Délmagyarország, 2002. június (92. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-18 / 140. szám

KEDD, 2002. JÚNIUS 18. • EGY SZÁZALÉK7 Kimagasló búzakivitel Csak jó minőségű búzával lehet versenyképes az Európai Unióban a magyar agrárgazdaság - hangsúlyozta Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében az ország mintegy hatszáz agrárszakembere előtt. MARTONVÁSÁR (MTI) Makay György elmondta: Magyarország a 2001-2002-es gabonatermesztési szezonban kimagasló exportteljesítményt ért el. Február végéig 41 országban 4,8 millió tonna gabonát - azon belül 1,8 millió tonna búzát - értékesített. Ez 1,5 millió tonnával múlta felül az eddigi legnagyobb magyar gabonaexportot. Az Európai Unióhoz való integrálódás biztató jele, hogy a kivitelre került búza több mint 40 százalékát az uniós országokban értékesítették a magyar termelők. Az Európai Uniótól az idén - minőségi korlátozás nélkül - 600 ezer tonna búza szállítására kapott kvótát a magyar mezőgazdaság. Ezt a mennyiséget azonban nem volna célszerű takarmánybúzából exportálni, arra ugyanis nem lesz kereslet az uniós országokban. A gazdák anyagi érdeke is azt kívánja, hogy jó vagy közepes minőségű malmi búzát próbáljanak értékesíteni, az előzőre ugyanis nincs, az utóbbira pedig alacsony a vám az Európai Unióban - mondta Makay György. Bedő Zoltán, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a búzatermesztés nemzetközi versenyképességének növelését jól szolgálják a bőtermő, kemény szemű, szárazságtűrő és a betegségekkel szemben ellenálló martonvásári nemesítésű fajták, amelyek már a hazai termőterület több mint felét foglalják el. A választékot öt új, a közelmúltban államilag elismert fajtával gazdagította a kutatóintézet. Egy év alatt tizenegy százalékkal nőttek a reálbérek A pénzügyi dolgozók keresnek a legjobban Január-áprilisban a bruttó nominális átlagkereset 18,2 százalékkal, a nettó átlagkereset 17,9 százalékkal, a reálkereset a fogyasztói árak 6,2 százalékos növekedése mellett - 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az MTI-vel. BUDAPEST (MTI) A KSH közleménye szerint 2002 január-áprilisban a nemzetgazdaság legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásainál, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél átlagosan 2,7 millióan álltak alkalmazásban, közel annyian, mint az előző év azonos időszakában. Az év első négy hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 18,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A versenyszférát 14,5 százalékos, a költségvetést 27,7 százalékos keresetemelkedés jellemezte. A KSH szerint ez utóbbi terület magas növekedési ütemét a 2001-ben történt központi intézkedések áthúzódó hatása, valamint az idei illetményemelés magyarázza. A reálkeresetek az év első három hónapjában 11,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó nominális átlagkeresete 19,4 százalékkal, a nettó átlagkereset 18,7 százalékkal volt magasabb, mint tavaly az első negyedévben. Az idén az első négy hónapban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete január-áprilisban 112 ezer 400 forint, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 79 ezer 400 forint, a szellemi foglalkozásúaké 153 ezer 700 forint volt. A versenyszférában dolgozók átlagosan 109 ezer 500 forintot, ezen belül a fizikaiak 78 ezer 900 forintot, a szellemiek 171 ezer 900 forintot keresetek. A KSH adatai szerint a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 120 ezer 200 forintot, ezen belül a fizikaiak 83 ezer 400 forintot, a szellemiek pedig 135 ezer 200 forintot kerestek. Január-áprilisban a legjobban fizető gazdasági ágazat a pénzügyi tevékenység volt, itt 228 ezer 300 forint volt az átlagkereset. A legkevesebbet a textiláruk, a bőrtermékek és a lábbelik gyártásában kerestek: átlagosan 66 ezer 500 forintot. Az év első négy hónapjában a nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem 117 ezer forint volt, 17,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A munkajövedelem kereseten felüli része 2002. január-áprilisban munkavállalónként átlagosan 4 százalék volt. Kamarai hírek A pénzmosás megelőzésével kapcsolatos feladatok A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok által támasztott kötelezettségekről, az előírások végrehajtásának gyakorlati kérdéseiről tájékozódhatnak az érdeklődők a kamara rendezvényén 2002. június 25-én, délelőtt 10 órától Szegeden, a CSMKIK II. emeleti rendezvénytermében (Szeged, Tisza L. krt. 2-4.). A rendezvényen a kapcsolódó jogszabályok könyvelőket, adószakértőket, illetve ingatlanközvetítő tevékenységet folytató vállalkozásokat érintő előírásai kerülnek ismertetésre, valamint azok a gyakorlati kérdések, melyek a jogszabályok betartásában bizonytalanságokat okoznak. Előadók: • Dr. Molnár Csaba osztályvezető, ORFK pénzmosás elleni osztály • Szeles Béla elnök, Magyar Könyvvizsgálói Kamara Csongrád Megyei Szervezete A rendezvény kamarai tagok részére 3000 Ft/fő + áfa, nem kamarai tagok részére 6000 Ft/fő + áfa. Mestervizsga - tanfolyamok A Délmagyarországi Gazdaságfejlesztő Kht. mestervizsgaelőkészítő tanfolyamot indít a következő szakmákban: női szabó, kozmetikus, fodrász, asztalos, villanyszerelő, videó- és televíziókészülék-műszerész, szobafestő-mázoló és tapétázó, műkőkészítő, pék. Alkalmazottak és munkanélküliek képzési támogatást igényelhetnek a munkaügyi központ kirendeltségeinél. Bővebb információ kérhető a 62/486-987/182-es telefonszámon. Rendezvényeinkről kérjen bővebb információt kamaránk ügyfélszolgálatán, a 62/486-987-es telefonszámon! CSONGRÁD MEGYEI ^ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA mm Inflációs várakozás A pénzügyminiszter szerint az idén 5-5,5 százalékos, 2003 decemberében 4,5-5,5 százalék körül lehet a magyarországi infláció. László Csaba Londonban a Dow Jones gazdasági hírszolgálatnak nyilatkozott. A hírügynökség megjegyezte, hogy a 2003 decemberi inflációs célsáv 2,5-4,5 százalék közötti, László Csaba azonban részletezés nélkül azt mondta: komolyan fennáll annak a kockázata, hogy ez a célkitűzés nem érhető el. Az idei infláció a miniszter várakozása szerint belül marad a 2002 végére kitűzött 3,5-5,5 százalékos célsávon, de - mint mondta - annak felső szélén lesz. A Dow Jones megjegyzése szerint az elemzők többsége 6 százalék körüli inflációt vár az idei évvégére. Vegyes ármozgások A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX az elmúlt héten 0,8 százalékkal csökkent, 7914 ponton zárt pénteken. A vezető részvények vegyes árváltozással zárták a hetet. A Matáv és a Richter veszített értékéből, a távközlési részvény ára 3,1 százalékkal 866 forintra, a gyógyszergyári papír értéke 2,8 százalékkal 15 ezer 605 forintra csökkent. A Mol 2,5 százalékkal erősödött, 5100 forintra nőtt az árfolyama, az OTP pedig az előző heti záró árával megegyezően, 2190 forinton fejezte be a hetet. A vegyipari részvények jócskán veszítettek értékükből. A BorsodChem ára 7 százalékkal 4900 forintra, a TVK-é 8,7 százalékkal 3500 forintra esett vissza. Az Égis részvények ára 1,3 százalékkal 14 ezer 900 forintra csökkent. A technológiai szektorhoz tartozó részvények közül a Synergon csaknem 7 százalékkal drágult, 645 forint lett az ára, az Antenna Hungária pedig 4,2 százalékkal 2500 forintra erősödött. Évente hetven krighnek nézünk a fenekére Focivébé és söripar A forró nyár jelentősen lendít a sörgyártók forgalmán. Fotó: Karnok Csaba A hazai sörgyártók elégedetten nyugtázzák, hogy az ágazat sikeres, a magyarok egyre több habos nedűt isznak. A fogyasztás emelkedésének a kánikula mellett a focivébé különösen kedvez. Magyarországon évek óta évi hetven liter körül mozog az egy főre jutó sörfogyasztás, s ezzel európai viszonylatban a középmezőnyben foglalunk helyet. Akik e mennyiség hallatán - saját maguk vagy barátaik fogyasztási szokásait ismerve - hitetlenkednek, és keveslik a hetven htert, igazuk van. A statisztika ugyanis a teljes magyar lakosság számával osztja el az éves termelési adatokat, így a valóságban a vérbeli sörivók torkán a már említett átlagmennyiség többszöröse csúszik le. A több évig tartó visszaesés, majd az 1999-es mélypont után két esztendeje magállt, azóta pedig folyamatosan emelkedik a hazai sörfogyasztás. A tavalyelőtti és a tavalyi öt százalék körülire tehető fogyasztásbővülés után az idei év is jól sikerülhet mind a söripar, mind a forgalmazók és a kereskedők számára. Az ágazati termelés több mint 98 százalékát adó, szövetségbe tömörült öt nagy gyártó - a Borsodi Sörgyár, a Dreher, a Brau, az Amstel és a Pécsi Sörfőzde - tavalyelőtt 7,2 millió hektoliter sört termelt, tavaly viszont már elérte a 7,6 millió hektolitert. Az ágazat összárbevétele szerint mi, magyarok 2001-ben mintegy 100 milliárd forintot költöttünk a kemény habú, aranyló nedűre. Az összeg jelentős része az államháztartást gazdagította: az árbevétel után az öt nagy gyártó adó és közterhek címén 46 milliárd forintot fizetett be az államkasszába. A söripart egyébként nemcsak magas terhek, hanem a kedvezőtlenül dráguló alapanyag- és energiaárak is megterhelik. A hatékony lobbi az ágazatnak sokat segítene, ha elérné, hogy csökkenjenek a sör Hazai sörtermelés alakulása (exporttal együtt, ezer hl) • Panas Sórgyártók Szövetsége 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 7887 7229 7185 7294 7669 ; 6957 6944 —j* ^ jrift^ 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 európai viszonylatban is magas adóterhei. A gyártók a kedvezőbb gazdasági környezet mellett az egy főre jutó sörfogyasztás emelkedésében is bíznak, reményeik szerint ez utóbbi ismét elérheti az 1980-as évek elejére jellemző 100 literes fejenkénti átlagot. Erre minden bizonnyal hosszú ideig kell még várni, mert bár évről évre javulnak a fogyasztási mutatók, jelenleg még mindig 30 százalékkal kevesebb sört iszunk, mint húsz esztendeje. A változás nemcsak a mennyiséget jellemzi, módosultak a fogyasztói szokások is. A kishordós kiszerelés elenyésző, s aránya tovább csökken. Ezzel szemben dinamikusan, 8-10 százalékra nőtt a dobozos sörök értékesítési aránya. A legnépszerűbb továbbra is az üveges, visszaváltható formula, ez teszi ki a vásárolt sörféleségek 80 százalékát. Az értékesítési adatok szerint ha jó a sör, az ár egyre kevésbé számít, a minőségi márkák és a sörkülönlegességek egyre keresettebbek. A tavalyi és tavalyelőtti fogyasztásnövekedés, valamint az ágazat idei bizakodásának hátterében egyébként több tényező áll. 2001-ben és 2000-ben a kifejezetten hosszú, száraz, forró nyár jelentősen lendített a forgalmon, csakúgy, mint a nagy és rangos sportesemények. A most zajló futball-világbajnokság nemcsak jó kikapcsolódást, vagy szponzorálási lehetőséget, hanem kézzel fogható bevételnövekedést is jelent a söripar számára. O.K.K. Egyelőre még bizonytalan, milyen jogosítványokat kapnának a gazdasági önkormányzatok Nincs szó kötelező tagságról Ibvábbra sem kell számítani a kötelező kamarai tagság visszaállítására, de a szakemberek szerint kereskedelmi regiszterre és adatszolgáltatásra szükség lenne a köztestületnél. A kamara legutoljára a kötelező tagság idején rendelkezett pontos információkkal a gazdaság szereplőiről - állítja Szeri István, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a szervezet Csongrád megyei elnöke. Hozzáteszi: a kötelező tagság visszaállítása továbbra sincs napirenden, viszont szükség lenne arra, hogy a helyi kamaráknál valamennyi cég regisztráltassa magát. Ez azt jelentené, hogy adatokat szolgáltat tevékenységéről, szállításairól, kereskedelmi kapcsolatairól, árbevételéről. Ezeket az adatokat a kamara természetesen titkosan kezelné. Az úgynevezett kereskedelmi regisztráció azért is fontos, mert ennek hiányában a kamara egyedül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira támaszkodhat. Mivel ez utóbbi csak az 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégektől kér információkat, a mikrovállalkozók kimaradnak a feltérképezésből, s éppen ezért eleshetnek azoktól a forrásoktól, amelyekhez csak a kamara segítségével juthatnának hozzá. Ráadásul olyan cégekről vagy egyéni vállalkozókról van szó, amelyek, illetve akik ma már a GDP jelentős hányadát termelik meg Magyarországon. A kötelező tagság idején az országban a kamarák - a kereskedelmi és ipar, az agrár, valamint a kézműves - 800 ezer tagot számláltak, Csongrád megyében például együttesen több mint 30 ezerről vezettek nyilvántartást. Ma a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál 46 ezer, a Csongrád megyeinél mintegy 3000 vállalkozás fizet tagdíjat. Az országos kamara számításai szerint a tagok a GDP kétharmadát állítják elő. Sajtóhírek szerint a jövőben a kamarák köztestületi jogosítványokat kapnának, ennél többet azonban erről még nem lehet tudni. Szinte biztos, hogy a vállalkozói igazolványok kiadása nem kerül vissza a gazdasági önkormányzatokhoz, mivel az okmányirodák rendszerébe milliárdokat ölt a költségvetés. Szeri István reményei szerint viszont néhány közigazgatási funkciót, mint például a belföldi áru- és személyfuvarozási engedélyek kiadását valószínűleg megkapják. Aminek köszönhetően egyes szakmák etikai kérdéseiben is állást foglalhatnak. EK.