Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-30 / 124. szám

• T E R Ü L E T FEJLESZTÉSCSÜTÖRTÖK, 2002. MÁJUS 30. Regionális befektetésösztönzési hálózat Az Európai Unió tagországainak gyakorlatához hasonlóan Magyarországon és így a dél-alföldi régióban is megnőtt a szerepe a gazdaságfejlesztés regionális eszközeinek. A térségek versenyében való előretörés érdekében a régió minden eszközzel segíteni kívánja a befektetők letelepülését. Ennek formája a régióban működő különböző szervezetek (kezdeményező BKM-i Területfejlesztési Kht., tagok: kereskedelmi és ipar kamarák, ITD Hungary megyei irodái, megyei területfejlesztési tanácsok, megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok, DARFT) hálózati együttműködéseként került meghatározásra, mely hálózat a Dél-alföldi Régió Gazdaságfej lesztési Programcentrumának keretén belül kezdi meg működését. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács a rendelkezésre álló forrásaiból a regionális marketing, regionális promóció finanszírozásán keresztül támogatja a gazdaságfejlesztési törekvéseket, így a befektetésösztönzést is. Az eredményekről és lehetőségekről tartott 2002. május 9-én Kecskeméten regionális konferenciát a Gazdaságfejlesztési PRC. A rendezvényen a nagykövetségek és kereskedelmi osztályaik, a Külügy- és a Gazdasági Minisztérium, az önkormányzatok, a kistérségek, a kamarai hálózat, a vállalkozásfejlesztési hálózat, a regionális fejlesztési ügynökségek, a regionális fejlesztési holdingok, az ipari parkok, a Hitelgarancia Rt., a Magyar Fejlesztési Bank Rt, a megyei területfejlesztési tanácsok, a munkaügyi központok és pénzintézetek szakemberei vettek részt. A konferencián szó esett a regionális gazdaságépítési stratégiákról, a Széchenyi-terv támogatásairól, az ITDH befektetéseket ösztönző szerepéről a dél-alföldi régióban, a gazdaságfejlesztési programcentrum befektetésösztönzési célkitűzéseiről, illetve a kialakítandó hálózat együttműködési elvéről. A hálózat tagjai közös összefogással többek között az alábbi feladatokat látják el: „Régiókalauz befektetőknek" CD fejlesztése, rendezvények szervezése, befektetők megkeresése stb. A konferenciát követően a napokban véglegesítésítik a Dél-alföldi Befektetésösztönzési Hálózat együttműködési megállapodását. Munkaerő-piaci integráció Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) a foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek számára pályázatot írt ki, amelyet a Jóléti Szolgálatok Országos Szövetsége nyert el. A megvalósulás 4 ernyőszervezet bevonásával történikEzek a következők: Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége (Budapest), Munkanélkülieket Segitő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége (Kecskemét), Magyar Foglalkoztatási Célú Nonprofit Szervezetek Társasága (Budapest), Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület. A pályázati program végrehajtásának időtartama 1 év, a 2001. december l-jétől 2002. november 30-ig tartó időszak. Az SZTR négy alprogramból épül fel: képzési, tanácsadási, szervezetfejlesztési és szervezetek közötti információt, tapasztalatcserét, együttműködést segítő alprogramból (ITE). Az SZTR biztosítja az OFA küldetésének megvalósításához szükséges hozzájárulást és a civil szektor munkaerő-piaci szerepvállalási lehetőségeinek bővítését azáltal, hogy a szükségletfelmérés adataiból és az előző ciklus tapasztalataiból kiindulva, többszintű és differenciált szolgáltatásokat nyújt, építve az érintett szervezetek munkatársainak aktív közreműködésére is. A dél-alföldi régióban működő regionális szakmai decentrum az alábbi címen érhető el: 6724 Szeged, Kálvária sgt. 14. TH./fax: 62/452-538. Régiófelelős: Ács Ágnes Mária. Felkészítési program A Foglalkoztatási Célú Nonprofit Szervezetek Társasága a DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.-val közösen, az OFA pályázati támogatásával EU-s felkészítési (képzési) programot indít elsősorban civil szervezetek számára. Az ország mind a hét régiójában lebonyolításra kerülő képzés egy háromnapos, ún. általános blokkból és öt, szintén 3 napos speciális modulból épül fel. A program elsődleges célja a foglalkoztatási esélyek jobbítását célul tűző civil szervezetek felkészítése az EU-s csatlakozással együttjáró követelményekre és a megnyíló uniós források hozzáférési igényeinek való megfelelésre. A dél-alföldi régióban az általános képzésre Szegeden, a Hotel Koronában kerül sor 2002. június 12-14. között. A program iránt érdeklődni, illetve a képzésre jelentkezni a Magyar Foglalkoztatási Célú Nonprofit Szervezetek Társasága 06/1/36943-22-es telefonszámán lehet. Információ kérhető továbbá a DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökségen is Tapasztó Dénestől, a 06/62/558-624-es telefonDARFT-ülés Kecskeméten Kilenc programcentrum Kecskeméten tartotta a napokban soros ülését a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács. A többi között elfogadta a DARFT 2001. évi pénzügyi beszámolóját, illetve a kht. 2001. évi mérlegbeszámolóját. Az ülésen többek között tájékoztató hangzott el a Phare-programok, a regionális felkészítő program, illetve a regionális innovációs stratégia helyzetéről, illetve a tanács tagjai tájékoztatást kaptak még a nemzeti fejlesztési terv készítésének aktuális állásáról. A napirendi pontok között szerepelt a régióban megalakult 9 programcentrum működéséről és tevékenységéről szóló tájékoztató, mely tartalmazta a már eddig elvégzett és a jövőben elvégzendő feladatokat. 2002. májusában zárulnak az Országos Területfejlesztési Központ által támogatott régión belüli együttműködést segítő programhoz kapcsolódó projektek, melyek megvalósításában a DARFT Kht., a régióirodák, a programcentrumok munkatársai, A kecskeméti összejövetelen beszámoló hangzott el a régióban megalakult kilenc programcentrum működéséről is. illetve külső szervezetek vettek részt. A program helyzetéről, eredményéről a tanács tagjai az ülésen tájékoztatást kaptak, s arról is, hogy az elkövetkező időszakban a kilenc különböző programcentrumra milyen vitális feladatok várnak, s miként valósítják meg azokat. Dél-alföldi agrárstruktúra és vidékfejlesztési programcentrum Három országot egybekapcsoló régió A dél-alföldi régió a Dél-Alföld és a három szomszédos ország érintkező területeit egybekapcsoló Duna-Tisza-Maros Eurórégió központi területe. A régió az ország területének mintegy 20 százaléka, népessége kissé több mint 13 százaléka. Mindegyik megye az országos átlag alatti népsűrűségű. Az alacsony népsűrűség és lélekszámfogyás minden harmadik település veszélyeztetett kategóriájú. A régiót 23 kistérség alkotja. Összes térségbeli városi rangú település 39. A régió összes önálló települése 253. A lakónépesség megyei jogú városokban 384 ezer fő, a többi városban 482 ezer fő, más községi településen 965 ezer fő. A tanyákon a térség lakosságának közel 1/10-e él. A dél-alföldi régió területén - az országos viszonylatokhoz hasonlóan kontinentális éghajlat a jellemző. A hosszabb ideig tartó szárazabb és nedvesebb időszakok váltakozása a mezőgazdaságot, az egyre kiszámíthatatlanabb rendkívüli csapadékok pedig a vízügyi ágazatot teszik rendszeresen próbára. A legszárazabb években egy-egy körzetben 290-320 mm esett, míg a maximális csapadékösszeg 850-900 mm évente. Az évi középhőmérséklet a legmagasabb értékek között van országosan (10,5-11 °C). A termények minőségét jelentősen befolyásolja a napfénytartam (napfényes órák száma). Az átlag 2050 órás éves napfénytartamból a vegetációs időszakra 1400-1450 óra jut. Ez a növényzetre kedvező érték. A vegetációs periódus hossza április elejétől október végéig tart, megközelítőleg 210 nap. A dél-alföldi régió mai felszíne az ország legmélyebb területe. Itt található az Alföld egyik legnagyobb süllyedéke is, az ún. makó-hódmezővásárhelyi árok. Ebbe a süllyedékbe több ezer méter vastagságú tengeri, majd folyóvízi üledék rakódott le. A medencealjzat relatív kiemelkedéséhez kapcsolódó földtani csapdákban halmozódtak fel hazánk legjelentősebb szénhidrogénkészletei. A földtani adottságok között új szempont, hogy egyes kimerült telepek kiválóan alkalmassá tehetők föld alatti gáztárolásra, aminek jelentős gazdasági értéke lehet. A porózus üledékek a szénhidrogéneken kívül igen nagy mennyiségű hévízkészletet tárolnak. Becslések szerint a Dél-Alföldön található a hazai hévízkészlet körülbelül 39 százaléka. Hozzávetőlegesen 180 termálkút üzemel Csongrád megyében, 17 Bács-Kiskun megyében és 70-nél is több Békés megyében. A régió 1,8 millió ha termőterületének majd 60 százaléka szántó, de a földek értéke nagyon változatos képet mutat. A régió agrárszférájának jelentőségét érzékelteti, hogy a mezőgazdaságban termelt GDP egy lakosra jutó értéke itt másfélszer nagyobb, mint a megyék átlaga, s a bruttó hazai termék mezőgazdasági értékének mintegy negyede ebből a térségből származik. A mezőgazdaság súlyát mutatja továbbá, hogy a régióban az aktív keresők közül közel kétszer annyian dolgoznak az agráriumban, mint országosan, ezt támasztja alá az a tény is, hogy hazánkban a mezőgazdaságban dolgozó aktív keresők több mint egynegyede a Dél-Alföldön él. A szántóterület több mint 60 százalékán gabonaféléket termelnek, közülük a legjelentősebb az őszi búza - mintegy 291 ezer hektáron -, s ezt követi a kukorica és a napraforgó. A hazai zöldségtermés majd 40 százalékát adja a Dél-Alföld. Innen származik a fokhagymatermés 77, a zöld- és paradicsompaprika 50, a petrezselyemgyökér 43, a vöröshagyma 39 és a csemege kukorica 38%-a. Kalocsa és Szeged térségében termelik és állítják elő a hazai fűszerpaprika 80 százalékát. A kedvező természeti adottságoknak, az itt élők szorgalmának köszönhetően számos termék egy-egy tájegységhez kötődően ízanyagával, beltartalmi értékével, speciális feldolgozásával mint hungaricum öregbíti a tájegység, a régió, az ország hírnevét. Ezek sorából kiemelkedik a fűszerpaprika, a kajszi, a vörösés fokhagyma, a méz. A régió mezőgazdasági jellegéből fakadóan az ipart az agrártermékek feldolgozásán alapuló élelmiszeripar túlsúlya jellemzi. Az élelmiszerek - a libamáj, a vágott baromfi, a fűszerpaprika, a zöldség- és gyümölcskonzervek, a szalámi, a bor - teszik ki a régió exportra kerülő ipari termékeinek több mint 40 százalékát. A régió agrárirányultságának megfelelően mind a közép-, mind pedig a felsőoktatásban jelentős szerepet tölt be a agrárszakember-képzés. A Dél-Alföldön közel 200 kutató-fejlesztő hely működik, ez az országos adat 12 százaléka. A kutatások jelentős része az agrárszférát érinti, itt található többek között a Gabonatermesztési, a Szőlészeti és Borászati, a Zöldségtermesztési, a Haltenyésztési és Öntözési Kutató Intézet. A főiskolák kutató-fejlesztő tevékenységének is kiemelkedő szerepe van. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Programcentrum célkitűzései Általános célkitűzések: 1. A vidék népességmegtartó képességének növelése a mezőgazdasági termékek jövedelmezőségének javításával, a termelői érdekérvényesítés erősítésével, a mezőgazdasági termékek - minél nagyobb hányadának - termelői feldolgozása révén új munkahelyek, illetve jövedelemszerzési lehetőségek létrehozásával, elsősorban a családi és társas vállalkozásokra alapozva. 2. A mezőgazdasági termékek minőségének, versenyképességének javítása az EU műszaki és higiéniai előírások kielégítése az élelmiszer-biztonság és higiénia terén. 3. A mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének emelésével a többlet hozzáadott érték növelése, új termékek kifejlesztése, az innováció erősítése, az értékesítési infrastruktúra javítása és ezáltal kedvezőbb értékesítési lehetőségek, magasabb értékesítési árak elérése. 4. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari tevékenységekből eredő környezet károsítás (terhelés) csökkentése, a környezetkímélő ökogazdálkodás elterjedésének elősegítésével, az alapanyag-előállításra is kiterjedő integrált minőségbiztosítási rendszerek bevezetésével, a feldolgozó üzemek környezetkárosításainak lényeges csökkentésével. 5. A tanyákon és falun élő lakosság, a családi gazdaságok megerősítése, gazdálkodási és jövedelemszerzési lehetőségeinek - és ezáltal életkörülményeinek - javítása a programokban való közvetlen, illetve társult részvételen keresztül. 6. A humánerőforrások fejlesztése az új környezetkímélő alapanyag termelési és feldolgozási technológiák, eljárások elsajátítására, az új információk elérésére és befogadására. UDOVECZ MIKLÓS, DABIC KHT. Hungaricum termékek a régióban Az agrár és vidékfejlesztési programccntrum keretén belül jött létre 2001 őszén a fűszerpaprika, vöröshagyma és egyéb zöldscgszárítmányok alapanyag-termelésénck, feldolgozásának és értékesítésének fejlesztésére egy konzorcium. A termékpálya-fejlesztést célszerű ezekre a termékekre kiterjeszteni, hiszen nagyon sok közös vonásuk van, mindegyik termék előállítása ugyanazon a meglévő szárítókapacitáson alapul. A termékek felvevőpiaca is az unión belül közel azonos, a multinacionális élelmiszer-ipari cégek vásárolják fel a magyar fűszerpaprika-őrlemény, vöröshagyma-szárítmány és a zöldségszárítmányok jelentős részét. Célunk a régióban rendelkezésre álló termelő és feldolgozó kapacitások optimális kihasználása, olyan szintű fejlesztése, hogy az uniós csatlakozás után is ezen termékpálya szereplői eredményesen tudják folytatni tevékenységüket. Ez a termékkör azon termékek közé tartozik, melyek az unióban nem esnek közvetlen szabályozás alá, nincsenek kvóták meghatározva, tehát termelésének és értékesítésének csak a piac felvevőképessége szab határt. A dél-alföldi régió kiválóan alkalmas e termékek előállítására, hiszen eddig is a termékkör közel 80 százalékát ebben a régióban állították elő. Abba a körbe tartoznak, amelyek méltán vívták ki már eddig is a hungaricum márkatermék jelzőt. A mai piaci körülmények között csak a gazdaságosan és a higiéniai követelményeket maximálisan kielégítő termékek maradhatnak a piacon. Sajnos az utóbbi években mind a fűszerpaprika, mind a vöröshagyma értékesítési pozíciója a világpiacon sokat romlott. E kedvezőtlen tendencia megfordítására szükség van, mind a termelési, mind a feldolgozási, mind az értékesítési struktúra újragondolására. Az általunk meghatározott alprojektek célja, hogy a termékkör továbbra is erősítse a speciális magyar termékek hírnevét, és biztos megélhetést nyújtson a régióban tevékenykedő több ezer mezőgazdasági vállalkozás és az ehhez kapcsolódó feldolgozóipar részére. KATONA ANTAL KONZORCIUMVEZETŐ TERÜLETFEJLESZTES Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával havonta egyszer - a Délmagyarországban, a Délvilágban, a Békés Megyei Hírlapban és a Petőfi Népében - megjelenő szakmai melléklet. Szerkeszti: Kisimre Ferenc