Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-30 / 124. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. MÁJUS 30. • N Ő - U N I Ó • 7 Népszerű az EU Növekszik az EU-csatlakozás pozitív megítélése a magyar közvéleményben - állapította meg Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet igazgatója. A nők kevésbé bizakodók, viszont a férfiak tíz ponttal optimistábbak a lépés hosszú távú gazdasági megítélésében. Magyarország csatlakozásának témája fél év alatt a felnőtt lakosság újabb négy-öt százaléka, azaz 350-400 ezer személy szemében vált mindenkit érintő kérdéssé, amellyel az átlagembernek is foglalkoznia kell, mert az ő életét is befolyásolni fogja. Ha az ország EU-belépéséről most lenne népszavazás, akkor a magyarok 61 százaléka szavazna igennel, 12 pedig nemmel. A többi 27 százalék nem tud állást foglalni. Ez kedvező változást jelent a májusi 54 százalékos igennel és 15 százalékos nemmel szemben. Hasonlóan pozitív trend tapasztalható más kérdéseknél is. Amíg például tavasszal a megkérdezettek 22 és 25 százaléka nem tudott véleményt mondani arról, hogy szerinte milyen módon hatna az ország gazdasági helyzetére rövid és hosszú távon, addig ősszel mindkét kérdésben 5-5 százalékkal csökkent a bizonytalanok aránya. Mindegyik országban a felnőtt lakosságot sok fontos szempont szerint reprezentáló ezer főt kérdeztek meg személyesen. Hét különböző kérdésre kapott válasszal mérték a bizalmi indexet, amelyhez 0 és 200 pont közötti skálát használtak. Ezen a 0 pont azt jelentené, hogy valamennyi válaszadó a legrosszabb értékelést adta, 200 pont pedig azt, hogy mindenki a legjobbat. Tehát a 100 feletti indexérték azt mutatja, hogy a pozitív válaszok mekkora arányban haladják meg a negatívakét, a 100 alatti pedig a fordítottját. Az Európai Uniónak mint szervezetnek a megítélése a bizalmi index alapján Magyarországon 122 százalékos. Ez a listavezető Románia (146 százalék) és Bulgária (134) után a harmadik legkedvezőbb mutató, pontosan ugyanannyi, mint Cipruson és Horvátországban. A legmagasabb a bizalmi index 130 százalékkal a 15-29 évesek körében, de az átlagot jelentősen meghaladja a legalább érettségizettek, továbbá a fővárosi lakosok között. Az EU-csatlakozáshoz fűzött gazdasági várakozások megítélésénél 138-as indexszel a legoptimistábbak csoportjába tartozunk, az itt is listavezető román-bolgár kettes fogat és Horvátország után. Ebből a szempontból is kiugró a 15-29 évesek 153 százalékos indexe, és újra a felsőfokú végzettségűek, továbbá a budapestiek magas aránya. Magyarország belépésre való felkészültségének indexe 102 százalékos. Ez a mutató két elemből áll, az ország EU-tagságról alkotott véleményéből, és az ország csatlakozásra való érettségének megítéléséből. Ezzel a magyarok a várakozók 14-es mezőnyében a pozitív felfogású részhez tartoznak. Magyarországon a véleményváltozás indexe 112 százalékkal az ötödik legnagyobb, a legderűlátóbb ciprusiak, románok, bolgárok és törökök után. Ha most lenne népszavazás az EU-belépésről, akkor Ön mellette vagy ellene szavazna? (A válaszadók százalékában.) Ország Igen Nem tudom Nem Románia 80 14 6 Horvátország 73 13 14 Bulgária 72 22 6 Ciprus 67 II 22 Törökország 63 10 27 Magyarország 61 27 12 Szlovákia 56 22 22 Litvánia 53 26 21 Lengyelország 52 26 22 Málta 49 12 39 Szlovénia 49 21 30 Csehország 49 23 28 Lettország 47 20 33 Észtország 38 26 36 Forrás: GfK Piackutató Intézet Erőfeszítések és előítéletek Mit ér a nő, ha roma? Nem csak a nyílt és hátrányos megkülönböztetéstől, hanem a rejtett diszkriminációtól is szenved a hazai románság - állítja Káté Mónika, a szegedi Cigány Oktatási Egyesület elnöke. Nehezen bizonyítható, hogy valakit azért nem vesznek föl egy iskolába vagy egy munkahelyre, mert a neve mondjuk Kolompár. A romák beilleszkedésének kulcsa: az oktatás. Statisztikai adatokkal is igazolható, hogy a '90-es évek második felétől megnőtt a cigány gyerekek részvétele az oktatásban. A korábbi időszaktól eltérően jó eséllyel fejezik be az általános iskolai tanulmányaikat, illetve többen iratkoznak be középfokú iskolába. Az állami és önkormányzati erőfeszítések közepette azonban egy cigány gyerek szemszögéből nézve az oktatás nem mindenhol és mindenkor jelent esélyegyenlőséget és ingyenességet. A szakember úgy véli: nagyon erős motiváció szükséges ahhoz, hogy egy cigány gyerek eljusson az iskolába - a romák közismerten hátrányos helyzete, rossz anyagi körülményei miatt. Az objektív akadályok változatlanul gátolják a cigányok pozitív jövőképének kialakulását. Nyelvi és kulturális szempontból is hátrányokkal indul egy kisebbségi helyzetű roma gyerek, a megkülönböztetés nyílt és rejtett formái pedig végigkísérik a felnőtté válásig, ezért sok-sok kudarcot és kevés sikert könyvelhet el az óvodában, az iskolában. Az uniós csatlakozás időpontjának közeledése abban is megnyilvánul, hogy Magyarországon 2000 óta több milliárd forintos, több millió eurós pályázatok születtek, amelyek a roma csoport teljes körű segítését szolgálják. Lehetővé vált nemcsak egyetlen részcél megvalósítása, például egy szakma megszerzése, hanem a népcsoport igényeihez és helyzetéhez rugalmasan igazodó, összetett program támogatása is. Ezek közül az egyik a roma gyeKáté Mónika: A cigányügy megoldása az egész társadalom érdeke, hazánk uniós csatlakozásának egyik feltétele. Fotó: Miskolczi Róbert rekek felzárkóztatásának segítése, melynek egyik bázisa a szegedi alternatív szakiskola. A másik példa az a nemrégiben zárult szegedi program, mely roma nők számára az OKJ-s szakmai képzés biztosítása mellett kifizette a tandíjat, vigyázott a továbbtanuló fiatal anya gyermekére, átadott munkahelyszerző módszereket, segített az álláskeresésben. Tehát nem csupán a piacképes tudás megszerzését, hanem olyan, a többségi társadalomba való beilleszkedéshez elengedhetetlen kulcsképességek kialakítását is segítette, mint például az önismeret, a konfliktuskezelés, az érdekérvényesítés. Fókuszba állítani a roma nőket nagyon is indokolt - Káté Mónika szerint. Ugyanis a cigányságon belül sajátos a nő szerepe. A családdal, a gyerekekkel való foglalkozás teljes egészében a nőre hárul. Ezért a roma közösségben felnövekvő lány, fiatalasszony számára újfajta módszerek elsajátítása többszörösen kamatozik: egyrészt a családon belül a rokonoknak, a gyerekeinek átadva, másrészt munkavállalása esetén. A romák körében a gyermek SZAM-OK Európán belül Bulgária, Spanyolország és Románia után a negyedik legnagyobb létszámú cigány közösség Magyarországon él. A legutóbbi népszámlálás adatai még nem állnak rendelkezésre, de 1990-ben öszszesen 48 ezer 62 cigány anyanyelvűről és 142 ezer 682 cigány nemzetiségűről tudott a statisztika. Magyarország 3200 települése közül 2000-ben cigányok is laknak. A megyék közül a három északkeletiben a legnagyobb a cigány népesség; Budapesten 90 ezerre tehető a romák száma. Csongrád megyében alacsony, 12-15 ezer főre becsülhető a cigányok létszáma. Az egész népcsoporton belül 70 százalék az úgynevezett „magyar cigányok", míg 20 az oláh, 18 százalék a beások aránya. A zenész cigányokat önálló csoportnak tekinti a szakember. A magyarországi cigányok kétharmada már nem beszéli eredeti nyelvét, s bár asszimilálódtak, mégsem integrálódtak a társadalomba. Az utóbbi öt évben 0,6-ról 3,6 százalékra emelkedett a gimnáziumban tanuló romák száma. Viszont körükben csökkent a nyolc osztály után továbbtanulóké: 98,3 százalékról 97,9 százalékra. Ugyanakkor több ezer cigány fiatal szerzett diplomát. értéknövelő tényező. Ugyanakkor a cigány családok szerkezete is átalakul: egyre jobban hasonlít a többségihez, vagyis két generáció és négy személy (két szülő és két gyermek) él együtt. A számok igazolják, hogy - a közvélekedéssel ellentétben - a cigányok létszáma csökken, igaz, az ország összlakosságán belüli aránya növekszik. Ú. I. A dánok a bővítésért Az Európai Unió soros elnökségét július l-jén fél évre Dánia veszi át. A külügyminiszter, Per Stig Moller szerint Dánia eltökélt szándéka, hogy a december 12-13-án sorra kerülő koppenhágai csúcson döntés szülessen az EU bővítéséről. Ezzel megvalósulna a dánok „Koppenhágától Koppenhágáig" jelszava. Az EU az 1993. júniusi koppenhágai csúcsértekezleten jelentette be hivatalosan, hogy a közép- és kelet-európai országok az unió tagjaivá válhatnak, amennyiben teljesítik a csatlakozás politikai, gazdasági, jogi-intézményi feltételeit. Változzon-e az unió zászlaja? HALASZ KINGA tanuló: - Talán jobb lenne, ha az öszszes nemzet saját színeivel képviseltetné magát az Európai Unió zászlaján, mert az inkább kifejezné a nemzetek összetartását. A mostani kék alapon csillagos lobogó is tetszik, de nem lenne rossz, ha a nemzetek közt a mi színeink is szerepelnének. Bár attól tarok, összekevernének minket az olaszokkal. SZABÓ DENES ezüstkereskedő: - Magabiztosságot és erőt sugároz a mostani csillagos kék zászló. Gyerekkoromban láttam először Görögországban ezt a mintát egy autó hátulján. Jó lenne uniós tagnak lenni, mert altkor mindenkinek olyan szép autója lehetne. Mivel elég sok országról van szó, ezért valóban vonalkódszerű lenne az új szimbólum, maradjon inkább a jelenlegi. BIRO ANTAL pizzasütő: - Mivel folyamatosan bővül az unió, ezért lehet, hogy változtatni kellene zászlóján is, bár a mostani kék alapon csillagossal sincs semmi bajom. Valahogyan ki kellene fejezni azt, hogy egyre több ország tagja már a szervezetnek. Ügyes grafikai tervezéssel talán megolgható lenne, hogy az összes nemzet színe szerepeljen egyetlen lobogón. ZENTAI KORNÉLIA egyetemi hallgató: - En nem változtatnék a mostani kék zászlón, nagyon tetszik. Az Európai Unió bővülését kifejezendő elég lenne esetleg a csillagok számán változatni. A jelenlegi lobogót szépnek tartom, már megszoktuk, jelképként összefonódott az Európai Unióval. Felesleges lenne változtatni rajta. Az emberek megtanulták a jelentését. Vita a lógóról Csíkos lesz Európa MUNKATÁRSUNKTÓL Az EU-ban lecserélni tervezik az Unió jelképének számító csillagos lobogót. A BBC magyar adásának információi szerint a neves holland művész, Rem Koolhaas ötlete volt, hogy, lecseréljék az EU „túlságosan komoly" kinézetű, kék alapon 12 sárga csillagos régi jelvényét. Romano Prodi európai bizottsági elnök megrendelésére egy radikális új ötlettel állt elő: logótervén az összes tagország nemzeti színei megtalálhatók lesznek, csík formájában, egymás mellett. Felvetődik a kérdés: lehet-e komolyan tisztelegni egy ilyen lobogó előtt, ha felvonják a zászlórúdra? Továbbá: mi lesz a zászlóval, ha az EU további 10 tagállammal bővül? Ok is rákerülnek a lobogóra, vagy már nem marad nekik hely? Boldog lesz A Vatikán hivatalosan is megerősítette, hogy folyamatban van a néhai francia külügyminiszternek, az európai integráció atyjának tartott Róbert Schumannak a boldoggá avatása - adta hírül a HAON.hu. A politikus 1950-ben, május 9-én tette közzé kormánya nyilatkozatát e tárgyban, s azóta is ezt a napot tartják az európai integráció kezdetének. Május 9-e ma az unió hivatalos ünnepe. A mostani csillagos uniós lobogót 1986-ban vezették be. A rajta szereplő 12 csillag a közvélekedéssel ellentétben nem az akkori EK-tagállamok számát jelképezi, hanem a tökéletességet. Rem Koolhaas holland építész szerint a tökéletesség azonban tökéletesítésre szorul: új zászlótervén 45 csíkot látni, melyek a különböző tagállamok nemzeti színeiből állnak össze. Szerinte az új jelkép célja, hogy kifejezze az Európai Unió „egységét és sokszínűségét". Az új, „vonalkódos zászló" tervét jelenleg is vizsgálják az EU illetékesei. Ha rábólintanak, akkor hamarosan az új zászlót fújhatja a szél az uniós országok középületei előtt. Emellett azonban a különböző levélpapírokat, fejléceket és rendszámtáblákat is le kell majd cserélni. -A •> * a mmmn NO-UNIO A Délmagyarország és a Délvilág melléklete. Megjelenik a Külügyminisztérium támogatásával. Szerkeszti: Újszászi Ilona