Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-07 / 105. szám

Az ön márkakereskedője: ZIXEM 2000 Kft. * Szeged. Dorozsmai út 6. Telelőn: 62/549-666 CITROÉN A DELJY1AGYARORSZAG ES A DÉLVILÁG GAZDASAGI MELLEKLETE • SZERKESZTI HEGEDŰS SZABOLCS A Balatonon hússzor többet kérnek egy üdülőért, mint a Dél-Alföldön Kevesen akarnak nyaralót venni Az egész országra jellemző in­gatlanpiaci pezsgés úgy tűnik nem terjedt ki az üdülőingat­lanokra. A szakemberek szerint a nyaralók általánosságban nem kelendőek - még a Balatonon Úgy húsz esztendeje még parcel­láztak telkeket a Balaton környé­kén, tíz évvel ezelőtt azonban er­re már semmi esély nem volt: aki régen olcsón megvett egy tóparti területet, az valóban értéket te­remtett, csakhogy most nemigen tud tőle megválni. A nyaralóin­gatlanok piaca ugyanis jelenleg pang. Az országban nagy különb­ségek jellemezik a piacot, egy Ba­laton melletti és egy Szeged kör­nyéki nyaralónak szánt telek kö­zött akár tízszeres is lehet a kü­lönbség, ha pedig ezen ház is áll, akkor akár hússzor többe kerül a Dunántúl illúziója. Balaton és környéke Az ország medencéje körüli te­rületek még mindig a legdrá­gábbnak számítanak. Egy vízpar­ti telek négyzetméteréért 20-30 ezer forintot is elkérnek, 6-10 ki­lométerrel beljebb ugyanezt jel­lemzően 2-6 ezer forint között kínálják. Kivéve a domboldali, panorámás területeket, amelyek még mindig jobban eladhatók, 10-15 ezer forintos négyzetmé­teráron. A tóparti nagyvárosok hirdetőújságjait fellapozva kide­rül, mind ingatlanból, mind köz­vetítőből széles a választék, s úgy tűnik, mindenki kizárólag eladni akar. A Balatonon csak a felső kategóriájú ingatlanok kereset­tek: a városokban az új vagy jó minőségű vízparti házak, míg a borvidékeken a felújított, eredeti környezetben megóvott stílusú présházak iránt tapasztalható némi érdeklődés. Ritka adottságú, vízparti háza­kat 25-30 millió forint alatt nemigen talál a vevő, míg a tár­sasházi formában felépült, ugyancsak tóparti, vadonatúj apartmanok is keresettek, 300-350 ezer forintos négyzet­méteráruk dacára. A nagyobb vá­rosokban, mint Siófok, Tihany, Balatonfüred, Balatonföldvár, Balatonlelle vagy Keszthely, az Mártélyi üdülők. Nincsenek űj vevők a láthatáron. Fotó: Tésik Attila árak ennél 5-10 százalékkal ma­gasabbak. A balatoni ingatlankí­nálat specialitása az üdülési jog: egy évi két hétre szóló, egész éle­ten át ötcsillagos szállodában él­vezhető örökjogért 600-800 ezer forintot kérnek most, s a hirdeté­sekből úgy tűnik, egyre többen. Tisza-tó A Kelet-Magyarország Balaton­jaként is emlegetett Tisza-tó pár éve fejlődött igazi üdülőterületté. A térség színvonala évek óta emelkedik, az árak azonban nem. Jó adottságú területet ol­csón találhat az, aki vásárolni szándékozik: a fejlettebb telepü­léseken, mint Abádszalók és Ti­szafüred, a telkek négyzetméter­ára 1-3 ezer forint közötti, egy hatvanas-hetvenes években épült tipikus, sátortetős házat már 4,5-5,5 millió forintért is kí­nálnak. A vízparthoz közel na­gyon sok az újonnan épült ingat­lan, amelyekben jellemzően 160-180 ezer forint közötti ára­A nyaralótulajdonosok aránya az egyes régiókban (A megkérdezettek százalékában) % i Közép-Magyarország mm a 12 Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl 18 3 Nyugat-Dunántúl IfiS áüaffig Észak-Magyarország w^^^mm 5.8 Dél-Alföld HH 4.8 Észak-Atföld • o.8 \wmm Felit ma tettiWrtüft ( ) 2 4 6 8 10 12 kon kapható egy négyzetméter­nyi nyaraló. Fürdővárosok Az üdülőpiac pangása a gyógy­fürdőket is érinti: Hévízen, Gyu­lán, Hajdúszoboszlón, Debre­cenben egyaránt visszaesett a ke­reslet az elmúlt években. A szak­értők szerint ennek számos oka van, ám valószínűsíthető, hogy a korábban jellemzően külföldi vendégeket vonzó gyógyfürdővá­rosokban is drágább lett az élet, ezt azonban nem követte olyan mértékű színvonal-emelkedés, ami újabb vásárlásokkal járt vol­na együtt. A külföldinek Magyar­ország - ahhoz képest, amit nyújtani tud -» drágának tűnik. Persze ezen a piacon is erőteljes kategorizálás ment végbe. Har­kány vagy Hévíz kiváló fekvése révén egész évben látogatott, és így jóval több üdülésre, pihenés­re szánt ingatlan talál új gazdára, mint például a kiváló gyógyvizű, de távolabb eső, s komplex ki­kapcsolódást szolgáló programot nyújtani nemigen tudó Debre­cen és környéke. Míg a gyógyvi­zükről híres Balaton környéki városokban egy új építésű nyara­ló négyzetméterenkénti ára 160-180 ezer forint, addig ugyanezt Gyulán, Hajdúszo­boszlón, vagy a Hortobágy mel­lett 100-140 ezer forintért kínál­ják az ingatlanirodák. Dél-Alföld Térségünk nyaralókra vonat­kozó helyzete röviden összefog­lalható: sem megfelelő minőségű üdülőingatlan-kínálat, sem pe­dig kereslet nincs. Külföldiek na­gyon ritkán vásárolnak, s ha mégis, akkor az alföldi, jellegze­tes építészeti stílusú, viszonylag jó állapotú tanyák iránt érdek­lődnek. Ilyet már 1-1,5 millió fo­rintért is vásárolhatnak, s ennek felújítása sem terheli meg túlsá­gosan a pénztárcájukat. Szege­den két nagy üdülőtelep épült fel az utóbbi évtizedekben: a Sárga és a vele szemben lévő szabad strand. Mindkét területen már 600-800 ezer forintért lehet in­gatlant szerezni, a Sárgán azon­ban akadnak szépen kivitelezett, újabb építésű házak is, jellemző­en 1-2 millió forintos áron. Az ingatlanszakértők nem valószí­nűsítik, hogy bármelyik terüle­ten jelentősebb mozgás lesz: a külföldi nem itt vásárol nyaralót, a jellemezően helyi tulajdonosok pedig már nemigen válnak meg a megszokott cölöpös, pihenőker­tes zsebkendőnyi telkeiktől. Mártély vagy a Tisza-holtágak nagyon szépek, ám egyrészt a ci­ánszennyezés okozta félelem, másrészt a természetvédelmi te­rület közelsége miatt itt nemigen akad új beépíthető terület, s új vevők sincsenek a láthatáron. KATKÓ KRISZTINA Egyik fent, másik lent A Budapesti Értéktőzsde hiva­talos részvényindexe, a BUX az elmúlt héten 1,14 százalék­kal erősödött, 8801 ponton zárt pénteken. A részvénypiac forgalma 24,48 milliárd forint volt az elmúlt hé­ten, ez 31,58 százalékkal alacso­nyabb az előző heti adásvételnél. A részvénypiac összforgalmából a Richter 27,83 százalékkal, az OTP 25,88 százalékkal, a Matáv 20,48 százalékkal, a Mol 14,96 százalékkal részesedett. A blue chipek közül az OTP és a Mol erősödéssel, a Matáv és a Richter gyengüléssel zárta az elmúlt hetet. A Mol 30 hó­napos árcsúcsán fejezte be a ke­reskedést, az OTP megdöntötte eddigi éves ármaximumát. Ez utóbbi 3,75 százalékkal 2489 forintra, míg a Mol 3,56 száza­lékkal 5825 forintra drágult. A Richter 0,85 százalékkal 17 ezer 455 forintra, a Matáv 2,84 százalékkal 991 forintra gyen­gült. A hét nyertese az Édász, amely 17 ezer 800 forinton zár­ta a hetet, ez 52,14 százalékos drágulás. A tőzsde a szabályok­tól eltérően engedélyezte az Édász esetében kedden a 30 százalékos áremelkedést, az áramszolgáltató papírja ezzel 16 ezer 880 forinton zárta a na­pot. Ezt követően a részvény ára tovább nőtt csütörtökön és pénteken. Az Édász részvényei­re ugyanis az E.On Hungária nyilvános vételi ajánlatot nyúj­tott be 73,56 eurós részvényen­kénti áron, ami mintegy 17 ezer 800 forintnak felel meg. Ez indokolta, hogy a tőzsde enge­délyezte a limit fölötti áremel­kedést. Szektorális hatás érvényesült a többi áramszolgáltatói részvény­nél: az Elmű 3,54 százalékkal 11 ezer 700 forintra, a Démász 3,48 százalékkal 11 ezer 610 forintra, a Titász szintén 2,86 százalékkal 7200 forintra, a Dédász 1,54 szá­zalékkal 6600 forintra drágult. Az Égis 0,71 százalékkal 15 ezer 600 forintra erősödött. A Glóbus 2,14 százalékkal 3580 forintra drágult egy hét alatt, ez vélhetően a hét közben közzétett kitűnő első negyedéves eredmé­nyének köszönhető. A kárpótlási jegyek ára egy hét alatt 6 forinttal 705 forintra nőtt. Innovációs központ a Technika Házában Három év múlva biogázzal fűtünk? A múlt hét végén értesítette a Gazdasági Minisztérium a Sze­gedi Tudományegyetem Koope­rációs Kutatási Központját (KKK), hogy egy nyertes pályá­zatának köszönhetően innová­ciós központként működhet a jövőben a Technika Háza. A sze­gcdi Kígyó utcában már egy ide­je olyan kutatási témákat me­nedzselnek, amelyeket az ipar­ban lehet hasznosítani. A szegedi Technika házában mű­ködő, a Szegedi Tudományegye­temhez tartozó Kooperációs Ku­tatási Központ (KKKI időről időre az érdeklődés homlokterébe ke­rül. Először megalakulásakor, 2000 végén hallatott magáról, amikor azt a feladatot tűzte ki célul, hogy az egyetemen meglé­vő kutatási eredményeket az ipar számára hasznosítható techno­lógiává fejleszti. Természetesen a régiós fejlesztéseknek már akkor is elsőbbséget kívántak adni. Majd 2001 májusában orszá­gos jelentőségűvé nőtte ki magát az a bejelentés, hogy a KKK egyik projektje - szerves hulladékból biogáz és bioenergia fejlesztése ­a Széchenyi-tervből 310 millió forintot nyert. Ahhoz, hogy a programot megvalósíthassák, a legnagyobb helyi vállalatok köz­reműködésével konzorciumot hoztak létre. A meglévő állami források mellé további 190 mil­lió forintot adtak össze az egye­tem mellett felsorakozó „nyol­cak", a Démász, a Dégáz, a Me­dikémia, a Tisza Volán, a MÉH, a Heavytex, a Vivendi és a Pick Rt. - Az eddigi szakmai eredmé­nyek reményt keltőek és a folyta­tásra serkentenek - nyilatkozta lapunknak Valastyán Pál, a Sze­gedi Tudományegyetem innová­ciós igazgatója, a KKK vezetője. Mint mondta, a kutatómunka 2003 végére fejeződik majd be, s 2004-től a gyakorlaté a terep, igaz, még csak kísérleti üzemi méretekben. Mire elkezdődhet a „zöldenergia" ipari szintű beve­zetése, vagyis mire biogázt és bioáramot használnak majd az üzemek, remélhetően már az EU-csatlakozás pénzügyi alapjai­nak forrásai is besegítenek a megvalósításba. Hiszen közis­mert, hogy az innovatív alapú technológiák az EU-ban priori­tást élveznek. Olyannyira, hogy az Unióban nem titkolják: 2010-ig ezekkel a témákkal meg szeretnék előzni Amerikát. A KKK ez év elején egy másik programot is elindított, ez a gyógynövénytermesztés és -hasznosítás, amely a Széchenyi­tervből szintén kapott 200 millió forintos támogatást. A tervek túlnőnek a régió határain, a tér­ségből éppen emiatt egyedül a Florin Rt. tagja a megvalósításra létrehozott konzorciumnak. Egy harmadik pályázatot az EU-hoz nyújtott be a kutatási központ: a regionális technológiai transzfer megalapozására 1 millió eurós támogatást remélnek, és német, osztrák, dán partnerekkel tervez­nek együttműködést. Az egyetem Kooperációs Kuta­tási Központját és a Műszaki és Természettudományi Egyesüle­tek Szövetségét (MTESZ) egyre szorosabb szálak kötik egymás­hoz: a helyi szervezet - amelynek elnöke Valastyán Pál - jól dön­tött, amikor másfél évvel ezelőtt a Technika házába költözött. A székházat ugyanis a Gazdasági Minisztérium a múlt hét végén egy nyertes pályázaton innováci­ós központtá nyilvánította. FEKETE KLÁRA Piacvezető a Borsodi - A múlt évi teljesítménye alapján 30 százalékot meghaladó piaci ré­szesedést ért el és piacvezető lett a magyar sörpiacon a Borsodi Sör­gyár Rt. - nyilatkozta Bognár Gyula, a cég elnök-vezérigazgatója. A részvénytársaság első embere szerint a magyar sörpiacon évente 7,1 -7,3 millió hektoliter sört adnak el. A Borsodi Sörgyár 2,15 millió hektolitert értékesített 2001 -ben. A cég tavalyi nettó árbevétele elérte a 32,7 milliárd forintot, ami mintegy 5 milliárd forinttal több az elő­ző évinél. A Borsodi Sörgyár Rt. adózás előtti eredménye 54 százalék­kal emelkedett a múlt évben, 4,7 milliárd forintot tett ki. Bognár Gyula az idei tervekről nem akart részletesen beszélni, mondván: igen sok függ attól, milyen időjárás lesz a nyári hónapok­ban, továbbá azért sem, mert szerinte nagyon éles verseny folyik a ha­zai sörpiacon az első három helyen lévő sörgyár között. Az időbon diagnosztizált rák gyógyítható, a szívinfarktus megelőzhető! Komplex szakorvosi szűrés Szegede II IS* Bejelentkezés: 06-85/360-870, 06-20/96-111-11 1 I.C.C. Dr. Pohl KIVIZSGÁLÁS MENETE: vér. vizelet, széklet, fül-orr-gégészet, meilkasröntgen. ultrahang, sebészet. bőrgyógyászat. urológia, belgyógyászat. EKG. nőgyógyászát, szemészet, mammográfia, S. O. S. életmentő rendszer, adat lapkitöltés. Internet: www.icc.hu

Next

/
Thumbnails
Contents