Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-30 / 176. szám

Ffrv KJÁiaUk ZIXEM ?0()U Kit. ZK f>rrt)pd Dnnmm.n iit 6 Ittlelnn 62/549-666 CITROEN o V A DÉLMAG1 fARORSZÁG ÉS A 1 DÉLVILÁG GAZDASÁGI MELLÉKLETE • SZERKESZTI HEGEDŰS SZABOLCS A moszkvai háziasszonyok is vevők a szentesi Hungerit termékeire Túltermelés a csirkeágazatban Értékesítési nehézségekkel küzd a csirkeágazat. Az Európai Unióban is túltermelési válság van, s ez kihat a hazai piaci viszonyokra. Magyar József, a szentesi Hungerit Rt. vezérigazgatója, a Baromfi Terméktanács alelnöke szerint régebben telirakták a mélyhűtőjüket a családok, most még az olcsó csirkehúst sem vásárolják. Nagyon sok összetevője van annak, hogy megteltek a raktárak baromfiipari termékekkel, de kétségtelenül „ludas" volt ebben az ominózus kinai csirke is. Mint emlékezetes, még a télen szállították hazánkba a fagyasztott portékát, amelynek minősége - enyhén szólva - nem felelt meg a közegészségügyi előírásoknak. A kinai csirke okozta sokkot még ki sem heverte az ágazat, újabb gondok jelentkeztek. Ezek a problémák az európai uniós piacokkal hozhatók összefüggésbe. Mivel az EU-ban túltermelés van csirkehúsból, a hazai baromfi-feldolgozó cégek raktáron lévő árui alig-alig találnak vevőre. Magyar József, a szentesi Hungerit Rt. vezérigazgatója, a Baromfi Terméktanács alelnöke azt mondja, tavaly ilyenkor még nagyon keresték a csirkehúst a vásárlók, novemberben viszont már elkezdődött a hanyatlás. Az ágazatban kialakult helyzetet azzal is magyarázza, hogy a dollár gyengült, a forint viszont erősödött, és ez nem kedvez az exportőröknek. A szentesi cég most a volt szocialista országokban próbál újabb piacokat szerezni a csirkehúsnak, amelyet például a moszkvai háziasszonyok igen kedvelnek. Az egykori keleti blokk államai most dollárral fizetnek az áruért. Csakhogy a dollár jelenleg mintegy hatvan forinttal ér kevesebbet, mint a korábbi időszakban, s ezt az értékesítés szempontjából katasztroEgyeztetnek az eváról BUDAPEST (MTI) Még folyik az egyeztetés az cgyszerűsitett vállalkozási adó (eva) pontos megoldásainak kialakításáról - közölte Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője. Burány Sándor, a minisztérium politikai államtitkára korábban a múlt hétre ígérte, hogy elkészülnek a végleges elképzeléssel. Ehhez azonban még néhány napra szükség lesz - mondta a szóvivő. Burány Sándor korábban anynyit már nyilvánosságra hozott, hogy nem szűkítik és nem korlátozzák a választisi Ígéretekhez képest azok körét, akik jogosultak lesznek az egyszerűsített vállalkozási adó választására. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az új adónemmel a jelenleg működő, tízmillió forint árbevétel alatti kis- és középvállalkozásokat akarják jobb helyzetbe hozni. Nem célunk azonban, hogy a jövőben a munkavállalók tömegesen váljanak kényszervállalkozóvá - tette hozzá akkor az államtitkár. Korábban azt is elmondta, hogy a főállással rendelkező vállalkozók és az általános forgalmi adó hatálya alá eső társaságok is választhatják majd az evát. A Hungeritnél csökkentenék a termelést, ám a megkötött szerződések miatt kényszerpályán mozog a cég. Fotó: Tésik Attila fálisnak nevezi Magyar József. De a hazai viszonyok sem túlságosan - mint mondani szokás rózsásak. A csirkecombról azt említi a vezérigazgató: az elmúlt év hasonló időszakához képest negyven százalékkal csökkent az ára, ám így már csak veszteségesen lehet eladni ezt a terméket. A baj az, hogy az olcsó portékát sem viszik a vevők. Magyar József szerint „belföldön sem fogy arányosan több csirkecomb annál, mint amikor drágább volt". Sőt azt is megkockáztatja, talán még kevesebbet vásárolnak belőle a családok. Ez is azzal magyarázható, hogy mindenféle húsból - beleértve a sertést is - túlkínálat van. Azt meséli a vezérigazgató: mára megszűnt az a szokás is, hogy ha volt valamilyen akció, akkor a mélyhűtőbe bespájzoltak az emberek. Most csak egy, legfeljebb két hétre veszik meg a húst a családok, ám azt is kedvezményes áron. A csirkeágazat túltermelési válságának a nyertese a fogyasztó lehetne, ám nem él a lehetőséggel. A termelők egyelőre nem érzik a bajt, de Magyar József szerint logikus, hogy előbb-utóbb rájuk is kihat majd valamilyen formában. A Hungerit Rt.-nek a csirketermelőkkel most még érvényes szerződése van, amit be kell tartania mindkét félnek. A szentesi feldolgozó cégnél a megoldást a termelés csökkentése jelentené, de kényszerpályán van a Hungerit is. A naposbaromfit előállító telepükön ugyanis mindig egy-másfél évvel korábban el kell dönteni, hogy milyen háziszárnyast akarnak majd vágni a gyárban. A csirkeágazatban a túltermelés a feldolgozókat sújtja igazán. A nyomott árak miatt a négymilliárd forintot jóval meghaladja ezeknek a cégeknek a vesztesége. A Baromfi Terméktanács félmilliárd forint állami támogatást kért az ágazatnak, és az alelnök szerint azt is szorgalmazták: akadályozzák meg az illetékesek a baromfi behozatalát olyan országokból, ahol még vágóhíd sincs. Magyar József azt állítja az agrártárca vezetőjével folytatott tárgyalásukról: „Talán kedvezőbb fogadtatásra találtunk, mint az előző kormánynál." BALÁZSI IRÉN Fejlesztés a Tisza völgyében A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 150 millió forint támogatást ad a Tisza-völgy gazdaságfejlesztési koncepciójának aktualizálásához. TISZADOB (MTI) A fentieket Szanyi Tibor, a tárca politikai államtitkára jelentette be Tiszadobon, a Tiszatér Fejlesztési Társaság konferenciáján. Az államtitkár a tanácskozás előtt az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a minisztérium áttörésre számít a Tisza térségének fejlesztésében. Kiemelte: az intenzív mezőgazdasági művelés helyett ökoszociális gazdálkodást szükséges a folyó mentén kialakítani a következő öt évben. - Jövedelemtermelő céllal például olyan szolgáltatásokra kell áttérni, amelyek hosszú távon biztosítják a Tisza mentén élő emberek megélhetését - mondta. Szanyi Tibor a fejlesztés egyik legfontosabb elemeként a környezetbarát agrárgazdálkodás kialakítását és a turizmus korszerű feltételeinek megteremtését említette. A biogazdálkodásnál igen fontosnak nevezte az erdőtelepítéseket. Az államtitkár elképzelhetőnek tartotta a folyó menti mezőgazdasági területek önkéntes cseréjét is, amit a Nemzeti Földalap lehetővé tesz. Szanyi Tibor közölte: a Tisza völgyének gazdaságfejlesztéséhez, illetve a természetvédelmi célú biogazdálkodás elterjesztéséhez adottak a források. - A jelenlegi központi pénzügyi keretek ésszerűbb felhasználása mellett a beruházások az Európai Unió SAPARD-program alapjából is részesülhetnek, és Brüsszel támogatja a környezetbarát gazdálkodás bevezetését is - mondta a földművelésügyi tárca politikai államtitkára. A magyar napraforgóhibríd külföldön kelendő, itthon mégis ritka Egyirányú utcában a hazai forgalmazók A zöldség- és gabonafélék nemesítésével foglalkozó, szegedi székhelyű Gabonakutató Közhasznú Társaság a hetvenes évek eleje óta kínál a gazdálkodóknak napraforgómagvakat. Ez a haszonnövény most ismét népszerű - a magyar termelők viszont ritkán vetnek hazai magot. A napraforgó-nemesítés és ennek a szaporítóanyagnak a forgalmazása tíz évvel ezelőtt a Gabonakutató sikerágazata volt. Ma viszont a magyar napraforgótáblák alig tiz százalékán terem hazai nemesftésű növény - mondta el érdeklődésünkre a nemrégiben Kiszomboron megrendezett országos napraforgó szakmai napon a kutatóintézet igazgatója. Frank József úgy látja, a fordulat azzal magyarázható, hogy a rendszerváltás idején megvetették lábukat nálunk a külföldi forgalmazók: tőkeerős leányvállalatokat alapítottak, melyekkel a hazai piac nagy részét meghódították. Az igazgató szerint ma már nem a hibridek, hanem a cégek harca folyik - elsősorban a marketing eszközeivel, de a felhasználóknak nyújtott különböző kedvezményekkel, például hitelekkel és későbbi fizetési határidővel is. Ebben a versenyben szükségszerűen maradnak alul a tőkeszegény magyar cégek. Hogy nem a Gabonakutató hibridjeinek minőségével van a baj - és itt nem csak a napraforgóról van szó -, azt jól jelzi, hogy a szegedi fajtákat az Egyesült Államoktól jó néhány európai országon keresztül egészen Kínáig összesen több mint húsz államban forgalmazzák. Szerte a nagyvilágban jóval nagyobb a magyar hibridek vetésterülete, mint itthon. Ennek pedig az az oka, hogy míg a multinacionális cégek itthon vetélytársnak tekintik a hazai hibridet, külföldön - partnerként - szívesen forgalmazzák. Frank József szerint különös ez a helyzet, de a magyar vetőmag-forgalmazók nem tehetnek egyebet, mint hogy beletörődnek. A külföldi piacon való jelenlét ugyanis nagyon költséges, Napraforgót elsősorban a nagyüzemeknek éri meg termelni. Fotó: Gyenes Kálmán önálló kereskedelmi háttérrel szinte megoldhatatlan. Az igazgató szerint ez lesz a magyar társaságok legnagyobb problémája az uniós csatlakozást, az európai piacok megnyílását követően. A már erős hálózattal rendelkező nyugati vállalatoknak ma sem okozott és a jövőben sem okoz gondot betörni a magyar piacra, mi viszont - pénz híján - ugyanezt nem tehetjük meg náluk akkor sem, ha termékeink különben megállnák a helyüket az ottani viszonyok között. Frank lózsef szerint a kölcsönösen szabad kereskedelem végső soron egyirányú utcát jelent. Ami a napraforgó termesztését illeti, az igazgató úgy látja, a termésátlagok idén nagyon szórtak lesznek: a Dunántúlon például kimondottan jó, a hol belvíztől, hol aszálytól sújtott Alföldön viszont gyengébb eredmény várható. Az elmúlt esztendők tapasztalatai azt bizonyítják, hogy hosszú távon csak a nagyüzemeknek éri meg a napraforgóval foglalkozni, mert ott egyszerűbb megoldani a repülőgépes, helikopteres permetezést. SZABÓ IMRE