Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-13 / 162. szám

Napos oldal A DF1 MAGYARORSZÁG DÉLVILÁG KULTURÁLIS MAGAZINJA • SZERKESZTI KECZER GABRIELLA Afganisztán a háború után Néhány dollárért eladott csecsemők AZ ORSZÁG, AMELY ROMOKBAN ALL. AZ ORSZÁG, AHOL A FEGYVER A HATALOM. AZ ORSZÁG, AHOL GYAKRAN KISLÁNYOKKAL FIZETNEK. AZ ORSZÁG, AHOL A NŐK FÉLELEMBEN ÉLNEK. AZ ORSZÁG, AHOL ÉHEZNEK ÉS JÁRVÁNYOK PUSZTÍTANAK. AZ ORSZÁG, AHOL MINDENKINEK CSUPÁN EGYETLEN CÉÜA VAN: ÉLETBEN MARADNI. EZ AZ ORSZÁG AFGANISZTÁN, AHOL A TV2 SZEGEDRŐL ELSZÁRMAZOTT SZERKESZTŐ-RIPORTERE, ZÖLDHEGYI KATALINNAPOKAT TÖLTÖTT EGY FORGATÓCSOPORTTAL. Afganisztánban a 23 évig tartó szünet nélküli háború hárommillió férfit pusztított el. A harcokban 500 ezer gyereket öltek meg a lakóházakra hullott bombák és az eltévedt lövedékek. Hétmillió afgán menekült el az országból, és milliók lettek nyomorékok, nincstelenek, kiszolgáltatottak, reményvesztettek. Az élve maradt áldozatok főleg nők és gyerekek. Rájuk voltak kíváncsiak a kereskedelmi csatorna munkatársai. - Pakisztán fővárosából, Iszlámábádból repültünk Kabulba. Autóval a tálibok bukása után is életveszélyes Afganisztánt megközelíteni. Az egyes vidékeket még mindig ellenőrzésük alatt tartó tálibok és a hegyi terepet jól ismerő fegyvereseik számára a műholdas telefonnal, kamerával, dollárral utazó külföldi a legkívánatosabb célpont - mesélte Zöldhegyi Katalin az előzményekről. Az idegeneknek feltűnő, hogy Kabul utcáin főleg férfiak láthatók. A kevés nő a tetőtől talpig érő leplekben - ahogy Afganisztánban hívják, hurkákban - alaktalan szellemlénynek tűnik. Gyakori, hogy férjeik az autók csomagtartójában szállítják asszonyaikat. - Ahhoz, hogy Afganisztánban filmezhessünk, engedélyre volt szükségünk, amihez fotót kellett készíttetnünk. A fényképeket legalább 150 éves ősrégi szerkezettel „produkálják" Kabul utcáin - folytatta élményeit Zöldhegyi Katalin. A kép végül másfél óra alatt elkészült, amit az utcai fotográfus helyben, egy törülköző mögött, a helybéliek kíváncsiskodása mellett hivott elő. A koldusok a „fényképésznél" körbe vették a forgatócsoportot, és kis idő után megszólították őket. - Meghalt a férjem. Kilenc éve megölték. Repülőről lebombázták a házunkat, mindenünk oda lett. A férjem halálos sebet kapott -> nyújtotta markát feléjük egy asszony, aki később elmondta a riporternek, hogy már 9 éve koldulásból tartja fenn magát és hét, iskolás korú gyermekét. Nem messze a XIX. századi eszközzel dolgozó fotográfustól kisfiúk játszottak az afgán légitársaság egyik kilőtt utasszállítóján. Ahogy a rendhagyó kabuli játszótéren a tévések elővették a kamerát, fegyveres katonák bukkantak elő a semmiből. A stáb szerencséjére a katonák már hallottak Madzsarsztánról, azaz Magyarországról. TUdtak 1956-ról, a magyar forradalomról. Árvák, írástudatlanok, koldusok Csak Kabulban 40 ezer nő koldul. Mindnyájan özvegyek. Férjeik a korábbi évtizedek valamelyik háborújának áldozatai. A megszálló szovjetek, a mudzsahed polgárháborúk vagy a tálibok végeztek velük. A magákat az igaz iszlám letéteményeseinek tartott tálibok tiltották a nőknek a tanulást, igy az asszonyok 90 százaléka ma sem tud írni, olvasni. A tálib törvények szerint a nők munkát sem vállalhattak, így az özvegy analfabéta asszonyoknak nem maradt más, csak a koldulás, vagy az ország történetében először megjelenő prostitúció. A több mint két évtizedes háborúzás nyomai. - Talán hihetetlenül hangzik, de igaz: Afganisztán történelmében a tálib korszak előtt ismeretlen volt a prostitúció. A folyamatos háborúk miatt özveggyé vált és a munkától is eltiltott afgán nők ezrei voltak kénytelenek áruba bocsátani testüket. Találkoztunk olyan 10-12 éves kislányokkal, akiket anyjuk kényszerített prostitúcióra, hogy megkeressék családjuknak a mindennapi betevőt - mesélt az afgán nők „életéről" a tv2 riportere. Lázadó nők börtönben Az átélt borzalmak miatt súlyos pszichés zavaroktól szenvedő kislányokról nem készithettek felvételeket. A prostitúció színtere egyébként nem az utca, a nők otthonukban fogadják a férfiakat. Afganisztánban általános, hogy a lányok 13-14 éves korukban vagy még korábban, 9-10 évesen mennek férjhez. Ez nem tőlük függ, hanem családjuktól, pontosabban apjuktól. A családfő adósság fejében is eladja, vagy házasságra kényszeríti lányát. Az apák döntése megfellebbezhetetlen. Aki lázad, a mai napig is megkövezhetik: a nőt nyakig földbe ássák, és fejét kövekkel veszik célba. A kabuli női börtönben még most, a tálibok bukása után is apjuk elleni lázadásért töltik börtönbüntetésüket gyereklányok. Egy 13 éves például azért ül, mert megszökött 45 éves férjétől, akivel erőszakkal kényszerítették házasságra. A börtönnel egyébként ő jól járt, hiszen a még mindig élő törzsi törvények lehetővé teszik azt is, hogy az apa megölje a lányát, ha az a házasság előtt elveszti a szüzességét vagy elszökik otthonról. A család becsületének megvédése érdekében az apa agyonverheti vagy megfojthatja lányát. - Mindezt egy még ma is illegalitásban működő szervezettől tudjuk, amely már az orosz megszállás kezdetétől harcolt a nők jogaiért, s a mudzsahedek és a tálib kormány alatt is megpróbálta felhívni a világ figyelmét az afgán nők megalázó helyzetére - mondta Zöldhegyi Katalin. ROMMÁ LOTT ORSZÁG Afganisztánt már évtizedek óta a reménytelenség földjének nevezik. Területe 647 ezer négyzetkilométer, tehát hét Magyarországnyi. Hegyvidékes földje csupa szikla, kő. Az ország területének csak egytizede művelhető. A világ egyik legszegényebb országát 23 éven át sújtották háborúk. A szovjet bevonulás, majd az őket kiverő mudzsahedek egymás elleni háborúja, később pedig a tavaly év végéig uralmon lévő tálibok változtatták totális romhalmazzá az egykor virágzó országot. m A tálibok tiltották ülhettek. a nőknek a tanulást, a hatalomváltás után viszont újra az iskolapadba Bármennyi reformot is készítenek elő az új afgán nőügyi minisztériumban, a törzsi törvények még mindig élnek és a család becsületének védelme érdekében az apák megölhetik lányukat. Ez az általánosan elfogadott erkölcs része, csakúgy, mint a többnejűség. A Korán engedélyezi az iszlám férfinak, hogy akár négy felesége legyen. A többnejű férjnek azonban annyi jövedelemmel kell rendelkeznie, hogy a feleségeket és a házasságokból születő gyerekeket el tudja tartani. A Korán előírja azt is, hogy a feleségekkel egyformán kell bánni. Kivételezni, pláne a másik rovására egyikkel sem lehet. Határon túl, a senki földjén Az elmúlt évtizedekben hétmillió afgán menekült a háborúk elől a magas hegyeken keresztül Pakisztánba. A menekülők egy szál ruhában érkeztek és csak gyerekeiket hozták magukkal az új országba. A terület senki földje. A magas hegyek korábban Afganisztánhoz tartoztak, most Pakisztán keleti határát alkotják. A pakisztáni hatóságok nem ellenőrzik a területet, nem is tudnák, hiszen a barlangok és hegyek rendszerét csak az itt élő törzsek ismerik. Ezek a nők egész nap füvet szednek a kopár csúcsokon. A növényt kiszárítják a napon, hogy tüzelőként használhassák a sárból készült kunyhóikban. A CLA feltételezése szerint az amerikai bombázások után az áthatolhatatlan hegyek között bujkált Oszama Bin Laden. A kísérők féltették a magyar csoportot, hogy a felvételek miatt a fűszedő nők férjei, akik a hegyek közt figyeltek, megtámadhatják őket. - Az egyik völgyben az amerikai légicsapások miatt Pakisztánba menekült afgánok tízezrei élnek. Azért, hogy táborukba bejussunk, négy napig jártunk engedélyekért a pakisztáni hatóságokhoz, akik így is csak fegyveres kísérettel engedtek bennünket a törzsi területre. Nők és gyerekek ezrei víz és alapvető higiénia nélkül élnek. Csodával határos az is, hogy a magas hegyekben túlélték a rendkívül kemény telet. A menekültek ingyen kapnak búzát, amiből a tábor pékje süt kenyeret. Ez minden, amit esznek. Kétszer kétméteres sátrukban minden vagyonuk elfér. A „vászonház" egyszerre fürdőszoba, konyha, háló. Egy afgán asszony, akinek férje eltűnt a tálib uralom alatt, öt gyermekével nyomorog a táborban. - A nő elmesélte, hogy 14 éves volt, amikor férjhez adták. Az urát esküvőjük után szerette meg, addig nem is ismerte. A férj Kandahárban teljesített szolgálatot a tálibok alatt, és nem jelentkezett az amerikai bombázások után. A nő öt gyermekével felkerekedett, és elindult, azóta élnek a táborban. Egy másik sátor körül két feleség tevékenykedik anyósuk irányítása alatt. Egyiküknek hat, másikuknak egy gyermeke van és a másodikkal állapotos. Az idősebbik nő harminc éves lehet, a fiatalabbik tizennyolc. Tizenhárom évesek sem voltak, amikor férjhez mentek. - A beszélgetés rövid ideig tartott, mert a szomszédos sátrakban lakó férfiak fenyegetni kezdték a stáb tagjait. Azt kiabálták, hogy mivel a férjek jelenléte nélkül beszélünk a feleségekkel, megszentségtelenítjük a vallásukat. Az anyós szava sem számított. Kísérőnk, a tábor vezetője, aki maga is afgán menekült, azt magyarázta, hogy férfi operatőrünk nem láthatja a nők arcát és nem készíthet képet róluk. Kábítószer és gyermekeladás a nyomorban Az átmeneti kormány erőfeszítései ellenére is virágzik a kábítószernövények termesztése és csempészete Afganisztán és Pakisztán határán. Ez a legjövedelmezőbb üzletág, sok családnak az egyetlen megélhetési formát jelenti. Az ópiumültetvények felszámolásával. az ellentmondást nem tűrő tálibok is próbálkoztak, sikertelenül. - Találkoztunk egy családdal, nyolc gyereket nevelnek, s velük van a nő hadirokkant édesapja is. Mazari Shariffból érkeztek. A szülők, hogy pénzt szerezzenek a pakisztáni meneküléshez, eladták egyik gyermeküket, Nergart. Ali hónapos kislányt egy afgán gyermektelen házaspár vette meg, 15 dollárnak megfelelő pénzért. Afganisztánban egy gyermek ára tehát kevesebb mint 4 ezer forint. A szamárháton a pakisztáni határra érkező tíztagú családnak a pénz három napra volt elég - elevenítette fel a családdal folytatott beszélgetést a szerkesztő-riporter. A tábor vezetője a stáb tagjainak elmondta, hogy a tálibok és a mudzsahedek uralma alatt nagyon sok gyereket eladtak, a család így jutott jövedelemhez. Még ma is nagyon gyakori, hogy pénzért házasságra kényszerítik a fiatal, 12-13 éves vagy fiatalabb lányokat nagyon idős emberekhez, aggastyánokhoz. A lányoknak a beleegyezése sem szükséges. Az ENSZ adatai szerint ma is 7 millió gyermek éhezik Afganisztánban. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: OLÁH ZOLTÁN Zöldhegyi Katalin megdöbbentő afganisztáni riportja kedd este 22.10-kor kezdődik a tv2-n.