Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-06 / 156. szám

SZOMBAT. 2002. JÚLIUS 6. "NAPOS OLDAL" 9 • AIV Edwárdot alakító Bálint András először játszik a Dóm téren. (Fotó: Miskolczi Róbert) NÉVJEGY Bálint András Pécsett született 1943-ban. 1965-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1969-ig a Pécsi Nemzeti Színház, 1969-80-ig a Madách Színház, 1980-85-ig a Mafilm társulatának tagja. 1985-től a Radnóti Színház igazgatója, a Színművészeti Főiskola tanára. Jászai Mari-díjas, érdemes művész, elnyerte a film-, a tévéés a színikritikusok díját. Főbb szerepei: Antonius (Shakespeare: Julius Caesar), Henry Higgins (Shaw: Pygmalion), Helmer (Ibsen: Nóra), Johannes Rosmer (Ibsen: Rosmersholm), Goldberg (Pintér: A születésnap), filmen: Álmodozások kora, Apa, Sikátor, Fényes szelek, Szerelmesfilm, Sárika, drágám, Tűzoltó utca 25., Budapesti mesék, Szeretők, Redl ezredes, Vörös grófnő, Szörnyek évadja, Küldetés Evianba, Eszterkönyv. alaposan átdolgoztuk. Nagyon szeretem Darvasi írásait, roppant tehetségesnek tartom, hihetetlenül jó íráskészséggel rendelkezik. Ha jelentkezne egy újabb darabbal, nyitottan fogadnánk. - Milyen feladatokra készül a Dóm téri előadások után ? - Sopronban Kosztolányi csodálatos regényéből, az Aranysárkányból készül színpadi adaptáció, amiben Jordán Tamás rendezésében Nóvák tanár úr szerepét alakítom majd tavaszszal. Saját színházamban pedig Csebutikin doktor leszek ősszel a Három nővérben. - Évtizedeken át az egyik legtöbbet foglalkoztatott filmszínész volt. Mit gondol, mi az oka a magyar filmgyártás jelenlegi kritikus helyzeténekI - Az a baj, hogy a színháziakkal ellentétben a magyar filmesek egymás torkának estek. A film nagyon drága műfaj. A színház a rendszerváltás után is fönn tudta tartani önmagát, évente több mint négymillió nézője van. Ez óriási dolog. A magyar filmek nézettsége viszont aggasztóan lecsökkent, mert az amerikai és a nyugat-európai filmek elvitték a nézőit. Ráadásul nem készült új filmtörvény, és a filmes szakmai szervezetek is összevesztek. - Színházigazgatóként mit vár az új kulturális kormányzattól? - Konrád György nyilatkozta nemrégiben: akkor lesz igazán jó kulturális élet az országban, ha a kultuszminiszter számára lesz megtiszteltetés, ha megjelenik egy színházban, s nem a színháznak az, hogy ott a miniszter, aki a művészetek, a kultúra szolgája. A magyar kultúra minden ága nagyon erős. Ezért egy jól működő kormányzatnak támogatnia kell, mégpedig úgy, hogy szakmai testületekre kell bíznia a döntéseket. A Nemzeti Kulturális Alapban üdvös változás, hogy a döntések egy része visszakerül a szakmai kuratóriumokhoz. A kultúrában nem helyes a központosítás. HOLLÓSI ZSOLT Gyerünk a moziba be! Mese a vad Szilaj ról A SHREK HATALMAS SIKERE UTÁN VÉGRE ITT A LEGÚJABB DREAMWORKS RAJZFILM, A SZILAJ, A VAD VÖLGY PARIPÁJA, ÉS AHOGY A STÚDIÓTÓL MÁR MEGSZOKHATTUK, ISMÉT SZÁMOS ÚJDONSÁGGAL ÁLLTAK ELŐ. Szilaj, a vad és fékezhetetlen paripa társainak vezetője, védelmezője. Egy napon harmonikaszót hoz felé a szél a hegyekből, ő pedig elindul, hogy megtudja az ismeretlen hangok eredetét. Az első találkozás drámai fordulatot hoz: elfogják Szilajt, magukkal viszik, majd eladják a lovasság katonáinak. Az Ezredes megparancsolja, hogy törjék be a lovat, de az egymás után próbálkozó katonák nem járnak sikerrel. Az Ezredes ezután taktikát vált, kikötözi Szilajt - de enni-inni nem ad neki. Ekkor felbukkan egy „kétlábú", egy fiatal dakota indián, Kis Patak, aki maga is fogoly. Egymást segítve sikerül megszökniük az erődből, és Kis Patak elviszi magával Szilajt a falujába. Itt találkozik azzal a kancával, akit társául választ, de a paripa viszontagságainak még nincs vége... Nem ez az első hagyományos animációval készült film, mely felhasználja a komputeranimált elemeket, de a Szilaj a két technika teljes körű vegyítését jelenti, és nem véletlen, hogy a produkciós csapat az animáció hibrid formájaként hivatkozott rá. Akár két- vagy háromdimenziós egy film, lovakat rajzolni mindenképpen nagyon nehéz, és még nehezebb animálni a figurákat. Talán ez magyarázza, miért csak most készült el az első olyan film, amely egy lovat állít a történet középpontjába, s hogy még nehezebb legyen megoldani a feladatot, a filmbeli állatok nem beszélnek. - Meg akartuk törni az összes szabályt, el akartunk térni a szokásoktól, s rögtön azzal kezdtük, hogy a történetet legfeljebb a szemek játékával mondjuk el, másrészt pedig nem lehet komolyan venni egy olyan állatot, amelyik beszélni tud mondja leffrey Katzenberg, a film producere. A filmkészítők csak kevés narrációs szöveget használtak Szilaj gondolatainak közlésére, az érzelmek kifejezését pedig Hans Zimmer zenéjére és Bryan Adams dalaira bízták. - Alapvetően egy musicalt hoztunk össze, ahol a dalok fejezik ki egy ló érzelmeit. A történet azonban előbb elkészült, mint a muzsika, ezért a daloknak nagyon speciálisaknak kellett lenniük, ami számomra komoly feladatot jelentett - mondja Adams. A film nem utolsó erénye, hogy varázslatos képekkel festi le az amerikai vadnyugat természeti szépségeit. Az alkotók komoly kutatómunkát végeztek annak érdekében, hogy valóban olyannak fessék le a környezetet, amilyen a múlt században lehetett. A legtöbb inspirációt pedig az adta, hogy elzarándokoltak az ország talán legcsodálatosabb helyszíneire, és négynapos utazás során saját szemükkel láthatták Amerika nemzeti parkjait. Ahhoz, hogy mindezt a maga teljességében vissza lehessen adni, a filmesek a szélesvásznú Cinemascope formátumot használták, ami óriási többletmunkát jelentett az animátorok számára. „Széles vászonra volt szükségünk, .hogy megragadhassuk a vadnyugat szépségét és léptékeit - mondja az egyik alkotó. - Ez volt az egyetlen módja annak, hogy úgy hozzuk létre ezt a romantikus, mégis reális világot, hogy a közönség teljesen belefeledkezhessen." P.K. Nem kell a központosítás AZ ORSZÁG EGYIK LEGJOBB SZÍNHÁZÁNAK TARTJÁK A BUDAPESTI RADNÓTIT, AMELYNEK 17 ÉVE BÁLINT ANDRÁS AZ IGAZGATÓJA. A PÁLYÁJA SORÁN SOK EMLÉKEZETES FILMBEN SZEREPLŐ SZÍNÉSZ-DIREKTOR MOST IV EDWÁRDOT ALAKÍTJA AIII. RICHÁRDBAN A SZABADTÉRIN, AHOL EDDIG MÉG SOHASEM LÉPETT FEL. - Mit gondol arról, hogy a mába tették át, és így erősen áthallásossá vált produkció 1 - Valló Péter nem változtatott a szövegen, bár az első jelenet eredetileg nem a III. Richárdban van, hanem egy másik Shakespeare-királydrámában, a VI. Henrikben. Megkoronázzák IV. Edwárdot, ünneplés indul, vígság és boldogság, és csak ezután kezdi el Gloster híres monológját: „York napsütése rosszkedvünk telét tündöklő nyárrá változtatta át..." Manapság gyakran játsszák így a III. Richárdot, ami szerintem nagyon rendben van. Az autók, a filmvetítés, a mopedek különös hatásúak a szabadtéri színpadán, reménytelen vállalkozás lenne korabeli díszletet kiállítani. Egyébként a Radnóti Színházban is felmerült korábban, hogy Valló Péter megrendezné Kulka János főszereplésével a darabot, hiszen ez a szerep Jánosért kiált, jó korban van hozzá, és fantasztikus szakmai tudása is predesztinálja erre. - Mint egykori kinevezett direktor, mit szól ahhoz, ami a Nemzeti Színház körül az utóbbi hetekben, hónapokban történt 1 - Ami a Nemzeti Színház körül folyik, az régóta egy szerencsétlen történet. Ezt erősítették meg az utóbbi hónapok eseményei is. Csúnya és rossz színház készült, amelynek elsiették a felépítését csak azért, hogy a választásokra elkészüljenek vele. Gyors, hebehurgya és kapkodó munkát végeztek. Az új kormány is kapkodva, sietve döntött az igazgatói poszt betöltésével kapcsolatban. - Huszti Péter lemondása után mégis lesz igazgatói pályázat. Nem gondolkodik azon, hogy elinduljon 1 - Már pályáztam és nyertem is öt évvel ezelőtt. Én vagyok az egyetlen, aki legális pályázattal nyerte el a Nemzeti igazgatói posztját. - Ezért lenne egyszerű a dolga... - Akkor egy másik épületre és más koncepcióval jelentkeztem. Úgy gondolom, nagy baj, ha a Nemzeti Színház szókapcsolatban a jelző fontosabbá válik, mint a jelzett szó. Amikor annak idején a csapatommal amelynek főrendezőként Valló Péter és több vezető radnótis színész is tagja volt - pályáztunk, többet foglalkoztunk a jelzett szóval. Az Erzsébet térre szánt épület alapkövét sem március 15-én, a nemzeti ünnepen, hanem március 27-én, a színházi világnapon tettük le. A ceremónián nem politikusok, hanem magyar színészek és drámaírók beszéltek. Ezt a gesztust jelképesnek hittük. Úgy gondoltuk, ha nagyon jó színházat csinálunk, akkor az nemzeti is lesz. Ha a nemzeti jelző a fontosabb, abból csak politikai bonyodalmak származnak. - A fővárosi színházak közül a Radnótiban debütált először drámaíróként a szegedi Darvasi László. Lehet folytatás 1 - Rendkívül sikeres az előadás, a következő évadban is műsoron tartjuk. Eredetileg Kaposvárott mutatták be Darvasi Füst Milán nyomán írt Störr kapitány című darabját. Önálló mű született, amit az íróval, Deák Krisztinával és Morcsányi Gézával közösen Podmaniczky Szilárd tIH Ork és Orkla Ork egy rövid időre becsukja a szemét, Orkla látja, menniük kell, megfogja a pék karját, későre jár. Ork fölkapja a fejét, megrészegül, de egy erős szemgyúrás után visszanyeri tekintete előző alakját. A kocsmáros kinyitja az ajtót, Orknak csak a küszöbön jut eszébe fizetni. Ugyan már, mondja a kocsmáros, és Orklára kacsint, mintha épp elég fizetség lenne ez. Orkla indítja be a motort, havazni kezd, a kocsma meleg ablakából figyeli őket a pék és a kocsmáros. Mit gondolsz, kérdezi a pék. Miről, kérdezi a kocsmáros. Hát úgy az egészről. Tetszik a csaj, mi? Ne légy nevetséges, labdába se rúghatok. Ezeken látszik, hogy egy fából faragták őket, nincs köztük keresnivaló. Én csak odabújnék hozzá egy éjszakára, csak odabújnék, mondja a kocsmáros. De neked legalább feleséged van, mondja a pék. Van, de téves hiba. Nincs benne semmi kedvesség. Régen ezért szerettem, olyan durva volt, mint a beton. Ezt bírtam benne, átment az a falon is. De ahogy öregszik az ember... ...úgy hülyül, mondjaapék. Nem, úgy lesz egyre jobban odavetve, vagy magára maradva, és ilyenkor a beton számításba se jöhet, mondja a kocsmáros. A motor beindul, fejükre húzzák a sapkát, mély, árnyékos nyomot hagynak a hóban. Te tudsz motort vezetni, kérdezi Ork, arcára ütéseket mérnek a pihék. Egyes le, a többi föl, nem, kérdezi Orkla, a sötét hóban össze- j vissza csúszkál a kerék. Nem látom, hogy hol az út, mondja Ork- i la. Akkor nézzed az árkot, és ne menj bele, mondja Ork. A háromkerekű motor viszonylag stabilan csúszkál, a kereke kipörög, a sárhányó és a kerék között vastagon megtelik fagyos hóval. ; Hazaérnek. Az udvaron magától kapcsol a lámpa, a havazás enyhül, az idő is újra. Orkla betolja a motort a garázsba, Ork az ajtó előtt toporog. Mi van, kérdezi Orkla. Ork nem válaszol, a kilincset fogja, az ajtó nyitva. Valaki járt itt, mondja Ork. Kicsoda, kérdezi Orkla hámhói, kesztyűjével csapkodja a havat a motorról. Kicsoda, kérdezi Ork, hát épp ez az. Orkla már mellette. Nyitva volt, kérdezi. Nyitva, feleli Ork. Akkor menj be, kérleli Orkla. Valaki járt itt, mondja Ork. Vagy nyitva hagytad. Nem tudom, lehet. Ork felkapcsolja a villanyt, óvatosan lép az előszobába, szétnéz, j megáll, Orklához érinti a kezét. Nem tetszik ez nekem, mondja Ork. Kicsit sokat ittál megint, le kéne állítanod magad, mondja Ork- l la, és halkan, suttogva hozzáteszi: legalább miattam. Mit mondtál, kérdezi Ork, hogy sokat ittam?, lehet, de ez akkor j se tetszik nekem, hogy nyitva találom az ajtót. Te most kötözködsz, vagy félsz, kérdezi Orkla. Jól van már, jól van, mondja Ork, lerúgja a cipőjét, a sáros hólé szétfröcsög a nappali padlóján. Jól vagy, kérdezi Orkla. Faszán, nagyon faszán, feleli Ork dülöngélve. Mit akarnak ezek a baromh-feldolgozóval, mi vagyok én, hogy állandóan mások dolgait oldjam meg. Az anyámét, az apámét, a magamét, a temetőét... Hagyd ezt abba, inkább feküdj le, holnap megbeszéljük, mondja Orkla. Még iszom valamit, mondja Ork. Csak ne pálinkát, mondja Orkla. Pálinkát vagy nem, mindegy. Ne keverd, mondja Orkla, tudod, milyen rosszul voltál tőle a múltkor is. Már nem emlékszem, mondja Ork. Vagyis emlékszem, de nem érdekel. Akkor mi érdekel, kérdezi Orkla. Most hagyjál magamra, mondja Ork. Orkla egy szó nélkül eltűnik a fürdőszobában, Ork bort keres, de sört talál a hűtőben, leül a konyhában, kezébe temeti a fejét, és mielőtt fölbontaná, elalszik. Hajnalban Orkla ébreszti az asztalnál, Ork föláll, iszonyú szarul érzi magát, és persze a szokásos szégyen. Kikapja magát Orkla kezéből, elindul egyedül, dühös és gyenge, utálja magát, és nem érti, miért hozta magával ezt a mérget, miért nem hagyta ott az előző életében, itt már nincs rá semmi szükség. Végigterül az ágyon, Orkla kávét főz kint, Ork a plafont nézi, és arra a feltétel nélküli hülyeségre gondol, hogy meg kéne változni. (FOLYT. KÖV)