Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-30 / 176. szám

KEDD, 2002. JÚLIUS 30. • EGY SZÁZALÉK7 Több a működő tőke A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 1989 és 2000 között 2935,5 milliárd forint működő tőke áramlott az országba, ami 12 százalékkal több, mint 1999 végén. BUDAPEST (MTI) A KSH szerint a világ külföldi működőtőke-állománya 6314,3 milliárd dollár volt 2000 végén, ami mintegy 22 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Az összes működőtőke-állomány 1999 és 2000 között 3,3-szoros zára, ezen belül a fejlett országokban háromszorosára, a fejlődő országokban négyszeresére, a közép-kelet-európai országokban 42-szeresére nőtt. A közép-kelet-európai térségben Lengyelországban telepedett meg a legtöbb külföldi tőke, ez után Csehország következik, Magyarország mintegy 16 százalékos részesedéssel a harmadik helyet foglalja el. A térségbe áramlott összes külföldi működő tőke 29,2 százaléka érkezett Lengyelországba és 16,9 százaléka .Csehországba. Magyarországon 26 ezer 645 vállalkozás jelölt meg a 2000. évi társasági adóbevallásában 10 százalék vagy e feletti külföldi részesedést a jegyzett tőkéjében. A KSH kiadványa szerint a külföldi érdekeltségű vállalkozások saját tőkéje a 2000. év végén 6518 milliárd forint volt, amelyből 5394 milliárd a külföldi tulajdonosokra jutó rész, ami 22 százalékkal múlta felül az 1999. évi állomány értékét. A statisztikusok szerint a változás főként az eredménytartalék 81 százalékos növekedése miatt következett be, mivel a külföldi tulajdonosok adózott eredményük jelentős részét viszszaforgatták a vállalkozásba. Az eredménytartalék 1998-ban a saját tőke mindössze 6 százaléka volt, ami két év alatt 20 százalékra emelkedett. A kiadványából kiderül, hogy a külföldi befektetők a vegyes tulajdonú vállalkozások helyett inkább a kizárólag külföldi, illetve a minél nagyobb külföldi tulajdoni részesedésű vállalkozások működtetését preferálják. Ezt támasztja alá a tulajdonosi szerkezet szerinti adatok alakulása is: míg 26 százalékkal nőtt a kizárólag külföldi vállalkozásokban működő külföldi tőke állománya, addig csökkent a vegyes vállalkozásokban lévő. DEVIZAARFOLYAMOK A Magyar Nemzeti Bank devizaárfolyamai Jegy egy^jiégrcrfottntiwil AngMfont y Ausztrál dollár 386,75 132,46 Cseh korona Dán korona juro ." Japán yen (100 ) Kanidái dollár Lengyel zloty Norvég leorona Svájci frank 8,04 32,99 Svéd korona Szlovákkoron a ÜSÁ-dollár I 4&—Zehn Lrankorv 245,24 208,81 155,84 59,89 32,27 169,34 25,88 •m - 5,49 245,12 Hullámzás a tőzsdén A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX az elmúlt héten 1,80 százalékkal csökkent, 8702,14 ponton zárt pénteken. A részvénypiac forgalma 32,21 milliárd forint volt az elmúlt héten, ez nem egészen 1 milliárddal kevesebb az előző heti adásvételnél. A részvénypiac összforgalmából az OTP 28,4, a Richter 23,9, a Matáv 16,9, a Mol 14,7 százalékkal részesedett. A két választási forduló közötti hetek felfokozott piaci várakozása után inkább profitrealizálás jellemezte a piacot a második forduló utáni héten. A négy vezető részvény veszteséggel zárta a hetet. A legnagyobb, 9,1 százalékos veszteséget a Richter szenvedte el, árfolyama 17 ezer 605 forintra esett vissza. A Mol árfolyama 1,1 százalékkal 5625 forintra, a Matávé 0,6 százalékkal 1020 forintra csökkent. Az OTP 2399 forinton zárt pénteken, ami mindössze 0,04 százalékkal alacsonyabb az előző hetinél. Néhány társaság közzétette első negyedéves gyorsjelentését. A blue chipek közül a Richter az elemzői várakozásoknál magasabb, 6,213 milliárd forint adózott nyereségről számolt be. A nyereség 10,6 százalékkal magasabb az előző évi bázisnál, az árbevétel pedig 8,1 százalékkal 22,575 milliárd forintra nőtt. A jó eredmények ellenére erős külföldi eladások jellemezték a gyógyszergyári papír piacát. A hét árfolyamnyertese a Pick volt, amely 23,7 százalékkal 5300 forintra drágult. Az emelkedést a főtulajdonos Arago bejelentése váltotta ki: amely a névérték 100 százalékának megfelelő, azaz részvényenként bruttó ezer forint osztalék kifizetését javasolja. Nyereségesek a Csongrád megyei takarékszövetkezetek 2002. első félévében 148,4 millió forint adózás előtti eredményt értek el a Csongrád megyei takarékszövetkezetek, 28%-kal többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az összesített mérlegfőösszeg meghaladta a 31,7 milliárd forintot, amely az év elejéhez képest 1,8 milliárd forinttal, 5,4%-kal több. Az eszközökön belül a hitelállomány bővülése közel 25%-os volt, június 30-án 10,9 milliárd forint volt a nettó hitelállomány a takarékszövetkezeteknél. 1,3 milliárd forinttal folyósítottak többet, mint tavaly év végén. A lakossági hitelállomány 5,2 milliárd forint, amely 33%-kal nőtt. A lakossági hiteleken belül kiemelkedő a lakáscélú hitelállomány, amely az év eleji nyitóállományhoz képest 21%-kal, a bázisidőszakhoz képest több, mint 62%-kal magasabb. Június 30-án a lakáscélú hitelállomány meghaladja a 2 milliárd forintot. Javultak a takarékszövetkezetek pozíciói a mikro-, a kis- és középvállalkozások finanszírozásában is. Az első félév végén kezelt hitelállomány meghaladja az 5,6 milliárd forintot, amely 21 %-kal több a bázisidőszakénál. A takarékszövetkezetek mikrokörnyezetében működő vállalkozások számlavezetési feladatait is ellátják a lakossági ügyfeleken kívül. Közel 46 ezer folyószámlát vezetnek Csongrád megyében a takarékszövetkezetek. A 28,5 milliárd forintos összes betétállományon belül azonban mégis a könyvesbetét a meghatározó. 3,6 milliárd forinttal több betétet kezeltek az első félév végén 2002-ben, amely 17%-kal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában volt. A tíz Csongrád megyei takarékszövetkezet az első félév folyamán 132 millió forinttal növelte a saját tőkéjét, amely meghaladta a 2 milliárd forintot, a bázishoz viszonyított növekedés 13,2% volt. Összességében megállapítható, hogy a Csongrád megyei takarékszövetkezetek tradicionálisan lakossági pozíciót megőrző, a kis- és középvállalkozásokat kiszolgáló, az önkormányzatoknak, a lakosságnak pénzügyi szolgáltatást nyújtó hitelintézetként, a működési terület univerzális kisbankjaiként eredményesen működtek az első félévben. (x) Tombol a társasház-építési láz, kelendő a jó telek Megáll az áremelkedés A lakáspiaci túlkínálat miatt ma már nem csak a tetőtéri otthonokra kell jelentős árkedvezményeket adni. Fotó: Schmidt Andrea A kedvező lakáshitel-konstrukciók egyre többeket biztatnak építkezésre, valamint új és használt ingatlan vásárlására. A bumm okozta túlkínálat a főváros után Szegeden is lassíthatja a lakásárak emelkedését. Ma már kizárólag a jó minőségű, jó fekvésű, kiválóan felszerelt lakásokat érdemes megvásárolni, illetve azokra érdemes költeni. Igazolódni látszik, amit alig egy esztendővel ezelőtt egy országosan is elismert szegedi vagyonértékelő cég vezetője jósolt: hamarosan nemcsak a tetőtéri lakásokra kell jelentős árkedvezményeket adni, hanem egy vadonatúj társasház harmadik, negyedik emeleti lakására is. A valóság nemhogy igazolta, kissé túl is szárnyalta a prognózist: legyen bármilyen szép is egy új társasház, ha nem frekventált helyen vagy kifejezetten belvároshoz közeli zöldövezetben található, s lakásai esetleg nem a legkiválóbb beosztásúak, értékesítésük fáradtságos munkát és hosszú időt igényel. Túlkínálat Szegeden Budapest kivételével Szegeden a legmagasabb a település lakosságához viszonyított lakásszám. Az éve eleje óta széles körben hozzáférhető lakáshitelek felfutása megmozdította a Tisza-parti nagyváros addig pangó lakáspiacát, mind a használt, mind az új építésű otthonok terén. Ám miután itt eleve túlkínálat volt - ha nem is minőségben, de mennyiségben mindenképp -, a vevő most kizárólag jó és a legjobb között hajlandó válogatni. Szegeden egyébként becslések szerint csaknem nyolcszáz új lakás nőtt ki a földből egy esztendő alatt, ezek egy részében már laknak, míg nagyobb hányadát most ősszel, vagy jövő kora tavasszal adják át. Hogy építeni vagy építtetni megérte, azt az is bizonyítja: tavaly nyár elején még 100-110 ezer forintot kértek egy szerkezetkész állapotú új lakás négyzetméteréért, ma ez ár jellemzően 160-180 ezer forint között mozog, ám akad több belvárosi építkezés is, ahol '200-220 ezer forintba kerül minden egyes négyzetméter. A szerkezetkésztől a kulcsrakész állapot eléréséig egy éve még úgy 15-20 ezer forintot kellet négyzetméterenként számolni, ám azóta az építőanyagok és a lakásbelső kialakításához szükséges kellékek ára is emelkedett, így ma a négyzetméterenként minimum 30 ezer forint szükséges a szolid befejezéséhez. A drágulás dinamikája fizetőképes kereslet híján nem tartható, így ingatlanszakértők szerint a főváros és Sopron után Szeged a következő olyan város, ahol a túlkínálat okán megtorpan az áremelkedés, sőt egyes helyeken engednek majd az árakból. Vásárhely vonzó lehet A társasház-építési - s így a telekvásárlási - láz a nagyvárosokat jellemzi, ez az az építési forma ugyanis, amely bizonyos lélekszám felett a beruházónak biztos dupla, vagy tripla hasznot jelent alig egy-másfél esztendő leforgása alatt. Hódmezővásárhely ilyen szempontból is vonzó lehet, elsősorban a rohamos fejlődés, a jó közlekedés, és a Szegedhez való közelsége okán. Az új és használt ingatlanok ára jellemzően 15-20 százalékkal a megyeszékhelyiek alatt maradt, s vélhetően ez nem változik a jövőben. Vásárhely kedveltségét jelzi, hogy egyre több régi telek talál új gazdára, s egyre kevesebb foghíj ékteleníti a belvárosi utcákat. A településen, csakúgy, mint Csongrádon, Makón és Szentesen, mások az igények, s más a fizetőképes kereslet is. Ezekben a városokban a „magánház a ház", így a következő egy-két évben inkább a régi, patinás épületek felújítása, a családi otthonok építése lesz jellemzőbb, mintsem a társasházi építkezések számának növekedése. Lakásárak a régióban A dél-alföldi régióban Kecskemét és Békéscsaba emelkedik ki, mindkét városban 60-80 százalékkal drágultak az új építésű otthonok egy esztendő alatt. Békéscsabán jelenleg öt - átlagosan húszlakásos - társasházi építkezés zajlik, míg Kecskeméten a becslések szerint kétszáz körüli az új otthonok száma. Hogy mindkét piacban rejlik még erő, azt az mutatja, hogy a jó helyen lévő építési telkek ára az idén tavasszal már duplája, nem ritkán négyszerese volt a Szegedre jellemző átlagosan 8-10 ezer forintos áraknak. Az idén 9-15 százalékkal drágulhatnak az új lakások, s csaknem ilyen arányban a telkek. Az Ecostat adatai szerint az ingatlanpiac fejlődése továbbra is a lakossági érdeklődésnek és a belföldi befektetőknek köszönhető. A külföldiek érdeklődése egy-két terület kivételével csökken, ám erősödik a közszféra és az önkormányzatok piaci jelenléte. O.K.K. Néhány nagyváros jellemző ingatlanára Város Új lakás (Fftínf) Hasznán lakás (EfVmj Családi ház (M Ft) Építési telek ff Ft/nf) Nyíregyháza 160-240 100-180 15-30 3-25 Debrecen 170-220 100-120 15-20 5-25 Miskolc 130-170 80-120 15-20 5-25 Kecskemét 160-220 90-160 10-35 5-40 Békéscsaba 125-135 80-110 10-25 15-25 Szeged 160-200 80-160 12-30 5-12 Pécs 160-250 80-150 15-40 10-30 Sopron 200-300 100-150 20-40 5-20 Szombathely 190-220 100-150 20-40 15-30 A megélhetés minimuma BUDAPEST (MTI) A Magyarországon tipikusnak tekinthető, vagyis két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás esetében a létminimum havi értéke 114 ezer forint volt 2001-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számításai szerint. 2000-ben 95,3 ezer forint volt a létminimumérték egy kétgyermekes család esetében. Tavaly az egy háztartásra jutó átlagos havi létminimumérték 86 ezer 262 forintnak felelt meg. A létminimum értéke értelemszerűen a háztartás nagyságától függ. 2001-ben 2224 háztartás szolgált a létminimum-számítás alapjául. A létminimum-meghatározás alapja az élelmiszer-fogyasztás normatív értéke, amelynek kiszámítása az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet ajánlásainak segítségével történik. Ennek alapján a mintegy száz terméket tartalmazó kosár értéke 2001-ben egy aktív korú felnőtt esetében 12 ezer 448 forintnak, a 14 év alatti gyermekeknél 9 ezer 685 forintnak, a 60 évesnél idősebbek esetében 10 ezer 979 forintnak felelt meg.