Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-07 / 105. szám

­A DÉLMAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG GYÍ MTU.É • SZERKESZTI LEVAY GIZELLA megduplázódott az asztmások száma. (Fotó: Gyenes Kálmán) Az, aki tartott már ziháló, lég­szomjjal küszködő kisgyereket a karjaiban, pontosan tudja, az egyik legfélelmetesebb roham az asztmás. Ilyenkor szalad az em­ber a kicsivel az orvosi ügyeletre, később már - „gyakorló" aszt­más szülőként - azonnal előkap­ja a hörgőtágító spray-t, s fújja a gyerek szájába, hogy minél előbb enyhítsen a szenvedésen. Aztán az orvos segítségével megtanulja, hogy gyógyszerekkel megelőzheti a drámai perceket. A felnőttek környezetszennye­zésének „eredményeként" egyre több az asztmás gyerek. Angliá­ban például 10 százalékra becsü­lik az ebben szenvedő kiskorúak arányát, s nálunk sem jobb a helyzet. A világ nagyvárosait el­öntő szennyezett levegő a ma­gyarázata annak, hogy felnőttek­nél és gyermekeknél egyaránt az asztma az egyik leggyakoribb be­tegség, ami a légutak krónikus gyulladásával járó megbetegedés. Ilyenkor a légutak belső terc be­szűkül, s emiatt a légzés nehézzé válik. A ma már népbetegségnek számító aszmát genetikai ténye­zők, öröklött hajlam és a káros környezeti hatások együttcsen Az elmúlt ót évben okozzák. A gépjárművek kipufo­gógázaiból származó mérgező anyagok éppenúgy kiváltó okai, mint a nagy ipari üzemek kibo­csátotta szennyező anyagok. Az asztma kialakulásáért okolhatók a háziporatkák, az állati szőrök, a gyomnövények, amelyek közül nálunk a parlagfű található szép számban. Szeged különösen kritikus helyzetben van e téren, hiszen a város köztudottan az ország leg­porosabb települése, s a levegő­ben keringő pollenek a porszem­csékhez tapadva jutnak be a lég­zőszervbe, s idézik elő a hörgők gyulladását. A szegedi tüdőgohdozó adatai szerint az elmúlt öt év alatt meg­duplázódott az asztmások szár ma, míg 1997-ben 1199 beteget tartottak nyilván, addig az el­múlt esztendőben 2226 aszt­mást regisztráltak. Csongrád megyében az elmúlt évtizedben évente 200-300 új asztmás beteget diagnosztizál­nak. A megyei adatok szerint, amit Kraszkó Pál professzor, a deszki tüdőkórház igazgatója bo­csátott rendelkezésünkre, 10 ezer lakosra 1412 asztmás beteg jut, ez az arány hasonló az orszá­gos átlaghoz. Ma viszont kevesebb a súlyos asztmás, mint évekkel ezelőtt volt - hangsúlyozza a professszor a betegek kétharmadának eny­he tünetei vannak, köszönhető­en a hazánkban is kapható - 90 százalékos tb-támogatást élvező - legkorszerűbb gyógyszereknek. A betegek túlnyomó többsége ezekkel a modern gyógyszerekkel tünetmentesen tartható, s úgy élhet, mint egészséges társai. KALOCSAI KATALIN 000 Az asztmás betegek számának növekedése f 5000 Csongrád megyében 4000 3000 1998 1999 2001 Virágoznak az allergizáló fák Lassan virágot bont minden, kel­lemetlen virágport szóró növény. A pollenérzékenyeknek nem mindegy, hogy milyen növények közelében élnek, dolgoznak. A kellemes, napos idő hatásá­ra Dél-Magyarországon is fel­gyorsult a tavaszi növények vi­rágzása. A szénanátha szem­pontjából fontos, allergizáló fák közül a nyírfa (Betula) már túl van a virágzási csúcson, pollen­száma erősen csökkent. Növe­kedett viszont a kőris (Fraxi­nus) virágporszáma; e növény mediterrán rokona, az olajfa (Olea europaea) termesztési te­rületén igen erős pollcnallergi­ás reakciókat válthat ki. Megindult a tölgy (Quercus) és a vártnál kissé korábban a platán (Platanus) virágzása is. Ez utóbbi, sok helyen ültetett díszfa parkfa közepesen aller­gén virágporszemeket szór szét, viszont a fiatal, fejlődő levelek szőrei ledörzsölödve a levegő­ben szállnak és erősen irritál­ják a szem és az orr nyálkahár­tyáit. Ugyanez mondható el a nőivarú nyárfák már most érett terméseiről kikerülő, fehér magszőrökre, amelyek szintén irritálóak lehetnek. Sok helyen allergiát okozó hatásukra hi­vatkozva kiirtják a többéves termős nyárfákat, holott e magszőrökről kimutatták, hogy nem allergének. Pillanatnyilag a pázsitfüvek (Poaceae) még nem virágzanak, a nyárfaszösz pedig már száll­dogál. Igaz, nem szép látvány a szöszökkel borított utca, de ez a legfeljebb két hétig tartó kel­lemetlenség semmi ahhoz a ha­szonhoz képest, amit e fák oxi­géntermelőként és porfogóként hajtanak! I.SZ. és fürdővízadalékok A gyógykenöcsök külső használatra készített, enyhén olajos vagy zsíros anyagok. Elkészítésükhöz friss vagy száraz gyógynövénye­ket használunk, de a gyógynövényolajokat és tinktúrákat is fel­használhatjuk erre a célra. A kenőcsök alapját zsíros anyagok, például lanolin, mandulaolaj vagy sertészsír alkotják, amelyeket felforrósítunk, leszűrünk és méhviasz hozzáadásával sűrítünk. A kenőcs tartósságát meghosszabbíthatjuk, ha a megtöltött tége­lyeket parafinnal leöntjük. A gyógykenőcsöket, balzsamokat és krémeket tároljuk hűtőszekrényben, és néhány héten belül hasz­náljuk fel! A körömvirágkenőcsöt a következőképpen kell elkészíteni: kétszáz gramm sertészsírt alacsony hőmérsékleten megolvasz­tunk, majd beleszórunk egy maréknyi körömvirágot. Az egészet jól elkeverjük és hagyjuk kihűlni. Egy nap elteltével újra megol­vasztjuk és egy konyharuhán átszúrjuk. A különleges fürdővízadalékokat készíthetünk gyógynövények felhasználásával. Ilyenkor alkalmazhatunk egyetlen növényt bi­zonyos hatás elérésére vagy egyéni recept szerint összeállított kü­lönböző gyógynövénykeverékeket. Ha egyetlen növényt haszná­lunk, ötven-száz gramm előzetesen leforrázott növényt teszünk egy kád vízbe. A macskagyökeret álmatlanság és idegesség ellen használjuk. A kamillát bőrbetegségek és az aranyér kezelésére. A levendulából nyugtató fürdőt készíthetünk. A citromfüvet általá­nos idegesség és ideges szívpanaszok csillapítására használjuk. A rozmaring az alacsony vérnyomás, reuma és általános nyugtalan­ság ellenszere. A kakukkfű légzőszervi megbetegedések ellen ha­tásos. Igen kedveltek még a következő gyógynövényekből készült fürdők: cickafark, mentafélék, arany citromfű. Csongrád megyében évente 200-300 új asztmást diagnosztizálnak A fulladásos rohamok elkerülhetők .'-'. r IGAZ, A LEGKORSZERŰBB GYÓGY­SZEREKNEK KÖSZÖNHETŐEN AZ ASZTMÁS BETEGEK TÜNETMEN­TESSÉ TEHETŐK, S ÉLETÜKET ÚGY ÉLHETIK. AHOGYAN EGÉSZSÉGES TÁRSAIK. MÉGIS ÉRDEMES AZON FÁRADOZNI, HOGY AZ E BETEGSÉ­GET ELŐIDÉZŐ OKOKAT KIÜZZÜK KÖRNYEZETÜNKBŐL. A MÁJUS 7-1 ASZTMAVILÁGNAP ERRE IS FIGYEL­MEZTET. A borecettel meglocsolt és besózott hagymakarikának nem csípős az íze Friss, tavaszi salátabombák praktikái Tavasszal a piacon primőrökkel, a magazinokban saláta receptekkel csábítanak. A „felhozatal" azon­ban önmagában kevés, a jó saláta­készítéshez ismerni kell néhány alapvető szabályt és praktikát is. Mindenekelőtt a salátákhoz csak­is friss növényt jó venni (a fony­nyadtak, a sárguló szárúak szóba se jöjjenek). S arra kell törekedni, hogy a zöld növényben meglévő minden vitamin és ásványi só megmaradjon a fogyasztásig: azaz a salátához valókat ne áztassuk (meleg vízben pláne), csak alapo­*san mossuk meg. A lé, a dresszing hidegen kerüljön a salátára (és maximum két órával a tálalás előtt). A tavaszi kevert salátákat nyers növényi alapanyagokból ja­vasolt összeállítani, s azokat ét­vágygerjesztőn és célszerűen kell előkészíteni. A fejes salátát példá­ul nem szabad késsel összevágni, hanem falatnyi darabokra kell tépkedni. A zöldhagymát sokak gyomra „nem bírja", ezért saláta­adalékként előkészítendő: né­hány órával a bekeverés előtt a vé­kony karikákra vágott hagymada­rabkák besózandók, meglocsolan­dók borecettel vagy citrommal, ami elveszi csípős ízét és szagát. (A salátába karikázott friss fok­hagyma szagát az étkezés végén megivott pohár tejjel, fogmosás­, sal lehet elűzni) A nyers salátákat - amelyek­nek fogyasztását a magyar szár­mazású, világhírű rákbeteg pszi­, choterapeuta Beata Bishop alap­vető egészségőrzőnek tartja ­igyekezzünk minél változatosab­ban elkészíteni: alapanyag-vál­Toztatással, öntetvariációkkal, magvak hozzáadásával. Nem el­feledni: a salátákból az A-vita­min csak zsiradékokkal haszno­sul a szervezetben, kell tehát egy-két kanál olaj. Nem étolaj, hanem inkább olívaolaj (ami a koleszterinszintet is csökkenti), vagy repceolaj, tökmagolaj. Ecet helyett ajánlottabb a citrom (plusz C-vitaminforrás és ízlete­sebb), vagy a speciális salátaecet, illetve az öntet. A joghurtos, ke­fires dresszingek jó hatással van­nak a gyomorra. Az emésztést kifejezetten segítheti az is, ha a salátaöntetekbe tesznek némi köménymagot (étvágygerjesztő és gyomorerősítő is). - Más mag­vak bekeverésével gazdagítani le­het a zöldsaláták jótékony vita­minbombáját: jó az aprított dió és mogyoró, a napraforgó- és tök­mag, a pisztácia, a szezámmag. M. SZ. A kevert salátákat étvágygerjesztően kell előkészíteni. (Fotó: MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents