Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-07 / 105. szám

KEDD, 2002. MÁJUS 7. • EGY SZÁZALÉK" 7 Aktívak a vállalkozások Feleannyi a juh, mint amennyit a legelők el tudnának tartani Nyomott a gyapjú ára Az élőállat-szállítást szigorú európai uniós előírásokkal szabályozzák. Fotó: Tésik Attila A vállalkozások aktivitása alapján Magyarország a nem­zetközi élmezőnyhöz tartozik: 29 vizsgált ország világranglis­táján az USA mögött a nyolca­dik, Európában pedig Írország után, a második helyen áll - ál­lapította meg egy nemzetközi kutatás, amelyhez a Pécsi Tu­dományegyetem (PTE) kutató­csoportja révén Magyarország 2001-ben kapcsolódott. A PTE Közgazdasági Karának ok­tatói és egy PhD-aspiráns alkotta öttagú csoport a múlt héten is­mertette az 1997-ben indított projektet, amelynek keretében a magyar vállalkozások helyzetét is nemzetközi összehasonlításra alkalmas módszerekkel mérték fel. - A kutatás a közhiedelemmel ellentétben azt igazolta, hogy a születőben lévő, illetve a 42 hó­napnál nem régebben működő új magyar vállalkozások több mint kétharmadának létrejöttét már nem a kényszer, hanem az üzleti lehetőségek motiválták - hang­súlyozta Szerb László docens, a kutatócsoport koordinátora. - Az aktivitást jelző teljes vállalkozási mutató alapján a magyarok olyan tipikusan vállalkozónak tartott nemzeteket előznek meg Európában, mint az olasz vagy a gyorsan fejlődő finn és portugál ­hangsúlyozta Szerb László. A fel­mérés időpontjában Magyaror­szág 18 és 65 éves kor közötti né­pességének több mint 11 száza­léka - összesen mintegy 720 ezer ember - rendelkezett 42 hónap­nál fiatalabb vállalkozással, s kö­zel hetven százalékukat már nem a kényszer, hanem az üzlet­ben rejlő kecsegtető lehetőségek indítottákel. A kétezres létszámú reprezen­tatív minta kérdőíves felmérésé­re, illetve a harminc gazdasági szakértő által adott interjúra ala­pozott kutatás azt is megállapí­totta, hogy bár a pénzügyi finan­szírozás fontos feltétele a vállal­kozásoknak, mégsem ez a legna­gyobb gondjuk, hanem a gazda­ságpolitika hosszú távú kiszá­míthatatlansága. A szakértők értékelése szerint a vállalkozók társadalmi megbe­csültsége annak ellenére ala­csony, hogy Magyarországon 1,1 millió bejegyzett és mintegy ki­lencszázezer működő kis- és kö­zepes vállalkozás létezik. Azt is megállapították, hogy a kormányzati programok - köz­tük a Széchenyi-terv - kevéssé támogatja a kezdő és az új vállal­kozásokat, melyek európai integ­rációra való képességét is sokan aggályosnak vélték. A vállalkozási aktivitásnak el­lentmondó adat, hogy a kis- és közepes vállalkozások fejlődésé­nek világszerte sikeres eszköze, az egymás vállalkozásaiba törté­nő befektetés Magyarországon nem túl jelentős. Hazánkban en­nek átlagos összege alig több egy­millió forintnál; ami nyolcada a világátlagnak. A Gazdasági Minisztérium és a Baltimore-i Egyetem által is tá­mogatott hazai kutatás eredmé­nyei szerint adócsökkentéssel, a vállalkozói infrastruktúra javítá­sával, a vállalkozók által igényelt szolgáltatások árának csökken­tésével lehet tovább élénkíteni a magyarországi vállalkozói ked­vet. A felmérés részletes eredménye­it tartalmazó kiadványt eljuttatják a vállalkozói érdekképviseletek­hez, kormányzati, önkormányzati szervezetekhez, s az idei kutatást kiterjesztik a magyarországi régi­ók közti eltérések vizsgálatára is ­közölték a kutatók. Támogatást kérnek - Azonnah segítségként legalább 1,5 milliárd forintos állami támo­gatásra lenne szüksége a sertés­ágazatnak - mondta Zádori Lász­ló, a Vágóállat és Hús Termékta­nács (VHT) titkára. Az intézke­dés szükségességét azzal indokol­ta, hogy a húspiacon válsághely­zet alakult ki, mivel folyamatosan csökken az élő sertés felvásárlási ára, nő az átvételi átlagsúly és mérséklődnek a feldolgozó üze­mek heti vágásszámai is. A juhállomány feleakkora Ma­gyarországon, mint amekkora lehetne, és az európai uniós ki­viteli kvótának csak hat­van-hetven százalékát tudjuk kihasználni. Kétmilliós juhállományt is el tudnának tartani a magyarorszá­gi legelők, ezzel szemben csak egymilliós az összállomány ­mondja Vidács Lajos, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazda­sági Főiskolai Karának adjunktu­sa. Elsősorban húsáért tenyész­tik nálunk a juhot, legkelendőbb a „tejes bárány" és a pecsenyebá­rány, a fő piacok: Olaszország, Görögország, kismértékben Né­metország, Svájc. Három idő­pont köré csúcsosodik a kivitel: karácsony, húsvét és - augusz­tusban - Nagyboldogasszony napja. Annak, hogy az európai Találkozóra hívták az ügyfeleket A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. üzleti találkozót rendezett a dél­kelet-magyarországi régió közép­vállalatait képviselő szakembe­reknek. Az ügyféltalálkozón Kál­mán László, a K&H Bank ügyve­zető igazgatója elmondta, a pénzintézet piacvezetőnek szá­mít a vállalati üzletágban. A dél­kelet-magyarországi régió ezen üzletágon belül a hitelállomány 21, a működési bevétel 20 száza­lékát adja. A K&H Bank 2001-ben tovább bővítette kapcsolatait a közepes méretű vállalatokkal. Ezt a mun­kát a jövőben is segíti, hogy a tér­ségben három vállalati fiók fo­gadja az ügyfeleket, s további tíz lakossági hókban dolgoznak a vállalatokkal kapcsolatokat tartó munkatársak. A bank univerzá­lis szerepet tölt be a vállalati pia­con, a pénzügyi szolgáltatások teljes választékát kínálja, a hite­lezéstől a lízingen át a devizaüz­letekig. A jövőben részt kíván venni a régió nagyobb beruházá­saiban is. A Kereskedelmi és Hitelbank 2001 -ben egyesült az ABN Am­róval, s így Magyarország máso­dik legnagyobb pénzintézete jött létre 1145 milliárd forintos mér­legfőösszeggel. A bank a vállalati piacon az első, a lakossági piacon a második helyet foglalja el, s minden területen teljes termék­választékot kínál. A nagyvállalati ügyfelek száma 2001-ben több mint 7 százalékkal nőtt, a hitel­állomány 8, a betétek 9 százalék­kal emelkedtek - hangzott el az ügyféltalálkozón. EK. uniós kiviteli kvótát csupán 60-70 százalékban tudjuk ki­használni, az állatlétszám mel­lett, állat-egészségügyi és állatvé­delmi okai egyaránt vannak. Az is gond, hogy a magyarországi pecsenyebárány vágóértékben nem tud versenyezni a nyu­gat-európai országokban honos intenzív húshasznosítású fajták­kal. Nálunk ugyanis a kettős hasznosítású magyar merinó a legelterjedtebb, ez kevesebb húst biztosít, a gyapjú ára pedig na­gyon nyomott a világpiacon - fő meghatározói: Ausztrália és Új-Zéland -, tehát a gyapjúter­melésből származó előny sem ér­vényesül. A visszafogott kivitel állatvédelemmel összefüggő oka pedig az, hogy az EU szigorú sza­bályokat ír elő az élőállat-szállí­tással kapcsolatban. Az egyik megoldást erre az lehetne, ha A németek precizitást, a belgák nyelvtudást, a hollandok nyi­tottságot követelnek üzleti partnereiktől, míg az olaszok beérik a kiváló ízléssel, no meg azzal, hogy nem olvassák fe­jükre a kiegyenlítetlen szám­lákat. A Csongrád Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara, valamint az ITD Hungary regionális képvise­lete közösen szervezett szakmai találkozót nemrég a magyar üz­letemberek és a külföldi kereske­delmi szolgálatok számára. A rendezvényen négy ország - Hol­landia, Belgium, Olaszország és Németország - gazdasági jellem­zőiről, kereskedelem-politikájá­ról, a szabályozási rendszer sajá­tosságairól, valamint a konkrét üzleti lehetőségekről esett szó. Mind a négy ország európai uniós tag, így a hazai vállalatok első kézből tapasztalhatják meg a közösség jogi normáit, a szabá­lyozás sajátosságait. Belgium ki­vételesen jó „gyakorlóterep", ám csak azon magyar cégek számá­ra, akik magas minőségű ter­mékkel és ugyancsak nagyfokú türelemmel bírnak. Aki Belgiumba szállít, annak számolnia kell a bürokráciával. Ennek ellenére a belga-magyar kapcsolatok jól működnek, s kétoldalú megállapodás van ér­vényben az adóztatás elkerülésé­re és a beruházások kölcsönös védelmére vonatkozóan. A hazai cégek számára leginkább az au­tó-összeszerelő iparban beszállí­tóként vannak lehetőségek, de keresettek az építőipari alap­élőállat-szállítás helyett feldol­gozva, hűtve kerülne külföldre a bárány. A magyar vágóhidak még a mohamedán országok számára megfelelő vágást is lehetővé te­szik, és az arab országok újabb, nagyon jelentős piacot jelenthet­nének. Az, hogy a juhállomány nagy­ságrendekkel kevesebb, mint amennyi lehetne, Csongrád me­gyére is vonatkozik. A rendszer­változás után jelentős törzs-, il­letve árutermelő állományok épültek le (például Pankotán, Szentesen, Makó térségében, Hódmezővásárhelyen.) A juh­ágazat gyors fölfuttatását az ten­né lehetővé - mondja a szakem­ber - ha maguk a juhval foglal­kozók hoznának létre tenyésztő, forgalmazó, értékesítő egyesüle­teket, szövetségeket. ECS. anyagok, a fa- és bútoripari áru­féleségek is. A belga importőrökéhez ha­sonlóan a hollandoknak sincse­nek előítéleteik, egyszerűen jó minőségű, versenyképes árut szeretnének vásárolni, s miután tisztában vannak az árviszo­nyokkal, nem érdemes magas árat szabni egy egy-tárgyalás so­rán. Érdeklődnek az olcsó mező­gazdasági, élelmiszeripari, elekt­ronikai, fa- és textilipari termé­kek iránt, s magyar beszállítókat keresnek a gépipar területére is. Ezzel szemben szívesen hozná­nak némi tőkét az idegenforgal­mi vállalkozásokba és az állatte­nyésztő farmokba. Németors'zággal hagyományo­san jók a kereskedelmi kapcsola­taink számukra többek között a feldolgozott élelmiszeripari ter­mékeink miatt vagyunk fonto­sak, míg a magyar cégeket az óri­ási jóléti ország stabil piacai vonzzák. A magyarokról egyéb­ként összességében kedvező kép alakult ki, s az országot a német üzletemberek érettnek tarják az uniós csatlakozásra. Olaszországgal szintén hagyo­mányosan jó a magyarok kereske­delmi viszonya. A friss informáci­ók szerint Olaszországban ko­moly igény mutatkozik a magyar delicatesse termékekre: keresett a. libamáj, a Pick szalámi, a jó mi­nőségű bor, a paprika és a méz. A kereskedelemi szakértők szerint a magyar cégeknek érdemes kiállí­tásokra kilátogatniuk és szemé­lyes jelenlétükkel is fokozni a ma­gyar áruk propagandáját. O.K.K. Devizaárfolyamok s V jz Angol iont Ausztrál dollár emzeti Bank devizaárfolyamai gységre, forintban) 394,05 145,01 Cseh korona 7,95 Dán korona 32,83 furó 244,08 Japán yen (100) 211,27 Kanadai dollár 173x56 Lengyel zloty 66x91 )Slorvég korona 32,23 Svájci frank 167,69 Svéd korona 26x35 Szlovák korona 5.78 USA-dollár 269,64 itoa rv> Kamarai hírek Telepengedélyezés és vállalkozói igazolványok cseréjének gyakorlati kérdései Fenti témakörökben konzultációval egybe­kötött szakmai tájékoztatót tartunk Szegeden 2002. május 16-án, önkormányzati, ÁNTSZ és ATIKÖFE illetékes szakembereinek részvé­telével. A már működő telepekre az engedélyt 2002. december 31-ig kell megkérni, a vállalkozói igazolványok cseréjének határideje 2002. jú­nius 30. Részvételi díj: kamarai tagok részére (amennyiben nincs tagdíjhátralékuk): 2500,­Ft/fő + áfa, nem kamarai tagok részére: 6000,­Ft/fő + áfa. A részvétel írásos jelentkezés alapján lehet­séges. Részletes program és jelentkezési lap beszerezhető, illetve kérhető kamaránk ügyfél­szolgálatán (tel: 62/426-343, 426-512). Jelent­kezési határidő: 2002. május 10. A globalizáció alatt és az EU-csatlakozás előtt a kis- és középvállalkozások A kamara kommunikációs és reklámklubja fenti címmel tartja következő szakmai dél­utánját május 16-án 16 órai kezdettel a Novo­tel Szegedben. A klub vendége dr. Fixler László Qualifórum Angol-Magyar Vezetési Kft. ügyvezető igazgatója. OKJ-s képzések indulnak a kamarában! A CSMKIK Délmagyarországi Gazdaság­fejlesztő Kht. (Felnőtt képzési nyilvántartási szám: 06-0071-02) az alábbi képzéseket indít­ja a jövőben OKJ szerinti szakmai képesítés­sel: • pénzügyi és számviteli ügyintéző (középfokú) • mérlegképes könyvelő (felsőfokú) Jelentkezés és bővebb információ: Szeged, Tisza L. krt. 2-4.; Tel.: 62/486-987/122 m„ 126 m. Munkanélküliek figyelmébe! A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara, európai üzleti asszisztens (OKJ 52343501) államilag elismert, középfokú szak­képesítésben 12 hónapos, csoportos képzést indít 2002. május végén a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ 100%-os támogatásával. A képzés része közel 300 órás angol nyelvi modul, valamint számítástechnikai képzés, melyet számítógép kezelő, használó (OKJ 33464101) bizonyítvány megszerzése követ, (nyilvántartási szám: 06-0071-02) Jelentkezés feltétele: középfokú iskolai végzettség Felvilágosítás: CSMKIK Oktatási Igazgatóság Telefon: 62/486-987/172 Jelentkezés: a munkaügyi központ illetékes kirendeltségén Mestervizsga-tanfolyamok A Délmagyarországi Gazdaságfejlesztő Kht. mestervizsga-előkészítő tanfolyamot indít a következő szakmákban: női szabó, kozmetikus, fodrász, asztalos, villanyszerelő, videó- és te­levízió készülék műszerész, szobafestő-mázo­ló és tapétázó, műkőkészítő, pék. Alkalma­zottak és munkanélküliek képzési támogatást igényelhetnek a munkaügyi központ kiren­deltségeinél. Bővebb /yYI Y\\ információ kérhető a 62/486-987/182-es te­1SOD ^^^ lefonszámon. Rendezvényeinkről kérjen bővebb infor­mációt kamaránk ügyfélszolgálatán, a 62/486-987-es telefon­számon! CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Üzleti lehetőségek az európai uniós országokban Külföldi partnerek, keresett termékek

Next

/
Thumbnails
Contents