Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-18 / 166. szám

A DLL MAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG V1LLÍ KLETt \OKVEK • SZERKESZTI KECZER GABRIELLA Sziluett Pápai Erika a színházi alázatról és a szegedi hőgutákról A titkos tartalékok és az erő Férj vagy barát? Magyarországon a legtöbb házasságot 24 és 28 év közti fiatalok kötik, akik már maguk mögött tudják a diákéveket, és többé-kevésbé önálló életet élnek, dolgoznak, igyekeznek megteremteni az egzisztenciális alapokat. Ilyen idős korban már tudatosan készülnek a házasságra, keresik a megfelelő embert, akivel hosszú évtizedeken keresztül képc­sek együtt élni lehetőleg harmonikus kapcsolatban. A tudatos döntés gyakorta háttérbe szorítja az érzelem diktálta lépéseket. Barátot, barátnőt választani lényegesen egyszerűbb dolog, mint életre szóló férjet, illetve feleséget. Ha barátról van szó, életre szóló kötelezettségek nélkül, akkor legyen szimpatikus, vidám, kedves, szórakoztató, legyen benne valami megmagyarázhatatlan vonzerő, aminek képtelenek vagyunk ellenállni. A tudatot némiképp módosí­tó érzelmek sugallják, hogy ő kell, ő az igazi, akiért érdemes harcolni, vagy éppenséggel engedni neki. A szerelem azonban nem minden esetben jó tanácsadó, hiszen igyekszik szemet hunyni a hibák felett, és kontrasztosabban mutatni az erényeket. Kamaszkorban még az is­kola legvagányabb sráca imponál leginkább a lányoknak, aki öltözkö­désével, viselkedésével, vagányságával kitűnik a többiek közül, ám ezek a laza fiúk, amennyiben nem nó be a fejük lágya már kevésbé számítanak befutónak a férjválasztási versenyben. A barát, ha mindig elfelejtkezik időpontokról, ígéretekről, talán kis­sé habókos, vagy szórakozott, ám egy férjjelölt esetében már lényege­sen szigorúbb a kritikus szem, és megbízhatatlanként emlegeti az il­letőt. Ha egy barát számolatlanul költ, amikor pénze van, ám emelt fejjel nyomorog szűkösebb időkben, az könnyedén kezeli az életet, és tudja élvezni azt, ám egy potenciális férj esetében ez a tulajdonság a felelőtlenség kategóriájába tartozik. Míg a barát, ha állandóan utaz­gat, az érdeklődő, kalandvágyó, ám a férj esetében már kevésbé tűnik vonzó tulajdonságnak, hiszen a család mellett a helye. A szerelem ennek ellenére a jó házasság alapeleme, ami megédesíti a hétköznapokat, és túlsegít az összecsiszolódás nehézségein. Az iga­zi nem feltétlenül tökéletes, csak mi látjuk annak. • Egy csók és más semmi? (Fotó: Tésik Attila) VISSZATÉRŐ VENDÉGMŰVÉSZE A SZEGEDI NYÁRNAK PAPAI ERIKA (KÉPÜNKÖN) SZÍNMŰVÉSZ, AKIT A TAVALYI DÓM TÉRI TRILÓGIA UTÁN AZ IDÉN EGY FÜRDŐUDVARI VÍGJÁ­TÉKBAN LÁTHATOTT A KÖZÖNSÉG. A MŰVÉSZNŐ MEGÉRKEZÉSEKOR EL­SŐKÉNT A KEDVENC FITNESZEDZŐ­JÉT KERESTE FEL... - Harmóniát és erőt sugároz színpadi szerepeinek legtöbbié­ben. Ez alkati adottság vagy na­ponta meg kell érte küzdenie I - Mindkettő: egyrészt szeren­csés alkat vagyok, másrészt időnként fizikailag és lelkileg ko­molyan össze kell szednem ma­gam, hogy bírjam a pályám ne­hézségeit. Az évek alatt megta­nultam megőrizni és megvédeni a lelkemet a külvilág fájdalmas ingereitől. Egyre több belső tech­nikát és trükköt eszeltem ki, hogy a személyiségem megtart­sam és továbbépítsem. - Mindez tanulható I - Minden nőnek ajánlom, ta­lálja meg a saját útját, a maga bé­kéjét és lelki nyugalmát. Ehhez pedig nincs álatalános recept, a technika egyedi. Sok nőtársam­nak egyszerre fontos a családja és a karrierje, ezt a kettőt kell együtt harmonikusan művelnie, hogy boldog és elégedett lehes­sen. A most két és fél éves kisfi­ámmal nekem sem mindig egy­szerű a színházi és az otthoni fel­adatok egyeztetése. Időnként na­gyon be kell osztani az időmet, az energiámat és a lelkemet. Olyan titkos tartalékokat kell mozgosítanom magamban, ami­színpad kellős közepén egy ha­talmas fa áll, mint itt a szegedi Fürdőudvarban, akkor is fel kell találnunk magunkat. A színház sokszor olyan hatalmas alázatra szólítja az embert, amire nagy szüksége van az élet más terüle­tein is. - Nyaranta visszatérő vendég, hiszen tavaly a Dóm téri Triló­giában láthatta a közönség. Mi­lyen emlékeket őriz a szegedi nyárról I - Engem itt mindig meleg foga­dott: sokszor volt részem emberi szeretetben és kedvességben, va­lamint, ha az időjárásra gondo­lok, akkor bizony Szegedről a napszúrás és a hőguta is eszembe jut. És ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor az egyik szegedi szálloda fitneszedzője, akit ta­valy ismertem meg. Ámulva néz­tem, milyen fantasztikus edzése­ket tartott ez a valamikori Euró­pa-bajnok tornász hölgy. Most is elsőként hozzá rohantam. - Ennyire fontos a torna az életében ? - Mindent megteszek azért, hogy jó kondícióban legyek, ami­kor és ahol lehet, edzem magam. A színészet igen komoly fizikai igénybevételt követel, az ember­nek lelkileg és testileg is jó for­mában kell lennie. A nézőnek sokat számít, milyen fizikumú a művész, a látvány nagyon fon­tos. Itt elsősorban nem a szép­ségre gondolok, hanem a szí­nészből sugárzó energiára. Ez az, ami mindenkire hatással van. Nekem pedig az a feladatom, hogy ezt megtaláljam és átad­jam. LÉVAY GIZELLA vei csak egy nó rendelkezik. Ez nagyon különleges feladat. Fon- ; tos, hogy igazi nő maradjak a színpadon és a magánéletben is. A színház pedig sok mindenre, alázatra és harcra is megtanítja az embert. Ha hosszú órákon át kell negyvenfokos hőségben pró­bálni, akkor is csak komolyan és koncentráltan érdemes dolgozni. A legkülönbözőbb körülmények között tudni kell játszani: ha a • (Fotó: Schmidt Andrea) Milyen lesz az életünk a nők évszázadában? ÚJ KORSZAK NYITÁNYÁT ÉUÜK, KEZDETÉT VETTE A NŐK ÉVSZÁZA­DA. MINDEN MEGVÁLTOZOTT KÖ­RÜLÖTTÜK: A JOGAIK, KÖTELE­ZETTSÉGEIK, ESÉLYEIK, A TÁRSA­DALMI KÖZEG, A KULTÚRA ÉS A POLITIKA. EGYETLEN DOLOG MA­RADT ÁLLANDÓ: AZ ŐSI TREND, MI­SZERINT A NŐ A JÖVŐ BÖLCSŐJE. Nem mindennapi eset, amikor egy férfi veszi a fáradságot és bá­torságot, hogy tudományos elemzést készítsen a nók helyze­téről. Dr. Farkas András, az egyik legnagyobb biztosítótársaságunk vezérigazgatója ezt tette, egyrészt hivatalból, másrészt magánszor­galomból. - Meggyőződésem, hogy a 21. század a nők évszáza­da lesz, mert a nők végre felsza­badultak a reprodukciós rabszol­gaság alól. Kitolódik a szülés ideje Ez azt jelenti, hogy sokkal ke­vesebben halnak meg fiatalon és­ezért sokkal kevesebb gyermek születése is elegendő lesz a né­pesség fennmaradásához és nö­vekedéséhez. A nők később ala­pítanak családot, hosszabb ideig élnek, kitolódik a szülés ideje is, több energiát fordíthatnak az élet egyéb dolgaira. - foglalta össze megállapításait a szakember. Az életkor várható kitolódása azt is jelenti, hogy a 21. század a magányos nagymamák, dédma­mák kora lesz. Már 1999-ben több, mint nyolcszázezer özvegy nő élt Magyarországon, közülük hatszáznegyvenezer betöltötte hatvanadik életévét. Nekik gya­korlatilag esélyük sincs, hogy új partnert találjanak. A meghosz­szabbodott életkor miatt növek­szik az igény az egészségügyi szolgáltatások iránt, az idősödő hölgyek közül minden negyedik ágyhoz kötött vagy állandó ott­honi ápolásra szorul. Megtudhatjuk a rendhagyó összegezésből, hogy a nők jobban átlátják a hosszú távú összefüg­géseket, sokkal gyakorlatiasab­bak a férfiaknál. Ha például egy férfi benéz a hűtőszekrénybe, minden polcon lát valamit, amit egyenként azonosítania kell. Az összképet látja Ha egy nő teszi ugyanezt, egyetlen pillanat alatt átlátja az egész hűtőszekrény tartalmát, ezt pszichológusok is alátá­masztják. A nő ugyanis egészé­ben látja a világot és érzi is, az összképet látja, míg a férfi a mo­zaikdarabkákat. A nőnek távo­labbra kell látnia, hosszabb időre kell gondolkoznia és gondoskod­nia önmagáról, családjáról, mert tovább élnek a férfiaknál. Általá­ban kevesebb a jövedelmük, nyugdíjuk, több a családi kötele­zettségük: gyerekeiket kell felne­velniük, idős szülőket, nagyszü­lőket kénytelenek támogatni. Egyre több nő ismeri fel, hogy nem mellőzheti a saját vagyon megteremtését, ezért töreksze­nek mind többen arra, hogy sike­res karriert építsenek. A vállal­kozóknak egyharmada, a felsőfo­kú végzettséggel rendelkező dol­gozóknak pedig a fele nő. Az 1998-ban diplomázottaknak kö­zel hatvan százaléka, az 1999-ben egyetemi vagy főisko­lai státusban lévőknek hetven­három százaléka úgyszintén. Nem véletlenül, hiszen a magas presztízsű állásokhoz elengedhe­tetlen a felsőfokú végzettség. Bi­zonyos pályákon, mint a bírói, ügyvédi, jogtanácsosi, orvosi, adótanácsadói, könyvvizsgálói, banki, már most megfigyelhető a „nőuralom" kezdete. — Meggyőződésem — vcli dr. Farkas András -, hogy a nők soha nem lehetnek egyenjogúak, illet­ve egyenlők a férfiakkal, ugyanis a nők egyenlőbbek náluk! Több jogot kaptak az élettől! Hosszabb élettartam Az evolúció szigorú törvényei folytán az emberi faj fennmara­dása szempontjából előnyösebb, ha a nők tovább élnek, mint a nemzésért felelős férfiak. A hosz­szabb élet miatt a nőket több jog is megilleti. Magyarországon át­lagosan kilenc évvel él tovább egy nő, mint egy férfi, így például kettővel többször válthatja le a mindenkori kormányt. Politiku­soknak is tudomásul kell venni­ük az idős nők szavazóerejének növekedését, hiszen létszámuk egyre duzzad. A tanulmány szerzője figye­lemreméltónak tartja, hogy a ha­gyományos családmodell Ma­gyarországon egyáltalán nem vonzó. Mind több nő neveli egye­dül gyermekét. Harminc évvel ezelőtt az összes család kilenc százalékában hiányzott az apa, a század végére ez az arány a tizen­négy százalékhoz közelít, közel négyszázezer csonka családot ölel föl. Húsz évvel ezelőtt a gyer­mekek hét százaléka született házasságon kívül, 1998-ban vi­szont már több, mint huszonhat ; százaléka, vagyis minden negye­dik gyermek nélkülözni kényte­len a házasság érzelmi és anyagi biztonságát. Egyértelmű a nők életének megváltozása. Például a házas­ságkötések számának felére csökkenése: mind több nő marad pártában. Ennek tükrében még riasztóbb a bontóperek gyakorib­bá válása; a két folyamat összesí­tett hatása olyan, akár egy fron­tális karambolé: kő kövön nem marad a hagyományos család­modell szépre mázolt kúriájá­ban. Összesen másfél millió nő él férj nélkül, házasságban pedig kétmilliónál is kevesebben. A társadalomban a nők szerepe megváltozott: egyrészt erőseb­bek, befolyásosabbak, másrészt pedig jóval törékenyebbek és ki­szolgáltatottabbak lettek. LEOPOLD GYÖRGYI • Hagyomány és hatalom: középen Szili Katalin, az országgyűlés elnöke. (Fotó: MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents