Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-31 / 125. szám

Családi kör AZ OTTHON MELLEKLETE A DELMAGYARORSZÁGBAN ÉS A DÉLVILÁGBAN • SZERKESZTI LÉVAY GIZELLA Nyaral a magyar: mindenhol jó, de legjobb otthon A családi üdülés drága is, mulatság is HONFITÁRSAINK EREIBEN MINDEN BIZONNYAL OTT CSÖRGEDEZIK KALANDOZÓ ŐSAPÁINK VÉRE, ÁM E BOLDOG CSAPONGÁSNAK MÁRA NYOMA SINCS. A MAGYAROK TÖBBSÉGE UGYANIS A FOTELBAN NYARAL. Sok helyen adnak kedvezményt a gyerekekkel utazóknak. (Fotó: Schmidt Andrea) Egy üdülési szokásokat feltáró tanulmány szerint hazánkban csak minden harmadik felnőtt tervez nyaralást, s a GfK felméréséből az is kiderül, hogy ha több pénzünk lenne, akkor sem utazásra, világlátásra költenénk. A tavalyi adatok szerint a magyar háztartások harmada tervezi, hogy elmegy nyaralni, s mint azt a táblázat is megmutatja, a pihenni szándékozók 28 százaléka egyszer, legalább öt napra bezárja maga mögött az ajtót. Az ábrán az is látható, hogy a nyári pihenéshez miként viszonyulnak Kelet-Európa lakói. Érdekes, hogy bár életszínvonalunk, s a családok anyagi helyzete jobb, mint néhány szomszédos országban, mégis sok magyar egyáltalán nem tervezi, hogy utazással egybekötött pihenésre indul. Sokan mondhatják, hogy a nyaraláshoz pénz kell. Tény, hogy a kikapcsolódás e formáját az anyagiak határozzák meg, ugyankkor a felmérések azt is elárulják, hogy nem annyira a családi kasszával, inkább a „kalandvággyal" és a kíváncsisággal vannak problémák. Az itthoni üdülés egyébként ftem túlságosan elterjedt honfitársaink körében. Alig valamivel több, mint egy esztendeje a magyar Turizmus Rt. felkérésére készített kutatás arra a kérdésre keresett választ, hogy milyenek a hazai lakosság országhatáron belüli utazási szokásai és tervei. A válaszokból kiderült, a megkérdezettek mindössze 15 százaléka pihen gyakran belföldön, 47 százalékuk pedig alkalmanként, vagy ritkán dönt az itthoni nyaralás mellett. A hazai tájakra a nagyvárosban élő, fiatal, általában több kisgyermekes családok, illetve a jó módú középkorúak rétege kíváncsi, unokákkal, vagy azok nélkül, családi kikapcsolódásra, vagy éppen gyógyászati célú pihenésre áhítozva. A Magyar Turizmus Rt. az idei évet a családi üdülések évének nevezte: számos olyan családi programot, lehetőséget kínál egy csokorba kötve, külön, speciális katalógusban hirdetve, amely célzottan ennek a rétegnek szól. A családi üdülések tárháza széles: a kempingektől az ötcsillagos szállodákig, a kifőzdétől az elegáns étteremig minden vendéglátó-ipari szakember felismerte, hogy érdemes plusz szolgálatatásokat és kedvezményeket nyújtani a gyerekekkel pihenők számára. Magyarország internetes turisztikai honlapján számos családi üdülés kínálkozik, a böngészők már egyes tájegységek, nyaralástípusok közül választhatnak. Az ajánlatok célzottan szólnak a túrázást, a falusi nyaralást, a városi korzózást, vagy a tóparti pihenést kedvelő hazai utazóknak, míg bőven van egészen pici gyermekkel és már nagyobbakkal nyaralók számára is program-, szállás- és étkezési lehetőség. A szálláshelyek szolgáltatásaiért általában nem kell külön fizetni, a szobák árában benne foglaltatik a pelenkázómatrac, a babaágy, a bili, az etetőszék használata. Egyre több helyen bár az árak kissé drágábbak - a kiszolgáláshoz tartozik a külön játszóbirodalom, a bébibüfé, a gyermek-evőeszközök és ételmelegítők, a kicsiknek szóló étlap, a tartalékpelenka, a kerti Az indiai elefánt a legdrágább és a csimpánzok a legfalánkabbak Játékos legek az állatkertben EURÓPA EGYIK LEGREGEBBI ALLATKERTJE BUDAPESTEN TALÁLHATÓ. TÖRTÉNETE SORÁN A VÉGPUSZTULÁS VESZÉLYE IS FENYEGETTE. MA ISMÉT SZÁMOS LÁTNIVALÓT KÍNÁL. MTI A magyar Zoo, pontos nevén a Fővárosi Állat- és Növénykert 136 esztendős története során a legdrámaibb időszakát a második világháború alatt élte át. A háború végére a 2500 különböző állatból mindössze 14 maradt. A nagy ragadozók kiszabadultak, egyrészt egymást falták fel, másrészt a katonák lelőtték őket, majd falatoztak belőlük. Szinte hihetetlennek hangzik: az ostrom során feltörték az akváriumot és a halakat is megették. A legkülönösebb történet két pónihoz fűződik: a háború után két hónappal egyszerűen visszasétáltak az istállójukba. Örök titok marad, hogy addig hol voltak... E rövid történeti áttekintés után beszéljünk a máról. Néhány állatkerti „leg"-ről faggattam dr. fíogsch Ilmát, aki közel negyven éve dolgozik a cégnél, az utóbbi években gyűjteményi igazgatóként. Minden lehetséges adatot nyilvántart az állatokról. - Melyik az állatkert legdrágább állata 1 - Az indiai elefánt: egyre kevesebb van belőlük, ritkán kerülnek az európai állatkertekbe. Eszmei értékük meghatározhatatlan, védett állatok, nem eladók. - Melyik állatért adták a legtöbb pénzt 1 - A jácintkék arapapagájért. A dán állatkertnek tizenkétezermárkát fizettünk érte. Egyébként csak ritkán veszünk állatot, többnyire cserealapon kerülnek hozzánk. - Melyik a budapesti Állatkert legsúlyosabb lakója 1 - Az elefánt és az orrszarvú, 2,5-4 tonna között van a súlyuk. Valamennyi állat közül ők esznek a legtöbbet. De nem ők a legfalánkabbak, hanem a csimpánzok. Rájuk joggal jellemző a Családi idill hiúzéknál. (Fotó: Miskolczi Róbert) megállapítás: naponta egyszer esznek, de folyamatosan. - A legkisebbek 1 - A papucsállatkák, amelyeket csak mikroszkóppal lehet látni. - Melyik állat él legtovább állatkerti körülmények között 1 - Az emlősök közül az elefánt, amely megérhet hetven évet is, a madarak közül pedig a pelikán, mert ötven esztendeig is elél. - A budapesti Állatkert legrégebbi lakója 1 - Samu, a mississippi aligátor, 44 éve került hozzánk. - Melyik állatfaj a legszaporább? - A nílusi patkány. Évente háromszor is ellik, esetenként tizenöt utódot hoz a világra. - Lopják a lakókat a látogatók1 - Nem jellemző. Régebben a mókusokat vitték el. Inkább hoznak állatokat. Húsvét után például rengeteg nyulat. De hoztak már gólyát is. - Akad olyan állat, amely feltehetően csak itt látható ? - A parasztudvarunkban található magyar tarka marha más állatkertben nem fordul elő. A gyerekek nagy kedvence, mindig sokan megcsodálják. A legalább öt napra tervezett utazások aránya (a válaszadók r^^ni A*, JJT^i Ország Egyszer utazik Kétszer utazik Háromszor vagy többször utazik Nem tervez utazást Magyarország 5 3 64 Szlovákia 10 3 51 Csehország 41 12 3 44 Lengyelország 32 9 3 56 Románia 36 4 2 58 Horvátország 40 19 12 29 Szlovénia 32 8 3 57 Ukrajna 36 3 1 60 Bulgária 19 1 1 79 Oroszország 19 1 1 79 játszótér, vagy a tiszta, saját homokozó is. Az úgynevezett családbarát szálláshelyeken egyre elterjedtebb, hogy a főszezon idején szakképzett gyermekfelügyelő foglalkozik a gyerekekkel, így kis ideig a szülő is nyugodtan napozhat, úszhat, gyerekzsivaj nélkül kellemesen megvacsorázhat. A családi üdülésekről sokan vélik úgy, hogy olcsóbbak, ez azonban az esetek túlnyomó részében nincs így. Ezek a nyaralások nem kerülnek kevesebbe, inkább a szolgálatásban kap a vendég olyan pluszokat, amelyekkel elégedett lehet. Számos cég, vendéglő, szálloda, panzió persze nyújt kedvezményt: a 4-6 évesek szállása általában ingyenes, mint ahogyan sok heKIRÁNDULÓ lyen a gyerekek reggelijét egyáltalán nem, a többi étkezést pedig 20-25 százalékos kedvezménnyel kell kifizetni. Épnél jelentősebb megtakarításokat akkor lehet elérni, ha a család rokonoknál vagy nagyon olcsó kempingben pihen. Ám akinek ebben nincs gyakorlata, az bármennyit is spórolt a nyaraláson, bánni fogja, hogy nem fizette meg a kényelmét, a megfelelő tisztálkodási és főzési lehetőségeket, vagyis a nyugalmát. Ha vonattal és tömegközlekedési eszközökkel utazik a család, akkor mindenütt jár a kedvezmény, ám érdemes azt is figyelembe venni, hogy négy-öt fő esetében - ahol már nagyobbak a gyerekek - jobban megéri autókázni. O.K.K. Orchideák a pusztán Szegedtől néhány kilométerre, országunk déli határának közelében ilyenkor csodálatos ritka növényeket láthat a kiránduló. Az egykori „halmokon" (Mórahalom, Ásotthalom) olyan pompás virágokban lehet gyönyörködni, amilyenekben sehol máshol. Kevesen tudják, de a virágüzletekben áhított nemes (és drága) orchidea rokonai a közeli pusztákon díszlenek. A „Móra-halma"-hoz tartozó sömjékes réten májusban-júniusban virágzik a hazai orchideafajok egyik furcsa nevű, ám szép virága, a poloskaszagú kosbor. Szomszédságában pedig ott a család másik két tagja, a vitézkosbor és a mocsári kosbor. A famíliához odakéredzkedik a védett, igen ritka rokon, a májusban nyíló, húsz-harminc centi magasra növő, vörösesbarna színű, három-hat virágú pókbangó (ami nevét arról kapta, hogy a virága a pók potrohához hasonlítható). A zsombékosban most kékül az ugyancsak fura nevű korcs nőszirom, és testvére, a ki tudja miért szibériainak titulált nőszirom is. A szárazabb részeken pedig már erősödik, hogy őszig majd minden virágnak integethessen az árvalányhaj. A Mórahalomhoz közel levő Madarász-tóban pedig egyre nagyobb vizfelületekre hízik rá a tavirózsa. Levelein védett madarak motoznak, a nádasban fészkelő más vízimadaraknak felelgetve. A másik „halom", a nőszirmos címervirágú Ásotthalom lápos rétjén hasonló csodavirágokban lehet gyönyörködni. A híres természetvédelmi területen mostanság a kosborok szezonja van, de „érik" már a vitézvirág és a különleges népi nyelvi leleménnyel elnevezett szúnyoglábú bibircsvirág is. Látványukért érdemes autóba ülni vagy felszállni az egykori kissori iskola felé közlekedő autóbuszra. A pusztai virágkeresésben megfáradtakat a „halmiak" utódai mindenre figyelmező vendéglátásban részesítik - ahogyan az már a mai falusi turizmus elvárásai szerint illendő. A természetbeli vendégséghez inkább vonzódók persze választhatják a közeli erdei pihenőhelyeket is. Az 55-ös út 36. kilométerénél például, ahol megnézhetik az 1937-ben épült, fatornácos erdei isten házát, a Szent Erzsébet-kápolnát is. SZABÓ MAGDOLNA