Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-13 / 162. szám

SZOMBAT, 2002. JULIUS 13. • AKTUÁLIS" 3 Pénz, tiszta pénz ÚJSZÁSZI ILONA Az önállósággal megáldott vagy sújtott település működőképessége a pénztől függ. Ez látható a Szegedtől való elválása óta szépen gyarapodó Algyőn ugyanúgy, mint a forráshiánnyal küszködő, pontosabban alulfinanszírozott és vegetáló megyeszéli településeken. Algyó kivétel. Egyrészt azért, mert a megye hatvan települése közül egyetlen, amely akkora adóbevételt tudhat magáénak, hogy azt még az állam is elirigyli. Ezért az előző négy évben Algyó volt az egyeden megyebeh település, mely egyeden fillért sem kapott a központi kasszából, még az állam helyett elvégzett, mert kötelezővé tett feladatok teljesítésekor se számíthatott arra, hogy a máshol erre a célra átadott normatívából tarthatja fönn például az iskolát. De hiába nyújtott be hibádon pályázatot a község csatornázására, vagy egy sportcsarnok fölépítésére, nem kapott céltámogatást még akkor se, amikor már több más önkormányzat visszaadta a támogatást, mert nem bírta önerővel saját tervei megvalósítását. E kivételezés megszüntetésében vagy mérséklésében, azaz az önkormányzati finanszírozás megváltoztatásában reménykedik Algyó ugyanúgy, mint a megye többi ötvenkilenc települése. Pedig ez utóbbi csoportba tartozik negyvenöt önhibáján kívül forráshiányos község és város is. Az e számok mutatta arány viszont jelzi, hogy valami nincs rendben. Nem az ígéretekkel van baj, mert e munícióból az október 20-ra kitűzött helyhatósági választásig biztos nem lesz hiány. De változtatni kellene az elveken. Régóta panaszkodnak a települések, hogy az önkormányzati törvény a helyhatóságoknak több feladatot ír elő, mint amennyit a központi finanszírozás lefed. Ezért lehetséges, hogy a megye nyolc városa közül hat, vagyis Csongrád, Kistelek, Makó, Mindszent, Mórahalom és Szentes is küzd a pénztelenséggel és pályázott az önhibájukon kívül forráshiányos települések központi pénzalapjára. Igaz, a forintokért rimánkodó városok közül a két nagyobb kisvárosnak nem csurrantottak egy fillért se. Ellenben Maroslele, Nagytőke és Sándorfalva az igényeltnél többet kapott az állami kasszából. A pénzcsinálás európai formáját, az együttműködést most tanulják a mi falvaink. Ha ugyanis „önálló-kormányzatiságukat" helyesen fogják föl a települések és képesek régjós alapon gondolkodni, akkor jobban megnyithatnák az uniós bugyellárisokat. így például az olyan kisebb utak, mint azAlgyőt és Sándorfalvát öszszekötő lénia út kiépítésével is tehermentesíthetnék Szegedet az átmenő forgalomtól. Ha saját maradék forintjaikat összeadva fejlesztési alapot képeznének, jófajta terveket támogatnának, akkor a jól forgatott pénz pénzt fialna - sok kicsi sokra megy alapon. A Picknek maradnia kell a tőzsdén Nem kelendő a részvény Naponta alig 20-80 Pick-részvény cserél gazdát. Ez azzal járhat, hogy a Pick Rt. előbb-utóbb nem lesz képes eleget tenni a tőzsdeszabályzatnak, s akkor már nem a tulajdonos kéri majd a kivezetést, hanem a BÉT. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Rt. igazgatósága elutasította a Pick Szeged Rt. részvényeinek törlésére irányuló kérelmet. A BÉT igazgatóságának indoklása a Szegedi Városi Bíróság ítéletére hivatkozik, amely hatályon kívül helyezte a papírok tőzsdei kivezetéséről szóló közgyűlési határozatot. Ezt a másodfokon eljáró megyei bíróság is helybenhagyta. Az előzményekhez tartozik, hogy a Pick Rt. március 11-i zárt közgyűlésén csaknem százszázalékos szavazati aránnyal határozatot hozott arról, hogy kivezetik a társaság részvényeit a Budapesti Értéktőzsdéről. Mivel ezzel az elsőbbségi, más néven aranyrészvenyes ÁPV Rt. nem értett egyet (a közgyűlésen nem is vett részt), a határozatot megtámadva bírósághoz fordult. A Szegedi Városi Bíróság március 26-i dátummal az ítélet meghozataláig a határozat végrehajtását felfüggesztette. Elsőfokon az ítélet április 19-én született meg, s ebben megfogalmazták: jogszabályt sértett a március 11-i közgyűlés azon határozata, amely a részvények tőzsdei kivezetéséről szólt. Az indoklásban elhangzott, a tőzsdéről való kivezetés stratégiai szempontból fontos döntésnek minősül, s ennek eldöntésében az elsőbbség részvény tulajdonosának, az ÁPV Rt.-nek vétóA tőzsdei huzavona nem zavarja a termelést. joga van. Vagyis: a közgyűlés a kérdésről érdemben csak az aranyrészvényes hozzájárulásával dönthetett volna. A bíróság a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezte. A szegedi cég papírjai tehát továbbra is foroghatnak a tőzsdén, noha ennek a „forgásnak" kevés jele van. Mint ahogy azt Bihari Vilmostól, a Pick Szeged Rt. vezérigazgatójától megtudtuk, a húsipari cég papírjainak 88 százaléka az úgynevezett nem mozgó rész, de a fennmaradó hányadból is 11 százalék az, amelyiken már hosszabb ideje „ülnek". Naponta mindössze 20-80 darab Pick-részvény cserél gazdát, vagyis a forgalom az összes Fotó: Gyenes Kálmán részvénynek (számuk 3 millió 500 ezer) a töredéke, mindössze az egyszázezreléke. A papír tehát, mivel nem keresett, nem likvid, előbb-utóbb nem lesz képes eleget tenni a tőzsdeszabályzatnak, s akkor már nem a tulajdonos kéri majd a kivezetést, hanem a BÉT. EK. A gazdák megbéníthatják a megye közlekedését Folytatás az 1. oldalról Kocsis azt mondta, július 15-én, hétfőn reggel 8-tól délután 3 óráig a Bajai úton Maty ér-Domaszék, valamint a Makó-Csanádpalota és a Szentes-Csongrád között 7-7 kilométeres útszakaszokon zárják le a félpályát. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense, Bárány Zoltán tegnap délután azonban azt mondta, hogy a gazdák megyei vezetője, Tóth László péntek délelőtt a Maty érT-Domaszék közötti demonstrációra szóló bejelentést telefonon lemondta. Bárány arra a kérdésre, hogy a rendőrség biztosítja-e a helyszíneket, azt válaszolta: mivel- ezek békés demonstrációk, nem szükséges a helyszínek biztosítása. A sajtóreferens megjegyezte: a rendőrök a lezárt útszakaszok végénél biztosítják a forgalom áthaladását. Tóth László azzal magyarázta a Maty ér-Domaszék közötti demonstráció visszavonását, hogy az Szeged közelsége miatt alaposabb előkészületeket igényelt volna, s mivel ezt nem tartották elégségesnek, ezért nem volt más választásuk. Kocsis Miklós szóvivő elmondta, hogy a demonstráción a megye 38 gazdakörének 700 tagja közül mintegy 2-300-ra számítanak, és várják a családi gazdaságokban dolgozókat is. Kocsis visszautasította azt a feltételezést, hogy pártok állnak a Magosz kezdeményezése mögött, azt azonban nem cáfolta, hogy több párt és egyesülés is szolidarizál velük. - Mi meg kívánjuk őrizni e tüntetés agrárjellegét, magyarán, egyedül szeretnének hangot adni elégedetlenségüknek - hangsúlyozta a szóvivő. • Tóth Károly alkotmányjogász, a Szegedi Tudományegyetem docense a demonstrációval kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapjogok körébe szokták sorolni a véleménynyilvánítás jogát, a gyülekezés szabadságát. Az emberek tehát összejöhetnek, találkozhatnak, kicserélhetik a véleményüket. Ez alapvető jog tehát. Téves az a megfogalmazás, amelyet gyakran olvashatunk a sajtóban és elhangzik az elektronikus médiában, hogy engedélyt kell kérni az ilyen megmozduláshoz. A szabályos: be kell jelenteni. A rendőrség vagy tudomásul veszi vagy előzetesen megtiltja. Megtilthatja például abban az esetben, ha a közlekedést aránytalanul nehezíti, akadályozza. Megítélés kérdése, hogy mennyire akadályozzák a tüntetők az utat. Nagyon nehéz ennek a megítélése és vigyázni kell a döntéssel. Ha például félpályás útlezárásról van szó, akkor a tiltakozó konvoj mellett, akadályoztatva, de lehet haladni. Ennek megítélése azonban a rendőrség kompetenciája. K.F. Szegeden és Szentesen Az unióra felkészülő kisés középvállalkozók MUNKATÁRSUNKTÓL A megye hat városában szervez két héten keresztül uniós csatlakozásra felkészítő tanfolyamokat a Progress Vállalkozásfejlesztő Alapítvány. A kis- és középvállalkozóknak meghirdetett programokon gyakorlati, a majdani napi üzletvitelhez nélkülözhetetlen ismereteket szeretnének nyújtani a rendezők. Szegeden hétfőn kezdődtek el és péntekig tartanak az előadások a Progressnél, a Tisza Lajos körúton. Szentesen július 11-én indült a program az Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesületnél és 15-én, hétfőn fejeződik be. A makói előadás-sorozat időpontja július 15-17., a vásárhelyié július 16-18., a csongrádié július 17-19., a kistelekié pedig július 18-22. Ez utóbbiak helyszíne valamennyi városban a polgármesteri hivatal. Az előadásokon a minőségügyről, a vámunióról, az élelmiszer-biztonsági és agrárkérdésekről éppúgy szó esik, mint a kisés középvállalkozások finanszírozási lehetőségeinek bővüléséről. Át kell alakítani az önkormányzatok finanszírozását Fizetésképtelenség fenyegeti a községeket? Nem forráshiánnyal küszködnek, hanem alulfinanszírozottak azok az önkormányzatok, amelyek az önhibájukon kívül forráshiányos települések támogatására kiírt pályázatra jelentkeznek - állítja Gazdag János. A makói szocialista honatya szerint át kell alakítani a helyhatóságok finanszírozási rendszerét. A minap közöltünk lapunkban egy rövid listát arról, mely települések nyertek Makó térségében a forráshiányos önkormányzatok megsegítésére meghirdetett központi pályázaton. Gazdag János képviselő (MSZP), a parlament költségvetési bizottságának tagja ezzel kapcsolatban elmondta: az érintett önkormányzatok kiegészítő támogatására azért van szükség, mert az önkormányzati törvény a helyhatóságoknak eleve több feladatot ír elő, mint amennyihez központi finanszírozást rendel. Ennek a problémának a megoldására találták ki a forráspótlást. Mint a parlament önkormányzati bizottsága által kiadott tájékoztatóból kitűnik, egyes települések a kért összegnek csupán egy részét kapták meg, sőt: vannak támogatás nélkül maradt TAMOGATAS Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések számára fönntartott pénzalapból Csongrád megye 60 települése közül 45 kért támogatást az önkormányzat feladatainak ellátásához. Az igényelt, összesen közel 1 milliárd 134 millió forintból több mint 707 millió forint jutott térségünknek. Arról már beszámoltunk, hogy a 17 település alkotta makói kistérségből egyedül Kiszombor nem igényelt ilyen központi segítséget. Csongrád megye névadó városa 105 millió forintot kért és közel 70 milliót kapott; az e térségbe tartozó Csanytelek az igényelt több mint 33 millióval szemben 10 milliót, Felgyő a közel 18 millió, illetve Tömörkény a 18 millió helyett ugyancsak 10-10 milliót tudhat magáénak. A Hódmezővásárhely vonzásában élő települések kért-kapott mérlege Mártély esetében 1 millióból 0 forint, Mindszentnél 108 millió helyett 76 millió, Székkutasnál 5 millió 404 ezer itt és ott. A Szegedhez kötődő kisebb települések közül 17 szeretett volna részesülni a pénzalapból. így például Kistelek 23 milliót kért, több mint 16 millió forintot kapott, Mórahalom mérlege: 24 millió közel 11 millió. Szentes körzetéből Eperjes közel 23 milliót kért, 17 milliót kapott, Fábiánsebestyén viszont hiába igényelt 16 millió forint támogatást, most nem részesült a segítségben, ellenben Nagytőke az óhajtott 4 millió 51 ezernél több, összesen 4 millió 788 ezer forintnak örülhet, Szegvár viszont 79 millió helyett 41 millióval „gyarapodott". önkormányzatok is. Gazdag János szerint ennek az az oka, hogy a szigorú pályázati adatlapoltat számítógép értékeli egy program segítségével és ez a program nem működik életszerűen. A nagyobb települések például azért maradnak rendre támogatás nélkül, mert bizonyos mértékű beruházás fölött a rendszer eleve elutasítja a kérelmet. Logiltusnak tűnhet, hogy ezek a települések nem forráshiányosak, hanem rosszul használják fel a forrásaikat csakhogy vannak törvény szerint kizárólag fejlesztésre fordítható bevételek. A kisebb, körjegyzőségben működő önkormányzatok kérelmét ugyancsak képtelen megfelelően értékelni a program. Emiatt most néhány község több tízmilliós pótlástól esett el, ami akár fizetésképtelenséghez is vezethet. A költségvetési bizottság szerint az első lépésben az elbírálást végző számítógépes programot kell felülvizsgálni, lehetőleg úgy, hogy a második félév pályázatainál már ne merülhessenek fel hasonló problémák. Az MSZP-s parlamenti képviselő szerint azonban az alapvető baj az, hogy az önkormányzatok finanszírozási rendszere elhibázott. Jellemző, hogy a makói kistérség falvai közül mindössze egy nem kért támogatást forráshiányra hivatkozva és hasonlók az arányok más területeken is. Amikor a forráshiány pótlását szolgáló pályázatot kitalálták, viszonylag kevesen jelentkeztek rá, most viszont a települések nagy része benyújtja anyagát. Ez azt jelzi - állítja Gazdag János hogy az önkormányzatok alulfinanszírozottak, és ezen kell változatni. SZABÓ IMRE