Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-19 / 193. szám

4 •AKTUÁLIS­SZERDA, 2002. AUGUSZTUS 21. Szeged tízméteres vízállásig védett Amikor a Duna hangos, a Tisza csöndes Vágás István: Ha a Dunán árvíz van, a Tiszán nincs probléma. Fotó: Gyenes Kálmán Európa számos országában em­beréleteket követelve és óriási károkat okozva napok óta pusz­tít az árvíz. Vágás István nyu­galmazott vízügyi mérnök, az egyik legnagyobb hazai és nem­zetközi szaktekintély azt állít­ja, a tragédia azért következett be, mert nincs szervezett ár­vízvédelem. - Viszonylag ritka az ilyen hatal­mas csapadékmennyiség a nyu­gati és a közép-európai országok­ban. Ennek ellenére a katasztrófa nem következett volna be, ha az érintett országokban lenne szer­vezett árvízvédelem - mondja Vágás István. - Németországban például néhány évvel ezelőtt a rajnai árvíz pusztított, de úgy tű­nik, ebből sem okultak. Úgy vé­lem, a vizekkel kapcsolatos poli­tika ezekben az országokban fe­lelőtlen. Mivel ott lényegesen ki­sebb az árterület, mint például nálunk, az okozott károkat nem tartják lényegesnek. Igazuk len­ne, ha csak a mezőgazdasági te­rületeket ért kárt vennénk ala­pul, de a szokatlanul heves eső­zések és áradások emberi élete­ket követeltek. Vágás István szerint olyan ha­talmas történelmi és művészeti értékeket felvonultató várost, amilyen Prága, nem lehet véde­lem nélkül hagyni. - Ez egyszerű­en felelőtlenség - mondja Vágás István. A vízügyi mérnök emlé­keztet arra, hogy Csehországban, Németországban, Auszriában, Lengyelországban nincs országos vizügyi szolgálat, ahol korábban volt, azokat anyagi okokra hivat­kozva felszámolták. - Bennünket megtanítottak a nagy árvizek és katasztrófák, hogy a városok védelméről egy­szer és mindenkorra gondoskod­ni kell! - hangsúlyozza Vágás. ­Budapesten például az 1838-as jeges árvíz után a szakemberek elérték, hogy 10 méteres vízszin­tig a város teljes védettséget él­vez. Ez a mai napig érvényes! A vízügyi mérnök szűkebb pát­riánkról is említést tesz, igaz, je­lenleg a Tisza nem fenyeget ár­hullámmal. Az 1879-es nagy ár­viz csaknem teljesen elpusztította Szeged városát. Ezt követően a vízügyi szakemberek kialakítot­ták azt a gátrendszert, ami a 11 méteres vízállást is ki tudja véde­ni. Ennek köszönhető, hogy 1970-ben, majd 2000-ben is sike­resen vészelte át a város a vadul hömpölygő víztömeg támadását. A szakember egyébként örül annak, hogy hazánkban az el­múlt évtized során egyre na­gyobb figyelmet fordítottak az ár­vízvédelemre, a vízügyi szakem­ber-utánpótlás azonban szerinte nem kielégítő. Vágás István szerint a megfi­gyelések - amit már szabályként is elfogadhatunk -, azt támaszt­ják alá, hogy amikor a Duna árad, a Tisza nem. A vízgyűjtő területüknek ugyanis más a jelle­ge. Mindössze egyszer, 1965-ben, fordult elő, hogy mindkét folyón nagy árhullám vonult végig. KISIMRE FERENC AZ ARANYCSAPAT ES AZ ESO Vágás István kezdő mérnökként részt vett az 1954-es szigetközi árvízvédelemben. Abban az időben játszotta az aranycsapat a sváj­ci focivébén az emlékezetes, számunkra vereséggel záruló döntőt. A németek a meccs elótt esőért imádkoztak, abban reménykedtek, hogy a magyar játélosok kifinomult technikája a vizes pályán majd nem érvényesül. Sajnos így is lett: zuhogott az „égi áldás". Az az eső okozta a dunai árvizet is... Az idei búzából jó ízű a kenyér Borfesztivál Csongrádon Folytatás az 1. oldalról A magyarok - mondta Csikai Miklós - jóval a hon­foglalás előtt megismerték a szőlőt és a bort, de csak később kezdték termelni. Az idei gondokra át­térve arra emlékeztetett, hogy elfagyott az Alföldön sok tőke, és sok az öreg szőlő, amit újítani kellene. Említést tett arról is, hogy hamarosan az EU-hoz, az ottani szabályozáshoz és piachoz kell a gazdák­nak igazodniuk. Az állandó és kiszámítható támo­gatás kialakítása azért is égetően szükséges, hogy a természeti károkat át tudják vészelni a szőlővel foglalkozók, akik mintegy ötvenezren vannak, pontosabban ennyien regisztráltatták magukat. Szőlővel ennél többen foglalkoznak 1500 négyzet­méternél kisebb területen. Végül Csikai azt a „köl­tői" kérdést tette fel, amit Gulyás Ferenc, a hegy­község elnöke értekezleteken több alkalommal föl­vetett: történelmi borvidék-e Csongrád? Az első fesztiváli éj borfogyasztási tapasztalata szerint a rendezvénynek a következő években is legalább annyira helye lesz Csongrádon, mint a megszüntethetetlennek bizonyult Körös-toroki napok programsorozatának. A főszervező művelő­dési központ igazgatója, Kovács Lászlóné a több ezer vendég arcán látott elégedettségnek örült a leginkább. A termelői borát pavilonból kínáló Gulyás Ferenc hegyközségi elnök leginkább annak örült, hogy az első estén igen sokan már szakértő szemmel vá­lasztottak a nemes nedűk közül. Tapasztalatai sze­rint az elmúlt négy esztendőben a fesztivál a bor­kultúra erősítéséhez is hozzájárult, így idén már az ízvilágot élvező fogyasztók jellemezik az utca for­galmát. Míg Gulyás Ferencnél a száraz borok fogy­tak leginkább, a dél-balatoni borokat kínáló Katona Borház területi képviselője, Fenyófalvi Zoltán pavi­lonjánál elsősorban a félszáraz muskotályt keres­ték a fesztiválozók, traminiból ugyanakkor annyi fogyott, hogy vasárnap új szállítmányt kellett ren­delnie. Az ifjú borkereskedő minden évben gazda­gítja a csongrádi borutca kínálatát. Jóllehet idén ­az igen szigorú jogszabályi előírások miatt - a Csongrádi Borok Háza égisze alatt kínálja a Katona Borház a portékáját, ez az érdeklődőket nem befo­lyásolja. A szomszédos pavilonban Pusztai Csaba, a borház működtetője szerint sem zavarja a kettős pavilon jelzés a forgalmat, a borkedvelők ugyanis jórészt tudják, milyen fajtákat hol lehet fogyaszta­ni. Nála például a hazai borvidékekről származó különlegességek is jól fogytak. A fesztivált vasárnap este halászléfőző verseny színesítette. Ma és holnap a színpadi programok este 6 óra után kezdődnek, a borutcában azonban már a délelőtti óráktól működnek a pavilonok. B. GY. GY.-M. SZ. J. Szalay: megbékélést! Egymással való megbékélésre és konszenzuskeresésre szólított fel Szalay István, a Miniszterelnöki Hivatal egyházügyekért felelős címzetes államtitkára vasárnap Ópusztaszeren. A Megmaradás és minden magyarok falánál tar­tott emlékünnepség szónoka ezer év nagy viszályait, széthúzá­sait és balszerencsés korszakait felidézve kijelentette: a történel­mi tények a megbékélés fontos­ságára figyelmeztetnek. Pulz Lajos­emléktábla Pulz Lajos-emléktáblát helyez­tek el vasárnap Szegeden a róla elnevezett utcában. Az altábor­nagy születésének 180. évfordu­lója alkalmából elhelyezett fehér márvány hátterű, bronz dombor­műves emléktáblát Lapis András szegedi szobrászművész készí­tette. Az altábornagy az 1879-es nagy szegedi árvíz idején önfelál­dozó munkát végzett. Pulz tábor­nokot 1879-ben vezényelték Sze­gedre, ahol katonáival az árvízi védekezést irányította. Szeged hálája jeléül egy évvel később ut­cát nevezett el Pulz Lajosról. Négynapos buli a Tisza-parton szép lányokkal, zenével, sörrel, csülökkel Rakpartra költöztek a szegediek Folytatás az 1. oldalról István királyunk biztosan furcsállaná a nagy felhajtást, de megértené, nagy erőpróba ez a négy nap is. A vigadalom egyébként megy a maga útján, szombat délelőtt a pecások nyi­tották a programot horgász-küzdelemmel, őket délután barnára sült combú szép lányok követték, ugyanis a nyár szépe verseny próbái zajlottak és zajlanak még ma is. A divatbe­mutatók, zenés programok, koncertek dél­után kezdődnek, s a közönség az elmúlt két napban hálásan üldögélt késő éjjelig a parton. Hogy miért jó ide jönni, arra sokféle válasz adható. Akad, aki annak örül, hogy a lányok megint szoknyában járnak, van, aki a négy­napos munkaszünetet élteti, akad, aki a ze­néért jön. Jókat lehet ilyenkor dumálni elha­nyagolt barátnővel, régi és új cimborákkal. Az egyik asztalnál kedélyes asztaltársaság ünnepli az új kenyeret, azzal az egyszerűsé­gében nagyszerű megoldással, hogy ropogós kenyérhéjjal tunkolják a maradék sült csülök zsírját és élvezik az ízeket. Azt mondják, kell az energia, mert szép piros magyar vérüket hamarosan mcgcsapoltatják. Nem virtus mi­att folyik majd a vér, nem is párbajoznak ­bár szépek a lányok mellettük -, hanem a kedd délutáni várkertbeli véradásra edzenek. Addig azonban még van idő, ugyanis ma és holnap még szól a zene a több ezres bulin. O.K.K. A „zajos" színpad mögött csendes a Tisza. Fotó: Miskolczi Róbert A Kapolcson sikeres vígjáték ősztől a Tantuszban Portugál az esőben A Szegedi Nemzeti Színház tár­sulata nemrégiben Egressy Zol­tán Portugál című komédiájával fergeteges sikert aratott a Mű­vészetek Völgye programsoro­zatban Kapolcson. MUNKATÁRSUNKTÓL A tíznapos kapolcsi kulturális fiesztán idén közel ötszáz ren­dezvényt, köztük mintegy húsz színházi előadást, ötven kiállí­tást, csaknem száz koncertet kí­náltak a vendégeknek, ezek kö­zül is az egyik legsikeresebb a szegediek produkciója volt. A fesztivál központjában, Kapol­cson a Gástya-árokban játszot­ták a Szerémi Zoltán rendezésé­ben tavaly bemutatott komédi­át, amelyben Czirják Csillát, Sa­ráéi Zsoltot, Kocsis Györgyöt, Korognai Károlyt, Müller Júliát, lakab Tamást, Janik Lászlót, Cseh Zsuzsát, Galkó Bencét lát­hatta a közönség. - Rengetegen jelen voltak és megnéztek ben­nünket a szakmából, és nagyon sok olyan színházszerető ember is láthatta az előadásunkat, akik csak ezért a produkcióért való­színűleg nem jöttek volna el Szegedre - mesélte Korognai Károly színidirektor, aki egyben a darab egyik főszerepét is ját­szotta. - Azt hiszem, az ilyen vendégszereplések erősen növe­lik színházunk reputációját. A bemutatkozásunk óriási siker volt. Már eleve azt is nagy meg­tiszteltetésnek tekinthettük, hogy meghívtak bennünket. A legnagyobb dicséretet a fesztivál egyik szervezőjétől, Galkó Ba­lázstól kaptuk, aki azt mondta: sok sikert látott már Kapolcson, de ekkorát még soha. Tombolt a közönség, az első este körülbe­lül nyolcszázán, a második este már ezren zsúfolódtak össze az ötszáz fősre tervezett szabadtéri nézőtéren és a domboldalon. Az első este a zuhogó eső ellenére sem mentek el a nézők, a máso­dik este pedig olyan nevetés volt, hogy alig tudtuk elmonda­ni a szövegeinket. Miután a kocsmárost játszó Kocsis György már teljesen fel­épült, a Portugált ősztől újra műsorra tűzik a Kamara-Tan­tuszban - tudtuk meg Korognai Károlytól. máz ímmm ÍMQ, SzWaetiRakpart Augusztus 19., hétfő 12.00-15.00 Nyár szépe (próba) 16.00-17.30 Su-wap 17.30-19.00 Gőzerő 19.00-19.30 Tánciskola 19.30-20.30 Ezer arc divatbemutató 20.30-22.00 Ezgáz 22.00-24.00 Junkies 24.00-02.00 Firebirds Szervező: Almandin Üzletek Kft. almandinkft6freemail.hu Zápor József Kávézója (Szeged, Deák F. u. 15.) Augusztus 20., kedd 16.00-18.00 Véradás - Várkert 16.00-16.30 Peterpan 16.30-17.00 Nyár szépe I. forduló 17.00-17.30 Tánciskola 17.30-18.00 Stone 18.00-18.30 Vasi Csaba Bor dö Franc 18.30-19.00 Nyár szépe II. forduló 19.00-20.00 Tóth-Bagi Blues 20.00-20.30 Nyár szépe eredményhirdetés 20.30-21.15 Ezer Arc divatbemutató 21.15-21.45 Akropolisz 21.50-22.00 Tűzijáték 22.00-23.00 Szekeres Adrienn 23.00-01.00 ZsomBoyz DÉLMAGYARORSZAG ...hogy otthon legyen! FN&4Sli»0 ftobe

Next

/
Thumbnails
Contents