpuskám, de azzal csak verebekre, gerlékre és me­nyétre célzok az udvaron - szö­gezte le. Megkerestük az egyházközségi felügyelőt is, aki - mint a szülők mondták - részt vesz a sajátos nevelésben. Czabarka Andrásból és párjából ugyancsak dőlt a pa­nasz a gyerekekre. De a felnőt­tekre is: a házuk előtt a járdán bi­cikliznek, ők meg kilépni is alig mernek a kapun. Ez a legfőbb vádpont. A hölgy elismeri, hogy volt, akinek útját állta és megra­gadta kerékpárjával együtt. ­Legközelebb fel is lököm! - for­tyant fel bosszúsan. Czabarkáék ugyancsak tagadták, hogy a tisz­teletes úr légpuskát ragadott vol­na, vagy megütötte volna a gye­rekeket. Azt viszont, hogy kar­juknál vagy nyakuknál fogva megragadták a lurkókat, ők sem tartják elítélendőnek. Búcsúzóul még megmutatták a házuk olda­lát, ahonnan - mint mondták - a gyerekek leverték a vakolatot; még a monogramjukat is bele­vésték a falba. Azt az általunk megkérdezett szülők is elismerték, hogy cse­metéik nem angyalok. Igaz, vi­tatták, hogy minden randalírozá­sért, rongálásért ők lennének a felelősek. Azt viszont nem értik, hogy egy pap miért így bánik a gyerekekkel, miért nem másként igyekszik segíteni a nevelésben. Például miért nem szervez nekik kirándulást vagy más progra­mot?! A tiszteletes úr tevékeny­ségéről mindenesetre a napok­ban levélben tájékoztatták egy­házi feljebbvalóját. A püspök vá­lasza egyelőre nem érkezett meg. SZABÓ IMRE r

Next

/
Thumbnails
Contents