Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-18 / 166. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. JÚLIUS 18. • M U S 0 R - H I R D E T E S • 7 A Greenpeace-aktivisták várhatóan még a nyáron megjelennek Szegeden. Az extravagáns akcióiról elhíresült környezetvédő szervezet június közepén kezdte el „Tiszta víz" elnevezésű kampányát. A harminc éve működő, amszterdami központú Greenpeace a közelmúltban nyitott irodát Budapesten. A nemzetközi környezetvédelmi szervezet aktivistái június 20-án a Miskolc mellett lévő sajóbábonyi ÉVM Kft. üzeme előtt indították útjára „Tiszta víz" elnevezésű kampányukat. A Greenpeace-akció a Tiszáért folyik, amely a radikális környezetvédők szerint a szennyezés miatt élet és halál között van. - Sajóbábonyra is azért mentünk, mert az amerikai tulajdonú ÉVM, amely Magyarország egyik legnagyobb rovarirtószer-gyártója, a Bábony-patakon és a Sajón keresztül szennyezi a Tiszát - nyilatkozta lapunknakKalovits Judit. Régiónkban, Szegeden és környékén a Greenpeace által felkért független szakértők nem találtak komoly vízszennyezőket. Ettől függetlenül tervezik, hogy a nyáron eljönnek Szegedre. A nyilvánosság számára rendezendő információs megmozduláson a környezetvédők egyebek mellett ingyen elemzik majd a helyszínen az érdeklődők által hozott ivóvizet. Megtudtuk: a Greenpeace-nek bárki tagja lehet, aki pénzzel támogatja a szervezetet. Adományt azonban csak magánszemélyektől fogadnak el. - Cégek, államok vagy politikai szervezetek támogatását nem fogadjuk el, így őrizzük meg függetlenségünket - hangsúlyozta Kalovits Judit. Jelenleg a közép-kelet-európai régió kampányait 200 ezer osztrák magánszemély adományaiból finanszírozzák. Tavaly egyébként 2,7 millió ember köztük 19 magyar - támogatta a Greenpeace-t munkájában. SZ. C. SZ. A HELYZET VÁLTOZATLAN A magyar állam 28 milliárd forintos kártérítési pert indított az Esmeralda ausztrál cég és a román állam közös vállalata, az Aurul ellen a cianidszennyezés miatt. A hírek szerint a magyar állam képviselőit augusztusban fogadják a nagybányai aranymosóban. A Greenpeace kiderítette: nem messze Nagybányától, Verespatakon újabb aranybányát akarnak nyitni, ahol legkevesebb kétezer (!) embert kell kitelepíteni ahhoz, hogy megépítsék az ülepítőtavakat. A zagytározókban ciánt használnának az ércszétválasztásnál. A területen egyébként értékes római kori leletek is elvesznének, amelyeket jelenleg régészek vizsgálnak. Aszályban hűsöl a csiga, nem mászik Az idei aszályos időjárás miatt hazánkban és Csongrád megyében is kevesebb éti csiga került a begyűjtéssel foglalkozó vállalkozókhoz, mint korábban. A lehetséges mennyiségnél 20 százalékkal, azaz hatszáz tonnával kevesebb éti csigát gyűjtöttek be Magyarországon. A visszaesés fő oka az időjárás. A felvásárlók az áprilistól június közepéig tartó szezonban a környezetvédelmi tárca engedélye alapján 3000 tonna csigát vehettek volna át. Ezt a gyűjtők az utóbbi tíz évben most először képtelenek voltak teljesíteni, mindössze 2400 tonnát adtak le. - A kemény tél és a száraz tavasz következtében kevesebb csiga jött elő búvóhelyéről - adta meg a gyenge szezon magyarázatát Pacs István, az éti csiga terméktanács elnöke. Kizárólag a természetvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező felvásárló veheti át az éti csigát. Csongrád megyében felvásárlási engedélyt a Kiskunsági Nemzeti Park adhat. Az egyes felvásárlók által átvehető maximált mennyiséget a 18 tagú éti csiga terméktanács határozza meg. Csongrád megyében a szegedi Botka és Társa Bt. és a csongrádi Siha-Frucht Kft. egyaránt 38 tonnás kvótát kapott. - Az idei visszaesés okát én is a rossz időjárásban látom - mondta Botka István, a bt. ügyvezetője. - A tervezett 38 helyett csak 20 tonnát szállítottak gyűjtőink, akiknek kilogrammonként 80-120 forintot tudtunk fizetni. Csongrádon szerencsésebben alakult a szezon, ott a kvóta nagyobb részét teljesítették. A szegedi felvásárló figyelt az előírásokra: a házátmérő 30 milliméteres limitjére, valamint arra, hogy a több száz gyűjtő csak a megengedett területen szerezze be a franciák által igen kedvelt csemegét. A begyűjtött csigamennyiség kétharmada élő állapotban Görög-, Török-, illetve Olaszországba kerül, onnan feldolgozott állapotban francia piacokon értékesítik. A fennmaradó egyharmadot hazánkban dolgozzák fel. Tavaly összesen másfél, idén egymilliárd forint értékben exportált Magyarország éti csigát. M.P. Jogi vezetőből lett egyetemi főtitkár Merényi Mária egy multinacionális cég jogi vezetőjeként dolgozott korábban. Fotó: Gyenes Kálmán Merényi Mária július elsejétől a Szegedi Tudományegyetem főtitkára. Bár kinevezése csak 2003-ig szól, szeretné az egy év alatt hatékonyabbá tenni az igazgatási munkát az egyetemen. Szabó Imrét, a Szegedi Tudományegyetem korábbi főtitkárát július elsejével a jogi kar dékánjává választották. Mészáros Rezsó rektor ezzel egy időben Merényi Máriát, az egyetem jogi osztályának vezetőjét bízta meg a főtitkári feladatok ellátásával. Az újonnan kinevezett főtitkár korábban egy multinacionális cég jogi vezetője volt, majd 2000 márciusától a szegedi egyetemen dolgozott. - Az üzleti világból jöttem, és az egészen más, mint az egyetemi élet. Úgy gondolom, hogy a versenyszférában szerzett tapasztalataimat a szegedi egyetemen is hasznosítani tudom. Ezek közül az egyik legfontosabb a professzionális munkavégzés. Az egyetemi, főiskolai intézmények vezetésének hatékonysága nagymértékben függ az itt dolgozók feladatmegoldó képességétől, amit az egyetemi vezetőknek eredményesen kell felhasználniuk - mondta Merényi Mária, akinek a kinevezése egy évre szól. - A következő időszakban a vezetés legfontosabb tennivalója az lesz, hogy biztosítsa a Szegedi Tudományegyetem karainak zavartalan együttműködését mondta a főtitkár. Kiemelte: a szegedi egyetemen közel 26 ezer hallgató tanul, 6 és fél ezren pedig közalkalmazottként dolgoznak. Oktatói munkát mintegy 1660-an végeznek. Az egyetem tíz kara 2003-tól a zeneművészeti karral bővül. A Szegedi Tudományegyetem a város egyik legnagyobb intézménye, amely több mint 23 milliárd forintos költségvetéssel üzemel. Ez profi, jól szervezett vezetői munkát, menedzserszemléletet követel. ILLYÉS SZABOLCS A radikális környezetvédők kampányt indítottak a tiszta vízért Szegedre jön a Greenpeace Drámai könyvbemutató Vásárhelyen Az ÁVO karmaiban vergődött Tanyatűz miatt ítélte kötél általi halálra a rögtönítélő bíróság 1950 augusztusában Lehoczky Pált. Azonban „kegyelemből" beszervezték besúgónak. Önkéntelenül vált főszereplővé és szenvedő alannyá egy 1950. augusztus 20-án történt tanyatűz miatt Lehoczky Pál. A barátjával a földeken dolgozó férfit azzal fogadták Tótkomlóson, hogy menjen a rendőrségre, mert keresik. Ott aztán a rögtönítélő bíróság fogadta. A Dumitrás Mihály (Darvas József író testvére) párttitkár vezette „bíróság" kötél általi halálra ítélte szándékos gyújtogatás miatt - mint kulákot és elkövetőt. Lehoczky Pál komolyan vette az ítéletet, hiszen egy Molnár nevű férfit két héttel korábban akasztottak fel. Az ítélethirdetés után Dumitrás azt mondta: kegyelmet kap, ha felajánlja szolgálatait az AVO-nak. Öt perc alatt kellett döntenie: az életet választotta. De milyen életet? Lehoczky Pál (az ÁVO-tól kapott Lénárt Péter néven) ötven év után is el-elfúló hangon számolt be arról, hogy előbb két, majd hat emberről kellett egyre sűrűbben és egyre több dolgot tartalmazó jelentést írnia, parancsra. Ráadásul titkolnia kellett ezt a tevékenységét, mert halállal fenyegették, ha elárulja valakinek. Úgy magyarázta: a rengeteg papírmunka miatt nem tudott dolgozni a földjén, mely után ő fizetett haszonbért használójának, a téesznek. Jelentéstételi normáját állandóan emelték, s lelkileg oda jutott, hogy hat esztendő alatt hússzor is elhatározta, öngyilkos lesz. Gyötrelmes éveinek az 1956-os forradalom vetett véget. Am 1957-ben ismét felkeresték a karhatalom emberei azzal, folytassa a besúgást. Akkor azonban már azt mondta: csak ha még egy tanyatűz miatt elítélik. Egészségét felőrölték a történtek, megnősülni pedig nem mert, úgy volt vele, hogy nem akart hazudni annak, akivel megosztja az ágyát. Nyugdíjat (dolgozni nem tudott a besúgás időt emésztő munkája, majd betegségei miatt) nem kapott. 1988-ban Kádár Jánosnak írt levelében azt kérte, hogy kapjon nyugdíjat legalább feketén, ha már a rendszer kitüntetettjei kapnak ilyen elsimerést is. Válaszul nem levél, hanem az orosházi rendőrkapitány és egy belügyi ember érkezett: vele azt akarták elhitetni, hogy bolond, azaz ami történt vele, az csak a képzeletében játszódott le. Állították: aktáján ott szerepel, önként kínálkozott besúgónak, vagy ahogy mondani szokták nem túl kedves kifejezéssel élve, spiclinek. Lehoczky Pál a történet valamennyi szereplőjét túlélte, és most megírta az embertelenséget, mely vele történt. B.K.A. A 95 éves Lehoczky Pál el-elfúló hangon idézte fel nem mindennapi történetét. Fotó: Korom András Jó lenne, ha unokáink unokái is ilyen önfeledten élvezhetnék a pancsolást a tiszta Tiszában. Fotó. Karnok Csaba