Délmagyarország, 2002. június (92. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-11 / 134. szám

KEDD, 2002. JÚNIUS 11. "EGY SZÁZALÉK" 7 Inflációs nyomással számol a kormány A jövő év elején egy négyéves gazdaságfejlesztési, pénzügyi keretprogram lép életbe, amely­ben rögzítik a főbb sarokszá­mokat - mondta Csillag István, a gazdasági tárca vezetője a Pénzügykutató Rt. klubjának ülésén Budapesten. BUDAPEST (MTI) Csillag István szerint nem jelent nagy veszélyt, ha a fizetési mér­leg hiánya 600-800 millió euró­val több, ha a költségvetés hiá­nya GDP-arányosan a tervezett 3 százalék helyett 5 százalék körül alakul, ha mindez-csupán egy évig tart. A gazdasági miniszter hozzátette: a négyéves keretprog­ram jelenthet fordulatot 2003­tól. Csillag István elmondta, hogy 2003. január elsejétől szolidan, 2004 elejétől pedig erőteljeseb­ben csökkentik a személyi jöve­delemadót. Két lépésben tervezik az egyösszegű egészségügyi hoz­zájárulás eltörlését is: 2003-ban és 2004-ben. Hozzátette: mér­séklik a társadalombiztosítási já­rulékot is. Beszámolt arról, hogy július elején kerülhet a parlament elé a befektetési adókedvez­mény-rendszer módosításáról szóló javaslat. Ennek értelmében a fejlesztés összegéhez mérnék a következő időszakra vonatkozó adókedvezményeket. A minisz­ter elképzelhetőnek tartja a kor­mányzati eszközök igénybevéte­lét a külföldi befektetések telep­hely-szerzéseinél. Példaként em­lítette a bérleti díjak kedvezmé­nyes támogatását. A Széchenyi-tervvel kapcsolat­ban elmondta: a várhatóan júni­us végére lezáruló felülvizsgála­tot követően lesznek olyan prog­ramok, amelyek megszűnnek, mások a források kimerüléséig működnek tovább. Csillag István közölte: az idén várhatóan 3,5 százalékkal nő a bruttó hazai termék, ami egy­részt a külső recesszióval, más­részt az elmúlt 3-4 év gazdaság­politikai döntéseivel magyaráz­ható. Az idei év az államháztar­tás szempontjából feszített lesz, amelynek hatására inflációs nyo­mással kell számolni. Csillag Ist­ván szerint a költségvetés hiánya és az inflációs nyomás a privati­záció folytatásával „élhető túl". DEVIZAARFOLYAMOK A Magyar Nemzeti Bank devizaárfolyamai .... jegy egységrérTofihtbacJ [ AjnÜtffont^ ' ^ 397,13 Ausztrál dollár 147,18 Dán korona 32,75 Euró 243,41 Japán yen (100) 209,74 Kanadai dollár 173,70 Lengyel zloty 67,59 Norvég korona 31,84 Svájci frank 166,07 Svéíkorona 26,96 Szlovák korona" 5,83 276,92 Kamarai hírek Számviteli klub A számviteli klub következő klubfoglalkozását 2002. június 12-én (szerdán), 15 órakor tartja Szegeden, a CSMKIKI. emeleti tárgyalótermében (Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4.). A klub témája ezúttal „A csődfelszámolási és végelszámolási eljárásokkal kapcsolatos elszámolások és adókötelezettségek" lesz, melyről dr. Csepregi Katalin, az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának munkatársa tájékoztatja az érdeklődőket. A klubfoglalkozáson való részvétel a klub tagjai számára térítésmentes, kamarai tagdíj- és szolgáltatási díj­tartozással rendelkező tagok, illetve nem kamarai tagok számára 3000 Ft/fő + áfa, melyet a rendezvényt követően számlázunk a résztvevőknek. Pályázati felhívás! A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pályázatot írt ki Gazdaság- és Kereskedelemfejlesztési Alapjából és Innovációs Alapjából, visszatérítendő kamatmentes támogatás igénylésére. A pályázat célja, hogy egyszeri pénzügyi támogatással segítséget nyújtson a kamarai tagok gazdaság- és kereskedelem­fejlesztéséhez, bel- és külföldi piacra jutásához, üzleti kapcsolataik fejlesztéséhez, innovációs elképzeléseik megvalósításához. A pályázati felhívás a Kamarai Futár júniusi számában, illetve a www.csmkik.hu címen olvasható. Mestervizsga-tanfolyamok A Délmagyarországi Gazdaságfejlesztő Kht. mestervizsga-előkészítő tanfolyamot indít a következő szakmákban: női szabó, kozmetikus, fodrász, asztalos, villanyszerelő, videó- és televíziókészülék-műszerész, szobafestő-mázoló és tapétázó, műkőkészítő, pék. Alkalmazottak és munkanélküliek képzési támogatást igényelhetnek a munkaügyi központ kirendeltségeinél. Bővebb információ kérhető a 62/486-987/182-es telefonszámon. Rendezvényeinkről kérjen bővebb információt kamaránk ügyfélszolgálatán, a 62/486-987-es telefonszámon! CSONGRÁD MEGYEI ^ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Az olasz Sole 1,2 milliárd forintot költ idén szegedi üzemének fejlesztésére Csökken a tejfogyasztás A Sole Hungária Rt. csaknem 1,2 milliárd forintos beruházást szándékozik szűkebb térségünkbe hozni, így a cég vezetésének szegedi látogatásai mostanában sűrűsödnek. Alfio Consentino Puglisivel, a Sole Hungária Rt. elnök-tulajdonosával a tejnek megfelelő piaci és politikai környezetről beszélgettünk. A Sole Hungária Rt. a korábbi évekhez képest csaknem duplá­jára emelte beruházási terveit, a hosszú távra szóló invesztíciók célja, hogy a cég erősítse pozíció­ját a magyar piacon. E szándék amellett, hogy örvendetes, a sze­gediek számára stratégiailag is érthető, hiszen a Solenak - miu­tán nem sikerült megvásárolnia a MIZO Baranyatej Rt.-t - piacai őrzésére érdemes koncentrálnia. A beruházás konkrét részletei­ről az elnök-tulajdonos elmond­ta: a mintegy 2,4 milliárd forint­nyi éves keret felét Szegeden, ne­gyedét Pásztón „költik el", míg a maradék 25 százaléknyit a bács­bokodi fejlesztésekre fordítják. Szegeden még ebben az eszten­dőben bővítik az üzemet, s mint­egy 600 millió forint értékben vásárolnak gépet, berendezést. ­A cél a termelékenység növelése, ám ha az üzem teljesítménye nő, egyre több árut szállítanak el in­nen, ehhez pedig nagyobb terü­letre van szükségünk - indokolja Alfio Puglisi a szegedi látogatást. A cég egyébként a tejüzem melletti, mintegy 7000 négyzet­méteres önkormányzati telekből egy ezer négyzetméteres darabot igényelne, ahol kényelmes és korszerű kamionparkolót alakí­tanak ki. Az ugyancsak az üzem melletti, de már nem önkor­mányzati, hanem az ipari park­hoz tartozó területre árudepót építenének. A megállapodást ez utóbbinál nehezíti néhány admi­nisztrációs probléma - fogalma­zott az elnök-tulajdonos. A telek jelenleg osztatlan közös tulajon, birtoklói a Délép Ipari Park mintegy 90 tagja, s az ő hozzájá­rulásuk kell a további 600 millió forintos építkezés megkezdésé­hez. A Sole Hungária Rt. mielőbb, de legkésőbb július 30-áig szeret­né megkötni a megállapodáso­kat, ha ez nem sikerül, Pásztón valósítják meg a fejlesztést. Alfio Puglisi szerint az ok egyszerű: a beruházási tervek meghatározott ütem szerint zajlanak, s a pénz sem az ő, sem mások zsebében nem szeret értelmetlenül vára­kozni. Szeged számára az sem mellékes szempont, hogy a be­fektetett tőkével együtt nő a vá­ros adóbevétele és a munkahe­lyek száma. Hogy kedvező-e a piaci környe­zet a befektetések számára, arra nehéz egyértelmű választ adni ­mondja az elnök-tulajdonos, aki szerint a fejlesztés részben a piac diktálta kényszer, részben lehe­tőség. A szakember úgy véli, ma Magyarországon elsősorban az ágazat belső problémáit kell megoldani, az európai uniós csatlakozással járó gondokkal csak ez után érdemes foglalkoz­ni. Hazánkban jelentős a tejtöbb­let, a termelés fejlődött, az árak magasak. A nyerstej értékesítése egyre nehezebb a gazdálkodók számára. Miután a hazai piacon egyre csökken a fogyasztás, a ki­vitel ésszerű megoldásnak tűn­het, ha a gazdák megfelelő ex­porttámogatást kapnának. Ez azonban jelenleg nem működik megfelelően. - Iparosként hozzá­teszem, az exporttámogatás szükséges, de nem elég. A terme-. lőnek ahhoz is érdeke fűződik, hogy az ipar erős legyen, ami az ő számára azt jelenti: minden kö­rülmények között fizetőképes ­magyarázza a Sole elnök-tulajdo­nosa. A piaci helyzet javulása hosz­szabb folyamat, s nem várhatók Alfio Consentino Puglisi: „A pártok színe helyett a pénz szagára összpontosítunk." Fotó: Karnak dsaba hirtelen nagy fordulatok, hacsak a politika - különös tekintettel a kormányváltásra - közbe nem szól. Arra a kérdésre, miként és mit változtathat meg a politika, s hogyan kommentálja a nemrégi­ben elhangzott - egy fideszes képviselő által a Sole-tejek minő­ségét kifogásolva kezdeménye­zett, ám alaptalannak bizonyult NAPI NEGYSZAZEZER LITER A Sole neve a Csongrád Megyei Tejipari Vállalat 1997-es privati­zációjakor lett ismert hazánkban: a régi magyar vállalat részvény­társasággá alakítása után az olasz tejipari óráscég először többségi tulajdont szerzett benne, majd később száz százalékban birtokol­ta a céget. A Sole Hungária Rt. 1999-ben már 1,4 milliárd forintos jegyzett tőkével bírt, s ugyanebben az évben megvásárolta az Avonmore Pásztó Kft-t. Ezzel a lépéssel az ország második legna­gyobb tejipari cégévé vált, s helyét a mai napig őrzi, napi 400 ezer liter tej feldolgozásával. A Sole Szegeden és Makón üzemeltet ter­melőegységet, s ezekben összesen csaknem félezer dolgozónak ad munkát. - vádakat, az elnök egyszerűen válaszol: „Mi másfajta munkát végzünk, iparosok vagyunk, s az a feladatunk, hogy jövedelmező­en irányítsuk a cégünket. Ez hosszú távon csak a politikán kí­vül lehetséges. Nekünk illik, sőt muszáj az üzlet szempontjából jelentéktelen dolgokat figyelmen kívül hagyni, s érzékeinket a pár­tok színe helyett inkább a pénz szagára összpontosítani." A jelenlegi szegedi városveze­téssel való kapcsolatot nagyra ér­tékeli Alfio Puglisi, s arra a kér­désre, mit tesznek majd, ha az őszi önkormányzati választáson esetleg megváltozik a mostani helyzet, gyorsan válaszol: „Ameddig a pénz racionahtása diktál, senkinek sem érdeke, hogy megváltoztassa a stratégiá­ját, sem nekünk, sem az üzlet más szereplőinek, így Szeged vá­rosának sem". KATKÓ KRISZTINA Új ügyfélkör az MKB-nál Nyitottak a kisebb cégek felé A jól működő kis- és középvállalkozásokat a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) sze­gedi fiókja is szeretné felvenni ügyfelei közé. A korábban kizárólag a nagy- és középvállala­tok bankjának tartott MKB-nál már másfél éve a kisebb árbevétellel rendelkező cégek számára is találnak megfelelő hitelkonstrukciókat ­nyilatkozta lapunknak Pallagi Attila, a külke­reskedelmi bank szegedi bókjának igazgatója. A köztudatban ugyanakkor még mindig a régi kép él, vagyis az, hogy az MKB a legszívesebben a 10 milliárd forint éves árbevétellel rendelke­ző, vagy ezen összeghatár felett teljesítő cégek­kel „áll szóba" a legszívesebben. A váltás okát a fiókigazgató azzal magya­rázta, hogy - mivel nincsenek csodák - a A szolgáltatások szélesítésével több ügyfélre számíthat a bank. Fotó: Miskolczi Róbert nagyvállalatok piaca adott, új cégek nem szü­letnek egyik napról a másikra. Különösen igaz ez a Dél-Alföldön, ahol egy kezünkön meg tudjuk számolni a kimagaslóan magas árbevételt és nyereséget elkönyvelni tudó cé­geket. Az MKB tehát felismerte azt a helyze­tet, hogy létkérdéssé vált számára a nyitás a kisebb vállalkozások felé. A vezetés elsősor­ban azokat a 100-150 millió forintos árbevé­telt felmutatni tudó cégeket várja, amelyek sikeresen tevékenykednek, s megfelelő a pia­ci helyzetük. A 2001 elején bevezetett új stratégia szá­molt azzal, hogy az MKB-ban megnőhet az ügyfelek száma, így felkészültek arra: mellet­tük régi, „nagy" partnereiket is ki kell szol­gálni. Ez a feladat fejlesztéseket igényelt. A bank olyan számlavezetési szokásokat alakí­tott ki, amelyek mindenki számára testhez­állóak lehetettek, a kockázati ügyleteknél pe­dig egyszerűsített számítógépes adósminősí­tési rendszert dolgozott ki. Ennek az a lénye­ge, hogy megfelelő adatbevitellel ki lehet szá­mítani azokat a mutatókat, amelyek alapján gyorsított eljárással elvégezhető az adósok minősítése. Mint kiderült, az MKB szegedi bókjánál a vállalati ügyfélkör 80 százaléka már megfe­lelt az új feltételeknek (vagyis kis- és közép­vállalkozásoknak minősültek), a tavalyi nyi­tással a központ csak egyszerűsítette a hely­zetet. A fiók megkapta azokat az eszközöket, amelyek az ügyfelek kiszolgálását megköny­nyítették. Az MKB persze nincs könnyű helyzetben, hiszen a 100-150 milliós vállal­kozások kegyeiért a többi pénzintézet is ver­senyez. F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents