Délmagyarország, 2002. június (92. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-07 / 131. szám

PÉNTEK, 2002. JÚNIUS 7. •AKTUÁLIS" 5 Egyre többen költünk könyvre Az olvasás becses dolog, de drága Beépítik az újszegedi Kállay-liget környékét Kertváros nyílik az egykori kertészetben A Derkovits fasor lakói panaszkodnak az elhúzódó munkák miatt. Fotó: Miskolczi Róbert Szegeden is megkezdődött az ünnepi könyvhét programsorozata Az új kötetek friss illata Könywásárlók számos új kötet között válogathattak a Dugonics téren. Fotó: Miskolczi Róbert A borongós idő ellenére több százan vettek részt tegnap a Dugonics téren a 73. ünnepi könyvhét szegedi megnyitóján. A szatmári karikázót és mezőségi táncokat bemutató Borica, valamint a Szeged finn testvérvárosából, Turkuból érkezett Otat Táncegyüttes svéd műsorával kezdődött teg­nap a Dugonics téren az ünnepi könyvhét szegedi programja. A könyvkiadók és terjesz­tők, valamint a szerzők közös nagy sereg­szemléje ez az ünnep, az olvasók örömére ­hangsúlyozta köszöntőjében Ványai Éva al­polgármester, aki azt is hozzátette: világunk elüzletiesedett, s ez alól a könyvkiadás sem kivétel. Ezért kötelességünk, hogy mindazt az értéket, amely nem virágzó üzleti vállalko­zás termékeként jön létre, de szellemileg hozzájárul lelkünk, értelmünk, ízlésünk és érzéseink pallérozásához, támogassuk, hogy ismét teret nyerhessen a szép és értékes iro­dalom kultusza. Az alpolgármester szerint Szeged mecénási szerepvállalása ebben a tö­rekvésben példaadó: „míves kiadványaink bi­zonyítják, hogy sokat teszünk az értékek közvetítéséért, intézményeinkben, támoga­tott folyóirataink hasábjain írók, költők, helytörténészek kapnak rendszeresen fóru­mot." Ványai Éva úgy vélte, az idei könyvhét sokszínű rendezvényfűzére ugyancsak azt jelzi, akad mire odafigyelnie a város könyv­szerető közönségének. Könyvheti programok Berta Árpád, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja sze­mélyes hangú megnyitó beszédében feleleve­nítette első élményeit a betűvel, a könyvvel és az olvasással kapcsolatban. Emlékeztetett arra, hogy a könyv nemzetközi vándorszó, amelynek nem tudjuk a pontos forrását, va­lamikor a honfoglalás korában került a nyel­vünkbe, és eredetileg írásra szolgáló táblafé­lét jelenthetett. - Az új könyvnek nem nyomdaszaga, hanem illata van, lapozgas­sák, ízlelgessék ezt az illatot, olvassanak so­kat. Kívánom, hogy az ünnepi könyvhéten' találja meg magának mindenki a kedvenc ol­vasmányát - fejezte be megnyitó beszédét a dékán. HÍREK a Tiszatáj Könyvek sorozatban jelent meg. A szerzővel Olasz Sándor beszélget. 17 órától a So­mogyi-könyvtárban A szegedi községi tanyai iskolák adattára 1837-1907 című kötetet mutat­ja be Nagy István nyugalmazott egyetemi tanár, aki a szerzővel, Berta Tiborral is beszélget. 18 órakor kezdődik a városháza dísztermében a Szegedtől Szege-' dig antológia idei kötetének be­mutatója. A vendégek: Veress Miklós költő, Simái Mihály köl­tő, az antológia főszerkesztője és Majzik István, a Bába Kiadó ügy­vezetője. Közreműködik: Kir­nyák Melinda (hegedű). A mű­sorvezető: Kiss Ernő, az antoló­gia felelős szerkesztője. Ugyan­csak 18 órakor kezdődik a Köz­életi Kávéház írónak lenni Szege­den című estje a Cafe Rádió 88-ban (Szeged Plaza), ahol Pod­maniczky Szilárd és Latzkovits Miklós íróval a két házigazda: Zoltán Csaba és Vass Imre szer­kesztő-riporter beszélget. A hazai kiadók által megjelen­tetett könyvek példányszáma évek óta csökken, miközben a forgalmuk egyTe nő. Ez annyit jelent: a könyv egyre drágább. A honi kiadók által megjelente­tett könyvek példányszáma évről évre csökken, az elmúlt öt esz­tendőben mintegy harmadával lett kevesebb, és ma már alig ha­ladja meg a harmincmillió dara­bot. Ugyanezen időszakban a forgalom mintegy 87 százalékkal emelkedett, elérve a 45 milliárd forintot. Ebből egyszerűen le le­het vonni a következtetést: a ve­vőnek egyre többet kell fizetnie az olvasás öröméért. Hogy ki mennyit áldoz ma Magyarorszá­gon könyvekre, az nagyban függ attól, hogy kiadóról, kereskedő­ről, vagy betűszerelmes olvasóról van szó. Az ünnepi könyvhét kulturális csemegéi mellett az eseményt jellemző számok is érdekesek, s kicsiben is láttatják azt, amiről a könyvpiaci statisztikák és kuta­tások szólnak. A könyvhéten 63 hazai és 13 külföldi kiadó össze­sen 188 kiadványa mutatkozik be. Ha valaki az összes könyvet megvásárolná, az több mint 375 ezer forintjába kerülne. A kínálat legolcsóbb darabja 500, míg a legdrágább 7 ezer 990 forintba kerül. A tapasztalatok szerint - bár drágák a könyvek - a héten még­sem az anyagiak szerint dönt a többség, hanem az újdonság, az Lakóövezetté nyilvánította a szegedi közgyűlés a Kállay-liget melletti volt kertészet terüle­tét. Kertváros épülhet az újszegedi Kállay-liget környékén - így dön­tött a városi közgyűlés. A Thö­köly és a Traktor utca, az Iparos kiskertek, valamint a Sarolta ut­ca határolta mintegy 17 hektáros terület nagy részét (12 hektárt) a hajdani városi kertészet cseme­tekertje és üvegházai foglalták el. A csemetenevelés még a hetve­nes években szűnt meg, tavaly pedig az utolsó üvegházat is le­bontották. A volt kertészet teljes területét „kertvárosias lakózónává" nyil­vánították. A Sarolta utca menti erdősáv a csemetenevelde ma­radványa: fáinak többsége kevés­sé értékes nyár és fűz, így kivágá­suk nem jelent nagy veszteséget. A frissen kijelölt kertvárosi övezetbe ékelődik a kéthektáros Kállay-liget, amely a beépítés után is megmarad. A Derkovits fasor meghosszabbított vonala azonban éppen a. ligeten vezet keresztül, ezért 26 fa (kőris, ju­érdeklődés, a minőség a szem­pont. Arról pedig, hogy az esz­tendő maradék ötvenegy hetében miért és hogyan vásárolunk könyvet, sokat elárul a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKKE) felkérésé­re a Társadalomkutató Intézet (Tárki) által készített tanul­mány. A felmérés eredménye szerint az elmúlt két évtizedben nőtt az olvasók és az otthoni könyvtárak száma. A kutatók azt is állítják, hogy jelentősen, több mint tíz százalékkal csökkent a soha nem olvasók aránya. A rendszeresen olvasók között magasabb arány­ban szerepelnek a hölgyek - ho­lott szabadidőből a szebbik nem képviselőinek van kevesebb -, a budapestiek, a nagyvárosokban, valamint az ország középső régi­ójában élők. A tanulmány rávilágít arra is, hogy a magyarok nem szeretnek könyvtárba járni, s hogy a fiatalok közül az egyetemisták a legtöbbet olvasók táborát gyarapítják, ám a középiskolások javarésze egyálta­lán nem szeret olvasni. Bár az újonnan megjelenő könyvekről a megkérdezettek döntő többsége a médiareklámok alapján tájékozódik, a felnőttek körében elég erős a spontán vá­lasztás a könyvesbolti bóklászá­sok során, a középiskolások pe­dig leginkább a barátok, ismerő­sök véleményére adnak legin­kább. KATKÓ KRISZTINA har, szilfa, nyár és akác) áldoza­tul esik majd a 6,5 méter széles út megépítésének. Az út kialakí­tása 1400 négyzetmétert vesz el a ligetből, viszont a park déli Ma délelőtt 10.15-kor rendhagyó irodalomórát tartanak a Radnóti Miklós Gimnáziumban a Baka István Alapítvány szervezésé­ben. A vendégek: Balog József előadóművész, Valerij Lepahin, az SZTE docense és Olasz Sán­dor irodalomtörténész, a Tiszatáj főszerkesztője. Az órát Fabulya Andrea vezeti. 16.30-tól a Sík Sándor Könyvesboltban Szuromi Pál művészettörténész mutatja be Szepesi Attila Tündérek és ka­tonák című esszékötetét, amely irányban 3200 négyzetméterrel bővül. Megtartják a Traktor utca melletti, 1000-1200 négyzetmé­teres, ezüstfenyőkkel beültetett parcellát is. A meghosszabbított Derkovits fasor a Traktor utcához csatlako­zik, így a Fő fasor és a Szőregi út közti gyűjtőút szerepét is betölti. A terület rendezését nehezíti a Traktor utca és Sarolta utca köz­ti, mintegy 2 méteres szintkü­lönbség, amely az egykor ott fo­lyó Maros hordalékának lerakó­dása miatt keletkezett. Az építési telkek kijelölését tereprendezés előzi meg. A víz-, gáz- és elektro­mos hálózat kiépítésének alap­föltételei adottak. A családi házas lakóövezetben megépülhet még a korábban ter­vezett idősek otthona is. Na­gyobb játszóteret a Sarolta utca nyugati végén rendezhetnek be. A telkek értékesítéséről ugyan­csak a közgyűlés dönt. Az egyik elképzelés szerint a területet je­lenlegi állapotában adnák el; eb­ben az esetben a tereprendezés és közművesítés költségeit a leendő tulajdonosok viselnék. A másik tervben az áll, hogy a Szegedi Ingatlankezelő és Va­gyongazdálkodási Rt. (amennyi­ben megkapja a Széchenyi-terv­program támogatását) alakítja ki a közművesített teleket, ame­lyeknek ára így természetesen jó­val magasabb lesz, mintha „par­lagon" adnák át a fákkal borított, hepehupás területet. NY. P. SZÖGEDI ÉPÍTŐK NAPJA ASZŐREGIÚTON A Csongrád megyei építéssel foglalkozó egyesületek, szerve­zetek, kamarák és alapítványok szervezésében szombaton dél­előtt 10 órakor kezdődik a Szö­gedi Építők Napja a Szőregi úti Gellért Szabadidőközpontban. A teremfoci-mérkőzések és a köszöntők után bográcsgulyást szolgálnak fel a vendégeknek, a program szórakoztató műsorral zárul. MÉDIAPOLITIKÁRÓL ANÉZŐPONTBAN Szeged vagyonát érintő kérdé­sekről is szó lesz a Nézőpont műsorában a Telintévében ma este héttől. Vendég lesz Tímár László alpolgármester és Szil­vássy László, a Polgári Szegedért Egyesület szakértője. A szegedi kulturális egyesületek, civil szervezetek közül többen sérel­mezik, hogy évek óta nem, vagy alig kapnak támogatást a város­tól. Az okokra Tóth Andrással, a Szeged Kultúrájáért Közalapít­vány elnökével és Czenéné Vass Mária közművelődési szakem­berrel keresik a választ a műsor készítői. Ezt követően az MSZP médiapolitikájáról Újhelyi Ist­ván országgyűlési képviselő be­szél. Zárásként a műsor vendé­ge Hadlaczky Gyula biológus lesz. AKÖNYVEK MEGBECSÜLÉSÉÉRT A Szeged város oktatásáért mun­kálkodó közalapítvány idén 3 millió 200 ezer forintnyi könyv­utalvánnyal támogatja az általá­nos és középiskolások év végi ju­talmazását. Tavaly, az olvasás évében ennek az összegnek a harmadával segítették az alapfo­kú oktatási intézmények könyv­vásárlását. Novemberben hason­ló összeggel járultak hozzá az óvodák könyvtárának bővítésé­hez. Hol vásárolt könyvet az elmúlt egybévben?

Next

/
Thumbnails
Contents