Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-19 / 193. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. AUGUSZTUS 22. • A K T U A L I S • 3 Oktatási és konferencia-központ a mórahalmi tanyák közt Újjászületett tanyai iskola Egykori diákjai és tanítói jelenlétében adták át tegnap Mórahalom külterületén a fölújított királyhalmi tanyai iskolát. Az építés pontos dátumát az udvari kemence falába épített, s még a régi épületből megmaradt cserépen olvashatjuk: 1909. július 3. Az iskolában egészen 1977-ig tanították a környékbeli gyerekeket. - Az iskola helyreállítása a mórahalmi tanyavilág fejlesztését célzó Klebelsberg-program része. Azt szeretnénk, ha a tanyai iskolák ismét élettel telnének meg, s működésük segítse az itt élőket mondta Nógrádi Zoltán polgármester. A királyhalmi és a széksósi iskola (utóbbi fölújítása még folyik) rekonstrukciójára összesen 21 millió forintot költenek. A költségeket központi és saját forrásból fedezik: 16 millió forintot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium célelőA tanyai iskola helyreállítását az új kenyér megszegésével ünnepelték. Fotó: Karnok Csaba irányzatából kapott a sikeresen pályázó önkormányzat, amely 5 millió forinttal járult hozzá a munka befejezéséhez. A királyhalmi iskola a jövőben is a tanítást szolgálja. Új neve: Gróf Klebelsberg Kunó Oktatóés Konferencia-központ. A SzeA visszakótyavetyélt épület Azt az egyet nem lehet mondani, hogy szépen-lassan szűntek volna meg a tanyai iskolák, egyetlen furmányos szélfuvallat söpörte le azokat a térképről. Amit a tizenkilencedik század közepétől hihetetlen erőfeszítésekkel építgettek, és aminek Klebelsberg Kunó teremtő gondolata adta a legnagyobb lökést, csúfos véget ért. Útjában volt a kolhozrendszerű téeszvilágnak a tanya, ott kezdték a bomlasztást, ahol a legérzékenyebb volt. Mi lett belőlük 1 Harmincvalahány évvel ezelőtti sirámomat vehetném elő: raktár, magtár, bomló gyümölcs biztos háza. Elzokogtam kismilhószor - öröm, hogy már legalább zokoghattam! -, ahogy a futóhomokot fával és szőlővel kötötte meg a tanyai ember, a fejekben lévő sivárság megkötésére az iskola szolgált. Kimondhattam azt is, hogy áldassék a tanyák tanítója. Most is mondom. Ezerféle leleménnyel költöztettek új életet a nagyszerű kóépületekhe. Nemzedékeknek tanították benne, hogy a szesz öl, butít és nyomorba dönt, amíg végül jó néhányból a legcsúfondárosabb változat, dajdajozó, becsületsülylyesztő kocsma lett. Nincsen már kinek szemrehányást tenni azért a rettenetes pusztításért, amit az iskolák bezárása és elherdálása jelentetett visszavonhatatlanul, szívet dobogtató jó érzés viszont hallani, ha itt-ott kulturális szolgálatra marad vissza egy-egy. Most éppen Mórahalomról jött a hír: a királyhalmi iskolát „viszszakótyavetyélte" a város. Persze, jól hangzik, de nagyon nem igaz. Hogy bagóért jutottak hozzá az első menetbéli új tulajdonosok, azt mindenki sejtette, de hogy kézen-közön gazdát cserélve hogyan ment fel az áruk, azt csak a boldog Isten tudja. Mórahalom magisztrátusa országos pályázatokat ostromolt meg példás igyekezettel, hogy elegendő pénze legyen rá. Természetesen nem kisdiákok iskoláját akarja újra indítani benne, az a vonat már régen elment, de őrizni akarja, ha áttételesen is oktató-nevelő föladatát: kistérségi konferencia és oktatási központ lett belőle, Klebelsberg Kunó nevét viselve. Bírunk benne, aki itt dolgozik, rá is elmondhatjuk majd: áldassék, mint a tanyák tanítója. HORVÁTH DEZSŐ gedi Tudományegyetem hallgatóinak tartanak majd itt szemináriumokat. Országosan is egyedülálló, hogy - akárcsak a régi időkben - ismét a tanyai iskolában élő pedagógus, Rácz Attila Endre irányítja majd az intézmény működését. A polgármester kiemelte, hogy az iskola tanyai központként is működik majd: információs bázisát a teleházak mintájára alakítják ki, ezenfelül a környéken élők biztonságát szolgáló szociális és egészségügyi riasztóbázist is berendeznek az épületben. A még festékszagú tanteremben régi osztályképeken kerestek ismerősöket a hófehér hajú egykori tanítványok. Balogh István az udvaron álló szobortalapzatnál (amelyen az elveszett Ferenc József-szobor helyett egy sas áll) mondta el, hogy ő már nyolc osztályt végzett az iskolában, de hiába volt szinte színjeles, várta a munka, mint társai többségét. Magyar Istvánné, a Mórahalmi Közösségi Ház vezetője köszöntötte a vendégeket, majd a nemzetiszínű szalaggal átkötött, új búzából sütött kenyér megszegésével ünnepelték az iskola újjászületését. NY. P. Kisteleken megkezdődött az egy hétig tartó sport- és egészséghét Sportcsarnokavató grillázskulccsal Azok az ünnepek SZAVAY ISTVÁN Nincsenek fölvonulások. Nincsenek lépten-nyomon politikai nagygyűlések. Csak úgy megvagyunk, békésen, magunkkal, a családdal, barátainkkal és az országgal ezen az ünnepen. Nem tudom, ki hogy van vele, de én örülök e békés, nyugodt ünnepeknek. Talán azért, mert még mindig bennem élnek az ötvenes-hatvanas évek kötelező-kínos fölvonulásai, amikor a Dózsából - mármint az általános iskolából - indulván sorokban a Széchenyi tér felé, a kiskörúti, mára már lebontott körvécé nyújtott rendre menedéket néhányunknak, akik ott lógtunk ki a sorból, hogy eltűnve a tanár szeme elől, hazamehessünk. (Csak utólag jöttem rá, hogy a tanár sem volt mulya, tudta, mit teszünk. De akkor sem jelentett föl bennünket, hiszen legszívesebben ó is velünk tartott volna!) És éveken át így ment ez, végig, a radnótis esztendőkben is, míg aztán a főiskolán, a hatvanas évek második felében már megengedhette magának az ember, hogy távol tartsa magát a zászlókat lobogtató menetektől. Nyilván emlékeim is közrejátszottak abban, hogy mindig is taszítottak a hivatalos ünnepek. Amin az sem változtatott, hogy a hetvenes-nyolcvanas években újságíróként már megadatott számomra a kívülállás viszonylagos szabadsága, amikor immár nem részese, hanem legföljebb tudósítója voltam az eseményeknek. Akkoriban, valamikor a hetvenes években vált meggyőződésemmé, hogy Magyarország akkor lesz része a civihzált világnak, ha az ünnepek is visszakerülnek végre a civil szférába, amelyben ahogyan az Európa nagyobbik felében akkor is volt - mindenki maga döntheti el, mit is kezd magával az ünnepeken. A családjáyal van-e, netán barátaival a kerti grill és néhány sör társaságában, vagy kisétál a Tisza-partra tűzijátékot nézni, netán egy ópusztaszeri kiránduláson ízlelgeti a marhapörköltet. Nos, végre eljutottunk idáig. Ez az ország, amely jó hetven évig élt az állandó ideológiai mozgósítottság állapotában, most végre átadta ünnepeit azoknak, akiket illet: a civileknek. Remélem, örökre vége azoknak az időknek, amikor az ideologikus militarizáltság ott volt mindennapjainkban is, ünnepeinket pedig végképp eluralta. Remélem, sosem jönnek vissza ezek az idők, még akkor sem, ha a politikai elit egy része ma is nagy hajlandóságot érez ünnepeink zászlólobogtató kisajátítására. A magam részéről csak azt tudom kívánni, mindenki töltse úgy ezt a mostani ünnepet is, ahogy a legjobban érzi magát. Amúgy civil, vagyis - civihzált módra. Agrárgondokról Szentesen Versenyparipákat várnak az unióban Kistelekiek százai csodálták a sportcsarnok átadását szimbolizáló, majdnem Guinness-rekord grillázskulcsot. Fotó: Karnok Csaba A Mórahalom külterületén található királyhalmi tanyai iskola fölújítása után oktatási és konferencia-központként működik. Térzenével, koncerttel, sportrendezvényekkel és utcabállal ünnepelték vasárnap új sportcsarnokuk átadását a kistelekiek. A település önkormányzata a nyitónapon az egész várost vendégül látta, mindenki kedvére meríthetett a pörkölttel teli bográcsokból. Kisteleken tegnap sportcsarnokavatóval kezdődött az egy hétig tartó sport- és egészséghét. Több százan gyűltek össze a város új főterén, hogy jelen legyenek Közép-Európa legnagyobb ragasztott faszerkezetű sportcsarnokának átadásán. A ceremóniát Szomor Ágnes foltvarró kiállításának megnyitója előzte meg. Ugyanott, azaz a közösségi házban, de a kisteremben, mindenki megcsodálhatta a sportcsarnok megnyitását szimbolizáló óriási, grillázsból készült kulcsot is. Bár a világ legnagyobb dióscukor-alkotását készítette el a keceli Balázs Zalán, a cukorkulcs mégsem Guinness-rekord. A gigászi méretű édességet ugyanis formai okokból nem jegyezték be a legek könyvébe. Ez persze egyáltalán nem zavarta a kistelekieket, akik jóízűen elfogyasztották a mestermúvet. A csaknem kétméteres grillázskulcs egyébként huszonkilenc kilogramm cukorból, valamint tíz kilogramm dióból készült. - A kulcskészítés több mint negyvenhét órát tartott - mondta Rávai György, a rendezvény egyik szervezője. Az új csarnokot „felavató" teniszbemutatót, a kisteleki sportegyesületek rövid bemutatóit, valamint a sok érdeklődőt vonzó Kistelek és a parlamenti focicsapat kispályás mérkőzését térzene és mazsorettprodukció vezette fel. A téren kirakodóvásár és lacikonyha várta a megjelenteket. - A csaknem kétszázmillió forintos beruházás két év alatt készült el, a költségek háromnegyedét a város önerőből teremtette elő - mondta megnyitó beszédében Nagy Sándor polgármester. A sportközpont hivatalos átadásával nem fejeződött be az ünnepi program, az egy hétig tartó sport és egészséghét nyitónapját Fenyő-koncert, közös pörköltfőzés és utcabál zárta. A sportcsarnok mellett felállított bográcsokban mintegy 800 adagnyi étel rotyogott, és a vacsorára az önkormányzat meghívta az egész várost. I. SZ. Az agráriumban hosszú ideje az a legnagyobb gond, hogy nem képződik jövedelem - mondta Mészáros Gyula, a szaktárca államtitkára a szombaton tartott szentesi fórumon. Hozzátette: a minisztérium legelőször a piacokon akar konszolidált viszonyokat kialakítani. Még a Magyar Agrárkamara főtitkáraként vett részt márciusban Mészáros Gyula azon a szentesi fórumon, ahol a mezőgazdasággal kapcsolatos feladatokról beszéltek. Csikai Miklós, az agrárkamara és az Árpád Rt. elnöke azt is elmondta a szombat délutáni tanácskozáson: a tavasszal készült program kidolgozásában az élen járt Mészáros, aki a kormányváltás óta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára. Most megmutathatja, hogyan kell végrehajtani azt a tervet, amelytől a mezőgazdaság helyzetének javulását várják. Mészáros Gyula szerint az agráriumban hosszú ideje az a legnagyobb baj, hogy nincs jövedelem. Hiába adták eddig a központi támogatást az ágazat szereplőinek, ha „az eredményük nulla lett, vagy volt olyan év, amikor veszteségük keletkezett". Tarthatatlan ez az állapot annál is inkább, mert a mezőgazdaságra az állami költségvetésből 200 milliárd forintot fordítanak. Az államtitkár azt emelte ki, hogy változtatni kell az agrártámogatási rendszeren, hatékonnyá, eredményessé kell azt alakítani. A bajok orvoslása érdekében első lépésként a piacokon akar konszolidált viszonyokat teremteni a szaktárca. A kenyérgabona értékesítése is gondot jelent, annak ellenére, hogy az aszály miatt gyengébb lett a termésátlag a tavalyinál. A minisztérium ezért jelentős összeggel támogatja a búza exportját. Ugyanígy segíti majd a tárca a kukorica piacra jutását is. Az előző kormány a sertések kivitelére tizenhét forintot adott kilónként. A mostani kabinet tíz forinttal megemelte a támogatási összeget, amitől azt várta, hogy „megmozdul" majd a piac. Az államtitkár azt is elmondta: csak az a cég veheti igénybe ezt az árkiegészítést, amely a termelőktől kilogrammonként 295 forintért veszi meg a sertést. Mészáros Gyula arról is beszélt, hogy a szakma kicsit szabotálja a rendelet végrehajtását. Meggyőződése: a terméktanácsok is felelősek azért, hogy a gazdák az önköltségnél alacsonyabb árou tudják értékesíteni az árut. A természetes pedig az lenne, ha 10-15 százalékos nyereségük lenne a termelőknek. Az államtitkár a tervek között említette a bor közraktározásának és lepárlásának a támogatását is, míg az ital kivitelének anyagi ösztönzését ténynek nevezte. Az ágazatban jelentkező problémákat a minisztérium nem „bombaként" kezeli, ha: nem a búzát, a disznót vagy a tejet olyan árunak tekinti, amelyet az Európai Unióban bevált eszközökkel segít értékesíteni. Mészáros Gyula elmondta: még akkor is teljesítik a programjukat, ha üres kaszszát örököltek. A mezőgazdaságot ugyanis kondícióba kell hozni, mert - mint fogalmazott - az EU-ba nem mehetünk gebeként, amikor ott versenyparipákra van szükség. Az uniós felkészüléssel kapcsolatban elhangzott: az agrárium szereplőinek minél szélesebb körét kell piacképessé tenni annak érdekében, hogy a csatlakozásnak a lehető legkevesebb vesztese legyen. BALÁZSI IRÉN