Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-06 / 156. szám

Biote Rasna I PODGORICA Morinjrúl Kamenári oni«guilcrr|nje fctfWflOvKí) :Sv«ü Stafan iutomore Krutt Napos oldal A DÉLMAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG KULTURÁLIS MAGAZINJA • SZERKESZTI KECZER GABRIELLA Montenegróban szinte csak az idegenforgalomból élnek az emberek KECSKESÜTÉS A Tivat feletti hegyekben bújik meg Gornja Lastva. Az aprócska faluban egykoron mintegy ezren laktak. Napjainkban azonban csak hatan „népesítik" be a kihalt települést. A lakosok leköltöztek a tengerpartra, mert a hegyek között nem tudtak megélni. A hat kitartó Gornja Lastva-i pedig várja a turistákat. Az egykoron szebb napokat látott étterem teraszán esténként kecskét sütnek. Máglya és gyertyák fényében eszegetnek, iszogatnak a vendégek. A vacsora után montenegrói népdalokat énekelnek a falusiak, a külföldiek pedig megpróbálják elsajátítani a néha igen bonyolult tánclépéseket. A hatalmas kövekből rakott épületeket csak keskeny erdei utakon lehet megközeh'teni. Néhol derékig ér a gaz, mert annyira kevesen járnak errefelé. A hat lakos azonban nem panaszkodik. Házaikat hatalmas fák és itt-ott omladozó kőkerítések rejtik el a kíváncsi szemek elől. érdekessége, ha valaki mögé bújik és hosszú karral áldotta meg a sors, egy kis lyukon keresztül megérintheti annak a vitorlásnak az árbocát, amely a templom helyén süllyedt el. A másik érdekes sziget Perast. Egykoron tengerészek és kalózok alapították. Később egy hatalmas börtönt húztak fel a közepén. A második világháborúban katonák mellett asszonyok és gyerekek is raboskodtak a falai között. Több anya itt szülte meg gyermekét. A menekülés szinte lehetetlen volt, mivel aknákkal vették körbe az egész szigetet. Egyszer néhány fogolynak sikerült meglépnie, de társaik élete árán. Azért, hogy az a pár ember a szárazföldre úszhasson, többtucatnyian testükkel robbantották fel az aknákat. Napjainkban is igen hangos Perast. Csak annyi a különbség, hogy a düledező erődben vijjogó sirályok ezrei laknak a rabok helyett. KORMOS TAMÁS Kicsiny ország, óriási vendégszeretet Hírességek szigete APRÓCSKA VÁROSOK A HATALMAS SZIKLÁK LÁBÁNÁL, ERDŐBEN MEGBÚVÓ FALVAK, GYÖNYÖRŰ STRANDOK AZ ADRIA PARTJÁN - EZ MONTENEGRÓ. AZ EGYKORI NAGY JUGOSZLÁVIA LEGKISEBB ÉS LEGDÉLIBB KÖZTÁRSASÁGÁBAN NEM ROPOGTAK A FEGYVEREK, A MINTEGY 650 EZER CRNAGÓRÁC, VAGYIS MONTENEGRÓI PEDIG BARÁTSÁGOS, KEDVES AZ IDEGENEKKEL. Több tucat sikátort rejtenek a budvai várfalak. A tengerparti éttermekben 10-15 euróból (egy euró körülbelül 245 forint) már tisztességesen meg lehet ebédelni. Azért az italt kifizetődőbb boltban venni, mert igen nagy lehet az árkülönbség. Míg egy kisebb üzletben 30 centbe kerül egy üveg sör, addig egy jobban menő kocsmában akár 1,50-2,50 eurót is kérhet a pincér. Ez alól kivétel Sveti Stefan. A szárazföldtől pár méterre lévő, fallal körülvett szigetecske valódi luxushely. Olyan hírességek nyaraltak már itt, mint Sylvester Stallone vagy Sophia Loren. Ennek köszönhetően az árak is csillagászatiak. Maradjunk a sörnél. Sveti Stefan éttermében 20 eurót is kóstálhat egy korsó jéghideg árpáié. Montenegró legismertebb és legkedveltebb része a Kotori-öböl. A névadó településen, Rotorban az óvárost érdemes megnézni. Hatalmas kőfalak vigyáznak a többtucatnyi étteremre, bárra és kisebb-nagyobb üzletre. A hangulatos utcácskákír Körülbelül 200 kilométeres tengerpartja van a kis köztársaságnak. Crna Gora, Montenegró vagy Fekete-hegy: ez a kicsiny köztársaság Horvátország és Albánia között bújik meg. Herceg Novitól Ulcinjig mintegy 200 kilométernyi szakaszt mondhat magáénak az Adria partján. Fővárosa az egykori Titograd, vagyis mai nevén Podgorica. Az egykori nagy Jugoszlávia legkisebb és legdélibb köztársasága. Kevesen laknak a hatalmas hegyekkel és csupasz sziklákkal szabdalt államocskában, mindössze 650 ezren élnek itt. A crnagórácok szinte csak az idegenforgalomból élnek, hiszen sík terület hiányában a mezőgazdaság csak nagyon keveseknek nyújt biztos megélhetési forrást. A tengerparton citrom, datolyapálma és olajbogyó virágzik, terméseik eladásából van egy kis pluszbevétel. A sziklás talajon igen gyér a növényzet, így többnyire csak kecskék és birkák legelnek a kövek közt. Azt azért tegyük hozzá, hogy a nincs is annál jobb turistacsalogató, mint a nyárson sült kecskés, borral locsolt vacsora utáni hajnalig tartó buli fent a hegyekben. Ezt talán a pálmafás sétányon elköltött kagylós, halas és rákos fogások tudnák felülmúlni. Hajó hajó hátán A magyar átlagturista még mindig egy kicsit megretten, ha a volt jugoszláviai tagköztársaságok egyikébe hívják nyaralni. Hiszen a kilencvenes évek elején kirobbant testvérháborúra még ban, sikátorokban még a rekkenő hősében is kellemes hűvös van. A legkisebb helyet is kihasznál- i ják a vendéglősök, kocsmárosok és pár asztalt, széket kitesznek a bejárat elé. Még a legeldugottabb bárok teraszán is ülnek vendégek. A helyiek órákat is képesek eltölteni egy-egy csésze forró, törökös kávéval, közben olvasgatnak vagy sakkoznak, A turisták inkább a hideg italokat részesítik előnyben, a sláger a jegeskávé. Gyorsan felhörpintik az italokat és már „nyargalnak" is tovább, hogy a lehető legtöbb fotót készíthessék a városkáról. A nyári turistaszezon kivételével a városkapukat igen korán zárják. Az utazó vagy a falakon belül keres magának szállást éjszakára vagy felkutatja az úgynevezett kiskaput. Egykoron ezt azok az urak használták, akik „véletlenül" egy-egy bordélyban feledkeztek, majd igyekeztek volna haza asszonyaikhoz még napfelkelte előtt. Az öböl másik nagyobb városai Tivat és Herceg Novi. Az utóbbit a virágok, a napfény és a lépcsők városának is szokták nevezni. A mediterrán és szubtrópusi klíma hatására egyedülálló a növényzete, leanderek, pálmák, citromok, narancsok és kaktuszok pompáznak az utcákon, tereken. A legjellemzőbb virága azonban a mimóza, aminek virágzásakor minden évben fesztivált rendeznek. Vitorlás a templom alatt A földi paradicsomnak számító Sveti Stefan mellett még számos érdekes szigetecske várja a turistákat. Az egyik ilyen a Gospa od Skrpjela, vagyis a Szirti Madonna-sziget. Az alig pár négyzetméteres sziget különlegessége, hogy mesterséges. A zarándokok a magukkal hozott kövekből rakták, majd felépítettek rá egy kis templomot, ami a mai napig fontos kegyhely. Az oltár indulnak mind a kereskedelmi, mind az utasszállító hajók. A legfontosabb kapcsolat az olaszországi Barival van. Naponta többtucatnyi vízi jármű fordul meg a két kikötő között. A tengeren kívül repülővel, vonattal és közúton is könnyű Montenegróba jutni. A Bécsből Barba tartó hálókocsis szerelvények Magyarországot is érintik, valamint Belgrádig autópályán is lehet utaznia annak, aki nem szereti a szervezett közlekedést. Annyira mélyen nem kell annak a pénztárcájába nyúlnia, aki Montenegróban szeretne nyaralni. Az árak nem sokkal különböznek az itthoniaktól. A csöpp köztársaságnak nincs saját pénze, az eurót használják. Emiatt bank- és hitelkártyát sehol sem fogadnak el, valamint a bankokban sem lehet pénzt felvenni. A kocsival utazók jobban teszik, ha nem tele tankkal indulnak el, hiszen kint jóval olcsóbban szerezhetik be az üzemanyagot, mint nálunk. sokan emlékeznek, és ami roszszabb, a következményeitől többen manapság is tartanak. így utazási iroda legyen a talpán, amelyik megpróbálja idecsalogatni az utasait. A háborútól, az etnikai tisztogatástól való félelem napjainkban szinte mindegyik egykori tagköztársaságban már dőreségnek mondható. A legdélibb csücsökben, vagyis Montenegróban pedig még fegyverropogást sem hallhattak az ott lakók. Ebbe az államocskába szervez utazásokat már évek óta a szegedi Adria Kon Tiki Tours. Az iroda legutóbb idegenforgalmi szakembereket és újságírókat vitt el egy hétre, hogy bemutassa nekik az országot. Montenegró kapuja Bar, a kikötőváros. Ide futnak be és innen